Napi Magyarország, 1999. május (3. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-03 / 101. szám
Csernomirgyin ma Clintonnal találkozik - Nem tudni, hányan haltak meg a lebombázott autóbuszban Elengedték a három amerikai katonát A jugoszláv hatóságok tegnap reggel átadták a Belgrádban tartózkodó Jesse Jackson amerikai tiszteletesnek azt a három amerikai katonát, akik harminckét napja kerültek szerb fogságba. A NATO szóvivője eközben megerősítette, hogy Szerbia felett bevetés közben lezuhant egy F-16-os gép, azonban a pilótát sikeresen kimentették. Viktor Csernomirgyin orosz különmegbízott a hét végén folytatta a közvetítést, ma pedig Washingtonba utazik, ahol Bill Clinton amerikai elnökkel tárgyal a koszovói helyzetről. A katonák átadásáról szóló nyilatkozatot az amerikai közéleti személyiség és Blagoje Kovacsevics, a Jugoszláv hadsereg tábornoka írta alá a hadsereg belgrádi sajtóközpontjában tartott ceremónián. Nem sokkal később az amerikaiak már el is hagyták Belgrádot. A katonák szabadon bocsátásáról szombaton döntött Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök, miután megbeszélést folytatott Jesse Jacksonnal. A tiszteletes 26 tagú ökumenikus egyházi küldöttség élén csütörtökön érkezett Belgrádba humanitárius küldetéssel. A három katona az aláírás idején ünnepélyesen, hátratett kézzel állt. Jackson azonban figyelmeztette őket, hogy már nem kell feszesen állniuk, mivel mostantól nem foglyok. A katonák röviddel később lehetőséget kaptak arra, hogy telefonon beszélgetést folytassanak családtagjaikkal. Az AP idézte a fekete bőrű tiszteletest, aki azt mondta, hogy felhívta őt Bill Clinton amerikai elnök, és gratulált neki. Korábbi tervek szerint a három amerikai katonát, akit elkísért Jackson is, járművön szállították a horvátországi határig, majd onnan repülőgépen egy németországi NATO-bázisra. A CNN tudomása szerint Jesse Jackson Bill Clintonnak szóló levelet visz magával a jugoszláv elnöktől. A levél tartalmáról a tévétársaság úgy értesült, hogy Szlobodan Milosevics személyes találkozót javasol az amerikai elnöknek. A tiszteletes azt mondta, hogy legkorábban hétfőn találkozik Bill Clintonnal, és akkor tudja majd átadni a Szlobodan Milosevics levelét. Az amerikai elnök keddtől csütörtökig Európában tartózkodik. Németországban a Jugoszlávia elleni bevetésekben részt vevő amerikai katonákat látogatja meg, Brüsszelben pedig a NATO vezetőivel tárgyal. A NATO tegnap hajnalban elismerte, hogy előző nap egyik repülőgépe rakétát lőtt ki egy koszovói hídra, és eközben véletlenül eltalált egy azon éppen áthaladó autóbuszt. Szerb források szerint a támadásnak 34-60 halálos áldozata volt, akik közül többen elevenen elégtek. „Május elsején délután egy NATO-repülőgép támadást intézett a luzanei híd ellen, amely a jugoszláv hadsereg és különleges rendőri erők kulcsfontosságú, Pristina és Podujevo közötti utánpótlási útvonalán fekszik” - áll a közleményben, amelyet a Reuters ismertetett. „Sajnos a rakéta kilövése után egy autóbusz haladt át a hídon. A NATO nem tudja megerősíteni a polgári életekben bekövetkezett veszteségeket” - folytatódik a nyilatkozat, amelyben az észak-atlanti szövetség ismételten leszögezi, hogy minden lehetséges óvintézkedést megtesz a polgári személyek életének megkímélésére. A Montenegróban állomásozó második jugoszláv hadsereg tegnap megtiltotta, hogy hajók kössenek ki az Adriai-tengeren lévő Bar polgári kikötőjében vagy távozzanak onnan. A tilalom helyi idő szerint reggel hat órakor lépett hatályba - jelentette minden magyarázat nélkül a Montena helyi hírügynökség. A katonai intézkedés mindenesetre időben egybeesik a Jugoszláviával szembeni olajszállítási embargó életbelépésével. Ha a NATO szárazföldi csapatokat küld Koszovóba, akkor Lengyelország részt vesz a vállalkozásban - közölte Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter a Newsweek hírmagazinnak adott nyilatkozatában. Bronislaw Geremek hangsúlyozta, hogy Lengyelország lojális tagja az atlanti szövetségnek, és kész részt venni azokban a műveletekben, amelyeket a szövetség elhatároz. A szárazföldi támadás eshetőségére utalva kijelentette, hogy „semmilyen lehetőséget nem szabad kizárni”. További hírek a 9. oldalon Jackson tiszteletes közbenjárása az első lépés lehet a béketárgyalások megkezdéséhez Fotó: MTI - Külföldi Képszerkesztőség Két év múlva ismét eladható a Postabank? Kitűnő pályán a pénzintézet Egy rendkívül rossz, a menedzsment fölötti ellenőrzést gyakorlatilag ellehetetlenítő magánkézbe adás után újra privatizáció előtt áll a Postabank - jelentette ki a közelmúltban Urbán László vezérigazgató-helyettes. Vélhetően két éven belül sikerül eladható állapotba hozni a Postabankot. A vezérigazgatóhelyettes ezzel kapcsolatban kiemelte: több más magyar hitelintézettel szemben az immár másodszor napirendre kerülő privatizáció nem a