Napi Gazdaság, 2001. november (11. évfolyam, 249-268. szám)
2001-11-16 / 258. szám
14 NAPI gazdaság . VÁROSBEMUTATÓ - MISKOLC Hamarosan indul az újabb bérlakás-építési program . Élénkülőben a beruházások Miskolcon Miskolc 184 ezer lakosával Budapest és Debrecen után az ország harmadik legnagyobb települése. A városban az ipar ágazatai közül két évvel ezelőtt még a fémfeldolgozás, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás volt meghatározó, mára leginkább a gépiparban növekedett az értékesítés volumene - tudtuk meg Kobold Tamástól, Miskolc polgármesterétől. A nehézipari válság nyomai még nem múltak el, a megvalósult és tervezett ipari beruházások azonban új irányt nyithatnak a város gazdaságának és javíthatják a foglalkoztatási helyzetet. A középkori Miskolc a völgy keleti részén, az Avas hegy alatt alakult ki, lakosságának hosszú időn keresztül a növénytermesztés, az állattartás, a szőlőművelés és a borgazdálkodás biztosított megélhetést az ezekre épülő ipari tevékenységgel, kereskedelemmel együtt. A medence nyugati végén jött létre Diósgyőr mezővárosa. A két település az ötvenes években egyesült jogilag, amikor létrejött Nagy-Miskolc. Miskolc gazdaságát máig alapvetően a helyi kohászati üzem és az ahhoz kapcsolódó nehézipari cégek határozzák meg, így a kilencvenes években a Diósgyőri Acélművek (DAM) és a vele kapcsolatban álló cégek válsága rányomta bélyegét a város helyzetére. A DAM sorsa ugyan még ma, az olasz Cogne tulajdonszerzése után sem egyértelmű, a foglalkoztatási helyzetet azonban jelentősen javíthatják azok az új gyártóberuházások, amelyek idén valósultak meg, illetve a közeljövőben várhatóak. Nemrégiben adta át például miskolci üzemét az olasz SIAD cég. A főleg porózus massza és ipari gázok előállítására szakosodott cég magyar leányvállalata 730 millió forintból építette fel gyárát, amelyben hegesztési és élelmiszer-ipari gázokat palackoznak. Megkezdte a termelést Miskolcon az ARRK-Tech Ipari és Kereskedelmi Kft. is, amelyet a japán ARRK Corporation leányvállalata és ennek magyar partnere, a Technoplast McD Kft. alapított. Az ARRK-Tech profilja különféle prototípusok, szerszámok előállítása, amelyeket autóipari és elektronikai cégek részére gyárt. Ha kedvezőek lesznek a tapasztalatok, elképzelhető, hogy az ARRK más divízióit is Magyarországra telepíti. A közepes méretű beruházásokat követően a közeljövőben már több ipari nagyágyú megjelenésére is számítani lehet a városban, ami érdemben javíthatja Miskolc munkanélküliségi helyzetét. A munkanélküliségi ráta az 1999-es 14,4 százalékról az idei év első felére 12,2 százalékra csökkent. A regisztrált munkanélküliek száma júniusban 9298 fő volt. Miskolc önkormányzata különféle adókedvezményekkel kívánja ösztönözni a városban a befektetést. Például a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig mentesül az iparűzési adó fizetése alól az a vállalkozás, amely indulásakor minimum 100 főt foglalkoztat vagy 500 millió forintot meghaladó termékelőállító beruházást valósít meg. Miskolcon a helyi adók közül az iparűzési adó, a nem lakás céljára szolgáló építmények adója, valamint az idegenforgalmi adó van érvényben. Iparűzési adót 5 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni, 5-7 millió forint között ennek mértéke 1,8 százalék, 7 millió forint fölött 1,9 százalék. Tavaly a helyi adókból összesen 3,7 milliárd forint bevétele származott az önkormányzatnak, melyből 2,9 milliárdot az iparűzési adó jelentett. Idén a helyhatóság 4,05 milliárd forintos helyi adóbevétellel számol, ebből az iparűzési adó a kalkulációk szerint 3,1 milliárd forintot tesz majd ki. 1993-tól napjainkig az önkormányzat 139 lakást épített, ezek döntő része bérlakás. Jelenleg állami támogatással épül egy 95 lakásos bérház, befejezését november végére tervezik. Az Újgyőri főtéren lévő egykori munkásszálló átalakításának összköltsége 640 millió forint, ehhez a Gazdasági Minisztérium pályázatán 480 millió forintot nyert el az önkormányzat. A Gazdasági Minisztérium