Műszaki Hetilap, 1881. március-szeptember (1. évfolyam, 1-28. szám)
1881-03-16 / 1. szám
MŰSZAKI HETILAP (1881. márcz. 16.) a kellem és méltóság, végre a karinthiai rendben a pompa és teljesség nyilatkoznak. A részletek kiképzését és a diszitmens faragást előbb nem ismert tökéletességig vitték, mit részben szép és jól alakítható anyaguknak, a márványnak köszönhetnek. Véstül a sörösök voltak az első építészeti OO O _irók, megállapítván és megírván azon elveket, melyek az építészt valamely mű compositiójánál vezérelték. Ha kellő figyelemre méltatjuk a görögök építészeti alkotásait, úgy ki kell mondanunk, hogy értéküket művészi szempontból egy kor sem haladta meg. . . A budapesti dalműr-színház. (Képpel a 4. és 5. lapon.) A főváros egyik legdíszesebb középülete, a magyar építőművészetnek egyik legremekebb alkotása kétségtelenül a mostan épülő s már befejezéséhez közel álló dalmű-színház. Tervezetének részletes ismertetésébe nem akarunk ez alkalommal belebocsátkozni, csak imposans külsejét mutatjuk itt be, mely első pillanatra rávall Ybl Miklós mesteri kezére. Az épület olasz-renaissance-stylben van tartva, a sugárútra néző homlokzatán csupa faragott kőből. A többi 3 oldalon már csak az architektonikus részek, a párkányok, ablakkeretek és a talapzat vannak faragott kőből, míg a diszítmény mind égetett agyag. Építési költsége eleinte 2, majd 3 millió írtra volt felvéve, végül 21/4 milló írtban állapíttatott meg. Részletes ismertetésére még vissza fogunk térni. Kapu kovácsolt vasból. (Képpel a 6. lapon.) A műiparnak egy ép oly ízléses, mint egész conceptiojánál fogva remek alkotása művét mutatjuk be a 7-ik számú kovácsolt vaskapu képében e lapok olvasóinak. E kapu Martenot J. B. franczia építész terve szerint készült és a francziaországi Rennes város thabornevű sétaterének szolgál bejáratául. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Építkezések Szegeden. A Szeged rekonstrukciójával kapcsolatban álló nagyobbszerű állami építkezések már eddig is oly mérvet öltöttek Szegeden, hogy a legnagyobb elismeréssel utalhatunk e munkálatokra. Folyamatban vannak ugyanis a honvéd-tiszti pavilion, honvédségi laktanya és a dohánybeváltó-hivatal építése. A tiszti pavilion már olyan előhaladott állapotban van, hogy az őszre lakható lesz : a honvéd-laktanya építése szintén szépen halad előre és a jövő év tavaszára már ez a monumentális épület is be lesz fejezve. Ezeken kívül már legközelebb megkezdik a posta- és távirdahivatal építését. Ezt a nagy épületet a vár Széchenyi-térre nyíló telkére építik s a váras Széchenyi-téri és haltéri szárnyainak bontása épen ezen építkezés megkezdése miatt történik. A posta- és távirda-palotában e hivatalokon kívül még az államépítészeti hivatal és a folyammérnökség lesz elhelyezve. Még a tavasz folyamán két monumentális állami épülethez fognak hozzá. Az igazságügyminiszter 2 palotát építtet, az egyik a törvényszéki épület lesz, a másik a fegyház. Mindkettőre nézve elkészültek és helybenhagyták a tervek. A közös hadseregbeli katonaság számára tervezett laktanya építését azonnal megkezdik, mihelyt a terveket a közös hadügyér visszaküldi. A kir. sóhivatal számára az állam szintén építtet egy nagyobb földszintes házat. Ezeken kívül az állami épületek sorában ott van még a pénzügyigazgatósági