Napi Magyarország, 1999. október (3. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-01 / 229. szám
Napi Magyarország Ol_ D Demszky Gábor tartózkodott a szavazáson A fővárosi képviselők átvilágítását kezdeményezik A fővárosi önkormányzat képviselőinek átvitatását kezdeményezte a MIÉP-frakció a tegnapi közgyűlésen. A Fidesz- MDF-MKDSZ- és a MIÉP-frakción kívül mindössze néhány szocialista és szabad demokrata városatya támogatta az ügynöktörvényben meghatározott vizsgálat lefolytatását. G. K. A határozati javaslatot a közgyűlés többsége annnak ellenére elvetette, hogy a MIÉP-frakció a javaslatban azt is leírta: aki nemmel szavaz, azt automatikusan érintettnek tekintik. Demszky Gábor a szavazástól tartózkodott. Mint ismeretes, a Magyar Fórum című hetilap egy olyan dokumentumot adott közre, amely szerint a főpolgármester 1976-ban felbántotta szolgálatait a III/III-as alosztálynak. A közgyűlésben később vita alakult ki az ügy kapcsán. Ajkai Zoltán, az MSZP frakcióvezetője kijelentette: a vitában sem résztvevő, sem hallgató nem kíván lenni, ezért a szocialista képviselőcsoport kivonult az ülésteremből. Példájukat a szabad demokraták is követték. Tirts Tamás, a Fidesz frakcióvezetője legalábbis visszásnak nevezte a kivonulást, hiszen a két frakcióból többen is megszavazták a képviselők átvilágítására vonatkozó javaslatot. Tirts sjnálatosnak tartotta, hogy a jelek szerint bizonyos kérdések egyáltalán nem tehetők fel a fővárosi közgyűlés ülésein. Perlaki Jenő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kijelentette: vannak olyan témák, amelyeket végig kell beszélni. A városatya a főpolgármesternek azt mondta: amennyiben a Magyar Fórum által közölt dokumentum valódi, úgy kérjen bocsánatot a társadalomtól, mód mondjon le tisztségéről, így megadhatja a lehetőséget a választópolgároknak, hogy eldönthessék: megbocsátanak-e Demszky Gábornak. Amennyiben azonban a dokumentum hamisítvány, akkor a jelenlegi eljárás a helyes. - Mi, a demokratikus ellenzék egykori résztvevői, akik több mint egy évtizeden át együtt küzdöttünk Demszky Gáborral, erkölcsi felelősségünk tudatában kijelentjük: Demszky Gábort a politikai rendőrség soha nem tudta beszervezni, sem arra rábírta, hogy társaira terhelő információkat adjon ki - áz abban a tegnapi nyiatkozatban, amelyet aláírt többek között: Eörsi István, Hodosán Róza, Kenedi János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Rajk László, Szent-Iványi István és Tamás Gáspár Miklós is. Itt Demszky! Jelentem, van egy szamizdatom! Kállay Zsolt rajza Demszky és Csurka vitája Demszky Gábor a TV3 Nap-kelte műsorában tegnap cáfolta a Csurka István által felvetetteket, azaz nem volt rendőrségi besúgó a hetvenes évek közepén. Demszky közölte, hogy tizenöt éven át a demokratikus ellenzék tagjaként számos házkutatást, rendőri zaklatást viselt el, ez is bizonyítja: nem volt ügynök. R. M. A főpolgármester azzal érvelt, az átvilágítóbírák tisztának találták, ezért nem igaz Csurka Istvánnak a felvetése. A MIÉP elnöke ezzel szemben telefonon kelt vitába Demszkyvel, és közölte: a főpolgármester önként ment be, és aánlkozott besúgónak. Demszky elismerte, hogy 1976- ban megpróbálták beszervezni, de a beszervezési kísérlet eredménytelen volt. A MIÉP elnöke kijelentette: erről is tájékoztatni kellett volna a választópolgárokat, s nem pedig hősnek feltüntetnie magát. A műsorvezető kérdésére, miért most hozta nyilvánosságra értesüléseit a pártelnök, Csurka István elmondta: azért, mert ugyanaz a kör, amely most támadja, azzal vádolta a MIÉP-et Strasbourgban, hogy antiszemiták, a kisgazdapártot pedig