Napi Gazdaság, 2004. május (14. évfolyam, 83-103. szám)

2004-05-01 / 83. szám

CSATLAKOZUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ! NAPI GAZDASÁG : 2004. ÁPRILIS 30.-MÁJUS 1., PÉNTEK-SZOMBAT 4 FISCHLER SZERINT FENOMENÁLIS VOLT A FELKÉSZÜLÉSI MUNKA Nyer az agrárszektor a csatlakozással FISCHLER­­• NAPI GAZDASÁG Az Európai Unióhoz csatlako­zó országok agrárszektora nyer­ni fog a tagsággal - jelentette ki Franz Fischler, az Európai Bi­zottság mezőgazdaságért és vi­dékfejlesztésért felelős tagja. A svédországi Hassleholmban el­mondott beszédében az 1995 óta EU-tag házigazda ország pél­dáját hozta föl, rámutatva, hogy a belépés után nőtt ugyan a svéd agrárimport - főleg az ország klímája mellett nem termelhe­tő zöldségeké és gyümölcsöké -, de ezzel párhuzamosan az ex­port is dinamikusan erősödött, különösen a feldolgozott termé­kek és a specialitások terén. A tagság az agrártermelőknek pénzügyi stabilitást és tervezési biztonságot jelent, a kormányok számára lehetőséget teremt a legelmaradottabb régiók pénz­ügyi támogatására, a fogyasztók­nak pedig garantálja az élelmi­szerek szélesebb és magas mi­nőségű választékát. Fischler szerint a csatlakozók fenomenális teljesítményt nyúj­tottak a felkészülés során, ré­szint a termelő-feldolgozó léte­sítmények átalakításában, ré­szint az uniós támogatások el­nyeréséhez szükséges ismeretek elsajátításában. E folyamat azon­ban még nem állhat le, mert számos üzem még nem felel meg a normáknak, s vannak el­maradások az állat-egészségügyi és az élelmiszer-biztonsági elő­írások teljesítése terén is.­ ­­ FOTÓ: BLOOMBERG FRANZ ITT VAN EURÓPA! A TÉVÉBEN Páneurópai gálaműsor megszámlálhatatlan sztárral­ ­• BARA PÉTER­­ Ma este szinte az összes eu­rópai nemzeti televízió egyenes­ben közvetíti Berlinből, Varsó­ból és Málta szigetéről a European Broadcasting Union (EBU) angolul „Welcome to Europe!” című, a magyar köz­­szolgálati tévében „Itt van Euró­pa!” címmel látható nagyszabá­sú gálaműsorát. A német fővá­rosban a Konzerthausban Nina Rüge­nbes tévés személyiség, a lengyel főváros királyi kastélya előtti térről pedig Piotr Rasko lesz a műsor házigaz­dája, amelynek a csúcspontja az éjfél előtti visszaszámlálás lesz. A fellépők között ott van többek között Vlagyimir Askenazi, aki az Európai Unió ifjúsági zenekarát vezényli, Cecilia Bertoli operaénekes, valamint természetesen a tíz új ország szá­mos művésze. A műsorban szerepet vállalt Katarina Witt, Klaus-Maria Brandauer, Roger Waters, Mikisz Teodorakisz, Dirk Nowitzki, várhatóan látható lesz Günter Grass, Vivienne Westwood, Umberto Eco, Juliette Binoche és Ben Kingsley. A fináléban az EBU élőben kapcsolja Máltát, ahol a Pink Floyd frontemberének, Roger Watersnek a zenéjére Gert Hof adja elő produkcióját. A visszaszámlálás közép-európai idő szerint 23 órakor kezdődik, amikor az egyórás időeltolódás miatt a balti államok és Ciprus déli fele már az unió tagjai lesznek, méghozzá világpremierrel: a huszonöt tagor­szág gyermekkórusa a Konzerthausban adja elő az európai himnuszt. Az Itt van Európa! című műsor részeként láthat­ják az MTV és az M2 nézői azt a nyolcperces produkciót, amelyben Magyarország mutatkozik be. Szintén pénteken este kerül a köztelevízió képernyőjére a Baló György és Friderikusz Sándor készítette műsor, amelynek nézői Európával és az unióval kapcsolatos privát történetekkel ismerkedhetnek meg, majd pedig a Felvonu­lási téren felállított időkerékről közvetítik a magyar csatla­kozás pillanatait - mondta Rangos Katalin, az MTV prog­ramigazgatója. A televízió körülbelül 20 millió forintot fordít az uniós műsorokra - tudtuk meg az MTV illetékesétől. Iiill Maradhat a disznóvágás­­ és a kovászos uborka g­á­z• PAPP ZOLTÁN : A leendő tagországokban számos rémhír kering arról, hogy a csatlakozás milyen következményekkel jár az élelmiszerek elő­­állítására és forgalmazására nézve. Az Európai Bizottság össze- H HHHH állítása szerint a legelterjedtebb az - Magyarországon, Lengye­­lországban és Csehországban is találkozni vele -, hogy május­­ 1-jétől tilos lesz a házi állatvágás. Nos, saját vagy családi fo­­­­gyasztásra mindenki továbbra is nyugodtan vághat és feldolgoz- HSS hat disznót, csirkét, bármit, az uniós előírások ugyanis csak a fIHHHHR kereskedelmi forgalomba kerülő húsokra vonatkoznak. Hasonlóképp hamis az a