palota, amire a tervek szintén készen vannak. Az állami épületeken kívül tervben vannak a következő épületek, melyeknek az építését szintén nemsokára meg lehet kezdeni, u. m.: a polg. leány- és elemi leányiskolák épülete, a szegény-ápoló intézet és egy gyermek-menedékhely az alsóváros számára, melyhez a telek a szabadkai sugárúton a faragó-utcza sarkán van kijelölve. Az állandó színház terveit a műszaki osztály szintén elkészítette már és ezek most a kir. biztosnál vannak. Színház-építés Pápán. Az állandó színház ügyét Pápa városa újból és pedig igen erélyesen felkarolta. A színházi bizottság elhatározta, hogy az építés már márcziusban megkezdődjék, s hogy a színház őszre elkészüljön. Voyta Adolf építész terve fogadtatott el, mely szerint az építési költségek 13,600 frtra, a belső berendezés költségei pedig 3000 frtra rúgnának. Minthogy azonban csak 4000 frt áll a bizottság rendelkezésére, 120 darab százforintos részvényt fog e czélra kibocsátani. Kaszárnyaépítés van tervben Nagy-Kanizsán. Az alispán elnöklete alatt katonai és polgári tagokból alakult bizottság beható tanácskozást tartott e tárgyban s elfogadtatott az a terv, hogy a kaszárnyát a Csengeryutcza irányában nyitandó új utcza végiben fogják építeni. A szomszédos telkeket — hír szerint — egy consortium óhajtja megvenni, hogy ott egyforma, kétemeletes házakat építsen. Gőzfürdő-építése Szegeden. Legközelebb élénk mozgalom indult meg Szegeden egy nagyobbszerű gőzfürdő létesítése végett. E czélból részvénytársaságot akarnak alakítani. A részvénytőke 1000 drb. 100 frtos részvényből tehát összesen 100 ezer írtból állana, melynek azonban egyelőre csak 50°/0-át fizetnék be. Mihelyt a részvények fele alá lesz jegyezve, a társaság azonnal meg fog alakulni. Laktanya építés. Győr megye közönsége elhatározta, hogy a Győr városában elhelyezett lovasosztály részére második laktanyát és a szükséges mellékhelyiséget, és pedig a Szabadhegy külvárosban fölépíti, ellenben az ezred törzshelyiségeinek,valamint egy harmadik lovas század sérhelyeinek előállítására, mint amely egyenesen Győr városát illeti, nem vállalkozik. Szabadalmi enquete kezdődött f. hó. 5-én Bécsben. A magyar kereskedelmi minisztériumot Grum Ferencz oszt. tanácsos és Borszéky Soma titkár képviselték. Az enquete öt napig tartott és a szabadalmak körüli eljárás szabályozásával foglalkozott. Műipari bazár. Az orsz. m. iparegyesület építészi és építésipari szakosztálya kebelében felmerült tervezések alapján létesíteni szándékolt műiparbazár ügye új stádiumba jutott, amennyiben az említett szakosztály javaslatba hozta az igazgatóságnak, hogy habár kisebb mértékben, egy állandó műipari árucsarnokot létesítsen és e czélra valamely központon megfelelő helyiséget béreljen ki. Az igazgatóság, magáévá tette az eszmét s annak keresztülvitelében közreműködését készségesen felajánlotta. Megemlíthetjük ezzel kapcsolatban, hogy az igazgatóság feladatának tartotta újabban Lederer Sándor által egy nagyobbszerű iparcsarnok s állandó kiállítás érdekében felvetett eszmével foglalkozni és elhatározta, hogy e kezdeményezésben bevárja a kifejlődést s ha látja, hogy az komoly és határozott alakot ölt, a mellett pártoló állást kész elfoglalni. Olasz vasúti építkezések. Az olasz kormány újabban vasúthálózati tervet