Napi Gazdaság, 2001. szeptember (11. évfolyam, 202-226. szám)
2001-09-21 / 219. szám
10 NAPI pihenő Sport V. O.R.- páros versenyek 37 ezer mérföldön A világ alighanem legösszetettebb tudást követelő vitorlásversenye indul vasárnap az angol Southampton kikötőjéből. Nyolc közel azonos sebességre képes hajó áll rajthoz, hogy hosszabb (6-7 ezer) és rövidebb (700-800 mérföldes) szakaszokból álló versenyen kerülje meg a földet. A nyolc hajót kiállító hét csapatnak minden eddiginél mélyebben kellett a zsebébe nyúlnia ahhoz, hogy esélyesként állhasson rajthoz. Ez, úgy tűnik, sikerült is,, a hajók és a szerelvények anyaga nem nagyon tér el egymástól, miként meglehetősen egyformára sikeredett a hajótestek tervezése is. Ezúttal tehát nem kell attól tartani, ami a korábbi úgynevezett egykezes földkerülő vitorlásversenyek profijait időnként zavarta kissé, hogy tudniillik merész amatőrök low budget hajóikkal nevetségessé teszik a küzdelmet. A Volvo Open Race most ennek ellenkezőjéről szól: a csapatok mögött álló szindikátusok mind eredményes szereplést várnak versenyzőiktől, hiszen befektetett szponzorpénzük a helyezés szerint fial. Ez most, feltehetően, kevésbé fog magukon a hajókon múlni, sokkal többet számít majd a kapitányok, a meteorológusok és a taktikusok tapasztalata és kockázatviselési készsége, illetve a csapatok összeszokott munkája. Ez a verseny abban különbözik ugyanis más földkerülő regattáktól, hogy a hajók nyolc szakaszra osztva kerülik meg a „golyóbist”, és minden szakasz végén pontokat kapnak: a szakaszgyőztes annyit, amennyi hajó az adott szakaszon indult, a többiek sorra eggyel kevesebbet, az utolsó értelemszerűen egyet. Ilyen módon mindegyik szakasz egyformán fontossá válik, miközben az egyes útvonalrészek körülményei egyáltalán nem egyformák, sőt. A mezőny az angol partoktól először délnek, majd kissé délkeletnek tart és egyetlen 7350 mérföldes etapon belül átvág az Egyenlítő környéki szélcsendes zónán. Ez a vidék a meteorológusoké. Aki itt - akár nagyobb kerülők árán is el tudja kerülni a teljes szélcsendes övezeteket, az előbb ér a szeles zónába, így olyan előnyre tehet szert, amelyet a Fokvárosig hátralévő szakaszon nehéz behozni. Igaz, erre is akadt már példa a tavalyi Vendée Globe-on, hasonló bravúrra a mostani versenyen azonban nem lehet számítani: a hajók nagyjából egyforma sebessége általában arra kényszeríti a vitorlázókat, hogy ne veszítsék el egymást szem elől. A második szakasz valamivel rövidebb, de ezt a 6100 mérföldet is megemlegetik a csapatok. A Fokváros-Sydney útvonal már a hideg és nagyon szeles déli óceánon vezet, a hajók itt maximális sebességük közelében teljesíthetnek, hiszen a szélirány is kedvező. Őrült, 50 kilométer/óra körüli rohanás ez, ráadásul erősen hullámos tengeren, ami ugyancsak megnehezíti a kormányosok dolgát. A hullámokról leszáguldó, majd megtorpanó hajótest fölött az árbocokon irgalmatlan erők keletkeznek, következésképpen errefelé gyakoriak a személyi sérülések is. Ausztráliában a csapatok beszállnak a hagyományos Sydney-Hobart vitorlásversenybe, hogy azután 2500 mérföldet megtéve Aucklandbe érkezzenek. Itt már a taktikusoké a főszerep, ez a távolság túl rövid lesz ahhoz, hogy a hajók komolyabb stratégiai elképzelések miatt elszakadjanak egymástól. Itt előreláthatóan sebesség szerinti elrendezésben kettes-hármas csoportok alakulnak majd