Napi Magyarország, 1998. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-28 / 50. szám
1998. február 28., szombat* • Hogyan lett Molnár Jánosból Torma? Mindig a zene körül forgott az életem. Klasszikus gitározni tanultam, a 70-es évek közepétől pedig az Almárium, majd pedig a Kentaur együttesben - melyet rajtam kívül Laár András, Bornai Tibor, illetve Márton András alkotott - gitároztam és basszusgitároztam. Amikor ez a zenekar feloszlott mindentől elment a kedvem, méghozzá olyannyira, hogy hiába hívott Laár András a KFT-be basszusgitározni, visszautasítottam a felkérést. Az idő aztán nem engem igazolt. Na mindegy, egyedül maradtam, és mivel Torma volt a becenevem — kitaláltuk nekem az egyszemélyes Torma produkciót. A zenét én, a szövegeket András írta, aztán Galla Miklós is csatlakozott a teamhez. Nem volt igazán szerencsés a lemezgyárral sem. Két évtizedes munkálkodásának gyümölcsét mindössze egy kislemez és két kazetta őrzi. Minek köszönhette ezt? A lemezgyár monopólium volt, és egy emberen - esetemben Wilpert Imrén - múlt minden. Bár a dalaim sikeresek voltak a rádióban, ő mégis azt mondta: nem kell. A 80-as évek második felétől keveset hallani önről. Pedig folyamatosan koncerteztem. A Petőfi Csarnok Depeche Mode Klubjában, a Fekete Lyukban, és más kisebb helyeken. Nem voltam reflektorfényben, de ebben a szakmában akkor is folyamatosan dolgozni kell, ha éppen nem figyelnek oda az emberre. Az első reneszánsza 1992- ben volt, amikor addig kiadatlan dalaival megjelent a Vérnarancsvirág című kazetta. Ezzel kapcsolatban is volt egy inzultusom Wilpert Imrével. Amikor a Vérnarancsvirág kiadása ügyében felkerestem, azt mondta, hozzak egy demokazettát, amikor pedig bevittem neki, ő letagadta, hogy valaha is kért tőlem ilyet. Ekkor kikergettem az irodájából, és szerencséje volt, hogy elfutott, különben megvertem volna. A következő felbukkanása három évvel ezelőtt volt. Ekkor látott napvilágot a már elsősorban új felvételeket tartalmazó Vadul és engedetlenül. Ez a műsor azonban már nem volt egyértelműen vidám, a szövegekbe pedig társadalmi, sőt politikai mondanivaló is vegyült. Mi volt az arculatváltás oka? Ezt a műsort már új alkotótársammal, Kis Sándorral készítettem, ami már eleve változást jelent, ráadásul 1994 tavaszán, amikor majdnem megőrültünk a választások eredményeiről értesülve. Mivel a dalok egy része ezt a lelkiállapotot tükrözi, sokan borongósnak, sőt kifejezetten lesújtólónak találták a lemezt. Ez önmagában nem is lenne baj, csak éppen nem ezt szokták meg tőlem. Az emberek szórakozni akarnak a koncertjeimen, és nem ott is a szomorú valósággal szembesülni... Az új lemezre nézve mindenesetre okultunk ebből. Vagyis? Társadalmi, politikai kérdésekről továbbra is lesz szó, csak kevésbé kiélezetten. Több síkon értelmezhető dalokat írtunk, melyeket már első hallásra önfeledten lehet élvezni, de aki jobban odafigyelve is meghallgatja őket, mélyebb gondolatokat is felfedezhet bennük. A számok már készen vannak, hamarosan indulunk kiadót keresni. A csapatban egyébként már hárman vagyunk, így visszatérhetek eredeti hangszeremhez, a gitárhoz. Ez egy kicsit korlátozni fog a mozgásban, de a többiek pótolják hiányt. Ezenkívül élő dob és hegedű színezi majd az új dalokat. Hol lehet önt látni mostanság? Mostanában ritkán lépek fel. Három éve itt, a Pince Színházban dolgozom