Napi Magyarország, 1999. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-02 / 178. szám
2* MAGYARORSZÁG Bombariadó Zánkán Bombariadó volt péntek éjszaka a Zánkai Gyermek- és Ijúsági Centrumban. A recepcióra egy férfi telefonált és közölte, hogy két óra múlva felrobban a főépület. A centrumban jelenleg 500 vajdasági magyar gyerek nyaral, de ezen a héten fogadták a hadi árvízkárosultak gyermekeit is. Őket látogatta meg Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, aki az éjszakát az üdülőcentrumban töltötte, de szállása a főépülettől távolabb volt. A rendőrség gyorsan kiürítette a főépületet, és azt nagy erőkkel átvizsgálta, de robbanóanyagot, illetve robbanószerkezetet nem találtak. A nyomozást a telefonáló személyének a kiderítésére folytatják. Református feladatok Örökség, adósság, feladat címmel református értelmiségi konferenciát rendeznek augusztus 20. és 22. között Balatonszárszón. A konferencia napirendjén többek között a kárpát-medencei magyar művelődés és kultúra helyzetének, illetve a magyarság nemzeti örökségének kérdései szerepelnek. A tanácskozáson előadást tart többek között Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Duray Miklós író, Bölcskei Gusztáv püspök, Hegedűs Lóránt püspök, Tőkéczki László egyetemi docens, Tellér Gyula, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője és Buda Béla egyetemi tanár. Népszavazás Ajkán Fogadja-e Ajka a Kalorex elnevezésű hulladékot, vagyis, elégetheti-e azt a Mól Rt. a helyi erőműben - erről tartottak tegnap népszavazást a Veszprém megyei településen. A város képviselő-testülete tavaly elutasította a Mól ajánlatát, amely szerint a cég 120 millió forintot adna Ajkának környezetvédelmi célokra az égetés fejében. Idén márciusban viszont az új képviselő-testület áldását adta az égetésre. A Mal és több szakhatóság véleménye szerint a hulladék megsemmisítése nem veszélyeztetné a város környezeti állapotát és a lakosság egészségét, más szakértők viszont ezzel ellentétes álláspontot képviselnek, s komoly az aggodalom a lakosság körében is. Vácrátót választott időszaki választást tartottak tegnap a Pest megyei Vácrátóton, mert még áprilisban feloszlatta magát a képviselő-testület. A képviselői helyekért összesen 25-en indultak - egyébként kilenc tagú volt a testület, s valamennyi korábban lemondott képviselő is újra megméreti magát. A polgármesteri székért ketten szálltak ringbe: Horváth Ferenc jelenlegi polgármester, és Garamszegi Géza. Mindketten függetlenként szeretnék a szavazatok többségét megszerezni. Nonprofit statisztika A nonprofit szervezetek száma 1997-ben megközelítette a 48 ezret, folyó áron számolt bevételük 19 százalékkal nőtt, s elérte a 285 milliárd forintot - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. A nonprofit szervezetek összes kiadása 266 milliárd forintot tett ki 1997-ben, miközben intézményeknek 32 milliárd forint, a lakosságnak pedig 16 milliárd forint pénzben támogatást nyújtottak. A szektor kibocsátása elsősorban a lakosság fogyasztását szolgálja. 1997-ben a lakossági fogyasztás 1,7 százalékát a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek ingyenes juttatásai tették ki. Mátészalka 30 éve Legújabbkori várossá nyilvánításának 30. évfordulóját ünnepelte tegnap Mátészalka, amelyet a korabeli dokumentumok az 1300-as évektől említenek mezővárosként. A település önkormányzatának ünnepi képviselő-testületi ülésén Szilágyi Dénes polgármester elevenítette fel a város történetét, amely mostani nevét a kora középkori ősi falvak, Máté és Szalka összeépülése után kapta. Az első világháború után