Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)

1922-10-07 / 217. szám

1922. október 7. Szombat Egyes szám ára 5 K II. évfolyam. 217. szám. Előfizetési ár havi- — — — — K 120., . fél havi — - - K 60.— —1 heti - - - - K 30.A pécsi szociáldemokrata párt hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: DÖMEL ANZELfli. SserkttsxtSeéje éa íi*dóhív*t*S. Zrinyi-atea 13« axám • T*lef mxám 576. A nyugdíjak. Az állandó választmány ma a vármegyén a hétfői közgyűlés tárgysorozatát készítette elő. A ma letárgyalt ügyek oroszlán részét a nyugdíjazások elrendelése foglalta le, s ezek között két jegyző özvegye közül az egyik évi 800, a másik évi 600 korona nyugdíjat élvez ezután. Egy jegyző özvegye, kinek temetési segélyre nincs igényjogosultsága,kegydíj címén 200K temetési segélyt kap. Van olyan özvegy is, aki havi 30 K nyugdíjat kap! A nyugdíj jogosultságnak megvannak a törvényes előfeltételei,s megvannak azok a törvényes keretek, amelyek között a nyugdíj igény megállapítható. Hogyha ezek a keretek nem engedik azt meg, hogy ez a nyugdíj nagyobb összegben legyen kiszabva — akkor senki az összeg nagysága ellen szót nem emelhet, noha ugyebár 30—50—60 korona jövedelemből havonta,150 koronás kenyérárak mellett naponta alig egy falat jut. Csakhogy akkor, amikor az a tisztviselő nyugdijjárulékát befizette,vagy amikor azt fizetéséből levonták, akkor azt aranyértékü pénzben rótta le s ennek az aranyértékben befizetteti nyugdij összegnek a nyugdijigényét jogosító évek lepergése után aranyértékű 30-50-60 koronás havi nyugdíj felelt meg. És ez, ha nem is biztosítja teljes kényelmét annak, aki nyugdíjra jogosult, minden esetre biztosítja a végső nyomor ellen ! A húsz koronás havi nyugdíj — mert ilyen is van, békeidőben még magas búzaárak mellett is — legalább egy métermázsa, tehát naponta 3 kgr. kenyeret adott. Ma, hogy naponta 3 kg. kenyere legyen az ilyen nyugdíjazottnak 13500 nyugdíjat kellene kapnia. Ellensúlyozza ezt a kérdést valamelyest az, hogyha az ilyen nyugdíjjogosult az ellátatlanok tisztájára fel van véve,ám hogyha a kilogramm hatósági liszt ára a nyugdíj összegét meghaladja — akkor ami ezen felül szükségletére kell, csak a társadalom könyörületétől várhatja ! A nyugdíjasoknak ez az ügye, amely az éveken át becsületttel végzett munka után, betegség vagy korszülte munkaképtelenség esetleg vigasztalan özvegység esetén jóformán kizárólag a könyörületre bízza, hogy nekik kenyeret adjon, a legsürgősebb megoldást igényli, hasonlókép méltányos és igazságos rendezést kíván a kiskorú árvák pénzének kérdése is, amely annak idején aranyban lett az árvaházakban elhelyezve, s akinek részére letett pénz ha értékében nem csökken exisztenciát biztosíthatott volna, ma alig valami értéket kap azért a pénzért, amelyen azok a takarékpénztárak és bankok, ahol a pénzük elhelyezve volt, részvényeseik részére horribilis vagyonokat szereztek össze ! Nyitott és sajgó sebek ezek a mai közállapotokban, amelyeknek orvoslására a kormánynak s a nemzetgyűlésnek mindent el kell követnie ! A szociáldemokraták ragaszkodnak a nemzetgyűlés összehívásához. — Nyilatkozat az aktuális kérdésekről. — Az egységes párt szerda esti értekezlet, csupán megbeszéléssé törpült, melyen semmi lényegesebb dolog nem történt,még a fajvédelmi koncentráció ügyében sem, melyről Bethlen csupán annyit állapított meg, hogy ez nem érinti a kormánypárt egységét és fegyelmét. — Ebben igazat