Szánthó Imre ferstőművész (Szentendrei Képtár, 1995)
Szánthó Imre kiállítása elé Szánthó Imre itt él közöttünk Szentendrén. Jelenléte, közéleti szereplése, többirányú szervezési munkája, hozzászólásai egy-egy aktuális témához, figyelemfelhívása a régmúlt idők eseményeire, személyiségeire, a ma élők megsegítése - s folytathatnánk a sort - mind ittélésének nyomai. Emellett képzőművészeti tevékenysége is sokrétű: textiltervek, akvarellek, tus- és ecsetrajzok, linómetszetek, szitanyomatok, temperaképek, montázsok, karikatúrák, képlevelek, bélyegzőrajzok kerülnek ki a keze alól. 1935-ben, a család szentendrei letelepedése után 5 évvel már biztos rajzkészséggel örökítette meg Szentendre hangulatos m ódon atmoszféráját: mintegy krónikásként "jegyezte le" a korabeli házakat és utcákat. Rajzai között rég letűnt vagy átalakított szentendrei épületekre és emlékekre bukkanhatunk. S ma is folyamatosan meríti témáit Szentendre utcáiról, a Dunapartról és a város jellegzetes természeti adottságairól. Művészeti munkássága azonban nemcsak Szentendréhez kötődik. 1947-85 között a Goldberger Textilnyomó Gyárban dolgozott, először mint textiltervező, majd dekorációs. Textiltervek, megvalósult nagyüzemi textilek mintadarabjai, kézifestésű textilek, kendők és kendőtervek, újságrajzok, fotók, bélyegzőtervek, karikatúrák emlékeztetnek erre az időszakra. A humor, a játékosságra való hajlam, az ötletes rajzi megoldások a legfőbb jellemzői ezeknek. Mindez talán az ún. "pacnis papírok" készítésekor jött elő a legötletesebben. A rajzasztalra borított papíron az itt tervezett plakát kivitelezése után maradt foltokból, pacnikból születtek a motívumok néhol egészen absztrakt, néhol figurális kompozícióvá alakítva. Szánthó időközben rátalált a linómetszésre mint nyomdailag is alkalmas és egyedi lapok esetében is praktikus eljárásra. Ezzel a technikával készült 1962-ben a Boromissza emlékkiállítás plakátja, így született több önálló kiadvány. Napilapok közöltek lapjairól reprodukciókat. Emellett szitanyomással is dolgozott. 1958-ban elsőként, szitanyomással készült plakát hirdette karikatúrakiállítását Szentendrén. A plakátot akkor még a Goldberger Gyár filmnyomó műhelyében sikerült kivitelezni. Majd tagja lett a Szentendrei Grafikai Műhelynek. Közel húsz szitalapja jelent meg azóta. Képzőművészeti munkásságában külön csoportot alkotnak az ártéri fákról, természeti motívumokról festett képei. A hatvanas években többnyire egy színre hangolt kompozíciók születtek -