Napi Magyarország, 1998. április (2. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-06 / 81. szám
1998. április 6., hétfő" Mérséklődő kamatok Februárban tovább mérséklődtek a vállalkozói kamatok. Az éven belüli lejáratoknál a hitelek kamatai 0,1, a betéteké 0,3 százalékponttal csökkentek, értékük 20,2, illetve 16,5 százalékra mérséklődött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb összesítéséből. Az MTI jelentése szerint az éven túli hitelszerződéseknél az átlagkamat 0,8 százalékponttal 20,3 százalékra, a betéteknél 1,2 százalékponttal 17 százalékra esett vissza. Négyszázan Kisvárdáról A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe eddig letelepedett multinacionális cégek közül a General Electric Lighting Tungsram Rt. Kisvárdai Fényforrásgyára foglalkoztatja a legtöbb bedolgozót, több mint négyszáz munkavállalót. Csatári Zoltán, a nyírségi üzem igazgatója az MTI tudósítójának elmondta: a gyárban 200 dolgozót foglalkoztatnak bérmunkában, akiket két helyi cégtől vettek át. Külső bedolgozóként pedig ugyancsak kétszáz környékbeli lakost alkalmaznak. A bedolgozók egyebek között csomagolóanyagok beszállítását, karbantartást végeznek, gépalkatrészeket gyártanak, valamint a szállítmányozási feladatok ellátásában vesznek részt. Szerbiában az Ericsson Szerbia első GSM 900-as hálózatának bővítésére a svéd Ericsson nyerte el a szerződést. Az Ericsson több mint 60 millió dollárért szállít és telepít berendezéseket és szolgáltatásokat az országba. Az újonnan bevezetendő szolgáltatások között van az Ericsson PrePaid Light (PPU) rendszere. Ez az előre fizetett GSM-megoldás intelligens hálózat (N) funkciókat biztosít és együttműködik a már meglévő ügyfélkiszolgáló rendszerrel. A rendszert a Mobilne Telekomunikacije „Srbija” BK-PTT, közismertebb nevén a MOBTEL üzemelteti. A társaság a PPT Holding of Serbia (49 százalék) és a BD Trade (51 százalék) közös vállalata. Az év végére már a lakosság 85 százalékát tudják kiszolgálni. Érték a minőség A vásárlók szívesebben vesznek márkás terméket, főleg ha az legalább olyan olcsó, mint a bizonytalan eredetű, gyakran a feketegazdaság útvesztőit is megjárt bóvli. Ezt igazolja a Compaq Computer Magyarország minap meghirdetett akciója, melynek keretében a patinás számítógépekért éppen annyit kértek, mint konkurenseik a névtelenekért. A vásárlók már az első akciós napon annyi számítógépet vettek, mint az erre az évre prognosztizált teljes magyarországi számítógép-eladás egy százaléka. Rekord búzatermés A Nemzetközi Gabonatanács minap nyilvánosságra hozott adatai szerint 1997/98-ban (júliustól júniusig) 608 millió tonnás rekord búzatermés várható, s ez 26 millió tonnával haladja meg az egy évvel korábbit - jelentette az AP. A kormányközi gabonaipari szervezet legfrissebb becslése szerint azonban a rákövetkező szezonban, 1998/99-ban 593 millió tonnás lesz a világ búzatermése. A tanács 1997/98-ra vonatkozó becslése szerint Kínában 124,0 millió tonnás búzatermés várható (szemben az 1996/97-es 110,5 millió tonnával), az Európai Unióban 94,9 millió tonna (99,8), a FÁK-államokban 80,0 (64,9), az Egyesült Államokban 68,8 (62,1), Indiában 68,7 (62,6), Kanadában 24,3 (29,8), Ausztráliában 18,5 (23,7), Pakisztánban 16,7 (16,9), Törökországban 16,5 (16,2), Argentínában pedig 14,5 (15,9) millió tonna. Der Árcsökkenés után Haldoklik az OPEC Ahmed Zaki Jamani volt szaúdi olajipari miniszter szerint 38 évvel az alapítása után haldoklik a hajdan nagyhatalmú olajkartell, az OPEC. A Kőolajexportáló Országok Szervezete a mai napig nem heverte ki az 1985/86-oS nagy árzuhánás, s ehhez jön még, hogy a kartellen kívüli sok kisebb ország