nemrég született döntése értelmében újabb 84 bérlakás és egy 98 férőhelyes idősek otthona épülhet Miskolcon a minisztériumtól pályázat útján elnyert közel 800 millió forintos támogatásból. Miskolcon a panellakások négyzetméterenkénti ára 70- 75 ezer forint körül mozog, míg a belvárosban egy átlagos állapotú gázfűtéses öröklakás ára 95-100 ezer forint között van négyzetméterenként. Az új építésű lakásokért azonban 150-160 ezer forintot is elkérnek négyzetméterenként. Az önkormányzat fejlesztési és beruházási tervei között több létesítmény rekonstrukciója is szerepel. A város beruházásra szánt idei előirányzata 3,03 milliárd forint, míg a felújításra szánt összeg 213,2 millió forint. A helyhatóság 2002 végéig 4,3 milliárd forintot kíván a tömegközlekedési járműpark fejlesztésére fordítani, míg a hulladéklerakó rekonstrukciójára 3,5 milliárd forintot szán a város. Ezenfelül sorra veszik többek között a barlangfürdő, a diósgyőri kórház, a diósgyőri vár és a DVTK-stadion fejlesztését is a következő években. vj. Hofmeister Zoltán Kobold Tamás polgármester volánspedíció Szállítmányozási Kft. Szakértő kollégáink az alábbi szolgáltatásokkal várják tisztelt Ügyfeleinket: • Teljes körű vámügyintézés • Tranzit Egyezmény szerinti össz-kezességvállalás • Engedélyezett címzetti/ feladói tevékenység • Kezességvállalás • Közvámraktározás • Reexpediálás Miskolc, Sajó út 5.: 46/341-217 Városkutatás Kft. 1093 Budapest, Lónyay u. 34. Tel.: 217-9041 Távközlési eszközök alkatrészeit állítja elő a leendő üzem A Sanmina Miskolcon építi fel új üzemét Az elektro- és híradás-technikai termékeket előállító kaliforniai Sanmina Corporation december közepéig dönt arról, hogy melyik miskolci ipari parkba telepíti hírközlési eszközök alkatrészeit előállító és összeszerelő gyárát. Az amerikai társaság 1000-1500 dolgozót alkalmazna itt. A Sanmina régóta keres megfelelő helyszínt a befektetéséhez a kelet-közép-európai térségben. Az eredetileg optikai kábeleket gyártatni kívánó multi a lengyel és a cseh helyszínek „ejtése” után szemelt ki néhány várost Magyarországon. Az első rostán Pécs, Kecskemét és Szeged maradt fenn. Az idén nyáron még ez volt a helyzet, ám az elmúlt hetekben kiderült: a miskolci letelepedési feltételeket preferálják inkább. A helyszínkeresés időszakában feltehetően megváltozott a gyártani szándékozott termékek listája is, hiszen a hírek ma már nem optikai kábelekről, hanem hírközlési eszközök alkatrészeinek gyártásáról és összeszereléséről szólnak. John Peder Darus, a cég svédországi illetékese csupán annyit közölt lapunkkal, hogy legkésőbb december közepéig megszületik a döntés a gyártás helyéről. Maga a gyár jövőre kezdené meg a munkát (NAPI Gazdaság, 2001. november 7., 1-6. oldal). Akkor dől majd el az is, hogy Miskolc melyik ipari parkjába viszi termelését a Sanmina. Annyi bizonyos, hogy rövidesen több száz főt foglalkoztat majd és 20 millió dollár éves árbevételre számít a multi. (NAPI) www.miskolc.hu • Tourinform Miskolc • Rakéta u. 2. Telefon: 46/350.425, Fax: 150439 * E-mail: miskolc« tourinfom.hu • 2001. NOVEMBER 16. Európai színvonalú szolgáltatásokat kínál AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI MÉH NYERSANYAGHASZNOSÍTÓ RT. Teljes eszközparkját megújította a győri székhelyű cégcsoport Nem egészen két év alatt egy immár szinte minden tekintetben európai színvonalú szolgáltatásokat kínáló társaságot alakított ki a miskolci székhelyű, három megyében működő Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Rt.