Stróbl Alajos Mesterek és mesterművek 2. (Városi Galéria, Nyíregyháza, 2000)

Ybl Ervin: Liptóújvári Strobl Alajos művészete "...a múltat a jelennel kiegyenlítő, a hagyományos szépséget az élet igazságával összeegyeztetni akaró iránynak volt egyik leggeniálisabb mestere liptóújvári Strobl Alajos. Egyike volt a háború előt­ti, boldog Magyarország legtehetségesebb és legtöbbet dolgozó művészeinek. Munkássága hozzá­tartozott a Ferenc József uralkodása alatti szellemi és gazdasági virágzáshoz, hű kifejezője volt e kor pompavágyának, ünneplőbe öltöztetett önbizalmának. Szobrászaténak stílusa a 70-es és a 80-as évek érzésvilágában gyökerezett. Ennek művészi hitvallása, neobarokk festőisége visszhangzott alkotásaiban... Irtózott a prózaitól, izzott a valóságot átformálni akaró szenvedélytől. Hallatlanul lelkesült a pazar látványosságokért... Sajátos művészi énjét nem egyszer festői ünnepélyek, hatásos temetések rendezésében élte ki teljesen. Ebben is a régi nagy mesterekre ütött vissza. Érdekes meg­figyelni, hogy a festőművészek között azokért lelkesült leginkább, akiknek modora legtávolabb van a szigorúbb szobrászi stílustól. ... A szobrászok között Michelangelo volt a bálványa, akinek titáni szenvedélye Stroblt is mege­jtette. Mint Michelangelo világokat formáló fantáziáját, Strobl lobogó képzeletét is állandóan nagy tervek, kompozíciók hevítették. A teremtés szent őrülete sohasem hagyta nyugodni. Csak ha beteg volt, akkor pihent, akkor volt csöndes örökké hullámzó kedély világa." Elhangzott 1927. február 9-én, a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében, a Szinyei Merse Pál Társaság által, Stróbl Alajos emlékezetére tartott ünnepi ülésen. E sorokkal egyszersmind Ybl Ervinre, a kitűnő művé­szettörténészre és kutatóra emlékezünk, születésének 110., halálának 35. évfordulója alkalmából.

Next