azzal, hogy katolikusok. Azaz a párt és személy szerint a pártelnök ellen is egy aljas kampányt indítottak, ezért döntött a dokumentum közlése mellett. Demszky Gábor úgy vélte, a MIÉP politikai hecckampányát az időközi képviselő-választások, valamint a metróépítés miatti vita okán indította ismét. Csurka István erre reagálva elmondta, ha már a főpolgármester a választásokat említette, a közvéleménynek joga van arról is tudomást szereznie, hogy a siófoki SZDSZ-es képviselő a Postabank VIP-listáján szerepel. Végezetül Demszky úgy ítélte meg, először megvizsgálják a nyilvánosságra hozott dokumentumokat, csak utána döntenek arról, beperelik-e Csurka Istvánt. Röviden Más nyomoz a sortűz ügyében ■ mti A Nyugati pályaudvar közelében lezajlott 1956-os sortűz ügyében az ORFK helyett a Budapesti Katonai Ügyészség folytatja tovább a nyomozást, miután az eddigi vizsgálatokból kiderült, hogy a lehetséges elkövetői kör a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik. A katonai ügyészség iletékessége kiterjed az 1956-os karhatalmi alakulatok által elkövetett cselekményekre is. A büntetőeljárás még 1998 júniusában indult a Deport ’56 feljelentése nyomán. A szervezet álláspontja szerint a Nyugati pályaudvar közelében, 1956. december 6-án szovjet katonák és magyar karhatalmisták brutálisan szétvertek egy tüntetést. Vége a huzavonának a SOTE-n? ■ Kerek Patrícia A Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) gazdálkodását felügyelő kincstári biztos tegnap tájékoztatta az egyetem rektorát: ellenjegyzi az egészségügyi dolgozók 13 százalékos bérfejlesztését július elsejére visszamenőleg. Az érdekeltek hamarosan értesülhetnek arról, mennyivel lesz több pénz havonta a borítékokban. Meghallgatták Aradi Csabát ■ J. Á. A Környezetvédelmi Minisztériumban (KÖM) mintegy öt órán keresztül tartott tegnag Aradi Csabának, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójának meghallgatása A tegnapi meghallgatással a fegyelmi eljárás egyik utolsó szakasza zárult le. A vizsgálóbiztos ezt követően állítja össze a végleges iratanyagot, amelyet a közeljövőben juttat el a fegyelmi tanács elnökének, akinek a hatályos törvények szerint a dokumentumok kézhezvételétől számított nyolc napon belül össze kell hívnia az üggyel foglalkozó testületet, taxidroszt nincs, üzemeltető már van ■ p. g. A fővárosi képviselők tegnap levették a közgyűlés napirendjéről a taxidrosztokról szóló előterjesztést, mivel azzal az ellenzék és a taxitársaságok képviselőinek heves tátakozása mellett az SZDSZ- frakció sem értett egyet. Az eredeti indítványból csak a drosztokat üzemeltető társaság megalakítására vonatkozó részt fogadták el. A koalíciós feszültségek feloldására egy hónapja van az MSZP- és az SZDSZ-frakciónak, mivel az ügyről a következő ülésen kell végső döntést hozni. 1999. OKTÓBER 1., PÉNTEK Veszélyben a Mammut 2? Elakadt a kármentesítés Egy jogtalan épülethasználó miatt egyelőre nem tudják felszámolni a volt Ganz-telep alatti olajszennyeződést. A hozzáférhetetlen terület alatt található olaj ezért a Mammut 2 - egyébként már megtisztított - építési területét is veszélyezteti. SZ. ZS.