Napi Gazdaság, 1997. március (7. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
. . .. . s -LAPSZÉL LEFELÉ KORRIGÁLTA AZ AMERIKAI GAZDASÁG tavalyi negyedik negyedévi teljesítményéről közzétett korábbi jelentését a washingtoni kereskedelmi minisztérium. Eszerint az utolsó három hónapban nem 4,7, hanem csak 3,9 százalékos volt az éves szintű növekedés. A korrekció nagyrészt amiatt vált szükségessé, mert az előzetes számítások során alapul vett feltételezéssel ellentétben a vállalatok december során nagymértékben csökkentették készleteiket. ♦: JÖVŐ SZOMBATON ÚJRA TÁRGYALNAK a német kormánypártok és az ellenzéki szociáldemokraták az adórendszer módosításáról - erről született megállapodás a tegnapi, immár második megbeszélésen. A tanácskozást követően mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy lát esélyt a megegyezésre. A véleménykülönbségek főként a személyi jövedelemadó sávjait és kulcsait érintik. A SZERBIA SEGÍTSÉGET KAP A NYUGATI KORMÁNYOKTÓL az ellenzéki irányítás alá került önkormányzatok számára, ha a szocialista kormány olyan törvényt fogadtat el a parlamentben, amely megfosztja őket a pénzügyi alapoktól - mondta Zoran Djindjics, nemrég megválasztott belgrádi polgármester, aki más ellenzéki személyiségekkel együtt nyugat-európai körúton tartózkodik, hogy támogatást szerezzen a tervezett reformokhoz. A szerb multimilliomos, Bogoljub Karics ugyanakkor bejelentette: az elterjedt híresztelésekkel szemben még nem döntötte el, hogy elindul-e a szerb elnökválasztáson. A ROMÁN LEJ ÁRFOLYAMA 4 százalékkal erősödött pénteken a dollárhoz képest a romániai magánpénzváltóknál. A pénzváltók a dollárt tegnap 7500-8200 lejért vásárolták a csütörtöki 8000-8500 lej után. A román fizetőeszköz, amely az év eleje óta jelentősen meggyengült, az utóbbi héten stabilizálódott. OROSZORSZÁGBAN 500 000 RUBELES bankjegyet bocsátanak ki március 17-én. Az új bankjegy, amely az eddigi legnagyobb címletű pénz, a 100 000 rubeles bankók mintegy felét fogja helyettesíteni, nehezebben hamisítható, mint a régebbi papírpénzek - közölte Arnold Vollukov, az orosz jegybank alelnöke. AZ AMERIKAI KONTINENS KERESKEDELMI MINISZTEREINEK háromnapos konferenciáján nem sikerült érdemleges előrehaladást elérni az amerikai szabadkereskedelmi övezet (FTAA) létrehozása terén. A brazíliai Recifében tartott konferencián - mint a résztvevők elmondták - az érdemi vitáig sem jutottak el, mivel olyan metodikai kérdésekben sem tudtak megegyezni, hogy milyen hatáskörrel ruházzák fel a létrehozandó 11 munkacsoportot. Az alapvető nézeteltérés az Egyesült Államok és a Mercosur-országok között a vámcsökkentés üteme tekintetében van.. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436, 149-0305; Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Porta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói pedig az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi VILÁGGAZDASÁG Minimális gazdasági növekedés Olaszországban Az 1995-ös 3 százalék után tavaly mindössze 0,8 százalékkal gyarapodott Olaszország bruttó hazai terméke (GDP) - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett, nem végleges adatokat tartalmazó jelentéséből. A múlt év utolsó három hónapjában ráadásul a GDP 0,1 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, ami 1996 során már a második negyedéves csökkenés volt. A negyedik negyedév GDP-volumene csupán 0,5 százalékkal volt magasabb az 1995 utolsó negyedében regisztráltnál. Az Istat szerint a gyenge teljesítmény elsősorban az ipari termelés alakulásának tudható be, amelyet a szolgáltatási szektor enyhe javulása csak részben tudott ellensúlyozni. Decemberben az ipari termelés 3,1 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A negyedik negyedévet meghatározó tényezők közt fő szerepet játszott a líra erősödése, ami véget vetett a régóta tartó exportboomnak. A kivitel ennek megfelelően a vártnál rosszabbul alakult, és