ellenőrizetlen olajkínálata miatt már alig irányítható az olaj világpiaca - vélte az egykor teljhatalmú szaúdi miniszter a Der Spiegel német hetilapnak adott interjújában, amit az MTI ismertetett. Ha folytatódik a jelenlegi áresés, az olajtársaságok beruházásai megdrágulnak, és ezért elmaradnak majd. Az OPEC máris haldoklik, csak a kegyelemdöfés hiányzik - idézte Jamani sejket a dpa. Az OPEC múlt heti bécsi válságértekezletén elhatározott 2 százalékos termelésviszszafogást túlságosan csekélynek minősítette, szerinte legalább 3-4-szer ekkora csökkentésre lenne szükség a kitermelésben. Az OPEC 11 tagországa közül sok már most sem tartja magát a számára megszabott kvótához. A legnagyobb csaló Irán, amelynek a termelés napi 140 ezer hordós visszafogását írták elő. Teherán minden trükköt bevet, hogy kivonja magát kötelezettségének teljesítése alól - mondta a világ első számú olajexportőrének, az OPEC legbefolyásosabb tagországának egykori olajipari minisztere. -------------------Ua-C----------- A Ferenczi Tamás közreműködésével megjelenő Le Monde, szerkesztőségi cikkben foglalkozott a napokban az euro bevezetésének kérdéseivel. Ez az alábbi összefoglalót tartalmazza: az Európai Bizottság után az Európai Monetáris Intézet (IME) is állást foglalt. Ahogyan a brüsszeli megbízottak, a központi bankok Frankfurtban határoztak: március 25-én kinyilvánították, hogy az Európai Unió 15 tagja közül 11 „alkalmas” az euro bevezetésére. A csatlakozás bizonyos kritériumainak „a tendenciáit figyelembe véve” értelmezését elfogadva, bizonyos értelemben politikai realitásokat követtek. Ez Európa számára győzelmet jelent. Mindegyik országnak az erőfeszítései kifizetődtek: Olaszország különös módon résztvevő, s ez örvendetes. A május elsejei hét végén tartandó „euro- ünnepség” alkalmával, az Európai Unió államfői és kormányfői csak a bizottság ajánlásait erősítik meg, melyeket az ortodox szemlélet hagyott jóvá, melyet a központi bankok vezetői képviselnek. Az 1993 óta elhangzott jóslatok - melyek az euro bevezetésének lehetetlenségéről, illetve a „maastrichi előírások” teljesíthetetlenségéről szóltak - immár meghaladottak. A történelmi előzmény nélkül e nagy kalandnak a beindulása, a számos különféle hagyománnyal bíró ország közötti pénzügyi unió alkotmánya. Ezt a kitekintést követi az euro kockázatairól újra beinduló vita. Ezek bizonyára háttérbe fogják szorítani az eufóriát. Egyben széles körben ismét a végromlást fogják kilátásba helyezni. A kockázatok ismertek. Az újszülött első hónapjai nem lesznek könnyűek. A keresztszülőnek a bizalomgyűjtögetése, a jövőbeli Európai Központi Bank (ECE) mozgatói egyedülállóan haszontalanul restrikciós pénzügyi politikához vezethetnek. Hosszú távon azonban a kockázat máshol keresendő. Ez őszFotó: Tatum Attila szefügg a jelenlegi helyzet alapvető kiegyensúlyozatlanságával, mely túlságosan pénzügyi szemléletű, s nem kielégítően politikus és szociális. A pénzügyi unió tartósan nem működhet politikai unió nélkül. Még ha ingadoznak is a „federalizmus” határozott pártolóinak mutatkozni, a francia felelős személyek - a jobboldalon és baloldalon is ismerik ezt az egyensúlyhiányt. Ez az egyik oka annak, hogy egy „gazdasági kormányzat”, másrészt „egy szociális Európa” érdekében tevékenykednek. Az eurónak ezek a kockázatai fegyvert jelentenek az ellenzők kezében, akik közül sokan még nemrégiben is azt hangoztatták, hogy a „maastrichti előírások” sohasem változtathatók meg. Ezért kell az óvakodásra felkészülni, Európa nevében és az Európában kételkedők ellenében. Mindig kedvezőbb, ha a veszélyeket megfelelően azonosítjuk, hogy azokat el tudjuk kerülni. Szabó László A