Napi Gazdaság, 2005. szeptember (15. évfolyam, 170-191. szám)

2005-09-07 / 174. szám

MEGOSZLANAK A KAMAT ALAKULÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁRAKOZÁSOK Nem lesz tartós a hurrikán hatása? Az OECD nem tart az USA gazdaságának lelassulásától és az infláció tartós növekedésétől a hurrikán nyomán.­ ­ GÁTI TIBOR Bár egyelőre nem lehet tudni, meddig tart még a magas olaj­ár korszaka, a Katrina hurrikán legfeljebb átmenetileg, rövid tá­von járhat az infláció megugrásával az Egyesült Államokban - fejtette ki tegnap sajtóértekezletén Jean-Philippe Cotis, a Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezető közgazdásza. Az alapok továbbra is erősek, így a katasztrófa ál­tal okozott veszteségek ellenére nem kell tartani attól, hogy je­lentősen lelassul az USA gazdasága. A Fednek szerinte mind­azonáltal lassítania kell a kamatemelés ütemét. Az OECD fenn­tartja korábbi előrejelzését, hogy idén 3,6 százalékkal bővül a GDP az USA-ban, bár egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a hur­rikán pontosan milyen hatást gyakorol a növekedésre. A párizsi székhelyű szervezet ugyanakkor 1,2-ről 1,3 százalékra emelte az eurózóna ez évi növekedésére vonatkozó előrejelzését. Ezen belül a harmadik negyedévben 0,4, a negyedikben 0,5 százalé­kos növekedésre számít. Kamatemelésre az OECD szerint to­vábbra sincs szükség az eurózónában, mivel a maginfláció mér­séklődik. Nagy-Britanniában a korábbi 2,4 helyett csak 1,9 szá­zalékos gazdasági növekedést vár a szervezet idén és a kamat mérséklését tartja szükségesnek a magasabb olajárak miatt. Ja­pánban viszont a korábban prognosztizált 1,5 helyett már a GDP 1,8 százalékos bővülésére számít ebben az évben. Az OECD USA-val kapcsolatos derűlátását más szakértők is osztják. A Dow Jones elemzője szerint csak rövid távú lesz az esetleg emelkedő energia- és nyersanyagárak kedvezőtlen makro- és mikro­­ökonómiai hatása. A katasztrófajóslatok éppúgy nem jönnek be, mint a 2001. szeptemberi terrortámadás után, amikor sokan több évig tartó recessziót jósoltak az USA-ban. Az 50-100 milliárd dollárra becsült károk helyreállítása meghiúsíthatja a költség­­vetési hiány csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, de nem ren­dítheti meg az USA 500 ezer milliárd dollár értékű gazdaságát. Ami a kamat várható alakulását illeti, a Dow Jones elemzője sze­rint a Fed a magasabb energiaárak hatását figyelmen kívül hagyja az infláció alakulásánál, így az olaj és az üzemanyagok esetle­ges tartósabb drágulása sem feltétlenül vezet komolyabb mone­táris szigorításhoz. A Bloomberg által megszólaltatott elemzők ettől eltérően úgy vélekednek, hogy a Fed szeptember 20-án foly­tatja a monetáris szigorítást, mert úgy ítéli meg, hogy az inflá­ció megugrása jelenleg nagyobb veszély, mint a gazdaság lelas­sulása, és legfeljebb a későbbiekben fog a kamat szinten tartása mellett dönteni. A nyersolaj ára a hétfői piaci szünnap után teg­nap kezdetben 67 dollár alá süllyedt a pénteki 67,57 dollárról, később 67,43 dollárra emelkedett. A vagyona el­úszott, ha ma­gasra emeli a zászlót A KŐOLAJ ÁRFOLYAMA — *­London, Brent 70 ________________ —New York, WTI _____ ^ havi átlagok ______________________ | -------­| 50 /­/v-----------------------------------------­/ napi átlagok 