Napi Magyarország, 1998. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03 / 2. szám

2 - I MAGYARORSZÁG A vártnál több hazai zsidót érinthet a nyugdíj-kiegészítés Alapítvány helyett banki átutalás? Mint arról már beszámoltunk, küszöbönáll a náci zsidóüldözések kelet-európai túlélőinek rendszeres nyugdíj-kiegészítéséről szóló megál­lapodás aláírása a német kormány és a Zsidó Követelések Konferenciája (Jewish Claims Conference) között. Keller László, a Zsidó Világkongresz­­szus kelet-európai igazgatója, lapunk­nak nyilatkozva elmondta: a szerző­dés szövege már eljutott hozzájuk, a megállapodás szerinte már csak na­pok kérdése. Óvakodott azonban bármilyen félinformáció megerősíté­sétől. Hozzátette: régebbi hírekkel el­lentétben a német kormány nem hoz létre alapítványt, illetve nem alapít­ványba fog fizetni, hanem a Zsidó Kö­vetelések Konferenciája egyesült álla­mokbeli szervezetének fogja átutalni a pénzt. Ezután tárgyalások alapján fog eldőlni, melyik magyarországi bankba jut onnan az az összeg, amit a magyar érintettek átvehetnek. A hírek összesen 17-20 ezer kelet-európai jo­gosultjával szemben Keller László szerint csak hazánkban húszezer kö­rül lesz azoknak a száma, akik része­sülnek a német kormány rendszeres kárpótlásában. A Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Ignatz Bubis, a Deutschlandfunk rádiónak adott hét eleji interjújában azt erősítette meg, hogy közép- és kelet-európai országokban mintegy 20 ezer jogo­sult él, aki eddig nem kapott kárté­rítést Németországtól. Bubis arra számít, hogy a német kormány évi mintegy hatvanmillió márkát fordít majd a jogosultak támogatására. A nyugati államokban élő egykori ül­dözöttek évtizedek óta kapnak ilyen támogatást. zsz Csökkenhet az özvegyi nyugdíj Rosszul jár, aki gyermeknevelés miatt nem dolgozott A megreformált nyugdíjrendszer alapvető változásokat hozott az özve­gyi nyugellátásban is. Aki az új esz­tendőben özvegyül meg, az az el­hunyt házastárs halálát követő egy évig, amennyiben nincsenek eltartott gyermekei, ideiglenes nyugdíjat kap. Ennek mértéke az elhunytat megille­tő nyugellátás értékének 50 százalé­ka. Ha az özvegy gyermeket nevel, az előnyugdíj az árva másfél éves koráig tolódik ki, amennyiben az árva fogya­tékos, úgy ez az időszak három év. Ha az említett időszak lejárt, a to­vábbiakban azt illeti meg az állandó özvegyi nyugdíj, aki a házastárs el­vesztésekor maga is elérte a nyug­díjkorhatárt, avagy két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodik. Az özvegyi nyugdíj a házastárs ellá­tásának 20 százaléka, tekintet nélkül arra, hogy saját jogon mennyi az öz­vegy nyugdíja. Amennyiben e két el­látás nem haladja meg a 24 ezer 300 forintot, úgy a nyugdíjat az említett összeghatárig kiegészítik. Rosszul járnak az új szabályozás miatt mindazok, akik számára vala­milyen oknál fogva nem jár saját jo­gon nyugdíj. Ilyen eset például az, ha valaki azért nem dolgozott, mert több gyermeket nevelt. Ők ezentúl - amennyiben 1998. január 1-je után özvegyülnek meg - az elhunyt nyug­díjának nem a felét, csupán 20 szá­zalékát kapják. - szőke - Nyilvános vitafórumot kíván tartani a Szövetség a Hazáért érdekvédelmi szövetség, amelynek tagjai immár az Alkotmánybíróságtól várnak segítsé­get. Lapunk december 18-i számában Hűséges parancsmegtagadók címmel beszámoltunk az öt éve alakult szer­vezet munkájáról, amelynek lényege: elintézni az 1956-os Tiszti Nyilatkozat aláírását megtagadó csaknem négy­ezer egykori katona rehabilitálását. Tóth János, a szövetség vezetője kifejtette: a honvédségtől elbocsá­tott, lefokozott, a hatalom által üldö­zött személyek közül ma már alig négyszázan élnek, ezért is szeretnék, ha sürgősséggel foglalkoznának re­habilitálásukkal. Kérésüket eddig minden fórumon elutasították, mi több, a honvédelmi tárca vezetője és politikai államtitkára eléggé cinikus hangvételű levelükben jogosnak tar­tották a Tiszti Nyilatkozatot megta­gadók elbocsátását. Annak ellenére, hogy e nyilatkozatban a szovjet csa­patok behívásával való egyetértést, a forradalom és szabadságharc elítélé­sét, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány feltétel nélküli