Nefelejts, 1862. április - 1863. március (4. évfolyam, 1-52. szám)

1862-10-19 / 29. szám

---­ S az év mint jött, — megyen; Sebet hagy a szíven, Csalódást fájón, mélyen, Csalódást fájón, mélyen. De jól van igy : hiszen — Te adtad Istenem! Műved áldott. Úgy légyen. Műved áldott. Úgy légyen. THALY KÁLMÁN. IRÁNY CZIKKEK. PYTHAGORAEI NŐK. (Lásd a 28-ik számot.) II. Theano Nikostráta barátnőjéhez. „Elhatott hozzám a hír, hogy te férjed hűtlensége miatt, elég gyönge vagy féltékeny és levert lenni. Mi férjedet illeti, elég férfiút ismerek, kik az ő betegségében sínlődnek; e sajná­­latraméltó emberek, mint az együgyű madarak,beleesnek a csá­bítás kelepczéjébe ; azon percztől fogva, midőn a hálóba kerül­tek, úgy látszik minden józan eszöket elvesztették, s e tekintet­ből inkább szánalmat érdemelnek, mint azt, hogy az ember bo­­szankodjék miattuk; te azonban nem látszol igy gondolkozni, hanem nappal és éjjel a legemésztőbb szomorúság és kétségbe­esés martalékja vagy, s nem foglalkozol egyébbel, mint azzal, hogy nyugtalanítsad férjed s keserítsed uj szerelmi viszonyá­nak élvezeteit. Ezt ne tedd, kedves barátnőm! A feleség eré­nye nem abban áll, hogy férjét őrizze s leskelődjék tetteire, ha­nem abban, hogy magát utána alkalmazza ; ezt pedig akkor teszi, ha balgaságait türelemmel viseli; miért ? azt is megmondom : oly szenvedély rabja ő, mely szemrehányások által csak még inkább fokoztatik, hallgatás, közönyösség és türelem által pedig gyó­­gyíttatik; a­mint mondani szokták: a tűz, melyet békében égni engednek, magától elalszik. Azon nő, ki férjének, ha ez hűtlen­ségét titkolni akarja, szemrehányásokat tesz, elvonja a leplet, mely alatt titokban vétkezni reméli; s mit nyer ezáltal ? nyil­vánosan teszi azt, mit eddig alattomban cselekedett, s nejé­nek csak csendes nézőnek kell lennie. Ha tehát tanácsomat el akarod fogadni, kedves barátnőm, ne hidd, hogy hajlama, melyet irántad érez, erkölcseinek fedd­hetetlenségét szükségkép föltételezi; minden ember téved, de ő szemrehányás nélküli szereteted által ki fog józanodni; ha eszé­nek ura, mégis téged szeret, s csak akkor fordul mások­hoz, ha a szenvedély parancsol fölötte ; de e szenvedély szal­matűz, rövid ideig tart, oly gyorsan múlik a mint ébredt. Meg­rögzött gonoszlelkű férfi lehet az, kit ily törvény- és erkölcs­ellenes viszony sokáig lebilincselhet; nem fog hosszú ideig tar­tani s belátja, mily kárt okoz vagyonának s jó hírének. Légy tehát meggyőződve, hogy azon jog, mely szerint ő a tiéd, előbb utóbb ismét érvényre jut. Addig édes barátnőm, mutasd meg mily nagy különbség van közted és vetélytársnőd közt az­által, hogy házad ügyeire ezentúl még gondosabban felügyelsz, s különösen gyermekeid hű anyja vagy. Ne tiszteld meg azt a másikat azzal, hogy féltékeny vagy reá, mert csak erényes sze­mélyekkel szép a vetélkedés. Férjed iránt mindig késznek mu­tasd magad a kiengesztelődésre ily nemes magaviselet még ellenségeink szivét is részünkre hódítja. Minél több tiszteletet mutatsz férjed iránt, annál jobban fogja önmaga előtt szégyen­leni magát, annál inkább fog veled kiengesztelődni akarni, s annál jobban fog szeretni, ha gáncsnélküli magaviseleted sirán­­tas szereteted, megfontolása által, ballépésének