Muzsika, 2008 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2008-11-01 / 11. szám - DALOS ANNA: Egy másik magyar zenetörténet
IN MEMÓRIÁM HOLOKAUSZT-ÁLDOZAT MAGYAR ZENESZERZŐK Weiner László: Duó Budai Pál: Apró táncok a „Baba-doktor" című balettből Kuti Sándor: Szonáta, Szerenád Justus György: Jazz-szvit Gyulai Elemér: Altatódal, Air Vándor Sándor: Alr Szabadi Vilmos — hegedű Bársony Péter — brácsa Rohmann Ditta - gordonka Gulyás Márta, Mali Emese - zongora Wiedemann Bernadett — ének Hungaroton HCD 32597 többiek stiláris-kulturális szempontból nem csatlakoznak a két nagy magyarhoz, Bartókhoz és Kodályhoz. Budai Pál négykezese például (Apró táncok a Baba-doktor című balettből) jellegzetes és jól ismert zenei toposzokra épít, műve - mint az a balett műfajából adódik is - miniatűr táncok sorozata, s e toposzok, habár a 19. századra, sőt időnként még régebbre vezethetők vissza (Keringő, Pásztordal), a neoklasszicizmus stiláris magatartásformáit idézik fel. Tulajdonképpen Justus György zongorára komponált jazz-szvitje is e neoklasszikus irányzat jellegzetes terméke: domesztikált, komolyzenésített jazz-tételek egymásutánja, amely érzékletesen vonultatja fel a stílus öt alaptípusát (rhapsody, waltz, tangó, blues, foxtrott). Vándor Sándor csellóra és zongorára komponált Air című darabja ugyanakkor a 19. század, illetve Debussy líraiságára reflektál: a mű középpontjában a két hangszer között egyenrangúan eloszló dallam áll, s a felcsendülő pentaton fordulatok sem adnak magyar ízt a tételnek, inkább Debussy módján egzotikussá teszik. A lemezen felhangzó másik Air, a fronton katonaként meghalt, s így a CD kontextusában inkább kakukktojásnak tekinthető Gyulai Elemér zongoradarabja viszont Schumann líraiságából indul ki, mint ahogy schumanni indíttatását dokumentálja énekhangra és zongorára komponált Altatódal is (Aleksis Kivi versére, Képes Géza fordításában). Különös módon ez az altató csupán annyiban idézi fel a műfaji hagyományt, hogy a kíséret monoton ritmikával ismételgeti az altató formulát. Maga a formula azonban túlságosan is gyors mozgékony, így nem képes az elaltatás illúzióját kelteni, mint ahogy az énekszólam is meglepően hevesen, agitatívan adja vissza a szöveg haláltematikáját. A lemez legérettebb, s minden bizonnyal legeredetibb alkotója Kuti Sándor, akinek két műve is hallható a felvételen. A szólóhegedűre komponált Szonáta Bach szólószonátáinak hangvételét igyekszik megidézni. Az egyszólamú hangszer többszólamúságot imitáló letétje, a technikai virtuozitás igénye és a barokkizáló ellenpont alkalmazása mind-mind a neoklasszikus irányhoz kapcsolná Kuti művészetét, ám mégis lényegesen eltér attól. Kuti Sándor nem távolságtartóan, idézőjelben, iróniával közelít Bachhoz, hanem teljes mértékben komolyan veszi a modell stílusát, sőt mintha a 19. század nagy barokk Bach-interpretációjából teremtené meg saját zenei nyelvét. Kétségtelen, hogy ez a nyelv ily módon hallatlanul eredetinek is hat. Hasonló benyomást hagy maga után vonóstrióra komponált Szerenádja is, amely még véletlenül sem Kodály Triószerenádját idézi meg, hanem Mozart Esz-dúr triódivertimentóját (K. 563). Bach helyét tehát Mozart tölti be: az ő stílusának elemei, elsősorban ritmikai, illetve zárlati formulái, periódusképzéssel kapcsolatos megoldásai sejlenek fel távolról. Csak a 2. tétel Scherzandója hivatkozik népzenére, pontosabban népdaltöredékekre. A záró lassú tétel pedig megint a bachi ellenponthoz tér vissza. A Szerenádban még a Szonátánál is erőteljesebben érzékelhető Kuti sajátos stílusa: kortársi stiláris felhangok nélkül komponál, és technikájában az ellenpont mellett meghatározó szerepet játszik a tematikus munka. A lemezen hallható zenei interpretációk igen magas színvonalúak. Gulyás Márta feszes ritmikával, érzékeny deklamációval szólaltatja meg Justus György Jazz-szvitjét, de Gyulai Elemér Air-jében lágy és érzékeny is tud lenni. Budai Pál darabjában Mali Emese csatlakozik hozzá: előadásuk érzékletesen mutatja fel a táncsorozat karakterdarab jellegét. Gyulai Elemér Altatódalában Wiedemann Bernadettet kíséri Gulyás Márta: interpretációjuk hitelesen adja vissza a dal nyugtalanságát. Vándor Sándor cselló-zongora-darabjában Rohmann Ditta sötétbarna hangszínnel énekelteti hangszerét. Weiner László Duóját játékosan és élvezetesen játssza Szabadi Vilmos és Bársony Péter. Szabadi érzékenyen mutat rá Kuti egyéni hangjára a Szonátában, s ugyanezt figyelhetjük meg a Szerenádban is, ahol Szabadi Vilmos partnere Bársony Péter és Rohmann Ditta. DALOS ANNA SAU BUDAI ElenérGYUlAI, GyörgyUSTUS SÁNDOR KUTI Siírfor VÁNDOR-*ULDÓ WEINER 30 muzsika • 2008 NOVEMBER zenetörténet^ A Discantus Énekegyüttes hollandiai versenygyőzelme Az 1996-ban Budapesten alakult a Discantus Énekegyüttes (vezetője Mészáros Péter) 2008. szeptember 20—21-én a hollandiai Poeldijkban ötödször megrendezett Tonen 2000 nemzetközi kórusfesztiválon és -versenyen mindhárom kategóriában indult, és mindet meg is nyerte. Folklór kategóriában arany diploma, egyházzenei kategóriában „Cum laude", világi kategóriában pedig „Summa cum laude" elismerés volt a jutalma, továbbá elnyerte a fesztivál közönség- és nagydíját is.