-HGERI Kezünkben lévő dokumentumok szerint több tízezer köbméter olajjal és toxikus nehézfémekkel szennyezett területet hagyott maga mögött a felszámolás alatt álló Ganz Villamossági Művek, amelynek megszüntetése 1996-os áron 627 nalió forintba kerülne. Ebből a területből vásárolt telket a Mammut bevásárlóközpont, amely több telek bevonásával - köztük a Széna téri közpark megszüntetésével - új szárny építését tervezi. A Ganz felszámolója a környezetvédelmi hatóság határozata alapján megkezdte a szennyezés felszámolását, s a Mammut által megvett területen a talajtisztítást - olajfaló baktériumok bevetésével - el is végezte. Azonban a felügyelőség 1996-ban úgy határozott: a talajvíz elszennyeződése miatt a Ganz-terület környezeti kármentesítését egységesen kell kezelni. Ez annyit jelent, hogy a Mammut 2 építési engedélye csak akkor adható ki, ha az egész problémára megnyugtató megoldás született. A cég azonban még ebben az évben meg kívánja kezdeni a nagyszabású építkezést. Kenyeres Sándor - akinek titkárnője ismét elhárította az ügyvezető személyes válaszadására vonatkozó kérésünket - levelében úgy fogalmazott: nincs olajszennyezés a Mammut 2 telke alatt. A környezetvédelmi hatóság ugyanis elfogadta a kármentesítés első ütemét. Emellett birtokukban van egy szeptember 24-i, a felügyelőségtől származó irat is, amely szerinte egyenértékű az építésiengedély-kérelmük környezetvédelmi jóváhagyásával. Tény: a Mammut két nappal azt követően jutott a felügyelőségi okirathoz, hogy lapunk az ügyben érdeklődött a hatóságnál. A felügyelőség fenntartja múlt heti nyiatkozatát, miszerint még nem látta a Mammut 2 építési engedélyezési dokumentációját - válaszolta a Mammut által megfogalmazott vádakat érintő kérdésünkre Gömöri Edit, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség illetékes előadója Hozzátette: jelenleg folyik az üzletközpont környezetvédelmi engedélyeztetése, amely meg kell hogy előzzön minden más, az építkezésre vonatkozó engedély kiadását, így az építési engedélyét is. Tehát a Mammut valószínűleg helytelenül értelmezte a felügyelőség szeptember 24-i levelét, mert az nem jelenti sem a környezetvédelmi engedély kiadását, sem az építési engedély jóváhagyását. Csupán annyit jelent, hogy a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatását eleve kizáró ok nincs. Természetesen az építési tervekben vizsgálni kell, hogy az építkezés során terveznek-e olyan beavatkozást, amely érintheti a Ganz Vilamossági Művek területén feltárt talaj- és talajvízszennyezést, illetve az ott folyó kármentesítési munkálatokat. Ha igen, az építési tervben ki kell térni a két munkálat összehangolásáraA X. kerületi Ganz Villamossági Művek (GVM) területén található olajszennyezés mentesítése folyamatban van, és a Mammut Kft. ingatlana alatt már nincs olaj - mondta el lapunknak Zsiga László, a GVM felszámolóbiztosa, aki szerint a kárelhárítás első ütemét minden tekintetben pozitívnak minősítette az ületékes hatóság. A Ganz-terület szernyezését egy komplex kárelhárítási program alapján „tüntetik el”, s ennek fedezetét a felszámolási vagyonból biztosítják. Zsiga hozzátette: a mentesítés második ütemét azért nem tudják elkezdeni, mert az egykori hatalmas gyár épületéből még nem sikerült kirakni annak jogtalan használóját. Márpedig a bontási kötelezettséggel terhelt ház alatt van a legnagyobb kiterjedésű szennyezés. Megtudtuk még, hogy a Mammut Kft. által megvásárolt területre nem kerül építmény, hanem oda egy behúzó utat képzeltek el a tervezők. FKGP: Az egyházügyi törvényt! Jezsó Ákos A jelenleg hatályos egyházalapítási és lelkiismereti törvény nem akadályozza meg a rasszista tanokat hirdető és pártpolitikai célokat szolgáló egyházak működését, ezért mindenképpen módosítani kel a jogszabályt - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Molnár Róbert kisgazda képviselő. Álláspontja szerint az SZDSZ és a Hit Gyülekezete közötti kapcsolatot firtató interpellációját a szabad demokraták parlamenti alelnöke pártpolitikai megfontolásból akadályozta meg. Megtudtuk: a Ház elé terjeszti