40­­/^--------------------------------------------------------------­| 35 -----------------------------------------------------------------­I A A A 2004. V. 2005. Vili. 2005. IX. 6. Forrás: Bloomberg Brüsszel kedvez a fapadosoknak­ ­• GORDON TAMÁS Az Európai Bizottság új irány­elveket alkalmaz a regionális repülőterek által a fapados lé­gitársaságoknak nyújtott állami támogatásokban az új járatok indításának megkönnyítésére. Azok a repülőterek jöhetnek számításba, amelyek éves utas­­forgalma nem haladja meg az ötmilliót. A támogatás elnyeré­sének feltétele, hogy az nem lépheti túl az új légi járat léte­sítése extra költségeinek 30-50 százalékát. Ilyen például a pi­ackutatás és bevezetés, vala­mint az új régióban való befek­tetés járulékos költségei. A „normális” üzemeltetés anyagi terhét tehát nem vehetik figye­lembe, a helyi személyzet ki­képzésével, a rekrutálással vagy egy új lerakat, iroda létesítésé­vel járó költségek viszont föl­­számíthatóak. A támogatás leg­feljebb három évig, a gazdasá­gilag hátrányos helyzetű régió­ban öt esztendeig tarthat. Továb­bi feltétel a teljes nyilvánosság, a támogatás elnyerésében bár­mely légitársaság azonos eséllyel indul. Az új irányelvek beveze­tését a fapados társaságok sike­re indokolja, a lakosság mobili­tásának elősegítése általános tár­sadalmi érdek. Ugyanakkor a támogatás lehetősége annak el­ismerése is, hogy a regionális re­pülőterek kulcsszerepet játsz­hatnak egy térség életében. KELET-KÖZÉP-EURÓPA • Csökken a benzin jövedéki adója Lengyelországban Lengyelországban szeptember 15- étől jelentősen mérséklik a benzin jövedéki adóját, hogy megfékezzék a gazdaság lelassulásával fenye­gető áremelkedést - jelentette be Miroslaw Gronicki pénzügyminisz­ter. Az ólommentes benzin jövede­­n­ki adója a literenkénti 1,57 zlotyról (0,4 euró) 0,25 zlotyra csökken, a gázolajé (1,1 zloty) viszont nem változik. Egy liter ólommentes benzin jelenleg 4,5, egy liter gáz­olaj pedig 4 zlotyba kerül Lengyel­­országban. A döntés fordulatot je­lent a minisztérium korábbi állás­pontjához képest, a parlament ál­tal júliusban megszavazott áfacsökkentés után a hírek még néhány hete is a jövedéki adó vár­ható emeléséről szóltak. A döntés a minisztérium előrejelzése sze­rint körülbelül 400 millió zlotyval kurtítja meg az idei költségvetési bevételeket. Az olajár emelkedé­sének inflációgerjesztő hatása az erős hazai valutának köszönhetően egyelőre csak kevéssé érzékelhető Lengyelországban, a központi bank elemzői szerint azonban állami beavatkozásra is szükség van ah­hoz, hogy az első negyedévi 2,1 százalékról a második negyedév­ben 2,8 százalékra gyorsuló éves szintű GDP-növekedés üteme az év hátralévő részében is tartható legyen. ► A cseh kormány uniós nyomást kér az OPEC-re A cseh kormány nem tart attól, hogy a megnövekedett üzemanyagárak miatt megugrik az infláció - nyilat­kozta Bohuslav Sobotka pénzügymi­niszter. A politikus azonban közölte: kormánya hivatalosan is kérni fogja az Európai Uniótól, hogy gyakorol­jon nagyobb nyomást az OPEC tag­államaira a kitermelés növelése érdekében. A kérdés várhatóan az uniós pénzügyminiszterek hét végi, nagy-britanniai tanácskozásán is napirendre kerül. Bár egyes elem­zők szerint a közép- és kelet-euró­pai országokban az EU nyugati felé­hez képest kevésbé érzékelik az