támogatá­sát kellett volna vállalniuk. A Szövetség a Hazáért tovább folytatja a küzdelmet A közvéleménynek joga van az igazsághoz A szövetség ezért az Alkotmánybí­rósághoz fordult azt kérve: nyilvá­nítsák nemzeti helytállásnak a Tiszti Nyilatkozat megtagadását épp úgy, mint tették az 1945-ben való átállást a szovjet csapatokhoz, s ennek meg­felelően rehabilitálják a diszkrimi­nációt elszenvedett egykori katoná­kat. A taláros testület 815/B/1997-es számon iktatta kérésüket. Ezzel pár­huzamosan a szövetség nyilvános fórumon szeretné tájékoztatni a közvéleményt eddigi munkájukról, így egyebek között arról: a közel­múltban az Országgyűlés Honvédel­mi Bizottságának elnöke is elvetette kérelmüket. Mécs Imre a nyilatkozat aláírását megtagadó személyek re­habilitálására a jelenlegi parlamenti ciklusban már nem lát lehetőséget. Azért sem, mert véleménye szerint a legjelentősebb 56-os szervezetek egyetértéséről nincs tudomása. Tóth János azért is fontosnak tartja e fórum mielőbbi összehívását, mert e Tiszti Nyilatkozatot többek között a jelenlegi miniszterelnök is aláírta, s amely tény érdekes módon az átvilá­gításakor nem kapott kellő hangsúlyt. Rozgics Mária tiszti nyilatkozat­ ­ a. i- a szocialista demak­„uhukban Z ZZ—* —& Er^ek a Ugyanakkor törekvések«, a sapttalista ^ „„ .«Ml »—• *" ■■ .»sz. A helyzet tisztázása politika következtében a gyengesége és hxtterza s-­akutén ^ \ taReaeffcL ■■mit |ForTaf1nlnll_^i,^l(. ^.aviuisá&ac- ellenforradalmi ve­ htbék ,SO£L- S a népünk« és lM2*nlat ilSiHiiri illetve a szilvStr Egyetértek agsk ^iT^c.Srsvis^-^a^a^i^irS^P1 Védéséit n«SiSS--1?s^i=^;ir'öntudatosan alivetem magam­---- _ :SS5*5»£ eSS3S=t tn­dít az egész országban rendszerünknek. „kriciánk ------====^ Budapest, 1956. november ........ .....­ ....aláírás. Megvásárolták a Jászkun Krónikát A vevő az MSZP holdudvarához tartozik Bár veszteséges volt, a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. megvásá­rolta a Jászkun Krónika című újságot. Az ügy pikantériája, hogy a lap kiadójának irodavezetője, Mizsei Zsuzsanna a KDNP választmányi tagja, a vevő pedig köztudottan az MSZP holdudvarához tartozik. A Jászkun Krónika pedig többek között Szekeres Imre, az MSZP frak­cióvezetőjének választókörzetében jelenik meg. Információnkat Palágyi Béla, a lap főszerkesztője megerősítette, mond­ván, hogy már a tegnapi szám impresz­­szumában olvasható a kiadóváltás té­nye. Eddig ugyanis az Agria Média Ki­adó tulajdonolta az újságot. A főszer­kesztőtől megtudtuk azt is, a lap nem volt nyereséges, de azt, hogy mennyi volt a veszteségük - állítólag 35 millió forint nem tudta. Ennek okaként azt állította, hogy az előző tulajdonos több lapot is finanszírozott, a sajátju­kon kívül a Heves Megyei Napot és a Népszabadság cikkszolgálatát, s ebbe az üzletmenetbe nekik nem volt bete­kintésük. Mivel a lap eladásának ösz­­szege üzleti titok, erről nem nyilat­kozhatott, annyit azonban elárult, hogy az új tulajdonos az újság kiadá­sával járó összes költséget átvállalta. Arra a kérdésre, változik-e a lap irányultsága, tekintettel arra, hogy Szekeres Imre körzetében jelenik meg, s közeledvén a választások, esetleg a képviselő szócsövévé válik, a főszerkesztő úgy válaszolt: amikor Bárd Andrással, a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. képviselőjével tár­gyaltak, Bárd úr leszögezte, nincsen szándékuk beleszólni a lap szerkesz­tésébe. Ez kizárólag a főszerkesztő dolga. Ő maga döbbenne meg legin­kább, ha külső nyomás nehezedne rá a szerkesztést illetően. Egyebek mellett megerősítette azt is, hogy Mizsei Zsuzsanna a lap alapítótagja, s - politikusi tevékenysége mellett - máig is a kiadó irodavezetője. Banos Belpolitika ­ Újabb csekkrendszer lép életbe 1998-ban Egyetlen kft. kezében a hazai üdültetés Életbe lépett januártól a francia mintára kidolgozott új szociális üdültetési csekkrendszer. A kor­mány a belföldi turizmus jelentős fellendülését várja tőle. A bevezeté­se azt jelenti, hogy az állam ettől kezdve, az eddigiektől eltérően, nem közvetlen költségvetési támo­gatást nyújt az üdülni vágyó hazai polgároknak, hanem adó- és járu­lékkedvezményekkel ösztönzi a munkáltatókat