Nagyvilág, 1957 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1957 / 5. szám - KEREKASZTAL - Kassák Lajos - Pán Imre: A modern művészeti irányok története
* A MODERN MŰVÉSZETI IRÁNYOK TÖRTÉNETE 777 Az irodát Centrale Surréaliste-nek, Szürrealista Központnak nevezték. Itt jutott a szürrealizmus közvetlen kapcsolatba a tömegekkel és itt találta meg a mozgalom új munkatársait. 1928-ban jelent meg André Breton új szürrealista regénye, a Nadja. Ugyanebben az évben jelent meg Benjamin Péret új kötete, a Le grand jeu (A nagy játék). 1929- ben Max Ernst, a festő jelentkezett vaskos kötettel. Címe: La femme notétes, kétértelmű dm, egyik értelme „százfejű asszony”, a másik: „fejnélküli asszony”. Fantasztikus collage-ok sorozata, metapszichológiai jellegű aláírásokkal. A szürrealisták szerették a többértelmű kifejezéseket, szerettek játszani a szavakkal, mágikus jelentőséget tulajdonítottak a rejtett értelemnek. A végsőkig vitték a római szójátékot: nomen est omen. Egyik folyóiratuk címét, a Littérature-t például így tipografizálták: Lits et rature. A „lits” ágyakat jelent az „et” és-t és a „rature” törlést, vakarást, de kaparást is. Ez kétségtelenül durva utalás; nyilván a hazug és képmutató hivatalos irodalom képviselőinek nagyképűségén akart sebet ejteni. Egyre újabb erők csatlakoztak a mozgalomhoz. Az írógárda Léon Pierre-Quint, Henri Pastoureau, Georg Bataille, Henri Michaux, Max Jacob, René Char, Marcel Raymond, Antonin Artaud nevével lett gazdagabb, köztük néhány, igazán nagyra tartott költő: Michaux, Artaud, Jacob, Char. Artaud nagysikerű könyvecskét írt Van Gogh ou le suicide de la société (Van Gogh vagy a társadalom öngyilkossága) címmel. Hasonlóképpen fejlődött a képzőművész gárda. Marcel Duchamp, Max Ernst, Jean Arp, Chirico, Salvador Dali, Magritte, André Masson, Joan Miro, Echaurren Matta, Wilfredo Lam, Leonor Fini, Man Ray, Paul Klee, Victor Brauner, Yves Tanguy, Léonore Carrington és mások voltak főalakjai. Sokat vitatkoztak Cheval különös szürrealista építészeti terveiről, amelyek semmiképpen sem hasonlítottak a konstruktivisták kockaházaira, hanem fantasztikus létesítmények voltak, ahol a szürrealisták költői ösztöne megtalálhatta érvényesülését. A szobrász Alberto Giacometti néhánycentiméteres szobrokat, szoborcsoportokat készített. 1929-ben elkészült az első szürrealista film, a Le ebien andalou (Az andalúz kutya), rendezői: Bunuel és Salvador Dali. Néhol megrázó, néhol grand-guignolszerű jeleneteivel rendkívüli hatást keltett, és hatása ma is érezhető. Példa egy újabb szürrealista szellemű filmből: a tündöklően szép női főszereplő végigmegy a kastély folyosóján s a bútorok, lámpák megfordulnak utána, a festmények alakjai kihajolnak, a gyertyák fellángolnak, majd, mikor továbbment, elolvadnak, kialszanak. 1930- ban újabb lendületet adott a mozgalomnak André Breton második szürrealista kiáltványának megjelenése. Ekkor indult, Breton szerkesztésében, a mozgalom új folyóirata is, címe: Surréalisme au Service de la Révolution (A szürrealizmus a forradalom szolgálatában). A második kiáltvány főképpen politikai állásfoglalás volt. Ez vezetett néhány évvel később a szakításra: Louis Aragon, Paul Eluard és Tristan Tzara kilépésére. 1931- ben készültek az első „szimbolikus jelentőségű szürrealista tárgyak”. Ezeknek különösen Marcel Duchamp volt mestere. A furcsa készítményeket, leleteket kiállították és egy időre valóságos kultuszt teremtettek velük Párizsban. Ebben az időben André Bretonnak kis boltja volt, ahol hasonló tárgyakat árult. 1932- ben jelent meg Breton újabb munkája, a Les vases communicants (Közlekedő edények). E könyv: a mindennapi véletlenek regénye. Azt bizonyítja, hogy a véletlen mindig sorsszerű és determinált. A szerző néhány napjának pontos, napja