Szatmár vármegye székhelye lett, s ezt a rangot 1950-ig megtarthatta. A nagyközség járási székhelyként funkcionált 1969-ig, amikor várossá nyilvánították. Mátészalka lakosainak száma jelenleg csaknem húszezer, és ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb városa. MTI Belpolitika A kormányautókat is védeni akarják Rendszámfelismerő rendszerrel a gépkocsitolvajok ellen Mától már azok az állampolgárok is csatlakozhatnak a Falcon rendszerhez, aki féltik autóikat a tolvajoktól. A Falcon rendszámfelismerő rendszerrel nyomon követhető az eltulajdonított gépjárművek útvonala, illetve beazonosítható, hogy egy adott forgalmi rendszámhoz milyen színű és típusú jármű tartozik. A gépjárműlopások száma évről évre növekszik hazánkban. Tavaly több mint 13 ezer autót tulajdonítottak el, ami meghaladta a 30 milliárd forintnyi kárt. Annak ellenére is, hogy cégek sora jelenik meg a piacon riasztóival és immobilizereivel. A baj csak az, hogy az autólopásokra szakosodott bűnbandák előbb fedezik fel az újabbnál újabb védekezési mechanizmusok ellenszerét, mint a szervizek mesterei, így nem csoda, hogy ma már egy autó illegális eltulajdonítása pár perc alatt megtörténik. A Falcon biztonságtechnikai rendszer monitorjait a rendőrség és a polgárőrség három éve, a VPOP tavaly óta használja. Az Országos Polgárőr Szövetség 1998- ban 456 lopott autóra talált rá ily módon. Az autóba épített fedélzeti számítógéppel a járőrök a közlekedésben résztvevő járműveket figyelik, s a képernyő másodpercek alatt beazonosítja, hogy melyik gépkocsihoz nem passzol a rajta lévő rendszám. De azt is kiszűri, hogy körözés alatt áll-e a gépjármű. Az idén pedig minden határátkelőhelyen - összesen 126 kilépő sávban - üzembe helyezték a fix telepítésű kamerákat, s az év végére a beléptető oldalon is kiépítik a „megfigyelőket”. Ez azt jelenti, hogy egyetlen autó sem hagyhatja el az országot ellenőrzés nélkül. Mától a lakossági igényeknek megfelelően bárki beléphet a rendszerbe. A Falcon Club Tagjának egy érzékelőt szerelnek a gépkocsijába, s bekerül az adatbázisba. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy ha bárki más rajta kívül az autóval külföldre igyekszik, a rendszer jelzi azt. Az autó tulajdonosának pedig egy-egy út előtt annyi mindössze a tennivalója, hogy jelzi, mikor melyik határon akar átmenni, s feloldódik a tiltás. Ha viszont az ellopott gépjármű belföldön közlekedik, a rendszer segítségével azonnal keresni kezdik. Ladányi Gyula, a rendszert üzemeltető cég tulajdonosa pénteken egy levelet juttatott el Stumpf István kancelláriaminiszternek. Ebben felajánlotta a kormány gépkocsijainak ingyenes keresőszolgáltatásait annak apropóján, hogy a közelmúltban a tolvajok még a hivatalos autókat sem kímélték. Kari A budapesti autópiacon is felszerelték az azonosító rendszert (a térkép a telepített fix figyelőket jelzi) FOTÓ: BURGER ZSOLT A rádió tulajdonosi testülete nélkül döntöttek Hisztéria a hangzár körül? Valami oknál fogva hisztérikus légkör veszi körül a Magyar Rádió archívumát - nyilatkozta lapunknak Papp Miklós, a rádió gazdasági alelnöke. Az archívum leltározására kiírt nyílt közbeszerzési pályázatot a rádió alelnöke eredménytelennek nyilvánította, bár a pályamunkák elbírálására alakult bizottság az egyik ajánlatot jónak találta. - Valami oknál fogva hisztérikus légkör veszi körül a Magyar Rádió archívumát - fogalmazott Papp Miklós, a Magyar Rádió Rt. gazdasági alelnöke, aki nem érti, miért keltette fel a sajtó érdeklődését az eredménytelennek nyilvánított közbeszerzési pályázat. Mint arról a Napi Magyaország korábban