Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)

1922-06-24 / 141. szám

2. oldal Az ellenzék nem szavazott a nemzetgyűlési tisztikar megválasztásánál. Az első érdemleges ülés. — Gaál Gaszton az 1908. évi módosított házszabályokat alkalmazza. Tegnap tartotta a nemzetgyűlés a első érdemleges ülését, melyet11 óra után nyitott meg gróf Appolnyi Albert korelnök. Napirend előtt felszólalt Nagy Ernő, ki megkövette a Házat a keddi ülésen elhangzott inparlamentáris kifejezéséért s kijelentette, hogy szombaton interpelláció keretében felfogja tárni azt az egész hajszát, melyet ellene Bereg megyében indítottak. Ezután az azoló osztályok előadói tették meg a jelentéseiket,melyek szerint Mokcsay Zoltán, Paupera Ferenc, Strausz István, Szilágyi Lajos, Szentpály István és Wild József kifogásolt mandátumának kivételével a mandátumokat rendben találták, a kifogásoltakat pedig áttették a B) osztályba. Ezután az elnökválasztás következett. A szavazás előtt a korelnök öt percre felfüggesztette az ülést, majd szünet után elrendelte a szavazást, melyen 185 érvényes szavazatot adódtak le, ebből Gaál Gasztonra 145 szavazat esett s igy Gaál Gaszton lett a nemzetgyűlés elnöke. (Az ellenzék s a szociáldemokraták üres lappal szavaztak.) Apponyi az ülést újabb 5 percre felfüggesztette, majd szünet után az alelnököket választották meg. A szavazásnál leadtak összesen 160 szavazatot,melyből Szcitovszky Bélára esett 135, Huszár Károlyra 108 s üres volt 21, négy pedig különböző jelöltek között oszlott meg. A szavazás alapján a korelnök Szcitovszky Bélát és Zsuszár Károlyt a Ház megválasztott alelnökeinek nyilvánítja. (Éljenzés.) Ezután hat jegyzőnek és a háznagynak megválasztására térnek át, előbb azonban a korelnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után. Apponyi bejelenti, hogy a 6 jegyzői tisztségre 161 szavazatot adtak és jegyzővé 155 szavazattal Bartos János, Bodó János, Forgács Miklóst, Héjj Imrét, Perlaky Györgyöt és Petrovics Györgyöt választották meg. A háznagyi állásra 130 szavazattal Karasfiáth Jenőt választották meg, 20 szavazat esett Kállay Tamásra, míg a többi megoszlott. A korelnök ezután köszönetet mond a jegyzőknek, a Ház buzgó tisztviselőinek, továbbá a Ház összes képviselőinek azért az előzékenységért, amellyel a Ház megalakulásában támogatták s mielőtt a választott tisztviselők helyüket elfoglalnák a korelnök az ülést 5 percre felfüggeszti. A szünet után Gaál Gaszton elnöki székfoglalója következett, melyben többek közt kijelenti, hogy a tanácskozást a múlt nemzetgyűlésen módosított és ideiglenesen elfogadott 1908. évi házszabályok alkalmazásával fogja vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben másként nem intézkedik. Kijelenti, hogy e szabályok alkalmazásában a legliberálisabban kíván eljárni. A vélemények lehető legszabadabb érvényesülése minden nemzet törvényhozásának kimagasló érdeke. Ezt, ameddig a házszabályok rendelkezésein belül marad és a törvényalkotó munka szolgálja, nemcsak hogy korlátozni nem kívánja, hanem el van tökélve, bármily irányból történnék ezzel szemben kísérlet vagy jelentkeznék türelmetlenség, annak szabadságát pro és contra a legmesszebbmenő módon megvédelmezi. A továbbiakban kötelezőnek ismeri magukra nézve a parlamentáris elvek magasabb etikai törvényeit akkor is, ha nem is volnának kódexbe foglalva. Majd később igy folytatja:. . " — Itt ki kell térnem a házszabályok 258. szakaszának értelmezésére, amelynek a tartós rendzavarással szemben való rögtöni intézkedésről rendelkező része több ízben volt vita és értelmezés tárgya. Erre vonatkozóan férfias nyíltsággal jelentem ki, hogy a magam részéről Návay volt elnök úrnak értelmezését osztom és alkalmazom, amennyiben e szakasznak alkalmazása a parlamenti alkotó munka védelmében