közönségszervezőként, ne kelljen állandóan koncertek után futkosni. Sajnos egyre több az olyan hely - főleg a kis klubok között -, ahol még az elemi feltételek sincsenek biztosítva a fellépéshez. Ez az állandó munkahely persze nem azt jelenti, hogy a zene már csak a „másodállásom”. Ellenkezőleg. A zene számomra létszükséglet. Többször megpróbáltam már abbahagyni, de mindig újabb és újabb ötletek jutottak eszembe. Úgyhogy ha nem tudjuk kiadni, akkor is írni fogok dalokat. A Csikor Ottó Hangarchívum Torma ^ Torma (Molnár János) a hazai újhullám élcsapatához tartozott, s a KFT-val, a Prognózissal és a GM 49-cel együtt kezdte pályafutását a 80-as évek elején. Aki látta, soha nem felejti el, milyen volt az, amikor a zömök, kopaszodó Torma megjelent a színpadon, és egy előre programozott zakatoló, prüntyögő szintetizátorral, illetve sajátos metakommunikációs eszközeivel kísérve előadta gyermetegen groteszk dalait, a Masinisztát, a Daloljt, vagy a Mosolyalbumot. A maga műfajában azóta is egyedülálló művész a 80-as évek második felétől ritkán hallat magáról. Munkatársunk a Pinceszínházban talált rá. Torma: A zene számomra létszükséglet Fotó: Horváth Nóra Rákospalota és Pestújhely ünnepén X -06') - Nagy Előd látványfestészeti tárlata „A majd nyolcszáz éves múltú Rákospalota hetvenöt éve város. Kisöccse, Pestújhely is százéves település. Ezen évfordulók árnyékában elenyészően szerény az a harmincéves pálya, melynek küzdelmei, sikerei és vereségei immár mögöttem sorjáznak...” - írja kiállítási katalógusába mintegy bemutatkozásul Nagy Előd festő és grafikus, akinek képeit péntektől tekinthetik meg az érdeklődők a Kavicsos közi Lila Iskolában, Újpalotán. A tárlaton, melyet Bereczky Lóránt, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitott meg - közreműködött Szvorák Katalin dalénekes - láthatóak Nagy Előd élet- és tájképei, csendéletei, portréi és jelkép értékű olajfestményei, melyeken egy-egy - környezetéből kiemelkedő - fa, emberalak, épületegyüttes vagy allegorikus jelenet látható. A pestújhelyi illetőségű mester nem teoretikus alkat, meri vállalni a (sokaktól elátkozott) „látványfestészetet”, s ebben élményt is tud nyújtani a sokszor megzavart, képek helyett doktrínákkal bombázott nézőknek. Nagy Előd képei helytállnak önmagukért, s a néző azzal a tiszta örömmel hagyja el a kiállítást, amiben ritkán részesülhet manapság. A Rákospalotai Múzeum védnöksége jegyében álló tárlat március 10-ig tart nyitva. Kákonyi Péter Eszéki diákok kiállítása a gyermekgalériában Hat eszéki iskola diákjainak gyermekrajzaiból rendezett kiállítással nyílt meg tegnap a pécsi Kapocs Galéria, mely gyermekalkotások rendszeres bemutatására vállalkozott. A megnyitó után a horvátországi iskolákból érkezett tanárok és tanítványaik a galériának otthont adó Apáczai Nevelési Központ (ANK) iskoláinak képzőművészeti köreiben dolgozó magyar társaikkal találkoztak. Az ANK művelődési háza kettős céllal hozta létre a város legújabb kiállítótermét - tájékoztatta az MTI-t Ölbei László, az intézmény igazgatóhelyettese. A jövőben tárlatsorozatot indítanak Pécs külföldi testvérvárosaiban élő iskolások alkotásaiból. Emellett rendszeres bemutatkozási lehetőséget kínálnak a baranyai megyeszékhely tehetséges rajzoló, festő, szobrászkodó diákjainak is. A horvátországi gyerekek alkotásait bemutató tárlattal egy időben Baranya osztrák