a csekkek felhaszná­lására, illetve alkalmazottaik üdülé­sének elősegítésére. A kormány az idén 5 milliárd forinttal járul hozzá a csekkrendszer működtetéséhez. A csekket az aktív dolgozók köz­­vetlenül nem vehetik meg. Csak ak­kor juthatnak hozzá, ha a munkálta­tójuk megvásárolta azt a rendszer bevezetőjétől, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-től. A csekket a kft. ezer, ötezer és tízezer forint névér­tékben bocsátja ki. A munkáltatók pedig az üdülési csekk névértéké­nek feléig, személyenként legfeljebb tízezer forintig adó- és tb-járulék­­könnyítést kapnak. Az új rendszer előnye lesz az is, hogy az eddigiek­től eltérően a csekkek nemcsak az egykori SZOT-üdülőket működtető Hunguest Rt. szállodáiban, hanem igénytől függően minden olyan ven­dégfogadó helyen felhasználhatóak lesznek, amelyek tulajdonosai meg­állapodnak a rendszert koordináló Nemzeti Üdülési Szolgálattal. A szakemberek remélik, hogy 1998-ban a tavalyi mintegy 130 ezerrel szemben legalább 200 ezren veszik igénybe a támogatott üdülési lehetőségeket. A költségvetés ugyanis évek óta 800 millió forinttal járult hozzá a szociálturizmus támo­gatásához, és az összeg reálértéké­nek folyamatos csökkenése miatt egyre kevesebben vehették igénybe ezt a formát. A szociálturizmusban részt vevők számának növekedése azt is elősegíti, hogy a hazai szállás­adók nagyobb üzleti biztonsággal működhessenek a jövőben. A rend­szerbe viszont csak azon vendégfo­gadók, hotelek, falusi turista szál­lásadók, panziók kapcsolódhatnak be, amelyek megfelelnek a követel­ményeknek, illetve amelyekkel a Nemzeti Üdülési Szolgálat szerző­dést kötött. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. évkönyvben jelenteti meg azoknak a szálláshelyeknek a jegyzékét, ahol az üdülési csekkek beválthatók. A csekkek a Hunguest Travel, és a Tourinform irodáiban rendelhetők meg. MTI Gyanús sietség A Fővárosi Önkormányzatnál a közelmúltban lezajlott állami számvevőszéki vizsgálat visszássá­gainak felszámolására Demszky Gáborék rendkívüli gyorsasággal megfogalmazták az intézkedési tervüket, ami még önmagában nem lenne fura. Ami viszont már felettébb gyanús: Kovács Árpád­nak, az ÁSZ vezetőjének a kineve­zésén még meg sem száradt a tin­ta, amikor is azon mód elfogadta a Demszky-féle javaslatot - vetette fel Lentner Csaba, a Fővárosi Köz­gyűlés ellenőrzési albizottságának MIÉP-es vezetője. R. M. Ararat« szerkesztette: Császár Attila • 1998. január 3­, SZO­lbat A polgármester segítséget kért Tiszalökön a profit a meghatározó A tiszalökieket bosszantja az áramszolgáltató vállalat azon elha­tározása, hogy a tervezettnél jóval korábban bezárja helyi kirendeltsé­gét, így az intézkedés ellen Király Sándor, a település polgármestere közmeghallgatáson kért a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűléstől segítséget. Az emberek a kirendeltség meg­szüntetését azért is ellenzik, mert a cég a privatizáció óta az elektro­­mosenergia-ellátó hálózat fejleszté­sére még egy fillért sem költött, ho­lott Tiszalök és térségében a szol­gáltatás minősége igencsak kifogá­solható, gyakoriak az áramkimara­dások. Ha a kirendeltségre lakat ke­rül, az emberek az ügyes-bajos ügyeiket kénytelenek lesznek Haj­dúnánáson intézni, ami - tekintet­tel az utazási költségekre - nem ke­vés pénzükbe kerül. Arról nem is szólva, hogy a kifogásolt lépés a tér­ségben a munkanélküliséget tovább növeli. A lakosság mindezt a Titász­­privatizáció nemkívánatos követ­kezményének tartja. Válaszában Zilahi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy a magánosítás után a megyei testület az üzemeltető intézkedéseibe nem­igen szólhat bele. Számukra a pro­fit mértéke a meghatározó. A köz­gyűlés megbízottja a cég területi il­letékesével már próbált tárgyalni, s tőle azt a választ kapta, hogy csak végrehajtói jogosítványa van. A nagy horderejű döntéseket egyéb­ként lényegesen magasabb szinten és olykor nem is Magyarországon hozzák meg. Elhangzott: valószínűleg a gázszol­gáltatók esetében is hasonló problé­mával kerülnek majd szembe. A Napi Magyarország értesülése szerint a tiszalökihez hasonló gond­dal küzd Gyomaendrőd is. CSELÉNYI

Next