beszámolt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két éve kötelezte a közszolgálati rádiót, hogy az archívumában fellelhető hangfelvételek, valamint írásos műsor-dokumentációk leltározását ez év végéig fejezze be. A rádió vezetése április végén nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki a munkálatok elvégzésére. Július 19-én, a Magyar Rádió kuratóriumának legutóbbi és egyben a nyári szünetet megelőző legutolsó ülésén az erre a célra alakult elbírálóbizottság egy meglehetősen szűkszavú határozati javslatot bocsátott a testület elé. Értesüléseink szerint az öttagú bizottság, amelyben a rádió a két külsős szakértő bevonása mellett három munkatárssal képviseltette magát - köztük volt Vámos György, a rádió archívumának vezetője is - az írásos beszámolóban két pályázó cégről tesz említést: az egyik 60, a másik pedig 140 millió forintért vállalta a leltározás elvégzését. Információink szerint ez utóbbi ajánlatot előnyösnek és szakmailag is elfogadhatónak ítélte a bizottság. Ennek ellenére Papp Miklós, a Magyar Rádió Rt. gazdasági alelnöke a pályázatot eredménytelennek minősítette, és új, tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindítását rendelte el, egyben kérve a határidő meghosszabbítását. Papp lapunknak úgy nyilatkozott: a két ajánlat közül az egyik szakmailag volt kifogásolható, a másik pedig túl drága volt. Némileg eltérően fogalmazott Szentmihályi Szabó Péter kurátor: a pályázatokat elbíráló bizottság azt javasolta, hogy amennyiben ez év végéig be kell fejezni a beruházást, a 140 milliós ajánlatot támogatják, ellenkező esetben egyiket sem, azaz az eredménytelennek nyilvánítást szorgalmazzák. Az érdeklődést csak tovább fokozza, hogy a pályázó cégek nevét, adatait a pályázatokat elbíráló bizottság beszámolójában nem említi meg, s azokról a bizottság tagjai csak a kuratóriumi ülésen elhangzott többszöri kérdésre voltak hajlandóak némi felvilágosítást adni. A pályázaton szereplő két cég egyike, a Dialóg Plusz Kft. vezetője a Napi Magyarországnak elmondta: társaságuk valóban részt vett a pályázaton, ám nem kívánt egyéb információval szolgálni az ügyről. A rádió tulajdonosi testületében más okból váltott ki értetlenséget az ellentmondásos procedúra. Szentmihályi Szabó Péter, a rádió kuratóriumának MIÉP által delegált tagja kifogásolta azt is, hogy a Magyar Rádió tulajdonosi testülete nem küldhetett tagot a pályamunkákat elbíráló bizottságba. Papp Miklós, a Magyar Rádió gazdasági alelnöke rámutatott: a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény értelmében a közszolgálati médium kuratóriumának csak a 300 millió forint feletti beruházások esetén van érdemi beleszólása a döntéshozatalba, így jelen esetben a rádió vezetése önállóan dönthetett a pályázat sorsáról. Papp végül hozzátette: a pályázati kiírás és eljárás messzemenően figyelembe vette a törvényi előírásokat, szabálysértés nem történt. Pggt- 1999. augusztus 2., hétfő Régóta hiányzó százmilliókra várnak Gondterhes terézvárosi ingatlanügyek A fővárosi VI. kerületi önkormányzatnak legalább öt épület eladását, hasznosítását, illetve tulajdonjogi rendezését kell heteken belül megoldania ahhoz, hogy rendeződjön anyagi helyzete. Az ingatlanügyletekből több százmillió forintos bevételt remél a kerület polgári többségű képviselő-testülete úgy, hogy az értékes, részben műemlék épületek időszerű felújítására vagy átalakítására is sor kerül. A Balettintézet néven ismertté vált Andrássy úti Drechslerpalota értékesítéséből hamarosan 440 millió forint kerül az önkormányzati kasszába - nyilatkozta lapunknak Lászay