az árfolyamtól nem is remélhető kedvező hatás, mivel a líra tavaly novemberben az exportőrök által reméltnél rosszabb paritáson - vagyis erősebben - tért vissza az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM). Az export lassulásával párhuzamosan jelentősen visszaesett az import, főként az állóeszköz-beruházások és a lakossági fogyasztás gyengülése miatt. Az igencsak mérsékelt GDP-növekedés általános vélekedés szerint az idei évre is áthúzódik. Romano Prodi kormánya már korábban 2-ről 1-1,5 százalékra szállította le az idei GDP-bővülésre vonatkozó prognózisát, s elemzők most úgy vélik, hogy a mutató végül közelebb lesz az ,mint az 1,5 százalékhoz. Ugyanígy vélekedik a jegybank is, amelynek tegnapi helyzetjelentése szerint az idei GDP alig lesz magasabb az 1996-osnál. A makrogazdasági feladatokat illetően a jegybank úgy látja, hogy az inflációs fronton nem kell veszélytől tartani - az éves ráta kisebb lesz mint 3 százalék s így most az állami pénzügyek rendbetételére kell helyezni a fő hangsúlyt. Mint ismeretes, az idei büdzsében végrehajtott 62 500 milliárd lírás deficitcsökkentésen túl a kormány rövidesen pótköltségvetést készül beterjeszteni, hogy a hiány ne haladja meg a GDP 3 százalékát, s így Olaszország teljesítse a gazdasági és monetáris unióhoz (EMU) való csatlakozás fő feltételét. A jegybank számításai szerint e célkitűzés eléréséhez a minibüdzsének további mintegy 16 ezer milliárd lírás megtakarítást kell tartalmaznia. (Reuter, AP-DJ) Hiányzó adómilliárdok Az olasz pénzügyminisztérium számításai szerint 1990 és 1993 között a kincstár csaknem 200 ezer milliárd líra (mai árfolyamon számolva mintegy 120 milliárd dollár) forgalmi adótól esett el az áfa-köteles tevékenységek eltitkolása miatt. A be nem fizetett áfa nagyságát érzékelteti, hogy a négy év alatt az egymást követő kormányok összesen 257 ezer milliárd lírával csökkentették a költségvetés hiányt, elsősorban az adóterhek növelése és a szociális kiadások lefaragása révén. A „megspórolt” adó 1990-ben 46,5 ezer milliárd lírát tett ki, majd az ezt követő három évben tartósan évi 50 ezer milliárd fölé emelkedett. A tárca jelentése beszámol arról is, hogy az 1993-as jövedelembevallások szerint - a későbbieket még nem dolgozták fel teljesen - az 1992-es tevékenység után az olasz vállalkozások 58,8 százaléka nem fizetett nyereségadót sem. A kisebbségben lévő jövedelmező cégek nem egészen 30 ezer milliárd líra adót fizettek be. A legbiztosabb vállalkozásoknak 1992-ben a nagykereskedések bizonyultak - 50,8 százalékuk vallott be jövedelmet míg az idegenforgalmi nagyhatalomnak számító Itáliában a szállodák és az éttermek 64 százaléka, saját bevallása szerint, képtelen volt nyereséget elérni. (MTI) Német óriáshitel a Gazpromnak „ (Folytatás az 1. oldalról) Kormánygaranciát - a Dresdner szóvivőjének közlése alapján - nem vettek igénybe. Ez a hitelfelvétel bevezette a Gazpromot a nemzetközi piacra mint önállóan, állami hitel- vagy exportgaranciák nélkül kölcsönöket felvenni képes vállalatot - hangsúlyozta a német pénzintézet képviselője. Ugyancsak pénteken jelentette be a Moszkvában tartózkodó Georg Krupp, a Deutsche Bank igazgatótanácsának tagja, hogy szó van egy további 1,5 milliárd dolláros megállapodásról is, amelyet a Deutsche Bank és a Dresdner vezetésével szintén konzorciális alapon szerveznek. Ebből a hitelből a Gazprom a Mannesmanntól vásárolna gázszállításra alkalmas csöveket. A Gazprom elnöke tárgyalt a Siemens vezetőivel is. A két cég egy memorandumot írt alá az 1993-ban kezdődött együttműködés kiszélesítéséről, amelynek során a Siemens és a Gazprom az energiakitermelés és -szállítás, a gázipari berendezések automatizálása, a telekommunikáció és az adatfeldolgozás területén kíván közös projekteket indítani. A Siemens a projektek sikeréhez a Gazpromnak nyújtandó hitelekkel is hozzá kíván járulni. A hitelek nagyságrendjéről a müncheni cég egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hangsúlyozva, hogy azok a projektek finanszírozási igényeihez fognak igazodni. Szóba került még egy oroszországi szervizhálózat kiépítése, amelyben orosz szakemberek Siemens-berendezések javítását és karbantartását végeznék. A szerelők kiképzéséhez a Siemens részvételével egy oroszországi oktatási központ megnyitását is tervezik. Somogyi Csaba Nem kedveli Európát a kelet-ázsiai tőke Kelet-Ázsia tigriseknek is titulált országai már egy ideje nettó közvetlen külföldi befektetőként ismertek világszerte, ám a térségből kiáramló tőkéből Európa eddig vajmi keveset, mindössze 5 százalékot látott - foglalja össze legutóbbi jelentésében vizsgálódásai eredményét az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete, az UNCTAD. A dokumentum rámutat: a szóban forgó államok - elsősorban Hongkong, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea - beruházói pénzük nagyobb - mintegy kétharmad - részét Ázsián belül fektetik be, de azért jut belőle az Egyesült Államokba is. Az Európától való tartózkodás oka a tanulmány készítői szerint az, hogy egyrészt az ázsiai befektetők inkább exportálnak kontinensünkre, semhogy közvetlen beruházásokat eszközöljenek a csigatempóban fejlődő, alacsony megtakarítási szinten álló és telített gazdaságokba, másrészt pedig sokuknak nincs tapasztalatuk Európáról, s inkább a hasonló kultúrájú Ázsiában maradnak. Mindenesetre az ázsiaieurópai viszony ebből a szempontból kölcsönös: a vén kontinens közvetlen befektetéseinek nagysága ugyanis szintén alaposan le van maradva az amerikai és japán versenytársak által oda irányított tőkemennyiség mögött. A délkelet-ázsiai országok közül Hongkong dicsekedhet a legnagyobb nettó közvetlen külföldi befektető címével; 1995-ben 25 milliárd dollárt költött határain túli beruházásokra, s a kelet- és délkelet-ázsiai térségbe irányuló összes befektetés 52 százaléka a brit koronagyarmatról érkezett. Kelet-Ázsia második számú külföldi befektetője Tajvan, innét 24 milliárd dollár értékű tőke áramlott ki, harmadrészben az Egyesült Államokba, tekintélyes hányadban pedig Kínába. A szigetország befektetői Európát mindössze 500 millió dollár beruházására érdemesítették. Szingapúrból 1994-ben 14 milliárd működőtőke vándorolt külföldre, Dél-Koreából pedig 11 milliárdnyi. A jelentés szerint a kelet- és délkelet-ázsiai befektetők az Európai Unió 15 tagállamából leginkább Nagy-Britanniát, Németországot és Hollandiát választották tevékenységük célterületévé, a kedvelt ágazatok pedig a feldolgozóipar és az elektronika. Az EU-országokba irányuló befektetések éves nagysága egyébként a nyolcvanas évek végén jegyzett 100 millió dollárról mára 860 millió dollárra szökött. (Reuter) 1997. márciusi. Ljubljana Európára tekint Bíznak az üzleti körök az új szlovén kormányban Szlovéniában a háromhavi huzavona végén csütörtökön bizalmat kapott nagykoalíciós kormány a gazdaság terén a 8,5 százalékos infláció lefaragását, továbbá a nyugdíjrendszer rendbetételét nevezte meg legfontosabb feladatának, míg a külpolitika terén az euro-atlanti csatlakozás előkészítése áll a figyelem központjában. Janez Drnovsek kormányfő Liberális Demokrata Pártja, illetve a konzervatív Néppárt egyaránt kilenc-kilenc tárcát, a Desus nevű nyugdíjaspárt pedig egy miniszteri posztot kapott az új kabinetben. A gazdasági tárcák közül továbbra is a liberálisok adják a pénzügyminisztert, az agrárügyeket viszont a Néppárt jelöltje felügyeli ezentúl. Megfigyelők szerint a szlovén kormány hatékonysága a koalíciós pártok együttműködés minőségén fog múlni. Az üzleti élet egyértelműen pozitívan reagált a kormányalakításra, a többség most újra az állami hivatalok normális működésére és a külföldi befektetők növekvő érdeklődésére számít. (Reuter) Bolgár tervek a külföldi befektetések ösztönzésére Sachs szerint nem kell valutatanács A külföldi befektetésekért felelős bolgár állami hivatal