adunk neki, mert az az egység és fegyelem már rég csak a nyilatkozatokban van meg. Bethlen fölöslegesnek tartja egyébként a nemzetgyűlés és a drágasági és külügyi bizottságok összehívását, majd azzal vigasztalta meg azokat, kiket a drágaság súlyos problémája kétségbeejt, hogy az év vége felé remélhetőleg a gazdasági helyzet javulni fog. A szociáldemokrata párt állásfoglalását a fenti kérdésekre vonatkozólag a következőkben adjuk : , , A nemzetgyűlés összehívását változatlanul szükségesnek tartjuk. A drágaság fojtogatja az országot, a nemzetgyűlésnek tehát nem lehet sürgősebb feladata,minthogy az ország közgazdasági helyzetével foglalkozzék. A nemzetgyűlés nem térhet ki az elől, hogy az országhatárok sürgős lezárását és a kivitel megszüntetését követelje a kormánytól, ellenkező esetben a fokozott kivitel nyomán Ausztria sorsára fogunk jutni. A miniszterelnöknek az a felfogása, hogy a drágasági bizottság nem hozott honmentő ötleteket, jellemzi magát a bizottságot is. A szociáldemokraták már a bizottság megalakulásakor kifejtették azt a nézetüket, hogy ezzel a drágaságot sem megakasztani, sem enyhíteni nem lehet. — A miniszterelnök azzal vigasztalja az ország sínylődő népét , hogy decemberben enyhülni fog a drágaság. Ha csak ez az egész vigasza gróf Bethlen Istvánnak és kormányának a drágasággal küzködő polgárság és munkásság számára, akkor ez a kormányzat teljes csődjét jelenti. ügye fordulóponthoz ért s valószínűleg e hét végén, de legkésőbb jövő hét elején formálisan is megalakul A liberális pártszövetség. Hát megtörtént: ismét emelkedtek az árak... Mától kezdve drágább a hús, a zsír és a liszt. Az Árvizsgáló Bizottság átirata az O.K.Á. B.-hoz. Lapunk tegnapi számában megírtuk a gonosz sejtelmeket, melyek elgyötörnek mindenkit, amikor azt halljuk, hogy az Árvizsgáló Bizottság megint összeül és határoz. Ez jót nem hozhat, tudjuk már keserű tapasztalatokból. Az Árvizsgáló Bizottság nem olyan erővel rendelkező intézmény, amely az árak emelkedését meg tudná gátolni. Beteg, gyenge lény, amelyik megpróbál időnkint belekapaszkodni a nagy, nehéz kerék, a drágaság küllőibe, de ez meddő erőpazarlás csak, mert a kerék tovább forog,keresztül gázolva, maga alá temetve nyomorgó, rongyos emberek sokaságát, akik hiába nyújtogatják kezüket fölfelé az áradatból, nincs senki, aki hallaná a hörgő ,,S. O. S.“-et. Mással vannak azok elfoglalva . Az Árvizsgáló Bizottság tegnapi ülésén a beterjesztett kérelmek legnagyobb részét jóváhagyta. Itt-ott eszközölt csak csekély mérséklést a föltörekvő árakon. A hús és zsír árak mai napjól kezdve a következők : I. r. marhahús 280, II. r. 260 korona. A többi húsok árai egyelőre maradtak a régiek. (Nem is „régiek” !) Nem így azonban a zsir és füstölt szalonna ára, amelynek emelése a hentesek legbobb szive-vágya volt, hát csak nem zárkózhatott elelőle az Árvizsgáló Bizottság. Nem is zárkózott el a zsir és füstölt szalonna árát 800, a nyers zsirszalonnáért pedig 760 koronában állapította meg. A liszt árak fölemelését a malmosok már néhány nap óta Valósággal revolverezik, azzal, hogy semminemű lisztet nem bocsátanak forgalomba. Még hatósági lisztet sem lehet vásárolni. Mi ez, ha nem terror ? A kiéheztetés terrorja. Nem tudni, ennek a következtében, vagy más indokok alapján-e, de az Árvizsgáló Bizottság engedélyezte az áremelést. Eszerint a finomliszt 148-ról 168 koronára,a főzőliszt 144-ről 164-re és a kenyérliszt 138 