Mult és Jelen - Jelen, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)
1848-01-28 / 8. szám
ERDÉLYI Megjelenik e históriai és politikai erdélyi hírlap minden héten kétszer kedden és pénteken , Ilon CH 14Ülfüll s kolozsvári Il hírlap melléklapokkal ötödfélévén.Félévi előfizetés dija ellított ezüstben. Minden cs. k. postán lehet előfizetni, vagy a pénzt biztos alkalomtól szerkesztőhöz béküldeni. Mindennémü hirdetések a’ Hetilapban adatnak ki, mely azonban Kolozsvárit külön is szétosztatik. ERDÉLY ES MAGYARORSZÁG. Erdélyi szózat a’ ítészek viszszakapcsolása 's a' két magyar haza egyesülése kérdésébein. *) A' reapplicatio mint szintén az unió, vagy a' részekbeli megyék viszszacsallása és a hét haza egyesülése felette fontos és napirenden álló kérdése közérdekkel bírván, legyeit szabad egy ezelőtt néhány évvel elhalálozott erdélyi nagy hazafi és a' fejedelem mint haza birodalmával megtisztelt státus-ember nézeteit e’ kettős ügyről az alább következőben előterjeszteni, megjegyezvén azt, hogy e kis munka az 1832- 36 beli magyarhoni országgyűlés alatt készült 's az ott akkor a’ reapplicatio kérdésére nézve fennforgott vitatások s a hívnek azt illető felterjesztése adtak arra alkalmat. Fontos, igen fontos kérdés: mennyiben legyen igazságos, törvényes 's alkukötéseken alapuló a’ két testvérhazának Erdély részéről óhajtott 's Magyarországtól erősen sürgetett viszontegyesülése — mint szintén annak tekint,lébevétele, hogy az egyesülés esetében a’ kormány, valamint e’ nagyfejedelemség is különösen mikre ügyeljen. Hogy e’ fontos tárgyat annak nagyszerűségéhez méltólag lehessen fejtegetni, nem lesz szükségesen elősorolni azon okokat és szempontokat, melyekre a* magyarországi KK és RR maguk ebbeli sérelmük rajzolásában felhozott 's fennérintett kívánságukat alapítják, annyival is inkább, hogy az erdélyi KK és RR is az 1879 ki országgyűlésen, holo’kérdés részint már szőnyegre jött, védőkatkat ugyan azon alkukötésekre ’s diplomatikai egyesz kedésekre építik, melyeken a’ magyarországi HK és RR is már említett sérelmeikben kifejezett kívánságukat gyökereztetik; melyből önként következik, hogy a' kérdés alatti tárgyal, e kétrészreti indokok költsönös öszvehasonlitása 's szemközltétele által világosithatni fel. Egyébiránt előre meg kell jegyeznünk, hogy a két részről említett alkukötéseket, azonban kivéve azokat,melyekről törvényezikkjeink iratt amott emlékeznek, vagy a melyek a későbbi időkben a dicsőségesen uralkodó ausztriai ház igazgatása alatt keletkeznek, csak honi történetíróink munkáiból ismerhetjük 's igy a' szükséges adatokat csak is azokból meríthettük, minthogy az ausztriai ház alatt keletkeztekre nézve, csak a’ felséges udvarnál lévő oklevelek adhatnak a közelebbi felvilágosítást. A’ magyarországi KK és RR felhozott sérelmes vázolatának két része van, melyek közül egyik azon erősségeket s állítólag ellentmondhatatlan indokokat, törvényeket és alkukötéseket foglalja magában, melyeknél fogva az említett KK és RR az Erdélyhez kapcsolt Részeknek vagy úgy nevezett Pártáimnak úgy mint: Kraszna, Középszolnok és Zaránd Erdélyhez tartozó részének, úgy Kovát vidékének, Belsőszólnok egykori kiegészítő részeinek tösténti viszszaadattatását követelik; a’ másodikban azon kívánságokat fejezik ki, hogy az erdélyi nagyfejedelemség Magyarországhoz ne csak szorosabban csatoltasék; hanem azzal tökéletesen egyesithessék ’s a Ferdinand császár 's Zápolya János körett 1638 . Nagyváradon kötött alku előti állapotjában adattassék viszsza. Továbbá megjegyzendő az is, hogy a’ magyarországi KK és RR által az Erdélyhez tartozó vármegyék iránti jogok erősségül felhozott alkudozások ’s békekötések csupán Erdélyt érdeklik 's főként ezen nagyfejedelemségnek magyarországtóli tökéletes s törvényes erővel biró függetlenségét bizonyitják,mire nézve azon alkudozásokat ’s békekötéseket, minthogy azok a KK és RR által felhozott sérelmek közti, hol a viszszakövetelt vármegyékről szólanak , előfordulnak, egész. Erdélyt illetőleg megmagyarázzuk; a’ második szakaszban pedig azokra csupán hivatkozni fogunk. Mi tehát a' sérelmek első részét illeti: 1. ..