-ből a többségi tulajdonos Észak-dunántúli MÉH. A korábban alulfinanszírozott társaságból - a Dunántúlon szerzett tapasztalatokat felhasználva - mára egy kiválóan prosperáló, idén már stabilan gazdálkodó, nyereségesen működő cég lett. A három megye - Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád - területén működő, miskolci székhelyű Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Rt. 94 százalékban a győri csoport birtokában van, a fennmaradó rész pedig a települési önkormányzatoké - mondja Szabó Gyuláné, az igazgatóság elnöke. A jelenleg 17 telephelyet működtető - ezek közül 4 saját üzemeltetésű, a többi bérbe adott - társaság privatizációjára 1993-ban került sor. Az Észak-dunántúli MÉH, illetve annak menedzsmentje 1998-ban, befektetési társaságok révén előbb 50 százalékos, majd 2000-ben a többségi irányítást biztosító befolyást szerzett a cégben. A munkát, a társaság talpra állítását az elmúlt év januárjában kezdtük. Mindez nem volt egyszerű feladat, hiszen a vállalat nagy költséggel, egy meglehetősen korszerűtlen szervezetként működött, arról nem beszélve, hogy fejlesztési és finanszírozási források sem voltak. Haladéktalanul hozzá kellett kezdeni az ottani dolgozók gondolkodásmódjának átalakításához, illetve a működési struktúra korszerűsítéséhez. A legfontosabb feladat a társaság pénzügyi helyzetének megerősítése volt. Saját forrásból és banki hitelek révén mintegy 250 millió forintot invesztáltunk, amelyet döntően feltőkésítésre, illetve beruházásra és fejlesztésre fordítottunk. Ráadásul ezt a lehető leggyorsabban kellett végrehajtani, még mielőtt a miskolci cég további piacokat veszít. - Miként változik a piac, befejeződött-e annak felosztása? - Ha nagyon röviden akarok válaszolni, azt mondom, hogy nem, ám az uniós csatlakozásig, illetve közvetlenül azután még jelentős változások várhatók. Az elmúlt időszakban százával alakultak új cégek, és sajnos még mindig nem játszik döntő szerepet, hogy ki milyen szakértelemmel, megbízhatósággal végzi munkáját, illetve hogy miként tartja be a törvényi előírásokat. Megítélésem szerint a piacon jelenleg még kétszer annyian vannak, mint amennyit az elbír. Ráadásul az utóbbi időszakban az úgynevezett kommunális hulladékpiacon multinacionális nagyvállalatok jelentek meg hatalmas tőkeerővel. Ennek ellenére a lakossági szelektív hulladékgyűjtés mind a mai napig nincs megoldva Magyarországon, legfeljebb egy-két településen nyomokban lelhető fel. Pozitív tendenciák tapasztalhatók viszont a csomagolóanyag-visszagyűjtés területén, amely döntően annak köszönhető, hogy az állam termékdíj-támogatással segíti azt. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy hosszabb távon csak azok a cégek maradhatnak talpon ezen a területen is, amelyek maximálisan megfelelnek a környezetvédelmi, a technikai és technológiai elvárásoknak. Ennek érdekében egyre nagyobb tőkére és egyre szervezettebb működésre van szükség. Nem véletlen, hogy mi is az ország keleti régiói felé nyitot tunk, hiszen a Dunántúlon immár nem lehet piacot bővíteni. A nyersanyag-hasznosító cégek szempontjából tovább növeli a gondokat, hogy a korábban nyereségesebbnek tekintett vashulladék mennyisége rohamosan csökken, amely egyrészt az ipar átstrukturálódásával magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy a termelőüzemekben is mind kevesebb hulladék képződik. A gyártás helyett előtérbe került az összeszerelés, ahol eleve nem képződik vas-, illetve fémhulladék. Mindezt felismerve egyre inkább a papír és a műanyag visszagyűjtésére kell koncentrálni, ám itt az állam szerepe is rendkívül fontos, hiszen ezt kizárólag piaci alapon nem lehet gazdaságosan visszagyűjteni, miközben a környezetvédelmi előírásoknak az egész országban meg kell felelni. Mindez csak a legmodernebb eszközökkel és kiválóan felkészült szakgárdával lehetséges. - Miként alakul a felhasználói oldal? - A két országrész között jelentős eltérések vannak. Míg a miskolci cég termékeit szinte teljes egészében, 99 százalékban a hazai piacon értékesíti, a győri, mint azt már az előbb említettem, több mint felét exportálja. Az észak-magyarországi társaság gyors talpraállásában jelentős része van annak is, hogy a két, korábban nagyon sok gonddal küszködő és különböző tulajdonosok által működtetett nehézipari üzem helyzete fokozatosan stabilizálódni látszik, ami számunkra biztos piacot jelent. Ez egyaránt érvényes az Ózdi Acélművekre és az immár olasz befektető által üzemeltetett Diósgyőri Acélművekre is. Mindkét cég havonta átlagosan 25-30 ezer tonna alapanyagot vásárol, és úgy tűnik, stabil, jó vevők lesznek hosszú távon is. Ez egyébként nemcsak számunkra jelent előnyt, hanem az egész régió gazdaságát stabilizálja. Tovább segítheti az ottani fejlődést, hogy épül az autópálya, s mind több nyugati befektető fedezi fel az ország keleti régióját is. Mi abban bízunk, és arra alapozunk, hogy ez hosszú távon is így marad, s nekünk „csupán" az a feladatunk, hogy az ottani vállalkozások igényeit maradéktalanul kiszolgáljuk. Ugyanakkor az ország változatlanul legnagyobb vashulladék-felhasználójánál, a Dunaferr Rt.