ki, amelyek között a kapitányok és a taktikusok rutinja dönt majd. Éppen emiatt valószínűleg minden csapat a fedélzetére vesz olyan profi versenyzőket, akik korábban páros versenyeken, kishajós olimpiákon vagy világbajnokságokon bizonyítottak. Ez a szakasz azért is érdekes lehet, mert itt a mezőny összemérheti tudását több, a négy évvel korábbi versenyen részt vett hajóval is, így direkt módon lemérhetővé válik, mennyit fejlődött a hajóépítés tudománya ebben a rövid időszakban. Aucklandból indul a verseny legkockázatosabb szakasza. A mezőny a Horn-fokot megkerülve Rióba megy. Az 1974-es első versenyen hét sportvitorlás kerülte meg Amerika legdélibb csücskét, azóta többen követték őket, de sok volt az áldozat is. Itt hideg, időnként elementáris erejű viharok, szélsőséges körülmények, jéghegyek nehezítik a versenyzők dolgát, a segítség a legjobb biztosítás mellett is messze van. A Horn-fokon túl megkezdődik a nagy északi menetelés, itt szűk szélben haladnak a hajók. Rio után marad a helyzet azzal a különbséggel, hogy a fránya szembeszél is egyre gyengébb lesz, Miamiig ismét át kell haladni a szélcsendes zónán. Idegtépő álldogálások, rettentő meleg, miközben a műholdak jól mutatják az 50 mérföldre haladó vetélytárs remek - 5-10 kilométer/órás - sebességét - ez jellemzi ezt a szakaszt. A Miami-Baltimore útvonal ismét a taktikusoké lesz, 850 mérföldön át nem lehet sokat kockáztatni. Az Atlanti-óceán Baltimore utáni átkeléséről legyen annyi elég, hogy ezt a távot már több hajó is teljesítette a mezőnyből, az időkülönbségek minimálisak voltak, ezen a 3400 mérföldön alighanem nagyon határozottnak kell majd lenniük a szkippereknek ahhoz, hogy fenntartsák a békét a navigátorok és a taktikusok közt. A La Rochelle-Göteborg szakaszon feltehetően a helyi viszonyokat jobban ismerő európaiak diktálnak majd. Göteborg és a 250 mérföldre fekvő végcél, Kiel kikötője között mindössze 250 mérföldet kell megtenni. Ha eddig nem dől el a verseny, akkor a végét - szerintem - élőben kellene közvetíteni a tévében. M. 0. Az árbocokon irgalmatlan erők keletkeznek Mindennapjaink elmaradhatatlan kísérője, a hagyma a valóságban kettős életet él. Miközben magától értetődő mozdulattal süllyesztjük szatyrunkba a piacon, eszünkbe sem jut, hogy nincs még egy növény, amelyet annyi misztikus történet, vallási hiedelem övezne, mint ezt. A hagyma előéletét - vad ősét - nem ismerjük. Szemet könnyeztető csípősségével, pirítás, főzés közben étvágygerjesztővé átlényegülő pikáns aromájával úgy jelent meg a történelem kezdetén mai formájában, ahogyan Pallasz Athéné pattant ki Zeusz fejéből hajdanában. Nem ok nélkül hivatkozom a mitológiára: az egyiptomi sztéléken, a sírkamrák hieroglifái között a hagyma az istenek társaságában jelenik meg, a növekedés, a termékenység szimbólumaként. Évezredekig megmaradt ezen a magaslaton. A rómaiak taszították le onnan, amikor a köznép ételízesítőjévé tették. A gazdagok, az előkelők kerülték a hagymát, ők keletről importált, drága fűszereket használtak inkább vagy a furcsa ízű garummal - halpáccal - zamatosították ételeiket. Plautus egyik vígjátékában megvetően szól egy mihaszna naplopóról, „aki úgy bűzlik a hagymától, mint a gályarabok”. Atheneus óva int a hagyma fogyasztásától, mert „a borjúláb, a hagyma és a csiga a gyomorban nehezen emészthető gombóccá válik és megterheli”. A mohamedánok