Napi Magyarország, 1998. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
2 - I MAGYARORSZÁG A vártnál több hazai zsidót érinthet a nyugdíj-kiegészítés Alapítvány helyett banki átutalás? Mint arról már beszámoltunk, küszöbönáll a náci zsidóüldözések kelet-európai túlélőinek rendszeres nyugdíj-kiegészítéséről szóló megállapodás aláírása a német kormány és a Zsidó Követelések Konferenciája (Jewish Claims Conference) között. Keller László, a Zsidó Világkongreszszus kelet-európai igazgatója, lapunknak nyilatkozva elmondta: a szerződés szövege már eljutott hozzájuk, a megállapodás szerinte már csak napok kérdése. Óvakodott azonban bármilyen félinformáció megerősítésétől. Hozzátette: régebbi hírekkel ellentétben a német kormány nem hoz létre alapítványt, illetve nem alapítványba fog fizetni, hanem a Zsidó Követelések Konferenciája egyesült államokbeli szervezetének fogja átutalni a pénzt. Ezután tárgyalások alapján fog eldőlni, melyik magyarországi bankba jut onnan az az összeg, amit a magyar érintettek átvehetnek. A hírek összesen 17-20 ezer kelet-európai jogosultjával szemben Keller László szerint csak hazánkban húszezer körül lesz azoknak a száma, akik részesülnek a német kormány rendszeres kárpótlásában. A Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Ignatz Bubis, a Deutschlandfunk rádiónak adott hét eleji interjújában azt erősítette meg, hogy közép- és kelet-európai országokban mintegy 20 ezer jogosult él, aki eddig nem kapott kártérítést Németországtól. Bubis arra számít, hogy a német kormány évi mintegy hatvanmillió márkát fordít majd a jogosultak támogatására. A nyugati államokban élő egykori üldözöttek évtizedek óta kapnak ilyen támogatást. zsz Csökkenhet az özvegyi nyugdíj Rosszul jár, aki gyermeknevelés miatt nem dolgozott A megreformált nyugdíjrendszer alapvető változásokat hozott az özvegyi nyugellátásban is. Aki az új esztendőben özvegyül meg, az az elhunyt házastárs halálát követő egy évig, amennyiben nincsenek eltartott gyermekei, ideiglenes nyugdíjat kap. Ennek mértéke az elhunytat megillető nyugellátás értékének 50 százaléka. Ha az özvegy gyermeket nevel, az előnyugdíj az árva másfél éves koráig tolódik ki, amennyiben az árva fogyatékos, úgy ez az időszak három év. Ha az említett időszak lejárt, a továbbiakban azt illeti meg az állandó özvegyi nyugdíj, aki a házastárs elvesztésekor maga is elérte a nyugdíjkorhatárt, avagy két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodik. Az özvegyi nyugdíj a házastárs ellátásának 20 százaléka, tekintet nélkül arra, hogy saját jogon mennyi az özvegy nyugdíja. Amennyiben e két ellátás nem haladja meg a 24 ezer 300 forintot, úgy a nyugdíjat az említett összeghatárig kiegészítik. Rosszul járnak az új szabályozás miatt mindazok, akik számára valamilyen oknál fogva nem jár saját jogon nyugdíj. Ilyen eset például az, ha valaki azért nem dolgozott, mert több gyermeket nevelt. Ők ezentúl - amennyiben 1998. január 1-je után özvegyülnek meg - az elhunyt nyugdíjának nem a felét, csupán 20 százalékát kapják. - szőke - Nyilvános vitafórumot kíván tartani a Szövetség a Hazáért érdekvédelmi szövetség, amelynek tagjai immár az Alkotmánybíróságtól várnak segítséget. Lapunk december 18-i számában Hűséges parancsmegtagadók címmel beszámoltunk az öt éve alakult szervezet munkájáról, amelynek lényege: elintézni az 1956-os Tiszti Nyilatkozat aláírását megtagadó csaknem négyezer egykori katona rehabilitálását. Tóth János, a szövetség vezetője kifejtette: a honvédségtől elbocsátott, lefokozott, a hatalom által üldözött személyek közül ma már alig négyszázan élnek, ezért is szeretnék, ha sürgősséggel foglalkoznának rehabilitálásukkal. Kérésüket eddig minden fórumon elutasították, mi több, a honvédelmi tárca vezetője és politikai államtitkára eléggé cinikus hangvételű levelükben jogosnak tartották a Tiszti Nyilatkozatot megtagadók elbocsátását. Annak ellenére, hogy e nyilatkozatban a szovjet csapatok behívásával való egyetértést, a forradalom és szabadságharc elítélését, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány feltétel nélküli támogatását