olaj világpiaci árának emelkedé­sét, a benzin ára az elmúlt napok­ban Csehországban is jelentősen - 10 százalékkal, 35 koronára (1,2 euró) - nőtt. A miniszter arra szá­mít, hogy az ár néhány héten belül csökken, és 32 korona környékén stabilizálódik. Csehországban a jö­vedéki adó a benzin árától függet­lenül literenként 11,85 korona, a forgalmi adó viszont a mindenkori kiskereskedelmi ár 19 százaléka, ez utóbbin keresztül tehát az üzem­anyagár emelkedésével az állam­kasszába is több pénz áramlik. Az ellenzék már korábban javasolta az adókulcsok csökkentését, a kor­mány azonban egyelőre nem tervez ilyen lépést, és az ország stratégiai olajtartalékát sem szabadítja fel. NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPI GAZDASÁG­A- 2005. SZEPTEMBER 7., SZERDA 5 ­ A régióban késleltetett az inflációs hatás Elemzők szerint az emelkedő olajár Kelet-Közép-Európa országaiban lassabban érezteti hatását, mint Nyugat-Európában, de a gazdasági következményekkel - mindenek­előtt az infláció megugrásával - ennek a térségnek is hamarosan szembe kell néznie. Lengyelország­ban, Csehországban és Szlovákiá­ban a megtermelt energiának keve­sebb mint 20 százaléka származik olajból. Magyarországon ez az arány meghaladja ugyan a 25 százalékot,­­ de még mindig bőven alatta marad a 30 százalék feletti uniós átlag­nak. Az olajár emelkedését bizo­nyos mértékig ellensúlyozta a régió valutáinak erősödése is, a zloty például az utóbbi másfél évben 24 százalékot erősödött a dollárhoz képest. Inflációs veszélytől egyelő­re egyik kelet-közép-európai új tag­államban sem tartanak, az idén va­lamennyi jegybank csökkentette az alapkamatot, amely Prágában és Pozsonyban már az euróéval egye­ző, illetve ahhoz közeli szintet ért el. A szakemberek azonban arra fi­gyelmeztetnek, hogy az infláció mérséklődése nem kis részben az élelmiszerárak szezonális csökke­nésének köszönhető, és az év utol­só hónapjaiban - amikor az élelmi­szerek is drágulnak, valamint az energiafogyasztás is megugrik - a trend könnyen meg is fordulhat. AZ ÉV VÉGÉIG BEMUTATKOZIK A FIAT ÚJ PARTNERE Punto Grandéval az éves nullszaldóig • CSABA FERENC A hét végén az autószalonokba kerül az új FIAT Punto Grande, amelytől a számos gonddal küszködő legnagyobb olasz autógyártó azt reméli, hogy a veszteséges évek után 2006-ot már null­­szaldóval zárja. Az új, sportosabb, de kevésbé sarkos vonalveze­tésű modellt a cégnél immár ötven éve dolgozó tervezőguru, Giorgetto Giugiaro álmodta meg. A FIAT a 11 ezer eurós alap­árú új Puntókból még az idén 80 ezret szeretne értékesíteni, a jövő évi célkitűzés pedig 360 ezer. A régebbi modellek gyártá­sát sem szüntetik meg, ami nem csoda, hiszen az utóbbi évek­ben minden második eladott FIAT közülük került ki. Az értékesítés visszaesése mellett a torinói autógyártó legna­gyobb problémája a több milliárd euróra rúgó adósság, amelyet iparági szövetségesek bevonásával próbál csökkenteni. A cég je­lenleg a francia PSA Peugeot Citroennel és a török Tofasszal mű­ködik együtt, Sergio Marchionne vezérigazgató azonban az új Puntót bemutató sajtótájékoztatón bejelentette: az év végéig egy új szövetségessel is megállapodást írnak alá. Marchionne rész­leteket nem árult el, csak annyit közölt: a leendő partner nem ázsiai autógyártó, mindazonáltal az együttműködés