adókedvezményeket és egyéb ösztönzőket tartalmazó terveket készít a külföldi tőkebeáramlás erősítése céljából. Ilian Vaszilev, a hivatal új vezetője nem közölt konkrétumokat a program részleteiről, csak annyit mondott, hogy hosszú távú változtatásokra készülnek a külföldi befektetésekkel kapcsolatos politikában. A hatékonyság érdekében rövidesen kampányt kezdenek a befektetési lehetőségek megismertetésére. Az elmúlt hét év alatt mindössze 831 millió dollár külföldi tőke érkezett Bulgáriába - ebből tavaly 302 millió -, ami kelet-európai viszonylatban a legalacsonyabb összeg. Bolgár közgazdászok véleménye szerint a tőkebeáramlás szempontjából kedvező volna, ha létrejönne a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által javasolt, a pénzügyi válság felszámolására hivatott valutatanács, amely biztonságosabb feltételeket teremtene. De miközben az IMF küldöttsége a valutatanács felállításának előkészületeiről is tárgyal Szófiában, a bolgár államfő gazdasági tanácsadó testületének élére nemrég kinevezett Jeffrey Sachs amerikai közgazdászprofesszor úgy nyilatkozott, hogy a valutatanácsot túlságosan drasztikus megoldásnak tartja a gordok orvoslására. Az IMF által szorgalmazott rendszer lényege az, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiséget szigorúan a valutatartalékokhoz kötik, alaposan korlátozva a kormány és a jegybank mozgásterét. Sachs - aki korábban az orosz és a lengyel kormányt látta el tanácsokkal - nem bocsátkozott ugyan részletekbe, de úgy vélekedett, hogy a valutatanács csak egy lehetséges opció, amelynek az előnyök mellett a hátrányai is megvannak, s ezért inkább kevésbé drasztikus módszereket kellene keresni, amelyek jobban szolgálnák Bulgária érdekeit. Petar Sztojanov elnök nemcsak Sachs tanácsaira számít, közreműködésre kérte fel Leszek Balcerowicz egykori lengyel pénzügyminisztert is. A hírt maga Balcerowicz jelentette be, leszögezve, hogy az első teendő a gazdasági problémák lajstromba vétele, valamint a mezőgazdaság privatizálása az élelmiszerhiány leküzdése érdekében. Az 1989 utáni első lengyel kormány pénzügyminisztereként Balcerowicz volt az, aki a sokkterápia révén megteremtette a piacgazdaság alapjait. (Reuter) Emelkednek a közüzemi díjak Csehországban (Folytatás az 1. oldalról) Az állami lakások bérét az elkövetkező években először a 10 ezernél kisebb lélekszámú településeken szabadítják föl. A lakbéremelés kompenzálására a kormány szociális csomagtervet készít, amely ebben az évben 2 milliárd korona ráfordítással jár. A tervek szerint a legrosszabb szociális helyzetben lévők a liberalizálás után is lakbérkedvezményt kapnának. Az áram és a gáz után fizetendő áfa emelésére eredetileg a pénzügyminisztérium tett javaslatot, de a javaslatban a tarifa emelése is szerepelt, aminek következtében az árak július elsejétől összesen 35 százalékkal emelkedtek volna. Josef Lux miniszterelnök-helyettes csütörtök este úgy nyilatkozott, hogy a kormánypártok a jövő héten vitatják meg a tarifaemelés kérdését. A pártok között nézeteltérés van az emelés mértékét illetően. A lakbér- és tarifaemelés - mint Ivan Kocárník pénzügyminiszter pénteken elmondta - fokozza a pénzromlás ütemét, amely ez év végére el fogja érni a 9,5 százalékot. Az átlagos infláció tavaly 8,8 százalék volt, idén januárban azonban 7,4 százalékra csökkent a 12 havi áremelkedés. Az áremelés nyomán azonban nemcsak az infláció növekedése, hanem a lakossági fogyasztás visszaesése is várható. A mesterségesen alacsonyan tartott árak következtében a lakosságnál jelenleg - mint szakértők rámutatnak viszonylag magas elkölthető jövedelem marad, ami növeli a fogyasztói keresletet, és hozzájárul a gyors ütemben növekvő külkereskedelmi hiányhoz. A még meglévő hatósági árak felszabadítása régi adóssága a cseh kormánynak a piacgazdasági reformok bevezetése terén. A kabinet mindeddig nem mert hozzányúlni ehhez az érzékenynek tekintett kérdéshez. G. T.