híresztelés, amely szerint a krémes s süteményeket kizárólag védőpapírba vagy celofánba csomagolá s­va szabad árusítani. Az ELI higiéniás szabályai értelmében köte­­lező ugyan gondoskodni a baktériumok terjedésének megakadá- l lyozásáról, de ez nem szükségképpen jelenti a csomagolás al­­l­kalmazását - több mostani tagországban sem burkolják be a­­­B­ krémeseket. HHHHB Szintúgy alaptalan a lengyelek félelme attól, hogy az „egerek gigi kiszony", különleges kovászos uborkájuk áldozatául esik az EU­­- csatlakozásnak. A specialitás egy ideig valóban vita tárgya volt, de csak azért, mert 180 grammnál kisebb súlyú uborkákra vo­­natkozóan semmilyen korlátozás nem létezett, s így nem is leh­e­­hetett besorolni azokat az uniós piacon érvényes kategóriákba. ■ Az sem igaz, hogy a híres lengyel vodkát, a Wyborowát nem leh­­­het többé előállítani az országban, mert EU-beli társaságok „ vették a márkanevet. Csupán az történt, hogy az italt gyártó egyik lengyel céget felvásárolta egy francia vállalat. ■ ■ AZ INTEGRÁCIÓS AGRÁRBOMBA MÉG KETYEG Nem kell az élelmiszerek jelentős drágulásától tartani Nincs jele annak, hogy élelmiszer-árrobbanásra kéne felkészülni Magyarországon az EU-csatlakozás után - szűrhető le az eddigi hazai nyilatkozatokból és az erről készült tanulmányokból.­ ­ TÓTH LÁSZLÓ LEVERTE Nagy kérdés, hogy vajon milyen lesz a magyar lakosság életszínvonala az EU-ban. A „Nyugat” egyik nagy vonze­rejét annak idején még a „legvidámabb barakkban” is a gazdasági értelemben látványos jobb lét jelentette, s lénye­gében máig is ez maradt az a mézesmadzag, amelyre az integráció kapcsán sokszor elhúznak az orrunk előtt. So­kan úgy vélik, biztosan jobban megy majd soruk az EU- ban. Számukra a csatlakozás ebből a szempontból min­denképpen csalódást jelent majd, nem mindegy azonban, hogy mekkorát. Az unióhoz a valóságban ugyanis nem egy nap, hanem évek alatt lehet csak csatlakozni. Szakmai körökben is nagy kérdés, hogy az EU-hoz való csatlakozás milyen hatással lesz a magyar agrárgazdasági árakra, különösen az inflációt befolyásoló élelmiszerek árá­ra. A gazdaságkutatók - ellen­tétben az ágazati lobbisták rio­gatásaival - a mezőgazdasági termelői árak (döntő részben alapanyagárak) KSH által kimu­tatott korábbi növekedésére ál­talában úgy reagáltak, hogy elő­reláthatóan nem kell tartani az élelmiszerárak erőteljes növeke­désétől. Már csak azért sem, mert annak ellenére, hogy a ke­reskedők sok esetben látványo­san gátját állták az élelmiszer­­árak uniós szinthez való közelí­tésének, egy kutatás szerint a rendszerváltozás óta eltelt idő több mint fele alatt azért nőttek az árak. A vizsgált húsz mező­­gazdasági termék ára - a burgo­nya kivételével - minden évben közeledett az EU-15-ök átlagos árához, ennek kilenc év alatti jellemző mértéke ugyanakkor csupán 15-25 száza­lék volt. A drasztikus drágulásnak azonban egyszerűen nin­csenek meg a gazdasági feltételei. A legtöbb vélemény szerint nem kell tartani túlzott élelmiszer-drágulástól Magyarországon a csatlakozás után. Nagymértékben például előreláthatóan a cukor ára sem emelkedik majd, a tej pedig akár 10 százalékkal is olcsóbb lehet az üzletekben. A kérdés ennél persze ár­nyaltabb, de ez nem változtat a lényegen, amit a vásárló elveszít a réven, visszanyeri a vámon. A magyar gazdaságban a legnagyobb érvágást ugyanis ép­pen az unióban is agyontámogatott agrárgazdaság szenvedi majd el. Ennek az ágazatnak a szereplői - mezőgazdasági termelők, feldolgozók - viszont éppen emiatt mindent el fog­ ügyes árucso­portok még ol­csóbbak is le­hetnek, és a választék jelen­tősen bővülni fog EGY KIS CIGARETTA - SOK PÉNZÉRT­ ­• HŐNYI GYULA Alig 17 hónap alatt csaknem kétszeresére növekedett a do­hánytermékek jövedéki adója, amely így megközelítette az uniós elvárásokat. Az irányelv szerint a cigaretta kiskeres­kedelmi árában legalább 57 százalékot kell képviselnie a jövedéki adónak: pénzben kifejezve ezer szálra vetítve el kell érnie a 64 eurót. Jelenleg a közkedvelt cigarettamárkák jövedéki adószintje a fogyasztói árra vetítve a NAPI Gazda­ság számításai szerint valamivel kevesebb mint 51 száza­lék, vagyis közelít az uniós elvárásokhoz. Euróban számol­va azonban még nagy a lemaradás, hiszen a számítások szerint ezer szálra vetítve még csak 45 euró körüli szintet ér el a közkedvelt márkák dobozonkénti