Nagyszeben és Vidéke, 2013 (15. évfolyam, 63-66. szám)
2013-01-01 / 63. szám
Nagyszeben és Vidéke 7 A nándorfehérvári (belgrádi) győzelem (1.) 1456. július 21-22 Heltai Gáspár Krónikája szerint (részlet) (A szöveget hosszúsága miatt kénytelenek voltunk rövidítve, parafrazálva közölni.) Mikor írnának Krisztus Urunknak születése után 1456, Szent István havának 12-dik napján, feljöve a török császár és körülvette Nándorfehérvárat (Belgrádot, K. Z.) és Mahomeet császár két táborba osztá az ő népét. Egyiket a Száva folyó mellé helyeztető el, a másikat a Duna mellé, melyben maga vala. A másikban jön az ázsiai basa. Az ő tábora köré nagy árkot ásata és töltési nagyottétete, arra állítá mind könnyül az ágyukat, hogy ne árthassanak a magyarok néki, ha kikezdenének csatázni. A közhadakozó népnek sokaságát a város könnyül való mezőre szállítá, kik mind bétölték az egész mezőt. A Dunát és a Szávát pedig pedig, K. Z.) betöltő hajókkal és úgy szállá meg köres kömnyül az várost, hogy senki se ki se be nem mehete. Hozott vala sok rezet véle és abból mindjárt nagy baromi hatalmas, K. Z. ágyúkat öntete... És mindjárt sáncokat hágata az város kömnyül és aokba vontatá a nagy baromi ágyukat és úgy kezdé a bástyákat és tornyokat tömyi lövetni, K. Z.) éjjel-nappal, hogy az városbelieknek semmi nyugodalma nem lehete. Közül vala kedig pedig, K. Z.) Hunyadi meg Kapisztrán János és hallván azokat, mindjárt megtörték az hajókat keresztesekkel és alábocsátkozának egyenest a Dunán. Hallván ezt Mohamet császár, mindjárt feliidítá az ő vízi erejét ellenök, hogy ne bocsátaná be őket az városnak oltalmazására. Egyberoppana a két vízi erő és erős viadal jön közettek. Végre Hunyadi behatolt a császárnak egyik hajójába, ezt látván a többi keresztények, utána támadának és erősen ölik vala a törekeket és a vízbe szöktetik vala. A földről is nagy segítséggel lőnek a fegyveresek... Oly nagy vérontás jön ott, hogy az egész Duna merő vérrel folyt vala. A víz is segíti vala a keresztyéneket... ezért megtolák a törököket és meggyőzik vala őket és sok hajókat fogák meg a keresztyének... és azokat megdúlván, elsüllyesztik vala azokat. Mikoron Hunyadi megverte és elűzte volna az vízi erőt, az városhoz közelgete és megnyitá azt, beméne és megtölté azt néppel, hadi szerszámokkal és éléssel (élelemmel, K.Z.).És kihozá a sebeseket és betegeket belőle és új diadalommal megvidámítá az városbelieket. Kapisztrános pedig prédikációjával bátorítá az hadakozókat (Nándorfehérvárról, vagyis Belgrádról van szó, K. Z.). Meghal Iván Mohamed császár, hogy megverték volna az ő vízi erejét, felgyújtaná a megmaradott hajókat és kegyetlen szünet kezde az városnak vitatásához. Az ázsiaia basa is bizekedik vala és mondá az Mohametnek, hogy ha Konstantinápolyt meg tudta vonni, ez nem volna erősb annál. A magyarok sem tudnák tovább ezt oltalmazni, mint az görögek Konstantinápolyi... Hallván ezt Mohamet elhivé magát és megparancsolá, hogy egész népe készülne másnapra az ostromra, és addig nem akará szűnni az ostromot, amíg meg nem venné Nándorfehérvárat. (Folytatás az újság következő számában.) Kapisztrán Szent János szobra Skoczówban, Lengyelország A nándorfehérvári csata. Ismeretlen, 19. századi festő munkája.