Napi Gazdaság, 2014. június (24. évfolyam, 105-124. szám)
2014-06-02 / 105. szám
2 + NEMZETKÖZI GAZDASÁG FELMÉRÉS A becsültnél nagyobb az árvízkár a Balkánon Az eddigi becsléseknél jóval nagyobb összegre teszi az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az évszázad árvize okozta károkat Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában. A kárfelmérés során a szakemberek úgy vélik, a két országnak több mint 3 milliárd euróra lesz szüksége az újjáépítéshez: Szerbiának 1,5-2 milliárd, Bosznia-Hercegovinának pedig 1,3 milliárd euróra. Korábban Alekszandar Vucsics miniszterelnök alig egymilliárd euróra becsülte a kár mértékét. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az anyagi kár még az EBRD által becsültnél is nagyobb lehet, mivel a két legsúlyosabban érintett ágazat, az energiaszektor és a mezőgazdaság mindkét ország gazdaságának motorja. Utóbbi Szerbia GDP-jének 10 százalékát, Bosznia-Hercegovina gazdaságának pedig 6 százalékát adja. Emellett súlyos károk keletkeztek az infrastruktúrában, a cső- és áram-, valamint a távközlési vezetékekben. Az EBRD ezért nem tartja kizártnak, hogy a korábban Szerbiára és Bosznia-Hercegovinára kiadott 1, illetve 1,8 százalékos növekedési előrejelzés korrekciókra szorul. MAKROGAZDASÁG Robusztusan nő a lengyel gazdaság Fölfelé korrigálta a dinamikus első negyedéves GDP-adatot a lengyel statisztikai hivatal, e szerint a kelet-közép-európai régió legnagyobb gazdasága 3,4 százalékkal bővült tavalyhoz képest, negyedéves alapon pedig 1,1 százalékos volt a növekedési ráta. A májusi első olvasat még 3,3 százalékos javulásról szólt, igaz, a tavalyi utolsó negyedéves 2,7 százalékos iramhoz képest már ekkor érezhető volt a gyorsulás. Elemzők szerint egészséges a lengyel növekedés szerkezete, amit a 7,6 százalékkal bővülő export mellett a több mint 10 százalékkal növekvő beruházások, valamint a 2,6 százalékkal gyorsuló lakossági fogyasztás segített. Kérdés, hogy az ukrán válság miatt tartható-e a kivitel dinamikája. A jegybank optimista: idén 3,6 százalékos átlagos növekedést valószínűsít, ami kétéves rekordnak számít. A korábban recessziótól sújtott Szlovéniában is a vártnál jobban, 1,9 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a gazdaság az első negyedévben, igaz, ez a megelőző negyedévi 2,1 százalékos ütemhez képest nem lassulást mutat. Negyedéves alapon még 0,3 százalékkal csökkent a kibocsátás, amit egyelőre leginkább az exportszektor húz. Szlovénia előrehozott választásokra készül, az ország külső finanszírozása ugyanakkor megoldottnak látszik, noha a kormánynak tavaly 3,6 milliárd euróval kellett feltőkésítenie a bankszektort. www.napigazdasag.hu , 2014. június 2., hétfő UKRÁN VÁLSÁG Kijev haladékhoz jutott a gázvitában Megegyezés körvonalazódik az ukrán-orosz földgázvitában, miután pénteken Berlinben az Európai Bizottság (EB) közvetítésével részmegállapodást értek el a felek. Az ukrán Naftogaz szolgáltató 786 millió dollárt átutalt a Gazpromnak, ami a februári és márciusi szállítást fedezi. A vita teljes rendezése attól függ, hajlandó-e Moszkva eltekinteni az idén kétszer is megemelt ártól. A felek hétfőn újra tárgyalnak Berlinben. A NATO védelmi miniszterei kedden döntenek a lengyelországi 200 fős nemzetközi kontingens bővítéséről, azt követően, hogy Oroszország a mintegy 40 ezer fős katonaságnak a kétharmadát időközben visszavonta. Az Európai Unió ugyanakkor lépéskényszerbe került, miután az orosz, kazah és fehérorosz részvétellel megalapított Eurázsiai Gazdasági Megállapodás július 1-jétől életbe lép. Válaszlépésként Brüsszelnek tagságot kell kínálnia Grúziának, Moldovának és Ukrajnának. Brüsszel a 485 dollár helyett 350-390 dolláros gázárat tartana méltányosnak. REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS Hamarosan elkezdődhet a Déli Áramlat szerbiai szakaszának építése Hónapokon belül elindulhat a Déli Áramlat 422 kilométeres szerbiai szakaszának építése, ugyanakkor egyelőre bizonytalan, hogy az összesen körülbelül 20 milliárd dolláros beruházással megépülő vezeték eléri-e Ausztriát. Csaba Ferenc, Belgrád Akár két hónapon belül elkezdődhet a Déli Áramlat szerbiai szakaszának építése - hangzott el a múlt hét végén Belgrádban megrendezett Szerbia szerepe a balkáni energiapiacon