Szentendrei Kaleidoszkóp (Művésztelepi Galéria, Szentendre, 1983)
Bár valamennyi, a város történetéhez kapcsolódó tárgy és dokumentum bemutatására nincs mód, a múlt egy-egy jellegzetességének megismerésével teljesebb lehet egy szentendrei kirándulás is. SZERB DÍSZTÖRÜLKÖZŐ (RÉSZLET, BOKÁLYOK (XVII—XVIII. SZ.) XIX. SZ. ELSŐ FELE) SZENTKÉP CORPUSSAL, GYERTYATARTÓVAL (XIX—XX. SZ.) A gyűjtemény egyik jelentős együttesét egy szamárhegyi vegyeskereskedés megmaradt tárgyai, iratai alkotják. A pénztár ill. szállítókönyv, az egykori tulajdonos jegyzetei az üzlet működéséről, a vevőkör vásárlási igényeiről tanúskodnak. A helyi Református Polgári Fiú és Leányiskola, a templom, és a később létesült felsőmezőgazdasági iskola néhány dokumentuma, az évkönyvek, pir ^iírftá(rd»í5 íírfimm ^3^ h jtruvliiuóiojrktt örr \n\xiyx\ in ■ „ .(.tírkirimjbi ,bjf»nt. Htafi »ufr« MrbréfíY* , »a* fjfyt ftrr »rtf«n Sor .*/•«'»•« rtGXCZ-f»* “f"* KoromitWltr Z ”1. iST'»» a. fon, K,.n·TMr,k, « W«« *■»»" ' ' »"»†*“ Wolyny.r n‚ Uhu nnfurtuttA« M(m flórt* r» mnrrn '&*»/&&& uua */*■***+«· mn! dmuadi afé m frinin t'íferiabrm ô(T,tcf$*lt trm rbrlirfe .fnrMbt mií »*<bt atlnn (rm Km ! rfemnfftr und n« *«*» rkx**#r* kotfifi.rnM ü«„ü«<rb. f«.Ä,rn fcdrrwam« rin W» ?• % Uwt #*>»«* unfrrm J«u«, frfl «aK U>f«tffprr«bm uni* jan«t Öm iiftrnflärftm n«lt#n mrrto.tif ftrírtnftí«.Ófnwu«*t «» >f&nruntwn. «kj«u»fftub •»** uufrtr t**nta>frk»- <fon*Rr« unfe ôw»ftfrr*n»ftiirhffr »mnw.Wrfufhm.5if u-uttru Mw»«*»lm Wittn. ««* *»« "•<! *iï b« «Um srtmmbntm «, «.«*« bc^m (fin »«*/)* «Armr »#* brt» ».r »<«*«. TMrt.«rf mil mm« «rufw« «a«*«*îtittcr <*»fcrr prospektusok fontos adalékokkal szolgálhatnak a század első fele iskolatörténetének kutatásához. Szentendre XX. századi kisiparának részletét idézik fel Fáik Lajos szobafestő hengermintái. TANULÓLEVÉL (1856) m ■ ä T iFTinrw^w;f%D> FOTÓ: GAJZÁGÓ JOLÁN F. K. BIHARI JÓZSEF 83. 31 779 Petőfi Nyomda, Kecskemét ugyancsak különálló csoportot képeznek a textilek között a szerb, aranyszállal hímzett dísztörülközők, a peskirek. A gazdag polgári és szegényebb társadalmi rétegek konyhájában egyaránt megtalálhatók a régi fa és fém használati tárgyak: aringókés, szűrőkanalak, húsvilla, káposztavágó kés, fánk-, tészta- és tortasütő formák. Az öntöttvas edények hamarosan kiszorították az addig tömegesen használt cserépedényeket. Egy-egy sorozat látható a leggyakrabban kék színű lábasokból, fazekakból, poharakból. A háztartás fontos kellékei a különböző formájú, különböző funkciójú vesszőkosarak. Ezeket céljuknak megfelelően hasított, hántolt vesszőből, fonott és vesszővel összekötött gyékényből, szalmából készítették. Található közöttük kenyérkelesztéshez, szállításhoz és tároláshoz való, gyümölcsszedő és piacozó kosár, fürdőkosár és szobában álló tűzifatároló kosár. A más múzeumi szakágakhoz képest fiatal új- és legújabbkori történeti gyűjtemény az elmúlt években elsősorban az életmód, a különböző életformák vizsgálata, rögzítése céljából fejlődött. A kiállítás ezek tárgyi és írott dokumentumaiból tartalmaz részleteket. A rekonstruált polgári ebédlő historizáló bútorai a volt szentendrei református lelkész, Vajda István hagyatékából származnak, a hálószobarészlet azokból a berendezési tárgyakból állt össze, amelyek még a század első felében is használatosak voltak Szentendrén.