elkerülhetetlennek mutatkoznék. A múlt esztendők okozta sivár helyzetből fakadó elégedetlenség bizonytalanság és elkeseredés nálunk is fogékonynyá tette a nemzet bizonyos rétegeinek lelkét és nemzettagadó, destruktív, felelőtlen és lelketlen izgatás befogadására. Mindezekkel szemben nemzetfentartó, hazafias érzésű, polgári erények kimagasló, erős szociális érzéstől átitatott, osztályt és pártot nem tekintő, a haza és a társadalom iránt konstruktív együttműködésre van szükség. Eme törekvés inkarnációja a nemzet választott képviselőinek gyűlése, a nemzetgyűlés kell, hogy legyen. Én bízom abban, hogy lesújtottságunkban, eme eszméknek és kötelezettségeknek mindnyájan meg fognak felelni és az ország rendkívüli súlyos helyzetében társadalmi, felekezeti és pártkülönbség nélkül testvéri szeretettel fogják törvényhozó működésüket gyakorolni a haza szolgálatában. '*■ gi ?.,.• E tiszteletteljes előrebocátás után a tárgyalás rendjét megnyitottnak nyilvánítom. Ezután megemlékezik IV. Károly király elhunytáról, majd megemlékezik Bernáth Bélának, a múlt nemzetgyűlés korelnökének e hó 14-én történt elhunytáról és indítványozza, hogy a nemzetgyűlés részvétének adjon kifejezést jegyzőkönyvileg. Az indítványt elfogadják. Ezután felolvastatja a távozó és újonnan kinevezett miniszterek névsorát, amelyet tudomásul vesznek. Bethlen István gróf miniszterelnök indítványozza, hogy a megválasztott 6 jegyzőhöz még két újabb jegyzőt válasszanak meg. Az indítványt elfogadják. Elnök napirendi indítványt tesz, legközelebbi ülés ma délelőtt 10 órakor lesz s ezután a jegyzőkönyv hitelesítése megtörténtével 12 órakor a gyűlés véget ért. Munkás »■■ni »■■■ Iwi*i■»»■■■»»mrtaeí- m —"Fölhívás a városi nyugdíjasokhoz. A város újólag fölhívja a városi nyugdíjasokat és kegydíjasokat, hogy átmeneti segélyük ügyében mielőbb jelenjenek meg a Városházán, I. e. 42. alatt. KRAUSZ ARNOLD cég, kizárólagos posztóraktérában méterenként már 1000 koronáért jó minőségű GYAPJÚ férfi ÖLTÖNY-SZÖVETET vásárolhat. Király utca 15-_ 1922. június 24. A budapesti munkásság bérmozgalma. Még tart a dohánygyári kizárás. — A munkásság követelése. — A vasmunkásoknak pótlékot ajánlanak. — A többi szakmák helyzete. A Magyar Királyi Dohánygyárak kizárt munkásainak megbízottai bérmozgalmukról a következőket mondották : — A gyárak munkásainak egy töredéke két nap óta dolgozik ugyan, a tárgyalások menetét azonban nem szüntették meg azokkal a munkásokkal, akik jelenleg még ki vannak zárva. A munkások megbízottai ez újólagos tárgyalások folyamán összfizetésük 100 százalékkal való fölemelését, 40 koronás kedvezményes áruvásznat és a két és fél év alatt kisebb kihágások miatt elbocsátott munkásnők és munkások visszavitelét követelik. Azonkívül a jelenlegi béremelési mozgalom vezetői büntetlenségének biztosítását is kivárják. A munkások megbízottai hangsúlyozzák, hogy a mozgalmuknak tisztán anyagi okai és rugói vannak. Politikai háttere mostani mozgalmuknak nincsen. A vasmunkások bérmozgalma ügyében a Vasművek és Gépgyárak Orsz. Egyesülete a vasmunkások képviselőivel tárgyalásokba bocsátkozott. A gyárak vezetői a munkásoknak bizonyos béremelést ajánlottak föl, amelynek formája az, hogy minden egyes munkás pótlékot kap, amelynek öszszege 1—8 korona között váltakozik óránkint. Megegyezés készül a faiparban is, ahol szintén megkezdik a tárgyalásokat. A bőriparban nem javult lényegesen a helyzet. Főleg a tömegcikkeket gyártó munkaadók nem tudnak megállapodni munkásaikkal, akik egyöntetűen 25 százalékos bérjavítást követelnek. A Magyarországi Magántisztviselők Országos Szövetsége is bérmozgalmat indított. A szállítási alkalmazottak memorandummal fordultak főnökeikhez, hogy helyzetükön fizetésemeléssel javítsanak. A munkaadók az alkalmazottak követeléseit