banktőke likviditási vagy jövedelmi helyzetére való tekintettel vált szükségessé, hanem azért, hogy képes legyen helytállni az erősödő, egyre inkább nemzetközivé váló versenyben. Teljes joggal merül föl a postabanki vezetők azon igénye, hogy ne csak a botrányok, a visszásságok kapcsán kerüljön szóba a pénzintézet neve, hiszen hihetetlen erőfeszítéssel végre sikerült rendbe tenni. Ugyanakkor nap mint nap hallható az a felelőtlen megállapítás, hogy az állam valamilyen oknál fogva túlkonszolidálta a Postabankot. Auth Henrik, a bank vezérigazgatója cáfolja ezeket a kijelentéseket. Bővebben az 5. oldalon második kiadás POLGÁRI NAPILAP A legfontosabb adatvédelmi követelmények érvényesülnek Vita a bűnügyi nyilvántartási törvényről A jövőben külön-külön bűnügyi nyilvántartásban kezelik a bűnelkövetők, a kényszergyógykezelés alatt állók és a gyanúsítottak adatait, az ujj- és tenyérnyomatokat, a fényképeket valamint a DNS-profilokat. Ennek kialakítása mintegy 600 millió forintba kerül, ennek az összegnek a felét teszi ki a DNS-profilok nyilvántartására szolgáló, teljesen új rendszer létrehozása. A nyilvántartásokat a belügyminiszter irányításával, az általa kijelölt szerv kezeli, a törvényességi felügyeletet pedig a Legfőbb Ügyészség látja el. Az erről szóló törvényjavaslat vitáját ma kezdi meg az Országgyűlés. Ugyancsak ma tárgyalják először a honatyák a közlekedési nyilvántartásról szóló előterjesztést. Ez a tulajdon és a közlekedés biztonságának védelme érdekében szabályozza a járművezetők és a gépkocsik adatainak nyilvántartását. A törvényalkotók szerint így csökkenne a járművekkel kapcsolatban elkövetett visszaélések száma, és biztosítanák azt is, hogy a közúti közlekedésben csak az arra jogosultak vegyenek részt. Majtényi László véleménye szerint az előterjesztésekben a legfontosabb adatvédelmi követelmények szerepelnek. Az adatvédelmi biztos rámutatott, hogy a két törvény megalkotása sürgős, mert a polgárok személyes adatait évek óta törvényi szabályozás nélkül kezelik. A bűnügyi nyilvántartásról szól javaslat kapcsán azonban kifogásolja, hogy annak egyik passzusa felhatalmazná a Határőrséget: bűnmegelőzés céljából a kiutazásig, de legfeljebb kilencven napig kezelje a határon átlépő külföldiek adatait. Majtényi szerint ez szükségtelen, ugyanis a vízumkötelezettség és a határőrzés megfelelő eszköz az idegenrendészeti, a bűnüldözési és a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez. Emellett a tervezett adatgyűjtés azt jelentené, hogy minden külföldi állampolgárt potenciális bűnelkövetőnek tekintenének, ez pedig a bűnmegelőzés értelmének elfogadhatatlan kiterjesztését jelentené. B. L. „Nyugodt, polgári építkezés folyik” Interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel Az úgynevezett megfigyelési bizottság ülésén Orbán Viktor miniszterelnök az ügy nyilvánosságra hozatala után nyolc hónappal olyan dokumentumokat mutatott be a vizsgálóbizottság tagjainak, melyeknek eddig puszta létezését is tagadták a baloldali ellenzék politikusai. A dokumentumok tartalmát a nyilvánosság most sem ismerhette meg, az ellenzék továbbra is úgy véli, hogy a bemutatott iratok semmit sem bizonyítanak, a kormánypártiak pedig fenntartják: az előző ciklusban törvénytelen, állami eszközök felhasználásával, ha tetszik, közpénzen fideszes politikusokat figyeltek meg. A miniszeterelnök a Napi Magyarországnak adott interjújában azokra a kérdésekre válaszol, megtudható-e, hogy kik figyeltek meg kiket, és milyen megrendelésre. Használták-e a választási kampányban az így megszerzett információkat egyesek? Igazak-e a sajtóban eddig megjelent állítások? Tulajdonképpen milyen dokumentumokat ismerhetett meg a bizottság? Orbán Viktor elmondta: a felvetett kérdések egy részére ma is tudunk válaszolni, a többire pedig remélem, hogy a bizottság vizsgálatainak végén választ talál. A vizsgálóbizottság az egyes nyilatkozók által keltett látszat ellenére még csak most kezdte meg munkáját, s nem most fejezte be. A bizottság feladata az, hogy az általam elmondottak illetve a részükre átadott dokumentumok alapján megválaszolja többek között az itt felvetett kérdéseket is, illetve, ha szükségesnek mutatkozik, más irányokban is feltárja a történteket. Hogy milyen széles körben, milyen mélységben és milyen hosszú ideig dolgoznak, az már a bizottság dolga. A munka megkezdéséhez szükséges dokumentumokat rendelkezésükre bocsátottam. Ezek az iratok természetükből fakadóan állami és szolgálati titoknak minősülnek. Egyeseket harminc évre titkosított még az előző kormány - egyébként helyesen -, másikak titkosítása 2013-ban jár le. Hogy olyan jelentés szülessen, mely választ ad a közvéleményt érintő kérdésekre, és ugyanakkor betartja a titokvédelem szabályait, a bizottság nehéz feladatai közé tartozik. Nyugodt... Folytatás a 4. oldalon 9771418 99101 Hixaooo ® M 1000040 /looooo