testvérterülete, Stájerország gyermekalkotóinak munkáiból is kiállítás nyílt a pécsi ANK művelődési házában. Szarvas József díja A legjobb férfiszínész-alakításért járó Ezüst Nimfa-díjat Szarvas József nyerte el a csütörtökön zárult monte-carlói televíziós fesztiválon. A színész a Szórádház című magyar tévéfilmsorozatban nyújtott alakításával érdemelte ki a díjat. A február 20-án kezdődött fesztiválon összesen 16 ország nevezett be 17 tévéfilmmel és 15 minisorozattal. Ezenkívül a hírműsorok kategóriájában 19 ország vett részt. A minisorozatokat elbíráló zsűri elnöke Marie-José Nat francia színésznő volt, a filmkategóriában pedig William Self, a CBS egyik igazgatója elnökölt a zsűriben. A fesztivál díjait csütörtökön osztották ki. Arany Nimfa-díjat kapott a filmek kategóriájában a Tetovált özvegy című svéd film, a minisorozatok kategóriájában a La Piovra e lo scandalo című olasz alkotás, a hírműsorok esetében pedig a BBC 2 Getting away with murder című műsora. Ezüst Nimfa-díjakat osztottak a film- és a minisorozat-kategóriában a legjobb forgatókönyvért, a legjobb alakításokért és a legjobb rendezésért. Szarvas József a minisorozatok kategóriájában bizonyult a legjobb férfiszínésznek. MTI Kultúra Borsod- Abaúj- Zemplén Az ország első magyar nyelvű kőszínháza 1823-ban, tehát 175 évvel ezelőtt Miskolcon nyílt meg. Az impozáns épület azóta több ezer színpadi előadást látott, de az opera csak vendég a falai között. Az elmúlt év novemberében, az operatagozat létrehozását segítendő, a város közgyűlése a következő három esztendőre évente tízmillió forintos növekedést szavazott meg. Nemcsak a város, hanem a magyar színjátszás jelentős eseménye lehetne, ha a jubileum évében létrejöhetne a tagozat. A jelenleg egytagozatú prózai színház 1988 óta kísérletei jelleggel évente bemutatott egyegy operát, ez azonban a prózai előadások rovására történt. Az operatagozat a társulat felépítésében és a műsorrendben is új helyzetet teremtett. Létszámban és minőségben bővíteni kellene a jelenleg 16 tagú énekkart és a 30 tagú zenekart, magánénekeseket kellene szerződtetni. A tervek szerint három év alatt 32 új taggal bővülne a létszám, hetente egyszer szerepelne opera a műsorban, évente egy bemutatót tartanának, de műsoron tartanák a korábbi darabokat is. A nagyszabású tervre a végső szót a város közgyűlése mondja ki. Hajdú-Bihar A héten lezárultak az egyetemi és főiskolai jelentkezések. Debre j) CxWm' tdJUm PLu'tor _ i oAfya MAGYARORSZÁG • 11 Tájoló Heti rendszerességgel közölt összeállításunkban körképet kínálunk az ország tájegységeinek, városainak kulturális eseményeiből. Menben minden felsőoktatási intézményben lehetőség nyílik költségtérítéses képzésre. A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán egy félév önköltségesen 50 ezer forintba kerül. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán havonta 12 ezer forintért lehet tanulni. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karán félévenként 80 ezer forintba kerül a költségtérítéses oktatás. A KLTE Természettudományi Karán ugyanez az összeg szakirányonként 40-50 ezer forint. A KLTE nemrég indult Állam- és Jogtudományi Intézetében levelező tagozaton félévenként 50 ezer forint a tandíj. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen ez az összeg félévente valamivel magasabb, 58 ezer forint. Más léptékkel mér a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a gyógyszerész szakon 450 ezer forintot szurkolnak le félévenként azok, akiknek erre telik. Szabolcs-Szatmár-Bereg Jubileumi emlékülésen ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját Nyíregyházán a városvédő egyesület. Az eltelt időben a városvédők sokat foglalkoztak a II. világháborús emlékmű létesítésével, részt vettek a huszárszobor felállításában, és kezdeményezték régi, útszéli keresztek megmentését. Több emléktáblát elhelyeztek, a diákok részére pedig éveken át helytörténeti pályázatokat hirdettek. Az 1848-49-es szabadságharc méltó megünneplése érdekében részt vállaltak a 48-as sírok felkutatásából, rendbetételéből. A nevezetes napon emléksétát terveznek a temetőbe, és virágokat helyeznek el a hős honvédek sírjain. A városvédő egyesület tervei között szerepel egyebek között olyan ünnepségek megrendezése - például október 6-án, a hősök napján -, amelyeket nem az önkormányzat szervez. Adatgyűjtésbe kezdenek a helyi és a nemzeti panteon számára, a lakosság bevonása érdekében beszélgetéssorozatot terveznek Nyíregyházáról. Kezdeményezik a neves épületek és köztéri díszkivilágítását, ősztől pedig, speciális kollégiumot kívánnak beindítani a tanárképző főiskolán. TUG / KÉPSZÜRET Az aranymedve barlangjában Már megszoktuk, hogy a kultúra csak este tizenegy óra tájban kap helyet a televízió műsorában. Hiába változnak hónaprólhónapra a programsablonok, a művelődés mindig a „hátulsó fertályban” marad. Természetesen szó sincs arról, hogy a művészet hírei kiszorulnának a képernyőről, csak a minőség kiválasztásával van egy kis baj, mert az ilyesmi általában a szerkesztői ízlés függvénye. Lehet, hogy a röstelkedés is szerepet játszik abban, hogy a magyar kultúrával kapcsolatos információkat sohasem főműsoridőben hallgatjuk. A Stúdió-korszak ma már véget ért, mert mostanában a Publikum névvel ellátott heti magazinban gyönyörködhetünk, amelynek legutóbbi adását a hét elején láthattuk az MTV1-en Szabó Stein Imre műsorvezető a berlini filmfesztiválra kalauzolt bennünket, ám a több évtizedes recept szerint íródott forgatókönyv csupa olyan versenymunkáról tudósított, amelyek távol esnek az átlagember érdeklődésétől. Leghosszabban az Ethan és Joel Coen rendezőpáros nyilatkozott, de hiába produkálták magukat, csak néhány közhelyszerű kijelentésre futotta az erejükből. Megszólalt a jó nevű, még laikusok között is elismert rendezőnek számító Neil Jordan, s az egyetlen magyar résztvevő a Villamos című rövidfilm rendezője, Nyitrai Márton. Mindannyian arról keseregtek, hogy Berlin már nem a régi: mióta ledöntötték a falát, nincs meg benne a varázs, a vonzerő. Mindezt alátámasztotta a tény, hogy a beharangozott sztárvendégek egymás után mondták vissza a részvételt, s helyükbe olcsó, harmadrendű amerikai alkotók és alkotások tolakodtak. A nagy siránkozásban, sajnálkozásban egy szó sem esett az Aranymedve-díjat elnyert brazil játékfilmről, de talán nem is baj, mert helyette Catherine Deneuve magyarázta el a női ideál változásának körülményeit. A Publikum után is maradtunk a filmművészetnél, de másik dimenzióba kerültünk, mert Jiri Menzelt köszöntötte a televízió. Egy rövid bevezető után ismét láthattuk a Pacsirták cérnaszálon című munkáját, s ha nem tépelődtünk sokat az imént hallottakon, egykettőre elfelejtettük a berlini fesztivált. Az ilyesmi csak azért is könnyen