sem bántak jobban a hagymával. Létezését egyenesen a sátánnak tulajdonították, olyképp, hogy mikor a gonoszt kiűzték a paradicsomból, eszeveszetten menekült, s ahová a jobb patájával lépett, ott vöröshagyma, ahová a ballal, ott fokhagyma termett. Talán levének kéntartalma miatt rokonították a hagymát az ördöggel, akinek a lehelete az ő mitológiájukban is kénköves, akárcsak a miénkben. A magyar konyha kedveli a hagymát és élni is jól tud vele. Számtalan ételünk ízét, aromáját a vöröshagyma adja, termelésével a makói hagymások nemzetközi hírt vívtak ki maguknak, nem is szólva a fokhagymáról, amely azonkívül, hogy ételeink kedvelt ízesítője, még jót tesz az egészségnek is. (Hippokratész a gyógyszerek közé sorolta, megjegyezve, hogy „a fokhagyma kiváló izzasztó, elősegíti az emésztést és a veseműködést”.) Mindazonáltal - bármily komoly hagymafogyasztók vagyunk is - meg kell állapítanunk, hogy a világon termesztett sokféle hagymának mi csak igen kicsiny hányadát fogyasztjuk. Nincs nálunk jelen a temérdek különféle nagyságú, formájú, színű és ízű hagyma, amelyeket egy olasz vagy francia kisváros zöldségesboltjaiban, piacain árusítanak. A finom ízű rokambolhagyma például, vagy a pikáns kígyóhagyma, amely különös formájáról kapta nevét. A bretagne-i kertészek olyan vöröshagymafélét termesztenek, amely aromáját megőrzi, de nem csípi a szemet, nem könnyeztet. Yffianac hagymának nevezik a breton faluról, ahol kinemesítették. A Hawaii-szigeteken olyan finom ízű, aprócska, zöld húsú hagymát nevelnek, amely gyümölcsnek is beválik. Az utóbbi jó néhány esztendővel ezelőtt azzal lett világhírűvé, hogy Frank Sinatra ládaszámra hozatott magának belőle Amerikába. A Texasban termelt Granex hagymafajta ezzel szemben olyan csípős, mint a tűz, de ezzel együtt népszerű és kelendő. A hagymát a XV. század közepéig nem termesztették Magyarországon. Bonfini feljegyezte krónikájába, hogy Beatrix királyné - Mátyás király hitvese - igen boldog volt, amikor remek ízű hagymát kapott ajándékba Itáliából. Alighanem ezt követően történt meg a magyar konyha és a vöröshagyma „nagy találkozása” és fél évezred után, mi, késői utódok még mindig hálásan élvezzük e találkozás kellemes következményeit. El sem tudnánk képzelni a magyaros fogásokat vöröshagyma nélkül. / / Halász Zoltán Gasztronómia Hagymahistória A táj nevezetessége ihlette Makovecz Imre fa-üveg-beton Hagymaházát Makón Ma este a rákospalotai leánynevelő intézetben nyitják meg a kulturális örökség napjait. Az Európa Tanács védnökségével idén már negyvenhét országban megrendezendő program célja, hogy fölkeltse a figyelmet olyan históriai értékek iránt, amelyek máskor csak ritkán, kevesek által vagy éppen egyáltalán nem is látogathatók. Az ipar és a közlekedés, illetve a középkori templomok és templomromok elmúlt évekbeli hazai témái után a szervező Országos Műemlékvédelmi Hivatal Ezúttal az oktatás épületeire - az általános iskolai épületektől az egyetemi épületegyüttesekig kívánja felhívni a magyar közönség figyelmét. A mostani hétvégén összesen 336 épület nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt, közülük 181 kapcsolódik közvetlenül a meghirdetett mondanivalóhoz. Megtekinthető lesz például a Belügyminisztérium, az Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Bank, a Történeti Hivatal, a sümegi püspöki palota, a tihanyi bencés apátság, az