Napi Gazdaság, 2009. január (19. évfolyam, 1-20. szám)

2009-01-05 / 1. szám

A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2009. JANUÁR 5., HÉTFŐ O LEMARADTUNK A REÁLKONVERGENCIÁBAN Ma csak korlátozottan láthatóak előre a jövő évi gaz­dasági és költségvetési folyamatok-jelentette ki az MTI-nek Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki szerint a költségvetés finanszírozhatósága a jelenlegi szerkezetben akkor tartható 2009 egészében, ha a gazdasági teljesítmény az év első hónapjaiban s vele a bevételek nem lesznek lényegesen rosszabbak a tervezéskor figyelem­be vett keretszámoknál. Úgy látja, a magyar gazdaság szerkezete, meghatározó külföldi kitettsége miatt a világgazdasági krízis alakulásától függ, hogyan alakul majd a 2009-re elfogadott büdzsé további megvalósíthatósága. Kovács Árpád szerint ha csupán a nominális konvergenciát vesszük alapul, akkor­­ Magyarország közeledett az Európai Unió átlagához, ha viszont a reálgazdaság felzárkózását, azaz a reálkonver­genciát nézzük, az elmúlt években messzebb került az ország az uniós átlagtól. MÁR MA CSÖKKENHET AZ ALAPKAMAT? A JP Morgan elemzői „jó esélyt" látnak arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank hétfőn végrehajt egy 50 bázis­pontos kamatcsökkentést. Ha ez elmaradna, akkor a rendes januári kamatdöntő ülésen egy menetben 1,00 százalékponttal vághatják meg az alapkamatot - idézi az MTI-Eco a bank összeállítását. A bank szakértői azzal érvelnek feltételezésük mellett, hogy az MNB decem­berben - szakítva addigi gyakorlatával - két részletben csökkentette alapkamatát. Az 1,00 százalékpontos mérséklés megfelelt a várakozásoknak, de az enyhítés kettébontása meglepetés volt - áll az elemzésben. A bank szerint a monetáris tanács legutóbbi megnyilatkozásai arra vallanak, hogy a testület a lehető leggyorsabban le akarja építeni az októberben végrehajtott három százalékpontos kamatemelést, ám inkább gyakoribb és kisebb lépésekkel, mint egyszeri nagyobb csökkentésekkel. Jóllehet a túl gyakori kamatmozgatás hosszú távon árthat a jegybank hitelessé­gének, a JP Morgan elemzői szerint a legutóbbi csökkentések kedvező devizapiaci fogadtatása arra bátoríthatja a tanácsot, hogy - legalábbis időlegesen­­ folytassa a havi két kamatdöntés gyakorlatát. REKORDOT DÖNTÖTT A FELSZÁMOLÁSOK SZÁMA Több mint 3400 cég ellen indult felszámolási eljárás 2008 utolsó negyedévében. Magyarországon még soha nem számoltak fel ennyi céget - összesen 11 504-et - egy évben, mint 2008-ban és soha nem volt még olyan rossz negyedév, mint a tavalyi utolsó - adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató cég. Ugyanakkor 2009-ben még sötétebbé válhat a kép, miután az adatok közzététele jellemzően hat­hetes csúszásban van az eljárások tényleges megindításához képest, így az utolsó negyedév első fele még kevésbé rossz időszaknak szá­míthat. Az Opten szakértői szerint ugyan még nem indult be dominó­effektus, de a magyar vállalkozások alacsony jövedelmezősége miatt ez elkerülhetetlen. A kis- és közepes vállalkozások állandó likviditási problémákkal küszködnek, így egy partner bedőlése súlyos problé­mákat okozhat. Az utolsó negyedév a végelszámolások számában is negatív rekordot hozott, de a gyorsulás nem olyan számottevő, mint a felszámolások esetében. Feltehetően nem jó jel, hogy 2008-ban több cég alakult Magyarországon, mint bármikor máskor, ugyanis ez sokszor csalásra utal. Az építőiparban például jellemző, hogy kifize­tetlen számlákat maguk után hagyó cégek mentik át eszközeiket és munkáikat új cégekbe. A NYUGDÍJASOK TIZEDE CSÚSZIK BELE A DEGRESSZI­ÓBA Még egy sávval kevesebb Az év végén megjelent kormányrendelet ér­telmében 2008. december 31-ét követően a saját jogú nyugellátások megállapítása során már csak három sáv vehető figyelembe a havi átlagkerese­teknél. További változás, hogy a sávhatárokat át­lagosan 13,6 százalékkal emelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a degresszió. Az ezt megelőző korrekció során 12,25 százalékkal növelték a sávhatárokat (ekkor a 2006. II., vala­mint a 2007.I. félévi nettó átlagkereseteket vették figyelembe egyebek között). A korábban hatályos rendelkezés még négy sá­vot különböztetett meg, míg az azt megelőző hat sávra osztotta a kereseteket. A tavaly év végéig ha­tályos jogszabályok a jogosultak nagyjából tíz százalékát érintették. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2007-es adatai szerint a feldolgozott béradatlapok 10,2 százalékánál kellett figyelembe ven­ni a degressziós szabályokat. A csökkentés mérté­ke országos átlagban 12 933 forint volt esetenként. Az országban tapasztalható fizetési különbségek alapján meglepőnek tűnik, hogy míg a közép­magyarországi régióban az egy esetre jutó csök­kentés átlagos mértéke 12 350 forint volt, addig a többi régió átlagában 13 229. A folyósító szervek szerinti felbontás azt mutatja, hogy a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság kezelésébe tartozó ügyeknél a csökkentés átlagos összege 13 025 forint volt, míg a MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóságán 3753 forintot mutattak ki abban az évben. A részletes adatokból az derül még ki, hogy nem lineárisan csökkent az egyes esetek száma az akkor még bővebb degressziós skála alja felé haladva: a legna­gyobb jövedelmeknél több vagy nagyjából annyi ellátást érintett a degresszió, mint a skála közepén. Kaka Zoltán DEGRESSZIÓS TÁBLA Havi átlagkereset Degressziós kulcs (forint) (százalék) 2007. december 31. utáni megállapítások 227000-258000 90 258001-291 000 80 291 001-324 000 70 324 000 felett 60 2008. december 31. utáni megállapítások 258 000-293 000 90 293 001-331 000 80 331 000 felett 70 Forrás: ONYF Növekedett a hazai finanszírozási igény Magyarország külfölddel szemben fenn­álló nettó finanszírozási igénye a vártnál is jobban növekedett a harmadik negyedévben - derült ki a múlt szerdai MNB-adatokból. A csaknem 2400 millió eurós deficit a szezo­nális hatások kiszűrése után is 2182 millióra rúgott, holott már régóta nem járt 2000 mil­lió fölött a mutató. A hiány a GDP 7,8 százalékának felel meg, összetevői közül az áruk egyenlegének nega­tívuma igen lelombozó, azonban egy csep­pet sem meglepő. A válság újabb hulláma szeptember második felében (tehát a vizsgált negyedév végén) indult csak be, így ebben az időszakban még nem gyengült a hazai valuta: ekkor még 235 forintos euróárfolyam mellett hozták meg döntéseiket a külkeres­kedelmi vállalatok. A KSH külkeradatai régóta nem látott mínuszokról számoltak be júliusban és augusztusban, s ezt már a szeptemberi enyhe javulás (vagyis az árfo­lyam gyengülése) nem tudta helyrebillente­ni. Meglepő azonban, hogy ehhez képest a szolgáltatásoknál jól alakultak a folyamatok. Nemcsak a többlet jelentős részét adó ide­genforgalom haladta meg szezonálisan az előző negyedév és év teljesítményét, hanem a többi részcsoport összege is. Ebben igen nagy szerepe van a szállítási tevékenység­nek, amely soha nem látott többletet ért el. A negyedévente 100 millió euró alatt mara­dó ágazat ugyanis több mint 200 millióval segítette az egyenleget, így a reálgazdasági tranzakciók az áru­forgalom 206 millió eurós hiányával és a szolgáltatások 582 milliós szufficitjével 376 milliós többletet eredményeztek. Ehhez azonban még hozzá kell adni a jövedelmek hatalmas deficitjét, mínusz 2510 millió eurót. Ennek a háromnegyede a közvetlen tőkebefektetésekhez kötődik. Az osztalé­kok kifizetése többnyire az első félévben történik, így elég kirívó adat a harmadik negyedévi, amikor az általában 10 millió eurós deficit helyén több mint 800 millió eurós hiány szerepel, azonban ez csak a múlt év szokásostól eltérő menetrendben történő kifizetéseinek a következménye. Az első három negyedév összege ugyanis folyó áron számolva 2006 és 2007 azonos időszakának a 80 százalékát éri csak el. A transzferek közül a folyó átutalások egyenlege 357 millió eurós kiáramlást mu­tatott a negyedévben, a tőkemérleget pedig még mindig nem hajtják az uniós pénzek, holott ez a tétel sokat segíthetne a finan­szírozási igény csökkentésében. Ráadásul a működőtőke nettó kiáramlása volt megfi­gyelhető, így a pénzügyi mérleg többi sorá­nak ezt is fedeznie kellett. Jelentősen csökkenhet azonban 2009-ben Magyarország finanszírozási igénye. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint ugyanis a hazai kereslet csökkené­sén túl a magas importhányadot tartalmazó export visszaesése is sokat javíthat a nettó kivitelen, valamint recessziós időszakban a vállalatok profittermelő képessége is csök­ken, azaz a jövedelmek egyenlegénél meg­törhet a romló tendencia. PINTÉR ANDRÁS apinter@napi.hu A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. I Takarékosságra tanítják a lakosságot A pénzintézeti szektort no­vemberre már erőteljesen elér­te a válság - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank jelentése szerint a szezonálisan igazított tranzakciós adatok azt mutatják, hogy ebben a hónapban a nem pénzügyi válla­latok és a háztartások összesített nettó hitelfelvétele csökkent. A vállalkozások forintban denomi­nált tranzakcióinál nettó hitel­­törlesztést tapasztaltak. A devizá­ban végrehajtott tranzakcióknál ugyan az egyenleg hitelfelvételt jelez, ennek összege azonban az előző havi, szintén nem éppen kiugró értékhez képest is 96 szá­zalékkal csökkent. A háztartások nettó forinttranzakcióinál a hitel­­felvétel, illetve a törlesztés lénye­gében kiegyenlítette egymást. A ► A hitelintézetek külföldi kötelezettségei november­ben tovább emelkedtek, az októberi 32,77 százalék után már a mérlegfőösszeg 33,13 százalékát tették ki, nettó devizahitel-felvétel erősen mérséklődött, kevesebb mint az októberi tizedére esett vissza. Nem meglepő módon így - mint­egy öt éve először - a háztartások hitelállományán belül némiképp csökkent a devizahitelek aránya. A devizahitel súlya november­ben 65,1 százalékra apadt. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy a forint az előző havinál jobban tartotta magát. A nemzeti deviza erősödése a magán-devizahitelek állományát 291 milliárd forinttal apasztotta. A nem pénzügyi vállalatok és a háztartások szezonálisan igazított NOVEMBERI ADATOK (MILLIÁRD FORINT) összesített tranzakciói nettó be­tételhelyezést mutattak. A cégek forinttranzakcióinál a megtaka­rítás az előző havinál kisebb ös­­­szegre rúgott, a devizánál viszont erős, a májusi szintet is meghaladó lett a nettó betételhelyezés. A ma­gánszemélyek az előző hónappal összevetve kissé másként visel­kedtek. A háztartási forinttranz­akcióknál nettó betételhelyezés, a devizatranzakcióknál azonban­­ az előző havi, igen jelentős (közel 150 milliárd forintnyi) összeghez képest csekély mértékű­­ nettó betétkivonás volt tapasztalható. Úgy tűnik, hogy a válság - per­sze a bankok megváltozott maga­tartásától nem függetlenül - elér­te, hogy a háztartások a fogyasztás helyett ismét inkább spóroljanak. A lakosság pozíciója (a betétek és hitelek különbözete) november­ben összességében 423,7 milliárd forinttal javult. Októberben még 672 milliárd forintos romlást (vagyis az eladósodottság ilyen mértékű növekedését) tapasztal­hattuk. A különbség még az árfo­lyamváltozások hatását kiszűrve is igen jelentős, b. Varga Judit Állomány Tranzakció Összes havi vált. HÁZTARTÁSOK Forinthitel 2591,4 -0,1 -2,3 Devizahitel 4840,9 62,7 -228,3 Forintbetét 5785,2 215,7 215,7 Devizabetét CÉGEK 1060,5 -10,8 -22,7 Forinthitel 3567,7 -1,9 -11,9 Devizahitel 4545,4 14,0 1 OO ,1 Forintbetét 2799 45,1 43,2 Devizabetét 1190,8 -54,4 -63,4 Forrás: MNB Meglódultak a kamatok • A forintalapú autóhitelek 8 Az átlagos kamatlábak novemberben az MNB adatai szerint összességében emelkedtek. A legerő­teljesebben a forintalapú fogyasztási hitelek drá­gultak. A változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálású személyi hitel 5,45 százalékponttal, míg a gépjármű-vásárlási hitel 8,57 százalékpont­tal drágult (nem is vette fel szinte senki). A hitel­­költségek ennél is nagyobb mértékben emelkedtek. Pedig az MNB októberi, drasztikusnak számító kamatemelése is „csak” 3 százalékpontot tett ki. A svájcifrank-alapú kölcsönöknél ugyanekkor­a kamat a személyi hiteleknél 1,52 százalékpont­-------------- tal, míg az autóhiteleknél 36 bázispontra Euróalapon pedig a személyi hitel 13 bázispont­tal olcsóbb lett. Persze nemcsak az ár számít, az sem mellékes, hogy az egyes hitelekhez mennyire férhettek hozzá a magánszemélyek. A háztartá­soknak nyújtott svájcifrank-hitelek szezonálisan igazított új szerződéses összege - nyilván annak is betudhatóan, hogy több bank kivonult erről a területről - az összes hiteltípus esetében csökkent. A háztartási euróhitelek szezonálisan nem igazított új szerződéses összege viszont a többszörösére növe­kedett. A lekötött forintbetétekre a bankok 2,6 százalékponttal többet fizettek az októberinél, így az átlagos kamatszint elképesztő magas­ságba, 11,14 százalékra emelkedett. Nem csoda, hogy a háztartások lekötött forintbetétei esetében az új szerződések szezonálisan igazi­ ,57 százalékpont­tal drágultak novemberben tott értéke jelentősen nőtt az előző hónaphoz képest. napi

Next