megy nekünk, mert a jóval közelebb eső belgrádi FEST-et is régen elfeledtük. Majoros Sándor így nevezhetjük azt a rádiós sorozatot, mely a Bartotrádón heti három alkalommal jelentkezik, este 10 óra előtt, és időrendi sorrendben haladva megszólaltatja a költő valamennyi versét. A teljes és pontos cím - Petőfi Sándor minden verse - jelzi a nagyszabású vállal Tooizas mibenlétét, de ahhoz, hogy értékeljük, milyen is ez a rövid műsor, rendszeresen hallgatnunk kell. Nem mintha egy (bármelyik) adás nem nyújtana élményt a költészet kedvelőinek, hiszen a versek előadói a legjobbak közül kerülnek ki, beleértve a rádió kivételesen gazdag hangarchívumából elővett felvételeken hallható színészeket éppúgy, mint a legfiatalabb művészkorosztály jeles képviselőit. E sorozatnak azonban az az igazi különlegessége, hogy fültanúivá tesz bennünket egy bámulatos gazdagságú, tragikusan rövid időtartamú költői életmű lépésről lépésre, versről versre történő fejlődésének. A szerkesztő, Szebényi Cecília, múlhatatlan érdemeket szerzett ezzel a munkájával, különösen, hogy a költő születésének 175, s a nélküle elképzelhetetlen ama március 150. évfordulója édeskevés nyomot hagy (egyelőre legalábbis az elektronikus médiában. Nos, ez az 1998. január 1-jén indult, és a költő segesvári halálának 150. évfordulójáig, 1999. július 31-ig tartó, összesen körülbelül kétezer perc időtartamú sorozat a héten jelentős dátumhoz érkezett a költő életében. Mint ismeretes, 1844 legelején Debrecenben volt. Nyomorgott, éhezett, fázott, s innen indult februárban gyalog, iszonyatosan zord téli időben, Pestre, ahová egy hét múlva érkezett, s ott, a tarisznyájában hozott kötegnyi verssel, fölkereste Vörösmarty Mihályt. E korszak verseiben éppúgy megtaláljuk már a saját nyomorúságát is festő helyzetdalokat, mint a későbbi nagy versek nem egy motívumát. A készülődés érződik szinte minden során, rím, versszerkesztés bravúrjain. És alig melegszik meg (szó szerint) Pesten, kiszalad a tolla alól az első nagy mű, 1844 augusztusában: A helység kalapácsa, ez a rendhagyó remekelés. / ■ Takács Világvevő latsa ! Petőfi összes Baranya A belváros szívében található Bóbita Bábszínház már hosszú ideje a pécsi színházi élet üdítő színfoltja. A Mária utcai kopott épületben dolgozó művészek mindig igyekeztek a gyermekek és szüleik érdeklődését egyaránt kielégítő produkciókat létrehozni. A múlt vasárnap, február 22- én délelőtt 11 órakor hasonló szellemben mutatták be a repertoár legújabb gyöngyszemét, a Szász Zsolt tervező-rendező irányításával született Japán meséket. A családias hangulatú előadás a kabuki klasszikus japán bábtechnika szabályaihoz igazodóan, mégis az előadás történelmi idejét és helyét, tehát a mai magyar környezet jellegzetességeit is ötletesen integráló egésszé kerekedett. Ennek a bábszínházi műfajnak az a sajátossága, hogy a bábjait egyszerre több bábjátékos - jelesül Illés Ilona, Újvári Janka, Zrínyi Miklós, Zengő Ágnes összehangolt játéka kelti életre. A látványt a hagyományokhoz híven élő zene kíséri, melyet itt az énekmondó, Rozs Tamás rögtönöz. A szcenikus Nagy Kovács Géza, és a bábkészítők, Bódiné Kövecses Anna, valamint Várady Zsóka munkája döntőn járult hozzá a premier sikeréhez. A márciusi programot a Japán mesék mellett A király virágoskertje, a Csizmás Kandúr, és az Alma és Hold a tükörben című előadások színesítik. FÉNY