készíttetett melynél — amint már ez a kontinensen történi szokott — a hadászati tekintetek az irányadók. Mindenekelőtt a nevezetes lombard négyszöget vasútvonalakkal kötik össze mindazon pontokkal, ahol ellenséges invasiótól tarthatnak. Nevezetes vonal lesz a Novarát a svájczi határral összekötő vasút, mely Pinonál végződnék, ahol a Gotthard vonalhoz csatlakozik. Nem kevésbé fontos tisztán hadászati szempontból az a vonal, mely Rómát Angliával és Solmanával fogja összekötni, mely utóbbi pont Pescarával már összeköttetésben áll. Végre egy vonal Pármát La Spezziával, innen Bolognával és a királyság többi váraival fogja összekötni. A legnagyobb bútorgyár Francziaországban. E czím alatt a „W. Möbelhalle“ érdekes ismertetést hoz a Krieger-féle párisi bútorgyárról. E gyár 1840-ben alapíttatott Krieger által, kinek Hollande és Warenhorst urakkal egyetemben tulajdonát képezi. Ez idő óta a gyár folytonosan növekedett s ma (a dionet-fele hajlított bútorgyáraktól eltekintve) Európának legnagyobb bútorgyárát képezi. A gyár 500 munkással bír (ezek közt 350 bentdolgozó) , közöttük 250 csiszoló, 60 munkásnő, 00 kárpitos. A fa megdolgozására szánt műhelyekben 50 lóerővel bíró gőzgép van, 3 rácsfűrész, 10 esztergapad, 2 szalagfűrész, 1 gyalulógép, több mosógép, egy nagyon elmésen szerkesztett vájógép stb. A famegdolgozó műhelyekhez csatlakoznak a kárpitosműhelyek, a bútorszövetek és a bútorgyártás egyéb kellékei számára szánt raktárak stb. Legnagyobb érdekkel bírnak azonban a szemlélőre a kész bútorok raktárai, ahol mindenkor egy millió frank értékű bútor látható, melyek évenkint mintegy négyszer változnak. Minden bútornemnek külön termei vannak, melyek egyszersmind a minták teljes választékát tartalmazzák. E bútorgyár különös előnyéül említtetik, hogy készítményei igen elmésen vannak szerkesztve, és hogy aránylag nagyon olcsók, úgy hogy ott nemcsak a gazdag ember, hanem az utolsó munkás is bátran vásárolhat egyszerű csinos székeket, asztalokat, szekrényeket stb. A Műszaki Hetilap célja az általános technikai ismeretek terjesztése és fejlesztése, különös tekintettel hazai visszonyainkra. Ennek megfelelőleg közöl alapos és szakszerű ismertetéseket a mű- és középítészet, az építő- és műipar, az út-, vasút-, rnd-és vízépítés, valamint a gépészet és gyáripar körébe tartozó érdekesebb műveletek és kísérletekről, czélszerű javítások és találmányokról, képekkel és részletrajzokkal illusztrálva. Közli időnként a nevezetesebb szakférfiak arczképét, élet- és jellemrajzát. Rendes tudósításokat közöl a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet s az iparegyesület építészeti és építésipari, gépészeti és gyáripari szakosztályának, úgyszintén a fővárosi közmunkák tanácsának s a középítési bizottságnak üléseiről, s a vidéki és külföldi nevezetesebb építkezési mozgalmakról. Közli a hazánkban felmerülő építkezésekre és szállításokra vonatkozó árlejtéseket, mérnöki és építészeti pályázatokat s azok eredményét továbbá az ország főbb városaiból az építőanyag- és munkaárakat. Szakszerű kérdések és felvilágosítások számára mindenkor szívesen nyit tért. A „Műszaki Hetilap“ minden tekintetben teljesen független és önálló; véleményének szabad nyilván 4. ábra. A BUDAPIS DALMŰSZINHÁZ. I. ÉVFOLYAM. MŰSZAKI HETILAP (1881. márcz. 16.) I. ÉVFOLYAM.