* magyar Országi KK és RR mint alapos 's kétségtelen tőrtékét is adatot úgy hozzákfel , hogy az említett vármegyéknek magyarországtóli elszakasztása 1538 n történt, mikor azok az I. Ferdinand és Zápolya János közti Nagy Váradon kötött békealku ereje szerint Zápolyának engedtettek,s hogy Ferdinand, Zápolya halála után Erdélyt a hozzá kapcsolt magyarországi Részekkel, melyeket Zápolya bizonyos akadályok miatt még birtokába nem vehetett volt, az akadályok elhárítása után, az özvegy Izabella királynév.l kötött béke szerint, ismét a* magyar koronához kapcsolta 's az iobb ki törvényezik, értelmében az egész országot egyesítette, ’s hogy Izabella királyné fija János Zsigmond a’ következett szerencsétlen viszonyok után csak a' török oltalma alatt kaphatták vissza Erdélyt a' hozzá csatolt Részekkel együtt; azonban a' viszontegyesülés reménye továbbra is fennmaradt mivel II . Maximilian császár és János Zsigmond közti Spirálján ioal-n kötött békében fennhagyatott, hogy az Erdélyhez kap csott magyarországi Részek, csak János Zsigmond haláláig maradjanak Erdélyhez ragasztva.“ Elhallgatva akkori bibornok Martinuzi lépéseit é s azon eszközöket, melyeknél fogva Izabella királyné ezen kötésre lépni kényszeriltetett, mint honi történetíróink említik s a' körülmények is eléggé bizonyítják, hogy mihelyt arra kedvező alkalma adatott, nem késett Erdély kormányát azonnal kezéhez venni: itt a' II Maximilián és Zápolya Zsigrad közti Spirában készült kötésre nézve elég annyit eurlizni, hogy azon békekötés is csak honi történetíróinkból ismeretes , kik közzül többen tisztán állítják, hogy János Zsigmond ’s törvényes utódai, az említett békekötésnek egyik pontja szerint Erdélynek örökös birtokában hagyattak ; hogy továbbá azon család elhunytéval fejedelmet szabadon válaszszanak, az új fejedelem, Maximilián királyelsősége alatt légyen, erdélyi vajda s .Magyarországhoz kapcsolt Részek helytartója czimét viselje; ’s hogy a Rendek ezen kötés pontjai megtartására esküvéssel kötelezzék magukat, mely azonban a' török udvar előtt mély titokban tartassék. Hogy mennyiben egyezzekmeg ezen békekötés, melyet némely történeti- tóink meglehetős pontossággal, mások ellenben hiányosan jegyzettek fel , tatalmára nézve a felséges udvar levéltárában lévő eredeti kötéssel, azt csak ezen utolsóból lehetne biztosan meghatározni. Méltó továbbá azt is megjegyezni , hogy legkisebb adatunk sincs arra, miszerint Erdély Rendei, kiknek világos megegyezésük nélkül nem lehete az akkori erdélyi fejedelmeknek a’ haza jövendő sorsáról határozni, ez emlitett spirai békekötésben megegyeztek , annál inkább, hogy a’ békekötés szavai szerint, annak megtartására magukat esküvéssel kötelezték volna. Ellenben mint történetíróink bizonyítják, János Zsigmond, miután ezen annyiszor említett békötés megerősítését az erdélyi Rendektől nem remélhette, Johny híveit öszvegyűjtvén azt, jóllehet sokan azok közzül annak nyilván ellentmondottak, aláíratta. 2 ,,A magyarországi KK és RR állítása szerint ezen említett békekötés következtében nyerte János Zsigmondnak csak barnát következett halála után, Bálont István az említett vajdaságot Maximiliántól,s magát arra kötelezte, hogy akár mikor parancsolandja Maximilián, kész lessen azt a’ hűségére bízott várakkal együtt viszszabocsátni.“ Ezen körülmények honi történetiróinknál eléggé világosan vannak megírva. Bátori Istvánt, miután 1571 ben az erdélyi Bene dek által fejedelemmé választatott, Solimán is megerősítette, ’s nékie egyszersmind a' fejedelmi czimereket is elküldötte. Azonban Bá- tori István Békési Gáspárral, ki akkor mint János Zsigmond követje Prágában tartózkodott egyenetlenségben élt, mivel tőle a’fejedelemséget féltette, 's magát arra nézve szerette volna bátorságba helyheztetni, annál fogva kötelezhette ugyan magát személyére nézve az említett egyezés pontjainak teljesítésére; de azt bizonyosan csak titokban cselekedte, mivel legkisebb nyoma sem találtatik annak, hogy valaha abban az erdélyi Rendek megegyeztek, ' 8 9) V ,.reapplicatio és uniós kérdését illető alább következő érdekes és fontos értekezés hamarább kiadhatásáért több tárgyat jelesen a' megyei közgyűléseket illető tudósításokat is későbbre halasztottuk, miért valamint a' t. ez. olvasó közönség, úgy érdemes levelezőink fcocsánatját is kérjük és reméljük Szerk. •I»