János, a terézvárosi vagyongazdálkodási bizottság elnöke. A polgári frakcióhoz tartozó képviselő a kerület csődhelyzetéről hetente felröppentett híreket cáfolva elmondta: az önkormányzat likviditási gondokkal küszködik, ám a privatizációs bevételekkel még az idén helyreállhat az egyensúly. A kerületi büdzséből jelenleg százmilliók hiányoznak. Lászay emlékeztetett arra, hogy az előző - szocialista többségű - képviselő-testület botrányos körülmények között 220 millió forintért akart az Andrássy út 25. szám alatti ingatlanon túladni. Most a dupláját várják a már megkötött szerződés alapján. Mint ismeretes, a Duna Plazát is felépíttető izreli befektetők szálloda céljára vásárolták meg a műemlék épületet. A szintén botránykővé vált Szinyei Merse utcai „rendőrségi székházba” az önkormányzat vagyonkezelője költözzön be - javasolja a vagyongazdálkodási bizottság a nyári szünet utáni első testületi ülésre. Az egykori MÁV-szállót még az előző vezetés javaslatára vásárolták meg a vasutas szakszervezettől. A felújítással együtt mintegy 600 millió forint közpénzt költöttek az egy évvel ezelőtt átadott, s mind a mai napig üresen álló házra. A fenntartás és őriztetés további 50 millió forintnyi veszteséget okozott a kerületnek. Információnk szerint a Belügyminisztériumban továbbra sem foglalkoznak a VI-VII. kerületi Rendőrkapitányság szétválasztásával, legfeljebb csak az ügyfélszolgálat költözhet az épület földszintjére. Tervek szerint a vagyonkezelő társaság Szív utcai és Rózsa utcai épületeit eladnák, a székház fennmaradó részeit pedig vállalkozóknak adnák bérbe. Lászay János szerint a Hunyadi téri vásárcsarnok ügye peren kívül is rendeződhet, ha az ingatlan visszavételéről megállapodnak a korábban tulajdont szerzett Market Hall nevű céggel. A csarnok hosszú távon az önkormányzaté maradna, ám felparcellázva jó pénzért bérbeadnák a kereskedőknek és az érdeklődő vállalkozóknak. Emellett bírósági úton remélik visszaszerezni az ezer forintért privatizált - a Király utca 36. szám alatti épületből nyíló - úgynevezett tömbbelsőt is. Az ügyben a polgári pártok még a választások idején feljelentést tettek. A nyomozást időközben megszüntették, most a Legfelsőbb Ügyészség döntésére várnak - tette hozzá a bizottsági elnök. Szabó A csalással vádolt utazásszervező nem tett vallomást Még mindig keresik a bankrablót A rendőrség még nem tudja, hogy Ambrus Attila rabolta-e ki csütörtökön a XXllI. kerületi Grassalkovich utcában lévő OTP-fiókot - mondta tegnap Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője. Kérdésünkre hozzátette, még nem fejeződött be a bűncselekmény helyszíne közelében talált ruhadarabok vizsgálata. A szóvivő cáfolta azt a Népszava-értesülést, amely szerint készült egy olyan jelentés, amely egyértelműen a Whiskyst jelöli meg tettesként. Megtudtuk ugyanakkor, hogy számos bankfiókot azóta is figyel a rendőrség. Azt, hogy milyen szempontok alapján választották ki a pénzintézeteket, a szóvivő nem árulta el, viszont elmondta, hogy nem kizárólag azokat a helyeket figyelik, ahol Ambrus Attila korábban rabolt. • Dézsi Mihálytól megtudtuk, a hét végén nem tett vallomást a csütörtökön este elfogott Dávid Judit utazásszervező, aki 11 milló forinttal károsította meg a Vízipók Integrált Egyesületet. Információnk szerint szombaton a bíróság elrendelte a gyanúsított letartóztatását. A kicsalt pénzből a súlyosan mozgássérült és szellemi fogyatékos gyermekek amerikai versenyére szállították volna a magyar fiatalokat. A Magyar Szerencsejáték Szövetség felajánlotta a hiányzó pénzt, így nem hiúsul meg a kiutaztatás. ..