pénzvilág új alkotmánya Euro: kerüljük el a kelepcéket Egységesednek ■■■■■■■mi Gazdaság Jfafi MAGYARORSZÁGo 5 Vélemények a magyar gazdaság növekedésének lehetőségeiről Biztonság kell a vállalkozásoknak Folytatás az 1. oldalról A külső feltételek évek óta kedvezőek, tehát a feladatok határokon belül nagyobbnak tűnnek. Igaz ugyan, hogy évek óta viszonylag kedvezőek a külső feltételek, de észre kell venni, hogy a nemzetközi gazdasági prognóziskészítő intézmények hosszú ideje lefelé korrigálnak. Különösen erőteljesek ezek a korrekciók a távol-keleti tőzsdegondok őszi jelentkezése óta. A bizonytalanságot azonban Japán és Oroszország helyzete konzerválhatja. Egyetlen elemző sem garantálja ugyanis, hogy Japánnak nem kell a következő időszakban súlyos pénzügyi problémákkal szembesülnie. Oroszországban pedig rendkívül törékeny a gazdasági egyensúly. Ha a két ország közül bármelyik válságjeleket mutat, annak hatása a magyar növekedésre igen erőteljes lesz. És a belső feltételek? Elég talán csak a bankokban magas kamatra elhelyezett pénzekre utalni, amelyek nem a reálgazdasági folyamatokat élénkítik, nem segítik a foglalkoztatási, megélhetési helyzetet, sem a kis- és középvállalkozások lehetőséghez juttatását. Ez önmagában súlyos kritika, nemde? Egyetértek azzal, hogy gazdaságunk jövőjének alapvető kérdéseit itthon kell megválaszolni. Mindenekelőtt: a gazdasági növekedés terén komoly veszélyeket jelent középtávon a költségvetés teherbíró képessége. A büdzsé egyensúlya jelenleg nem különösebben rossz, de a hiány már most is magasabb, mint amit az Európai Unió elvárna. Sajnos, kényszerpálya áll előttünk, s a velejáró kötelezettségek egy része egyszerűen finanszírozhatatlan. Ez pedig azt jelenti, hogy már a közeljövőben komoly megszorító intézkedéseket kell tenni ezen kötelezettségek egy részének teljesítéséért. Ide tartozik például a NATO- csatlakozás költsége, amit a GDP egy százalékában szoktak meghatározni, ami - véleményem szerint - teherbíróképességünkhöz képest túlságosan sok. Az európai uniós csatlakozás költségeire pedig még becslések sincsenek. S itt van még Bős-Nagymaros ügye. Bár még az esetleges kötelezettségek nagyságrendjéről vita folyik, de a legkevesebb kiadás is túlságosan nagy a költségvetés számára. S még nem szóltam egy szót sem a társadalombiztosítás elkerülhetetlen reformjáról. A jelenlegi terheket ugyanis az üzleti szféra nem képes elviselni, miközben a lakosság teljes joggal elégedetlen például az egészségügyi-szociális ellátás színvonalával. Lényegében ugyanezt mondhatom az államigazgatás számos más területéről is. A rendőrség, a bíróság jelenlegi állapotával be sem engednek bennünket az Európai Unióba. De itt vannak az infrastrukturális hiányok is. Az út- és vasúthálózat elkerülhetetlen fejlesztése szintén sok-sok milliárdot igényel. Ezek az összegek sajnos nincsenek benne a költségvetésben, rangsorolásuk, teljesítésük óriási feladatot jelent a következő időszak döntéshozói számára. A társadalmi deficit azonban már így is óriási. Ha a lakosságnak újabb megszorításokkal kell szembenéznie, abból sok jó nem származik. A magyar életszínvonal változása az elmúlt években rendkívül differenciált volt. A lakosság jó része sokat nyert a rendszerváltással. Ezt a részt mondják tíz százaléknak, míg a vesztesek tömegeit kilencvennek... A valószínűbb az, hogy a nyertesek tíz százalékán túl további húsz százalék még mindig előnyösebb helyzetbe került, mint volt annak előtte. Véleményem szerint az igazi vesztesek közé a lakosságnak csak a harmada tartozik. Ehhez hozzá kell tenni, hogy e társadalmi átalakulás a gazdaság számára mindenképpen kedvező. A nyertesek ugyanis a