-nél az elmúlt hónapok bizonytalanságait mi is érzékeljük. Szeretném hozzátenni, hogy az alapanyag-szállítást ma még mindez nem befolyásolja, de a helyzet stabilizálására szerintem mindenképp szükség van. A dunántúli céget az elmúlt hónapokban rendkívül hátrányosan érintette a forint erősödése. Ráadásul ennek kivédése, legalábbis számunkra, szinte teljesen lehetetlen. Mindez egyébként megmutatkozik a győri cég idei eredményein is. Az ezzel kapcsolatos eredménykiesés a mai számításaink szerint is több tízmillió forintos nagyságrendű lesz. Sajnos pillanatnyilag teljesen kiszámíthatatlan, hogy vajon minimális nyereséggel vagy jelentős veszteséggel exportálunk-e éppen. Tovább növeli a gondokat, hogy a világgazdasági recesszió következtében egyre kiszámíthatatlanabb a színesfémek piaca is. Az árakat teljes egészében a színesfémtőzsde befolyásolja. A közelmúltban Amerikában bekövetkezett tragédia ráadásul további kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Mi a helyzet a papírpiacon? A támogatási rendszer megváltoztatása a jövő egyik legfontosabb feladata lesz. Szellemében egyébként ezt határozza meg a közelmúltban elfogadott hulladékgazdálkodási törvény, amelynek mi örülünk, bár számtalan feladatot is ró ránk. A törvény egyébként segítheti a piaci szelekciót is, hiszen folyamatosan kizárja majd azokat a cégeket, amelyek nem tudnak megfelelni az előírásoknak. Nagyon bízom benne, hogy az ígéreteknek megfelelően az év végéig megjelenik a törvényhez kapcsolódó valamennyi végrehajtási utasítás. A törvény egyébként szabályozza a hulladék-„termelők" feladatait, a kommunális hulladékgazdálkodást, az ezzel kapcsolatos közszolgáltatást és a hulladékkereskedelem szabályait is; már csak arra van szükség, hogy a benne foglalt előírásokat a lehető legnagyobb mértékben betartsák és betartassák. Szakmai szempontból mit vár az elkövetkezendő időszaktól az ország egyik piacvezető hulladékgazdálkodási cégének első emberészetvédelmi feladataikat akkor is, ha az értékesítés akadozik. Az viszonylag stabilnak tekinthető, ami jelentős részben legnagyobb vevőinknek, a Dunapack Rt.-nek, a Lábatlani, illetve a Szentendrei Papírgyárnak köszönhető. Bízunk benne, hogy a felszámolást követően ismét stabilizálódik majd a Balatonfűzfői Papírgyár is, bár ebben a tekintetben óvatosak vagyunk, hiszen a cégnél jelentős követelésünk ragadt bent. Összességében sajnos az állapítható meg, hogy az egyre inkább terebélyesedő gazdasági recesszió miatt az árak folyamatosan csökkennek, s ma még nálunk nem úgy működik a támogatási rendszer, mint például Németországban, ahol az ilyen tevékenységgel foglalkozó cégek gyakorlatilag biztonsággal tudják teljesíteni környe- Nagyon bízom benne, hogy egy általános fellendülék szempontból ismét vízválasztó lesz. Akinek ez maradéktalanul sikerül, az az új évezred első évtizedének második felében várhatóan eldöntheti majd, hogy önállóan folytatja-e tovább a küzdelmet az unió legnagyobb vállalkozásaival, esetleg fúziók születnek a közepes méretű cégekből, szakmai szövetségek jönnek létre... - vagyis folytatódik a piac újrafelosztása i sés belátható időn belül bekövetkezik. Ez mindannyiunk számára rendkívül fontos lenne. Remélem, hogy egyre inkább csak olyan konkurensekkel kell harcolnunk a piacon, akik és amelyek tisztességes, törvényes eszközökkel vívják a „csatákat". Ebben a szakmában is fel kell készülnünk az uniós csatlakozásra, amely