Országgyűlési Könyvtár s vele együtt az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja, az Új Városháza, a Vörösmarty Mihály Gimnázium, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának épülete, a gödöllői Hamvay-kúria, az esztergomi régi szeminárium, vagy a fertődi Esterházy-kastély. Legtöbbjükben helytörténeti munkák is segítenek megismerni az épület múltját, szellemtörténeti emlékeit. A kulturális örökség napjainak (szeptember 22-23.) teljes programja olvasható az Országos Műemlékvédelmi Hivatal honlapján (www.muemlekvedelem.hu), az ingyenes programfüzet az OMH portáján és a Tourinform-irodákban kapható. (Gyapay) „Ki merem mondani, hogy az ÉS grafika a XX. században, etalon” - írja bevezetőjében Frank János művészettörténész, az Élet és Irodalom immár harmadik, harminc kortárs alkotót felvonultató tárlatának rendezője. A csaknem ötödfél évtizedes hetilapnak első megjelenésétől máig folyamatosan gyakorolt vállalása ahosszú ideig Nagy László költő szerkesztette) képrovat. Kínálatában alkalmanként egy-egy élő klasszikus mester művei „színezték” - fekete-fehérben természetesen - a szövegoldalak tömbjét, mint például Barcsay Jenő vagy az akkor még éppen csak „tűrt” Bálint Endre különszámaiban. A budapesti Vízivárosi Gatér------------- —————— ma (II., Kapás u. 55.) tárlata nemcsak a lapban megjelent reprodukciók legtöbbször vonalas-rajzos eredetijeit mutatja be, hanem - az alkotók kedve szerint - mindenféle egyéb technikákkal készített műveket, így akár még olajfestményeket is. A cél tehát nem annyira valamely vizuális antológia összeállítása az elmúlt egy esztendő több száz publikációjából, mint inkább a demonstráció: létezik immár egy közös szellemiségben összeállt ÉS-képzőművészgárda, amelynek felvonulása rangos közéleti esemény. A tárlat szeptember 29-ig tekinthető meg, kedd és péntek között 13-18, szombaton 10- től 14 óráig. (NAPI) Épületek öröksége Vízivárosi ÉS-tárlat Holmi NAPI PIHENŐ Töltött hagyma Hozzávalók: 75 dkg vöröshagyma, leveszöldség, 25 dkg burgonya, 1 1/2 dl száraz fehérbor, 2 dl tejföl, 2 dkg füstölt szalonna, tárkony, só, bors. Elkészítése: a vöröshagymákról lehúzzuk a hártyát, a tetejüket levágjuk, közepükbe lyukat vágunk. Eközben a leveszöldséget és a burgonyát megtisztítjuk, apróra vágjuk, a tárkonyt is hozzáadjuk, megsózzuk. Lábosban, a bort is ráöntve, fedő alatt puhára pároljuk az egészet. A hagymákba vágott üreget belül sóval, borssal meghintjük, a villával összenyomkodott párolt zöldség-burgonya keveréket a hagymák üregeibe töltjük. A hagymák levágott tetejét visszarakjuk. A megtöltött hagymákat tűzálló tálba rakjuk (állítjuk), leöntjük a tejföllel, amit előzőleg egy kis sóval ízesítettünk. A tűzálló tálat, benne a hagymákkal, előmelegített sütőbe tesszük és negyedóráig sütjük fedő alatt, közepes lángon. Majd levesszük a fedőt a tűzálló tálról és tovább sütjük, amíg a hagymák külső burka szépen megpirul. Melegen tálaljuk. 2001. SZEPTEMBER 21. ---------------------------------------- 1066 Budapest, Zichy Jenő u. 17. Tel.: 102-7757. Tel./fax: 302-7758 Étterem • kávézó • tetőterasz • galéria •színpad mediterrán hangulat légkondicionálás Aktuális színpadi programunkat keresse az interneten! ujiuuu.mti/oko.hu A jegyek ára 790 a vacsoravendégeknek a belépés díjtalan. ElÖZCTU NElYfOGIAlÁs miADKÉT EJETBCfl sZÜKsÉGES! PflRTYCfÓKA ^ Rendezvényszolgálat ^