a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvény módosításáról szóló egyérv képviselői indítványát, amellyel az FKGP nem várja meg a Semjén Zsolt által vezetett egyházügyi államtitkárság által kidolgozott javaslatot. Véleménye szerint sértené a lelkiismereti szabadság jogát, ha az egyházalapítás jogát tízezer főhöz vagy a százéves honosság elvéhez kötnék. Ez a gondolat nem oldaná meg a vallással való visszaélés problémáját. Az FKGP törvénymódosító javaslata nem térne ki a Selyénféle számokra, így nem sérti a vallásszabadság mindenkit megillető elvét sem. Ezzel szemben fellép a gyűlöletkeltő gondolatokat hirdető felekezetekkel szemben. Ez utóbbi egyébként a polgári, valamint a büntető rendtartás szigorításának gondolatát is felveti. A kisgazda javaslat az APEH számára is megadná azokat a jogosítványokat, amelyek alapján az egyházi területen is kiterjedt és eredményes pénzügyi vizsgálatokat folytathatnak - mondta Molnár Róbert. Az SZDSZ továbbra is támogatja Wekler Ferenc alelnök tevékenységét, aki a Házszabálynak megfelelően járt el, amikor megvonta a szót Molnár Róberttel - nyilatkozta Kuncze Gábor. Nincs igen az RTL beszámolójára Valószínűleg addig veszik síjra és újra napirendre az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ülésein az RTL Klub televízió első féléves beszámolóját, amíg a testület rá nem bólint a jelentésre. A tv2 szerződésduplázása ügyében az ORTT még folytatja a vizsgálatot. GT: Az ORTT tegnai elnökségi ülésén az ismételt nairendre vétel ellenére sem fogadták el az RTL Klub első féléves beszámolóját A Napi Magyarország értesülése szerint két testületi tag voksa hiányzott az anyag elfogadásához. Bánlaki József elnökségi tag azzal indokolta „nem” szavazatát hogy a kereskedelmi csatorna nem tett eleget szerződéses vállalásainak: az előírtnál kevesebb közszolgálati műsort sugároz, és az ott vetített magyar készítésű rajzfilmek aránya is elmarad vállalásától. Úgy tudjuk, a beszámolók megtárgyalásakor az ORTT egy másik tagja távol maradt a szavazástól. Amint azt a magát megnevezni nem kívánó testületi tag kifejtette, Uj módon próbált tiltakozni Révész T. Mihály elnök eljárása ellen, aki másodszor is npirendre erőltette az ügyet, jóllehet az előző napi ülésen támogatta a beszámoló elfogadását. Szabó Stein Imre, az RTL Klub sajtószóvivője lapunknak elmondta a televízió vezetése igazságtalannak tartja az ORTT döntését, mivel a szerződést, amelyre Bánlaki József hivatkozik, már módosították. A jelenlegi rendelkezés azt írja elő, hogy a csatorna hetente 30 perc magyar, illetve kelet-közép-európai rajzfilmet köteles vetíteni. Való igaz - fogalmazott a szóvivő -, hogy ebből a szempontból alulteljesítettünk, azonban érnnek az az oka, hogy a Magyar Televízió Rt. vezetése élesen elzárkózik attól, hogy rajzfilmeket adjon át vetítésre a kereskedelti csatornának. Amint arról tegnap hírt adtunk, a médiahatóság a két nagy kereskedelmi tévécsatorna - az RTL Klub és a tv2 - 1999. első hat hónapjáról készített beszámolójának megvitatását két nappal ezelőtt már napirendjére tűzte. Akkor úgy határoztak, hogy az RTL Klub beszámolóját nem fogadják el, majd a testület elnöke még aznap indítványozta a téma ismételt tárgyalását az azt követő - tegnapi - tanácskozáson. A Napi Magyarország hasábjain akkor beszámoltunk arról is, hogy az ORTT két nappal ezelőtti ülésén elfogadták a tv2 készítette beszámolót, ám az időközben kiderült: a tv2 műsorszolgáltatási szerződésének két, eltérő változatát is érvényesnek tekintették a médiahatóságnál. A Révész T. Mihály elnök által az ügyben elrendelt vizsgálat várhatóan október 15-ig lezárul.