képzettebbek, és a piacképes teljesítményt nyújtani tudó polgárok közül kerültek ki. Itt sokan megjegyeznék: igazából a pártállami klientúra tagjai részesültek elsősorban az előnyökből. Ez a gazdaságpolitikának egy katasztrofális hibája, aminek a visszaütésére mindenképpen számítanunk kell a jövőben. Ha a Fidesz e téren lépni akar, akkor azt nyugodtan kilátásba helyezhetné. Ezzel együtt nem osztom teljesen ezt a véleményét. Többnyire az tartozik ugyanis a nyertesek közé, aki nyelveket beszél, aki eredményesen vállalkozik, akiknek a teljesítményét nem mindig tudja befolyásolni a szó-Elkerüli Salgótarjánt. A salgótarjáni képviselő-testület igenlő szavazata zöld jelzést adott a 21-es út belvárost elkerülő szakaszának építéséhez. A két évtizede húzódó beruházás megkezdéséről Kenyeres István városi főépítész tájékoztatta az MTI-t. Mint mondta, Salgótarján kétszázmillió forintos önrész vállalásával jutott a 2,2 milliárd forintos beruházás megvalósításának lehetőségéhez. Már ki is tűzték a három kilométeres útszakasz vonalát, s garanciákat adtak arra, hogy három éven belül befejeződjön az útépítés. A kivitelezésre versenytárgyalást hirdetnek, a győztessel várhatóan augusztus végén köti meg a szerződést a beruházó Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. A tervek szerint ez év őszén kezdődik meg az út építése, melyes kapcsolatrendszer. Mindemellett nem akarom természetesen lebecsülni Magyarországon a gazdasági bűnözésnek, a korrupciónak, a személyi összefonódásoknak a mértékét, mert ez tragikusan nagy és tűrhetetlen. Látni kell azonban, hogy a gazdaságnak más, egészséges szegmensei is vannak. Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az önök által elképzelhetőnek tartott öt-hat százalékos növekedés bekövetkezzen? A külső körülményekről már szóltunk. Itthon pedig főleg a kis- és középvállalati szféra megítélésében és támogatásában kell gyökeres változást elérni. A támogatás nem mindig pénzt, hanem például a gazdálkodás biztonságának megteremtését jelenti. Ezen túl persze nagyon fontos a megtakarítások ösztönzése és e pénzek reálgazdaságba történő áramoltatása. Jelenleg ugyanis a megtakarítások döntő hányada többnyire állampapírokban fekszik. Módot kellene találni arra, hogy a reálszférába ne csak a külföldiek fektessenek be, hanem a magyarok is. A jelenlegi rossz gyakorlat sem véletlen, hiszen például a befektetők által igénybevehető adókedvezmények töredékét jelentik a világban szokásos mértékeknek. Más oldalról viszont a hazai kis- és középvállalkozók nem azért nem fektetnek be, mert kicsi az adókedvezmény, hanem azért, mert - jobb esetben - egyszerűen nem térül meg a beruházás. De joggal félhetnek attól is, hogy beruházásukat - ismerve a hazai közbiztonság állapotát — egyszerűen ellopják. Ennek részleteit nem lehet itt néhány mondatban kifejteni. Akit azonban a téma bővebben érdekel, a Valóság idei első számában írt Üzleti morálunk elfogadhatatlan című cikkemben olvashat róla. Különösen aggasztó a helyzet a kutatás és fejlesztés terén. Magyarországon a szellemi tulajdon védelme gyakorlatilag egyenlő a nullával. Ilyen körülmények között természetesen senki nem invesztál ilyen célra. Szavaiból azt veszem ki, hogy a GKI Gazdaságkutató Rt. és személy szerint ön is amellett van, hogy a kedvezőbb előrejelzések valósuljanak meg a magyar gazdaságban. Ez természetes. A gazdaságkutatás célja a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása. Sajnos azonban a politika nem a racionalitás, hanem az érdekek mentén rendeződik. Megítélésem szerint rohamosan nő a szakadék a társadalom érdekei és a politikai motivációk között. Ezt megérteni sem nagyon