kellett volna vállalniuk. A Szövetség a Hazáért tovább folytatja a küzdelmet A közvéleménynek joga van az igazsághoz A szövetség ezért az Alkotmánybírósághoz fordult azt kérve: nyilvánítsák nemzeti helytállásnak a Tiszti Nyilatkozat megtagadását épp úgy, mint tették az 1945-ben való átállást a szovjet csapatokhoz, s ennek megfelelően rehabilitálják a diszkriminációt elszenvedett egykori katonákat. A taláros testület 815/B/1997-es számon iktatta kérésüket. Ezzel párhuzamosan a szövetség nyilvános fórumon szeretné tájékoztatni a közvéleményt eddigi munkájukról, így egyebek között arról: a közelmúltban az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke is elvetette kérelmüket. Mécs Imre a nyilatkozat aláírását megtagadó személyek rehabilitálására a jelenlegi parlamenti ciklusban már nem lát lehetőséget. Azért sem, mert véleménye szerint a legjelentősebb 56-os szervezetek egyetértéséről nincs tudomása. Tóth János azért is fontosnak tartja e fórum mielőbbi összehívását, mert e Tiszti Nyilatkozatot többek között a jelenlegi miniszterelnök is aláírta, s amely tény érdekes módon az átvilágításakor nem kapott kellő hangsúlyt. Rozgics Mária tiszti nyilatkozat a. i- a szocialista demak„uhukban Z ZZ—* —& Er^ek a Ugyanakkor törekvések«, a sapttalista ^ „„ .«Ml »—• *" ■■ .»sz. A helyzet tisztázása politika következtében a gyengesége és hxtterza s-akutén ^ \ taReaeffcL ■■mit |ForTaf1nlnll_^i,^l(. ^.aviuisá&ac- ellenforradalmi ve htbék ,SO£L- S a népünk« és lM2*nlat ilSiHiiri illetve a szilvStr Egyetértek agsk ^iT^c.Srsvis^-^a^a^i^irS^P1 Védéséit n«SiSS--1?s^i=^;ir'öntudatosan alivetem magam---- _ :SS5*5»£ eSS3S=t tndít az egész országban rendszerünknek. „kriciánk ------====^ Budapest, 1956. november ........ ..... ....aláírás. Megvásárolták a Jászkun Krónikát A vevő az MSZP holdudvarához tartozik Bár veszteséges volt, a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. megvásárolta a Jászkun Krónika című újságot. Az ügy pikantériája, hogy a lap kiadójának irodavezetője, Mizsei Zsuzsanna a KDNP választmányi tagja, a vevő pedig köztudottan az MSZP holdudvarához tartozik. A Jászkun Krónika pedig többek között Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetőjének választókörzetében jelenik meg. Információnkat Palágyi Béla, a lap főszerkesztője megerősítette, mondván, hogy már a tegnapi szám impreszszumában olvasható a kiadóváltás ténye. Eddig ugyanis az Agria Média Kiadó tulajdonolta az újságot. A főszerkesztőtől megtudtuk azt is, a lap nem volt nyereséges, de azt, hogy mennyi volt a veszteségük - állítólag 35 millió forint nem tudta. Ennek okaként azt állította, hogy az előző tulajdonos több lapot is finanszírozott, a sajátjukon kívül a Heves Megyei Napot és a Népszabadság cikkszolgálatát, s ebbe az üzletmenetbe nekik nem volt betekintésük. Mivel a lap eladásának öszszege üzleti titok, erről nem nyilatkozhatott, annyit azonban elárult, hogy az új tulajdonos az újság kiadásával járó összes költséget átvállalta. Arra a kérdésre, változik-e a lap irányultsága, tekintettel arra, hogy Szekeres Imre körzetében jelenik meg, s közeledvén a választások, esetleg a képviselő szócsövévé válik, a főszerkesztő úgy válaszolt: amikor Bárd Andrással, a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. képviselőjével tárgyaltak, Bárd úr leszögezte, nincsen szándékuk beleszólni a lap szerkesztésébe. Ez kizárólag a főszerkesztő dolga. Ő maga döbbenne meg leginkább, ha külső nyomás nehezedne rá a szerkesztést illetően. Egyebek mellett megerősítette azt is, hogy Mizsei Zsuzsanna a lap alapítótagja, s - politikusi tevékenysége mellett - máig is a kiadó irodavezetője. Banos Belpolitika Újabb csekkrendszer lép életbe 1998-ban Egyetlen kft. kezében a hazai üdültetés Életbe lépett januártól a francia mintára kidolgozott új szociális üdültetési csekkrendszer. A kormány a belföldi turizmus jelentős fellendülését várja tőle. A bevezetése azt jelenti, hogy az állam ettől kezdve, az eddigiektől eltérően, nem közvetlen költségvetési támogatást nyújt az üdülni vágyó hazai polgároknak, hanem adó- és járulékkedvezményekkel ösztönzi