Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-11-08 / 90. szám
Kolozsvárt*« 9».Feutellnov.§i n 1§4# MULT ES J ERDÉLYI HÍRLAP. Figyelmeztetés. Octob. l-töl kezdve íj I*rt- 410 kril ezüstben fertály-évi előfizetést elfogadunk. keis/.er kedden és pénteken. Tinit és Jelen 's melléklapja a' Hun és láülf’III*l és a' TI A ttben , Tiuit és Jelen s melléklapja Ilon és külfül« csak magárahetenként ha ezüstben. Hagyar Gyermekbarát csak magára helyben 1-egy rt. 40 kr. postán 2-két rfzezülstben. Minden cs. k. postán lehet előfizetni; különben a' pen/, bi/.tos alkalomtal is beküldhető. — Midennémü hirdetések közrebocsátásáért a’felvétel '» [•tól a’ lokig 20 kr. ad.on túl minden sor 3-ha rom krajczar ezüstben, második és harmadik kiadásért az első díjnak fele Megjelenik e' históriai és politikai erdélyi hírlap minden heten kétszer a gyár Gyermekbarát (hetenként négy iv) félévi dija G-leit rlt. ezüst rom iv) helyben félévre Süt rft. postán 5 rft. 12 Az egyszeri kiadás dija az l só nyomtatott sort kell fizetni. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Giyászhir. Kisfaludy Sándor, a’ magyar Petrarcha, a’hasonlithatatlan kedves költő—nincs többé. Élte 73-dik évében, Sümegben idei October 28*a csendesen kimúlt. Béke porainak! Mentség, védelem ’s meg valami. (Folytatás és végzet.) F) ÍNy i 11 válasz esperes nagytiszteletü Kovács Ferencz úrhoz.— „Nagytiszteletü esperes úr! Hozzám October 8-ról irt becses levelét sajnos érzéssel tiszteltem — annak mellékletéért. Hogy azon iromány a’ nagytiszteletü esperes úr elnöklete alatt készült ,s egy tőlem nagyra becsült ’s minden jók becsülését bíró régi barátom, a’ kémeri pap aláírása alatt jött bé, ezen kettős környülállás sajnos érzésemet nem kicsi részben nevelé. —■ Illő tisztelettel vagyok, a’ nagytiszteletü esperes úr alázatos szolgája Szilágyi Ferencz. G) Nyílt válasz a’szilágyi egyházkerület tiszt, részletes zsinatához. Tisztdö részletes zsinat! A’ tisztdö részletes zsinat által, valamint az „Erdélyi Híradóban“ úgy lapomban is kiadás végett béküldött,és a’ t. Verestói Cs. Sándor úr közlése ellen intézett jegyzőkönyvi kivonatot, kivánság szerint kiadtam, sajnálván, hogy a’ mint látszik, a’ tisztde részletes zsinat kedvetlenségét azon czikknek lapomba felvételével és közrebocsátásával magamra vontam. Valamint hiszem azt, hogy a’ tisztdő részletes zsinatnak becsületére válik, hogy érdemes fögondnoka képzelt sérelmének orvoslására segéd kezeket nyújtott, úgy óhajtottam volna, hogy a’ tisztelendő részletes zsinat apológiája ’s a’ hibát merőben a’ tiszt. Verestói Cs. Sándor úr nyakába vető nyilatkozata maga iránti egyik főbb kötelességének teljesítésével, díszes állásából és helyzetéből folyó Ön méltósága érzetének szem előtt tartásával történjen és annak egész hangja férfias mentséget, ne humillima deprecatiot tanúsítson, mert nem tagadom azon meggyőződésemet, hogy az evangyeliomi igazság hirdetésére hivott protestáns papsághoz az illik, ’s valamint a’ törvények iránti engedelmesség , elöljárók tiszteletben és becsületben tartása teendői és kötelességei