Péli Tamás festőművész (Parlament Delegációs Terme, 2005)
városnak, tengernek, etc. elnevezéseként (pl. a Gyönyörök tengere, Egészség-hegység, Szerelem-völgy) találják meg képzeletbeli helyüket egy nem evilági országban, amely ha másként nem is, legalább a térkép vonalait követve metaforikusan bebarangolható. Szélsőséges esetben bármely alapforma egyes pontjait bárminek megfeleltethetjük, vagy vehetünk „egy adag fogalmat" és ezeket különböző összefüggésekbe hozhatjuk egymással különböző öszszeköttetések által. A véletlenelven avagy a kombinatorikus készségen alapuló módszer lehet igen kreatív is, ha valamely megoldásához vezethet el, im már működésképtelenfogalomrendszer egyes pontjainak, vagy ezek kapcsolatainak aktivizálása által. „Ha egy mentális esemény hirtelen két, általában összeegyeztethetetlen mátrixszal biszociál, a gondolatsor váratlanul átvált egy asszociatív kontextusból a másikba” - idézi Arthur Koestlert a Paul Watzlawick, John H. Weakland, Richard Fisch szerzőtriász a Változásról írt könyvben.40 Példaként hozzák azt a diagramok alapstruktúrájára, a pontok és vonalak kapcsolatára építő, az emberi problémamegoldási készséget tesztelő feladványt, amelyben négyszög alakban elhelyezett kilenc pontot kell négy vonallal összekötni úgy, hogy közben nem emeljük fel a ceruzát a papírról. A megoldás a pontok által kirajzolt vizuális alapforma határainak „megsértése" által jön létre, vagyis mintegy a négyzeten kívül is felveszünk egy-egy virtuális helyet, amelyeken a vonal keresztül halad: „a megoldás nem a pontok, hanem a pontokra vonatkozó feltevések vizsgálatának az eredménye.”41 in: A Bauhaus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Szerk. Mezei Ottó. Gondolat, Budapest 1975. 156. 40 Paul Watzlawick, John H. Weakland, Richard Fisch: Változás. A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990. 52. 41 uo. 55.