Munkások dal- és zeneközlönye, 1928 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1928-06-01 / 6. szám
nyíre van az Auguszta tüdőbetegszanatórium egy 80 holdas tisztáson, teljesen pormentes helyen. A dalosnépünnepély a Nagyerdő keleti részén, a lövölde mögötti tisztáson fog lezajlani. A Nagyerdőből villamossal térhetünk vissza és az „Aranybika“ előtt leszállva, a hatvan utcai villamosvonalon kimehetünk a kisállomásig. Innen mintegy 10 percnyi séta után elérjük a hatvanutcai temetőt, benne Csokonai Vitéz Mihály sírját. Egy vasobeliszk jelzi ezt, keleti oldalán a költő jeligéje: A Múzsáknak szózatja A Sirt megrázkódtatja S életet fuval bele. A hatvanutcai villamossal a Böszörményi-utón megleljük Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli ref. egyházkerület nyomdavállalatát. A nyomdát Huszár Pál reformátor alapította 1561-ben. Igen nagy vállalat. Fölszerelése egyike a legmodernebbeknek. Az „Aranybikádtól keletre a város legrégibb részébe jutunk. Mindjárt szemben van a város legforgalmasabb utcája, a Csapó-utca. A Csapó- és Burgundia-utca sarkán van az Ipariskola kétemeletes hatalmas épületkomplexuma. Ennek a második emeletén helyezünk el mintegy 250 nődalost. A Csapó-utca végétől jobbra van a Kossuthutcai temető, előtte pedig a Népház. Innen a Cegléd utcán át Debrecen legszebb utcájába, a Kossuth-utcába érünk. Közepe táján balra van a reformátusok hatalmas leánynevelő intézete, a Dóczy-intézet. Majdnem szemben vele találjuk a pénzügyigazgatóság palotáját. Ennek az épületnek helyén állott az a ház, melyben a híres szatmári béke pontozatait megállapították. Meg kell említenünk e helyen a Dóczy-intézettel éppen szemben lévő, sarkon álló palotát, mely egy debreceni polgár, nemzetes Balogh István uram tulajdona, aki szép példáját adta a városfejlesztés iránti érzékének, midőn néhány év előtt fölépítette háromemeletes csinos palotáját. A pénzügyi palota szomszédságában van hazánk legrégibb vidéki kőszínháza, a Csokonai-színház, mely szép mór stílusban épült 1865-ben. A hangversenyek színhelye a Csokonai-színház lesz. Vele szemben az „Angol királynő“ szálloda és étterem. Az „Angol királynő“ irodalmi és művészi vonatkozásban is külön megemlítést érdemel. Ady Endre debreceni újságíró korában az utcai részen lévő kis étteremben élte le debreceni életét, a legtöbb debreceni versét is itt írta. Ülőhelye fölött emelték tisztelői az országban az első Ady-emléktáblát 1924 november hó 30-án, András napján. Az ősi proletárdac lángolóan tekintsen e helyre. Halhatatlan költőnk szelleme lengedez itt és erőt és hitet önt belénk mindenkor, mert ő egészen a miénk volt és az is marad mindörökké. Ne múljanak el a debreceni szép napok anélkül, hogy emléktáblájánál, valamint Csokonai szobránál elmennénk anélkül, hogy emléket ne hagynánk magunk után. A színházzal szemben van a Batthyány utca. Baloldalán a 16. számú ház falában egy márványtábla hirdeti, hogy itt lakott Petőfi Sándor családjával 1849-ben. A Batthyány-utca a Szent Anna-utcába torkollik. Itt vannak elhelyezve a katolikusok iskolái. A Szent Anna-utcán jobbfelé haladva, kiérünk a Piac-utcára. Itt balfelé menve, eljutunk a Deák Ferenc-utcába, melynek végső sarkán van a háromemeletes Kereskedelmi és Iparkamara. Történelmi nevezetességű épület. Werbőczy utcai részén történt 1914 február 23-án az a pokolgépes merénylet a görögkatolikus püspök ellen, amely nyitánya, kiforszírozója volt a világháborúnak. A Deák Ferenc utcán a törvényszék épületénél lejebb megint a Petőfi-téren vagyunk, ahonnan kiindultunk, csakhogy a másik oldalon. Itt a Petőfi-tér 3. szám alatti ház balsarkában márványtábla jelzi azt a házat, ahol Petőfi Sándor 1843—44 telét töltötte, amely sanyarú 97