adótartalma. Ezt ala­pul véve továbbra is jelentős adó­, ezzel együtt pedig fo­gyasztói árnövekedés várható a cigaretta esetében. A becs­lések szerint a közkedvelt márkák csomagonkénti ára az uniós szabályokhoz igazodva átlépheti a hatszáz forintos ár­szintet is, kérdés azonban, hogy mikorá­nak követni annak érdekében, hogy az átmenet számukra a leg­kisebb fájdalommal járjon. Ez pedig végső soron megmutatko­zik majd az élelmiszerek árában is. A gyártók által kívánatosnak tartott áremelésnek ugyanakkor az unióban határt szab majd a kereskedők árpolitikája mellett az importtal való verseny, illetve a vásárlóerő fent említett, a vér­mes várakozásoknál előrelátha­tóan mindenképpen mérsékel­tebb növekedése. Ami azonban nem jó a termelőnek és a gyártó­nak, jó a fogyasztónak. Az integ­rációs agrárbomba azonban ettől függetlenül még ketyeg, s egyelő­re kérdés, hogy felrobban-e - bár ez egyre kevésbé valószínű. OPERATÍV PROGRAMOK A JOBB ÉLETÉRT Már készül a második magyar NFT A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) a magyar kormány stratégiai dokumentuma, alapfeltétele annak, hogy hozzájuthassunk a legfontosabb uniós támogatásokhoz.­ ­ DOMOKOS LÁSZLÓ A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) a magyar kormány stratégiai dokumentuma, amelynek révén az ország május elsejétől jogosult­tá válik a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatására. Az ITFT kidolgozását az EK 1260/1999-es, a strukturális alapokról szó­ló általános rendelete tette szükségessé, eszerint ugyanis az álla­mok számára a támogatások igénybevételének feltétele a fejleszté­si céljaik és prioritásaik megfogalmazása és benyújtása az Európai Bizottsághoz (EB). Az NFT uniós elfogadása nyomán készült el a támogatások jogi keretét jelentő Közösségi Támogatási Keretszer­ződés, amely rögzíti az EU és Magyarország közti pénzügyi kötele­zettségvállalást a 2004 és 2006 közti időszakra. Mindezek nyomán a következő három évben EU-támogatással összesen 1350 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg Ma­gyarországon, amely az összes magyarországi közösségi beruházás mintegy 50 százalékát jelenti. A prognózisok szerint mindez évi 0,7 százalékos GDP-növekedési többletet hozhat 2004 és 2008 között, miközben a foglalkoz­­tatotti létszámot mintegy 110 ezer fővel növeli. Az NFT három célt fogalmaz meg: a versenyképesebb gazda­ság, a humán erőforrások fejlesz­tése, valamint a jobb minőségű környezet és alap-infrastruktúra, il­letve a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés elősegítése. Mindehhez öt operatív programot dolgoztak ki: a gazdasági versenyképesség ope­ratív program (GVOP), a humánerőforrás-fejlesztési operatív prog­ram (HEFOP), a környezetvédelem és infrastruktúra operatív prog­ramja (RIOP), az agrár- és vidékfejlesztés operatív program (AVOP), valamint a regionális fejlesztési operatív program (RFOP). A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) már dolgozik az átfogó fejlesztési terv előkészítésén, amelynek része lesz a második - 2006-2013-ra szóló - NFT is. Ebben az összes kormányzati terv megjelenik, így azok is, amelyeket az EU nem finanszíroz. Egy­előre nem eldöntött, hogy a második NFT-ben milyen operatív programok futnak majd. Az unió által elvárt menetrend szerint a második NFT stratégiáját 2005 tavaszán kell bemutatni az EB- nek, majd ősszel kell összeállnia a kormány által jóváhagyott szövegű tervezetnek, a végle­ges verziónak 2006 tavaszán kell elkészülnie. Amíg Ma­gyarország 2004-2006 között összesen 3,2 milliárd eurónyi uniós támogatásra számíthat, addig a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban össze­sen mintegy 24 milliárd euró érkezhet. KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERETTERV Program______________Uniós forrás Magyar társfinanszírozás Magánforrás Gazdasági versenyképesség__________1094_________________452_______135,9 Humán erőforrás_________________143,5_________________478__________­Környezetvédelem, közlekedés_________834_________________282_________9,7 Agrár- és vidékfejlesztés_____________802_________________262_______115,4 Regionális fejlesztés________________911_________________297________19,5 Összesen______________________5082_________________1782_______280,5 Forrás: NFH____________________________________________________

Next