című, a Balkán Energia Kezdeményezés keretében rendezett konferencián. A Déli Áramlat szerbiai szakasza lehet az infrastrukturális háttere annak a Balkán-félsziget országaira kiterjedő együttműködésnek, amelynek szervezeti-intézményi háttere az elmúlt években már kiépült. A Déli Áramlat szerbiai szakasza a tervek szerint 422 kilométer hosszú lesz, két kompresszorállomással és két, összesen 158 kilométer hosszú leágazással Bosznia-Hercegovina, illetve Horvátország felé. A konferencián ugyanakkor elhangzott: egyelőre bizonytalan, hogy a vezeték - amelynek oroszországi szakasza már elkészült, a Feketetengert átszelő szakasz építését pedig nemrég kezdték meg elér-e majd Ausztriáig. A regionális együttműködés az energetika területén is hasznos lehet - emelte ki a konferencián tartott előadásában Sipos Márton Bálint, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium stratégiai és energiapolitikai főosztályvezetője. A szakember je-Ambiciózus régiós terveket szövöget a Gazprom többségi tulajdonában lévő szerb olajvállalat, a NIS (Naftna Industrija Srbije) is. Ana Made, a társaság stratégiai fejlesztésért felelős részlegének vezetője a konferencián elmondta: a cég a „régiós vezető szerepre" készül, és nem csupán az olaj- és gázüzletágat fedi le teljesen, de a villamosenergia-piacon is erősíteni fog, többek között a szél- és a geotermikus energia területén. Jezte: a visegrádi együttműködés keretében létrejött együttműködés tapasztalatai ebben a tekintetben is hasznosak lehetnek. Alekszander Sziromjatyin, a Gazprom projektekért felelős részlegének helyettes vezetője elmondta: a Déli Áramlat bulgáriai szakaszának építése 2015-ben kezdődik. A Magyarországig, Olaszországig, Szlovéniáig és - talán - Ausztriáig elérő vezeték 2018-ra készülhet el, 2019 elejétől pedig már teljes kapacitással működhet. Az orosz vállalat által 2007-ben elindított projekt teljes értékét a piac nagyjából 20 milliárd dollárra becsüli. A cél Oroszország szempontjából is a „diverzifikálás”, azaz Ukrajna kikerülése. Az orosz-ukrán feszültség miatt az elmúlt években többször voltak - az európai uniós országokat is érintő - fennakadások a gázszállításban. A szerb szakasz 422 kilométer hosszú lesz Fotó: MTI Tírös-Birud Levente nyilatkozatában azonban arra tett ígéretet, hogy minden, az adóbevételeket érintő jogszabályváltozásról egyeztet. A pénzügyminisztérium ugyanakkor azzal érvel, hogy a román gazdaság idén a vártnál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal bővül, szemben az IMF-megállapodás aláírásakor becsült 2,2 százalékkal, így a profitadóból, a közkiadások csökkentésével és egyéb adóbevételekből enyhíthető a járulékcsökkentés hatása. Az IMF vélhetően ma érkezik Bukarestbe a tavaly megkötött, közel kétmilliárd euró értékű elővigyázatossági megállapodás harmadik felülvizsgálatára. A nemzetközi hitelezők jelenléte eddig is mindössze a befektetői bizalom erősítése miatt volt fontos, pénzt már az előző, ötmilliárd euró értékű elővigyázatossági megállapodás terhére sem hívott le Bukarest. Liviu Voinea, költségvetésért felelős miniszter nemrég bejelentette, hogy 2015 után nem lesz újabb hitelmegállapodás. ADÓMÉRSÉKLÉS Munkaadói járulékot csökkent a román kormány A román kormány július elsejétől öt százalékponttal csökkenti a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulékok mértékét, és nem várja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) véleményét az ügyben - jelentette be pénteken Ioana Petrescu nemrég kinevezett pénzügyminiszter. A lépés mindössze 1,5 milliárd lejes (340 millió euró) bevételkiesést okoz a költségvetésnek a második félévben, szemben a korábban becsült 2,6 milliárddal. A kieső források egy részét ugyanis pótolja majd a speciális építményekre, oszlopokra, gáz- és villanyvezetékekre, üzemcsarnokokra nemrég kivetett úgynevezett oszlopadó, így a kormány nem tervezi az adóbázis szélesítését - mondta a tárcavezető. Bukarest az év elején a nemzetközi hitelezőknek küldött szándékA járulékcsökkentés 1340 millió euró bevételkiesést okoz a költségvetésnek Öt százalékponttal csökken a járulék Fotó: Reuters MODERN FIZE |ÉS! ■ .JHfej. £ „i ' ]9 | 2014. JUNIUS IT. I \ | i KONFERENCIA I BUDAPEST, CSÖRSZ UTCA 18/B mvtilTB CARD A JÖVŐ FIZE I DESZKOJEIRŐL ! IffjjjjP■