szakmai lesz, nem csupán pénzügyi. ÓRIÁSFÚZIÓ A SPANYOL ENERGETIKAI SZEKTORBAN Bekebelezné az Endesát a Gas Natural­ t■ GÁTI TIBOR Spanyolország legnagyobb földgázszolgáltatója, a Gas Natural SDG SA 22,5 milliárd eurós készpénzes és részvény­­cserés ajánlatot tett az ország legnagyobb áramtermelő válla­latára, a nála mintegy kétszer nagyobb Endesa SA-ra. A létre­jövő cég a legnagyobb áram- és gáztermelő vállalat lenne Spa­nyolországban és egész Latin-Amerikában, vi­lágszerte több mint 30 millió ügyféllel. A rész­vényenként 21,3 eurós ajánlat 14,8 százalékos felárat jelent az Endesa előző napi záróárához viszonyít­va. A barcelonai központú Gas Natural átvállalná az Endesa 19,8 milliárd euró összegű adósságát, ugyanakkor a ver­senyhivatali jóváhagyás meg­szerzése érdekében eladná az ugyancsak spanyol Iberdrola áramtermelő cégnek az Endesa bizonyos érdekeltségeit 7-9 milliárd euró értékben, így Fran­ciaországban a Snetet, Olaszor­szágban egyes üzemeket, emel­lett bizonyos spanyolországi gáz­szolgáltatási egységeket. A Gas Natural a vételár 65 százalékát részvénykibocsátásból fedezné, a készpénzes rész finanszírozá­sára pedig 7,8 milliárd euró bankhitelt tervez felvenni. A két cég együttes adóssága az ajánlattevő szerint a fúzió nyomán a jelenlegi 30,6 mil­liárd euróról 2007 végéig 22 milliárdra csökken. A Gas Natural spanyolországi piaci részesedésének csök­kenése miatt kíván terjeszkedni az áram­szektorban. Két évvel ezelőtt már megkísé­relte felvásárolni az Iberdrolát, de a ver­senyhatóság megvétózta az ügy­letet. A hivatalban lévő spanyol kormány, amely már korábban közölte, hogy támogatja a köz­­szolgáltatók közötti fúziókat, mivel az EU-jogszabályok mó­dosulása nyomán 2007-től erő­södik a verseny, most bejelen­tette, hogy nem ellenzi az ügy­letet, de a felügyeleti szervek­nek jóvá kell hagyniuk azt. A Gaz Natural nem egyeztette ajánlatát az Endesával, amely a céghez közel álló források sze­rint várhatóan elutasítja azt. AJÁNLAT 22,5 V 1M1 Moszkva nem kér a kínai húsból­ ­• NAPI GAZDASÁG Moszkva korlátozhatja az Európai Unióból érkező húsimpor­tot, ha Brüsszel nem tesz lépéseket annak megakadályozására, hogy olyan húst csempésszenek Oroszországba, amely fertőzött lehet - közölte a Reutersszel Szergej Dankvert, az orosz állat- és növény-egészségügyi hivatal vezetője. Dankvert szerint egyes kí­nai hús- és marhamájszállítmányok, amelyeket Kanadából és az Egyesült Államokból eredetileg Kazahsztánba és Üzbegisztán­­ba kívántak szállítani, az egyik - általa meg nem nevezett - balti államon keresztül kerültek Oroszországba. - Felkértük az EU-t, állítsa le a tranzitszállításokat és vizsgálja ki az ügyet, hogy ne kelljen korlátozásokat bevezetnünk minden uniós szállítmány­ra - mondta az orosz illetékes. Moszkva tavaly leállította a hús­importot több EU-tagállamból és közös uniós tanúsítványt köve­telt az összes tagállamból származó húsra az egyes országok ál­tal adott tanúsítvány helyett. A mintegy 1,3 milliárd euró érté­ket kitevő importot érintő nézeteltérés végül úgy oldódott meg, hogy Brüsszel ígéretet tett, hogy új uniós tanúsítványokat állít ki. Tavaly szeptemberben az oroszok a száj- és körömfájás elter­jedésének veszélyére hivatkozva leállították a Kínából szárma­zó hús importját, illetve tranzitját.

Next