sorába tartozik , éppen úgy a maga jogairól elnem felejtkezés is. Hibázott-e és mennyiben, tiszt.Verestói úr? Ítélje meg az olvasó közönség az előtte álló adatokól és oklevelekből, kivált miután tiszt. Verestói úr is maga mentségét ’s végszavát mi alább következik, béküldötte, ’s továbbá hírlapomban kiadott közlése méltán hordozza-e s tisztelendő részletes zsinattól arra kegyesen rásütött ildomatlanság (imprudentia) nevezetét, az errőli ítélet is nem engemet illet, de mivel igen természetesen az imprudentia vádja nem csak a czikk beküldőjére, hanem az azt kibocsátó szerkesztőre is háromsík, a’ tisztde részletes zsinat engedelmével kimondom, hogy én részemről— egyébiránt de gustibus non est disputandum — örömestebb vagyok imprudens, mint servilis. Illő tisztelettel, a’ tisztdó részletes zsinat alázatos szolgája Szilágyi Ferencz. H) Tiszt. Verestói Cs. Sándor úr nyilatkozata.*) A’ „Erdélyi Híradó“ egyik közelebbi számában némi meglepetéssel olvastam a’ szilágyi evang. ref. egyházkerület idei közgyűléséről saját nevem alatt a’„Mult és Jelen“ idei 56 és 57-d számában kijött tudósításra tett nyilatkozatát, ugyan a’ szilágyi evang. ref. egyházkerület részletes gyűlésének, kémeri ev. ref. pap ’s h. aljegyző tiszt. Veress György úr neve aláírásával. Több oldalú feleletet igényelne e’ nyilatkozat , de mivel törvényszék ’s csak ugyan előljáróim nevökben jött az ki , illő szerénységgel, de a’ meztelen igazság mérlegében teszem ezen feleletemet csak előleges bírálatul a’ t. ez. közönség ekben ugyan is a) A’ „Mult és Jelen“ szerkesztősége már nyilatkozott ezen tárgyban ’s értesité a’ t. ez közönséget az iránt, hogy érdeklelt papi közgyűlési tudósításomba idegen kezek által tudtam ’s akaratomon kívül, olyan sorok csúsztak bé, melyek a’szilágyi evang. ref. egyházkerület fögondnokát némi megbántásssal illették. Engem magamat is meglepett e zagyvalék irt tudósításomban, ’s mint a „Mult és Jelen“ szerkesztősége is igazolja, rögtön küldöttem a’ tisztelt szerkesztő úrhoz egy óvást a’ sértő kifejezések ellen , úgy másfelől minthogy azok csakugyan az én nevem alatt jöttek ki, azok iránt a’ mélt. főgondnok urat magam is ezennel innepélyesen megkövetem azon nyilatkozattal, hogy azon tudósításban, mi a’ dolog történeti oldalát illeti, nem leszen tán az azon gyűlésben jelen volt atyafiak közzül senki is, ki azt ne igazolná, mint a’ mint számos pap társaim hozzám küldött levelei is bizonyítják. Ennyi legyen elég a’ dologhoz érdemlegesen szólva , a’ mi pedig — b) A’ t. partialis széknek t. h. aljegyzője által tett azon nyilatkozatát illeti, hogy az érdeklett tudósítást magáénak nem ismeri ’s annak kiadására engem meg nem bízott, ezennel nyilatkozom magára is, hogy az tökéletesen úgy van, én nem is írtam azt soha is, tudósításom csak egy rendéből sem lehet azt kiolvasni, hogy a’ t.partialis-szék bízott volna valaha ilyesmit rám, ’s hogy is ismerhetné a’t. partialis-szék a’közgyűlésen történteket magáénak, és ezekben hitem szerint kiegyenlítve, sőt bevégezve látom ezt az ügyet, nem hagyhatván rövid azáltal érintetlen azt a’ szép czímzetet, mivel c) A’ t. h. aljegyző úr illetni szíveskedett a’ t. partialis szék, tehát törvényszék neve alatt. Mikor a’ biró érzékeny hangon olvassa az el*) Tiszt. Verestói úr m. oct. 28-tól béküldvén e’ mentó nyilatkozatát szerkesztőséghez, azt mint utolsó oklevelet ez ügyben kiadjuk, ’»ismételve az ítéletet a’ l. ez. közönségre bizsuk. Szerk. tévelyedett fejére a’ szigorú törvényt, jól esik, sőt mintegy vigasztalódik a’ szegény bűnös, hogy a’ biró nem saját boszszuját olvassa a’ törvény hótt betűiből , nekem e’ vigasztalás nem jutott a’ tisztelt hajegyző úr soraiból. Istenembe érzéketlenül tapodunk el sokszor egy férget, ’s nem eszmélünk a’ nagy czélról, mire az égi akarat a’ férget is elöhivá. Robespierre sok ezereket konczoltata, ’s Napoleon egy milliónál többet áldoza polgártársai közzül nagyravágyásának, ’s a Ruyter hajója tömve vala elkinzottakkal. Kicsiny személyemet le lehet tiporni , de nem a’ nagy közügyet, minek jövendője igazolni fogja, ha lettem imprudentia é? Hagyjuk felettünk őrködni magát az idő lelkét, ki részrehajlatlanul áll életünk felett ’s tetteinkről kimondja maga, a’mi azokban hírünket, nevünket, becsületünket sajtoló imprudentia, és ez sokkal tisztább ’s igazabb sokszor ’s csaknem mindenkor az emberi hiú szív erőlködéseinél. — Én, t. ez. olvasó közönség! az érdeklett papi közgyülésrőli tudósításomat, mint irám, sértő szándék és sorok nélkül, a’ papi közgyűlésen tehát, nem a’ partialis széken, egyházi ülnök t. Kovács István úrnak, ezen jól feljegyzett indítványára : ,,jó lenne e’ gyűlés eredményét a’ közönséggel tudatni, és minthogy t. Verestói Cs. Sándor szokott írni, megkérni e’ czélra ’s a’t.“ és Iön az inditvány elfogadva’s ennuerálva megbízatásom. Függeszszék bár elleneim fejem felibe Damokles kardját , de ez még is igy volt, és ezt több paptársai fogják igazolni. De tudja meg a’ t. ez. közönség azt is, hogy ez indítvány, bár a’ gyűlés színén történt is, bár közakarat tette, abból az enunciatiot is — ez a’ jegyzőkönyvből még is kimaradt — „Hincillae lacrymae.“—• Verestói Cs. Sándor, Ittinyad megye kögyűlése. Elölegesen. B’ ns megyének octob. 28, 20 és 30-dik napjain Déván tartott közgyűlésében a’ tisztujitási kérdés elő nem fordult, de a’ táblabirák az első napi ülés végén elbúcsúzván főispán ömaga megígérte, hogy három hónap múlva tisztujitási közgyűlésre a’ RK és RR-t öszvehivándja, ’s igy az itt ideig az eddigi táblabirák meghagyattak.—Jövő számunkban bővebben. Borazasztó gyilkosság. Marosvásárhely octob. 20-n vasárnap estve egy tisztességes kisebb rendű vendéglőben néhány mészáros mester és legény becsületesen borozott , többek köztt Tollas József nevű mészáros, igen jámbor, szelid, emberséges ember,’s ennek sógora, vagy meghalt nejének testvére Rozsnyai István mészáros legény, zabolátlan ifjú. Tollas József 9 és 10 óra között haza indulván, Rozsnyai István elbe megy más úton Cziriák nevű szabadságos katona mészáros legénynyel, elázott részeges hitvány emberrel , a a’ piacz közepén éppen a tanácsház melltt irtózatosan megverik. Oszyefutss lesz ’9 a’ keivé»