koronáról 152 koronára emelkedett mától kezdve. Ha a liszt ára emelkedik, a kenyér ára sem szokott elmaradozni mögötte, így hát a sütőiparosok kérelme is jóváhagyatott, amennyiben a fehér 132-ről 150-re, a félbarna 126-ról 144-re és a barna kenyér ára 122 koronáról 138 koronára emelkedett, ugyancsak mától kezdve. Egy kis akadékoskodás csupán a fehérsütemény árának megállapításánál mutatkozott az Árvizsgáló Bizottság részéről. A pékek 9 koronában kérték megállapítani, de csak 8.50-re engedélyeztetett. A kenyérsütés ára 4 korona. A kávéházak és éttermek kérelmének ügyében nem döntött az Árvizsgáló Bizottság. Előbb szakértők fogják felülvizsgálni, hogy hány százalékot tesz ki az üzemfenntartás költsége-A hiábavaló szélmalom-harc, melyet a drágasággal szemben folytatunk, végre az Árvizsgáló Bizottságot is annak a belátásra kényszerítette,amit mi minden alkalommal hangoztattunk. hogy az árak magasra emelkedését nem a munkásság folytonos bérmozgalmai idézik elő, hanem a kivitel és az agráriusok törekvése, amellyel a búza árát folytonosan emelik. Nem kis szerepe van a drágaság emelkedésében az államnak sem, az ő folytonos drágításaival. Ez a belátás arra kényszerítette az Árvizsgáló Bizottságot, hogy újabb átiratot intézzen a központi árvizsgálóhoz, amelyben kérik az élő állatok és élelmicikkek kivitelének megszüntetését, az agráriusok búzaárdrágításának letörését és a nagybankok mindenfajta spekulációjának elfojtását,,úgyszintán a tüzelőanyagok drágításának megszüntetését, amit ezek mindegyike magában véve is retenetes perspektíváit festi az elközelgő hónapoknak hál még egy együttes csokorban,,amikor valamennyi egyszerre sújtja a dolgozó osztályt. Az Árvizsgáló Bizottságnak ezt az akcióját csak helyeselheti minden elnyomorodott, sötét kilátásoknak elébe tekintő ember, de kételkedünk — és joggal, abban, hogy sikert érne el Vele.Sokkal hatalmasabb, több eszközzel rendelkező erők lendítik előre azt a bizonyos kereket, sem hogy reménykedhetnénk megállításában. A kormányban és hatalmuk tetőpontján lévő feudálisok és egyéb érdekeltségek csak nem fogják a saját üterüket elvágni, ha még olyan duzzadt is. „A kormány letöri a drágaságot!" Nem első ízben foglalkoztunk a cukor ügyével, melynek lényeges megdrágulása most már igazán küszöbön áll. Igaz, a közvetítő kereskedelem jóvoltából ma sincs már „olcsó” belföldi cukor, mert az Fregoli módjára importcukorrá változott, de reméltük, hogy az őszi kampány ismét meghozza az olcsóbb belföldi cukrot, de legutóbbi tudósításunk ennek ellenkezőjéről győzősttet meg bennünket. A tudósítás szerint a répatermelők, a cukorgyárosok és a kormány megegyeztek s e megegyezés a fogyasztók életét keseríti meg, amit a répa ára mellett főként az idéz elő, hogy a pénzügyminiszter az eddigi kilogrammonkénti 39 korona állami haszonrészesedést 80 koronára, így több mint a kétszeresére emelte, ezzel szemben megállapították, hogy a belföldi cukor árának egyenlőnek kell lenni a külföldiével. Ez bizonyítja, hogy mennyire komolyan veszi a kormány azt a kijelentést, hogy „a drágasááot minden eszközzel le kell törni”. A szovjet kormány újabb tiltakozó jegyzéke: London. A szovjet kormánytól jegyzék érkezett, amelyben erélyesen tiltakozik a tengerszorosok blokádja ellen s követeli, hogy Moszkvát is hívják meg a közel keleti konferenciára. Ez már a harmadik jegyzék szeptember dereka óta, de a brit kormány még egyikre sem válaszolt.