tudom. Abban az esetben viszont, ha a társadalom fejlődni akar, akkor át kell hidalnia ezt a szakadékot. Sajnos azonban a társadalom politikai érettsége meglehetősen alacsony, meg sem közelíti az érett demokráciák társadalmáét. Az emberek olyan dolgokat viselnek el szótlanul, amelyek demokráciában tűrhetetlenek. A tavaszi tb-rendelkezések például súlyosan sértették egymillió kisvállalkozó érdekeit. Nincs fejlett demokrácia, ahol ilyenkor nem bukott volna meg a fél parlament. De utalhatok az adótörvényekre is, amelyekkel Magyarországon senki nem ért egyet, még a pénzügyminiszter sem. Akkor miért szavazzák meg? Hogy lehet az, hogy az ilyen törvények megalkotói a következő választáson szavazatokat kaphatnak? Ezek természetesen nem gazdasági jellegű kérdések, de előttük a gazdaságkutató közgazdász is döbbenten áll. Egy társadalom ugyanis csak akkor képes fejlődni, ha rendelkezik az elemi érdekérvényesítés szándékával... Horváth K. József Papanek Gábor: A rendőrség, a bíróság jelenlegi állapotával be sem engednek bennünket az Európai Unióba Cseh bankok leminősítése A csehek saját értékelésük szerinti hosszú távú besorolásának szintje alá csökkentette a két legnagyobb kereskedelmi bank hosszú lejáratú kötelezettségeire adott osztályzatát a nemzetközi hitelminősítő ipar európai központja, a londoni Fitch IBCA. A háznál elmondták: a Komercní Banka, valamint a Sporitelní Banka hosszú távú hitelbesorolása az eddigi „BBB pluszról” „BBB”-re romlik, tükrözvén, hogy a készülő privatizáció után az állam szerepe csökken, s ezzel bizonytalanná válik, hogy a hitelezők baj esetén kitől várhatnak segítséget. A Fitch IBCA szerint mindkét pénzintézet jelentős arányú rossz kintlevőséggel küszködik, amelyek mögött nem áll megfelelő tartalékfedezet. Mindezt csak súlyosbítja a cseh részvénypiacok tőkehiánya és a csődtörvények meglehetősen hézagos mivolta. A Fitch IBCA mindazonáltal hisz abban, hogy az állami hatóságok - legalább a privatizáció megtörténtéig - beavatkoznának a két bank védelmében, ha erre szükség lenne, ezért csökkentette a ház a pénzintézetek hosszú távú besorolását csak egy fokozattal a szuverén cseh minősítés alá - áll a hétvégén kiadott jelentésben. A Fitch IBCA nemrégiben - a cseh gazdaság megrendülése után - „BBB pluszra” rontotta az addig „A mínusz” szintű, elsőrendű befektetői fokozatnak számító cseh szuverén hitelminősítést, s azt a döntést is a Komercní Banka kereskedelmi osztályzatának lerontása előzte meg. A ház londoni központjában az MTI kérdésére mindazonáltal nem kívántak érdemi felvilágosítást adni arról, hogy a kereskedelmi besorolások rontását esetleg most is a szuverén osztályzat leminősítése követi-e. A kereskedelmi minősítések felső határát a gyakorlat szerint az adott ország állami kötelezettségeire megadott hitelminősítés képezi. Csehország egyébként még mindig jobb szuverén besorolást élvez a Fitch IBCA-nál, mint Magyarország, amelynek „BBB” szintű hosszú távú minősítése csak eggyel magasabb az alapfokú befektetői fokozatnál. Szapáry György, az MNB alelnöke éppen a múlt héten, a 300 millió dolláros nemzeti banki eurokötvény kibocsátása alkalmával fejtette ki Londonban, hogy a piac a magyar adósságkibocsátásokat kedvezőbb feltételekkel fogadja, mint amit a hitelminősítők besorolása indokolna. Németország tavaly megszilárdította vezető pozícióját a szélenergia hasznosításában. A szélenergiából nyerhető teljesítmény 1997-ben kereken 500 megawattal 2075 megawattra nőtt. Világviszonylatban a második helyen az Egyesült Államok áll, 1600 megawattal - derül ki a münsteri egyetemen működő Megújuló Energiaforrások Nemzetközi Gazdasági Fórumának (IWR) jelentéséből.