élénk belátására jut. Boldogságtok a kis félbeszakítás után csak annál állandóbb lesz. Mert valamint egy elszenvedett betegség után nincs éde­sebb mint a visszatérő egészség első érzete, úgy a házaspárok közti villongások csak annál bensőbb kedélyösszeolvadással végződnek “ III. Theano Kallisto fiatal barátnőjéhez „Törvényeink nektek, fiatal asszonyok, megadák a hatal­mat házi személyzetetek fölött uralkodni, mihelyt férjhez men­tetek ; de hogy és mikép kell ezeken uralkodni? azt az idő­sebbektől kell eltanulnotok. Szép dolog az oktatás, de még szebb az okulás. Oly nő, ki csak nemrég lépett a házasság szent csarnokába, nem kezdheti elég korán fiatal lelkét e tárgyakkal foglalkoztatni. Kik fölött a nő házában uralkodik, a cselédek, a szolgák ; ezeknél mindenekelőtt arra kell törekednie, hogy jó­akarattal szolgáljanak neki. Szolgáid személyét megvásárolha­tod pénzzel, de szíveiket nem, azonban irántuk a jóságod által könnyen elnyerheted azt, ne követelj tőlük többet, mint a­mit végezhetnek, ne terheld túl nehéz munkákkal, a mellett, hogy tán elég eledelt sem nyújtasz nekik. Mert emberek ők mint mi, s elég sajnálatrem­éltók, hogy sorsuk a szolgaság kenyerét enni. Vannak asszonyok kik sokat vélnek nyerni, ha szolgáikat minél roszabbul tartják, kevés ennivalóval, de annál több szit­kokkal látják el s mi ennek természetes következménye? Rész­­akarat, hűtlenség s titkos összeesküvés az uraság érdeke ellen ! Néhány fillért megtakarítasz, ha nem adsz nekik elég eledelt, s nagy összegeket veszthetsz, ha hűtlenek. Hibáikat büntesd, de ne követeld, hogy jobbak legyenek, mint te. Milyen az úr, olyan a szolga. Ha rendetlenséget követnek el háztartásodban, nem hevességgel s kiabálva, hanem a legnagyobb hidegvérűséggel beszélj velük, ezáltal leginkább mutathatod­ meg, miszerint el vagy határozva semmiképen ily kihágásokat nem tűrni. Sokszor az elnézés és bocsánat a legokosabb óvszer nagyobb károk el­hárítására. Különben legjobb, ha a közép úton jársz, se nagyon jó, se nagyon rész ne légy irántuk, jusson eszedbe, hogy vala­mely hangszer húrjai, ha igen nagyon meg vannak eresztve, nem adnak hangot, de ha igen meg vannak feszítve, elpat­tannak.4* Ezek Theano levelei. Egyszerűek, minden szép frázis nél­küliek, mindazonáltal, csekély véleményünk szerint rövid sza­vakban az emberi nem egyik felének erkölcstanait és kötelessé­geit foglalják magukban. Theano e leveleit egy újabbkori író e szavakkal kiséri: „Nemsokára más időket élnénk, ha oly töl­csér találtatnék fel, melyen át minden most élő asszony és ha­jadon fejébe önthető volna a Theano ez egyszerű szavaiban rejlő gondolkozásmód.“ A­mint D i­d y­m­u­s állítja, Theano ily oktató levele­ken kívül egy könyvet írt a „jámborságról“, továbbá verseket is készített. Pythagorász halála után pedig T­r­­­a­n­g­e­s és Mnezarches fiaival, az általa alapított iskolának feje volt. Theano két első leányáról Arignote és Da­m­óról keveset tudunk, de Myráról följegyeztetett valami, a­mi őt egy vonással jellemzi, t. i. hogy mint hajadon a szüzek ka­rát, mint feleség pedig a házasokét vezette. Tőle nem birunk többet egy levélnél oly fiatal anyához, ki tanácsát kérte mikép válaszszon gyermekeihez dajkát. 342 %**­

Next