elutasították. A szövetség ennek alapján értekezletet tartott és egyhangúan követelte, hogy a mozgalmat terjesszék ki az egész szakmára. Elhatározták, hogy vasárnap délelőtt nagygyűlést tartanak, ahol demonstrálnak amellett, hogy a szövetség magáévá teszi a szállítási alkalmazottak ügyét. A Generali tisztviselőinek sztrájkja változatlanul tart. A tisztviselők — mint ezt munkatársunknak mondották — jogos követelésük tudatában nyugodtan várják méltányos igényeik kielégítését. Az igazgatóság eddig még nem mutat hajlandóságot követeléseik teljesítésére és nem ismeretes még a tisztviselők előtt a Triesztből jött igazgatósági delegáltak állásfoglalása sem. A sztrájkoló tisztviselőket a többi biztosító intézetek tisztviselői lelkesen üdvözölték bérmázmozgalmuk alkalmából és amennyiben a sztrájk elhúzódik, úgy a Generali tisztviselőinek anyagilag is segítségére sietnek. A cipészüzemek legnagyobb részében még áll a sztrájk. Megegyezések a munkások és a munkaadók között csak esetről esetre történtek és pedig azokban az üzemekben, ahol a munkaadók megadták a 25%-os bérfelemelést. A sztrájkoló cipészmunkások körében valószínűnek tartják, hogy a sztrájk valamennyi üzemben véget ér, mert a tárgyalások folynak és miután mindkét részről megvan a hajlandóság a békés megegyezésre remélik, hogy a jövő hét folyamán újból fölveszik a rendszeres munkát. hogy fest a fizetésemelés a városi villamosvasútnál ? Hírt adtunk arról, hogy a pécsi villamosvasútnál a személyzet fizetés javítást kapott. Ez a fizetésjavítás egy hónapban körülbelül nyolcszáz koronát tesz ki, úgy hogy a hat fizetési fokozatba sorozott mintegy nyolcvan forgalmi alkalmazottnak törzsfizetése heti egyezer koronának felel meg most már. A villamosvasút vezetősége azonban arról is gondoskodik, hogy ez a heti 200 koronás fizetési többlet valami utca-néten megint csak visszaszálljon a pénztárba. Oly bőven szabja ugyanis ki a 10—100 koronáig menő pénzbírságot az alkalmazottaira, hogy van nap, mikor a pénzbírság eléri az 1400 koronát is. Ha a forgalmi alkalmazott csak egy perccel is elkésik, 10 koronától 100 koronáig terjedő pénzbírággal sújtják — ha a jegybeírást elfelejti,az első alkalommal már 50 korona büntetést rónak ki rá, még ha egész tenyéren fekvő is, hogy visszaélés szándéka fenn nem forog is — mert ebben az esetben — úgyis a szolgálatból bocsátják el, amit meg is érdemel, ha rábizonyul. A villamos áramot levezető lyrák anyaga nem a legkifogástalanabb, könnyen görbül és könnyen törik. Ha a lyrának valami baja lesz, amit anyagának silánysága miatt nem mindig a vezető okoz, akkor a forgalmi alkalmazott béréből levont 240 korona kártérítésen kívül még 100 korona büntetéssel is sújtják. A forgalmi személyzet ítéfélkezik szabad idejében, a remis körül hancúroznak, az egyik egy ócska, rozoga öntöző kannát, amelynek értékét már 20 koronára se lehet becsülni, utána hajítja a takarítónőnek tréfától — büntetése egyszáz korona, amit károkozás címén aligha róhattak ki,mert az öntöző kannát még ma is használják. Ilyen, s ehhez hasonló pénzbüntetések kiszabásával aztán nagyon illuzófiussá válik az egész fizetésemelési komédia, amely a drágaság 100%-os emelkedésével szemben alig 20%-os béremelésnek felel meg, de amelyről az összes polgári lapok dicshimnuszokat zengenek dacára annak, hogy a munkásság memorandumában az 50 %-os béremelést kérte, mint minimumot. — Jugoszlávia elárverezte a magyar állatokat. Belgrádból jelentik: A Magyarország által Jugoszláviának szállított jóvátételű állatállomány első részét a közeli napokban vették át Szabadkán a jugoszláv képviselők. Kedden, június 20-án nyilvánosan elárverezték. Árverésre került 12 bika, 133 tehén, 63 öregtinó, 92 fiataltiró és 24 borjú. Ugyanazon alapon Palánkon is árverésre került 320 tehén.