a munkáltatókat a csekkek felhasználására, illetve alkalmazottaik üdülésének elősegítésére. A kormány az idén 5 milliárd forinttal járul hozzá a csekkrendszer működtetéséhez. A csekket az aktív dolgozók közvetlenül nem vehetik meg. Csak akkor juthatnak hozzá, ha a munkáltatójuk megvásárolta azt a rendszer bevezetőjétől, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-től. A csekket a kft. ezer, ötezer és tízezer forint névértékben bocsátja ki. A munkáltatók pedig az üdülési csekk névértékének feléig, személyenként legfeljebb tízezer forintig adó- és tb-járulékkönnyítést kapnak. Az új rendszer előnye lesz az is, hogy az eddigiektől eltérően a csekkek nemcsak az egykori SZOT-üdülőket működtető Hunguest Rt. szállodáiban, hanem igénytől függően minden olyan vendégfogadó helyen felhasználhatóak lesznek, amelyek tulajdonosai megállapodnak a rendszert koordináló Nemzeti Üdülési Szolgálattal. A szakemberek remélik, hogy 1998-ban a tavalyi mintegy 130 ezerrel szemben legalább 200 ezren veszik igénybe a támogatott üdülési lehetőségeket. A költségvetés ugyanis évek óta 800 millió forinttal járult hozzá a szociálturizmus támogatásához, és az összeg reálértékének folyamatos csökkenése miatt egyre kevesebben vehették igénybe ezt a formát. A szociálturizmusban részt vevők számának növekedése azt is elősegíti, hogy a hazai szállásadók nagyobb üzleti biztonsággal működhessenek a jövőben. A rendszerbe viszont csak azon vendégfogadók, hotelek, falusi turista szállásadók, panziók kapcsolódhatnak be, amelyek megfelelnek a követelményeknek, illetve amelyekkel a Nemzeti Üdülési Szolgálat szerződést kötött. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. évkönyvben jelenteti meg azoknak a szálláshelyeknek a jegyzékét, ahol az üdülési csekkek beválthatók. A csekkek a Hunguest Travel, és a Tourinform irodáiban rendelhetők meg. MTI Gyanús sietség A Fővárosi Önkormányzatnál a közelmúltban lezajlott állami számvevőszéki vizsgálat visszásságainak felszámolására Demszky Gáborék rendkívüli gyorsasággal megfogalmazták az intézkedési tervüket, ami még önmagában nem lenne fura. Ami viszont már felettébb gyanús: Kovács Árpádnak, az ÁSZ vezetőjének a kinevezésén még meg sem száradt a tinta, amikor is azon mód elfogadta a Demszky-féle javaslatot - vetette fel Lentner Csaba, a Fővárosi Közgyűlés ellenőrzési albizottságának MIÉP-es vezetője. R. M. Ararat« szerkesztette: Császár Attila • 1998. január 3, SZOlbat A polgármester segítséget kért Tiszalökön a profit a meghatározó A tiszalökieket bosszantja az áramszolgáltató vállalat azon elhatározása, hogy a tervezettnél jóval korábban bezárja helyi kirendeltségét, így az intézkedés ellen Király Sándor, a település polgármestere közmeghallgatáson kért a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűléstől segítséget. Az emberek a kirendeltség megszüntetését azért is ellenzik, mert a cég a privatizáció óta az elektromosenergia-ellátó hálózat fejlesztésére még egy fillért sem költött, holott Tiszalök és térségében a szolgáltatás minősége igencsak kifogásolható, gyakoriak az áramkimaradások. Ha a kirendeltségre lakat kerül, az emberek az ügyes-bajos ügyeiket kénytelenek lesznek Hajdúnánáson intézni, ami - tekintettel az utazási költségekre - nem kevés pénzükbe kerül. Arról nem is szólva, hogy a kifogásolt lépés a térségben a munkanélküliséget tovább növeli. A lakosság mindezt a Titászprivatizáció nemkívánatos következményének tartja. Válaszában Zilahi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy a magánosítás után a megyei testület az üzemeltető intézkedéseibe nemigen szólhat bele. Számukra a profit mértéke a meghatározó. A közgyűlés megbízottja a cég területi illetékesével már próbált tárgyalni, s tőle azt a választ kapta, hogy csak végrehajtói jogosítványa van. A nagy horderejű döntéseket egyébként lényegesen magasabb szinten és olykor nem is Magyarországon hozzák meg. Elhangzott: valószínűleg a gázszolgáltatók esetében is hasonló problémával kerülnek majd szembe. A Napi Magyarország értesülése szerint a tiszalökihez hasonló gonddal küzd Gyomaendrőd is. CSELÉNYI