Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-09-19 / 75. szám
Másod évi folyam 75. szám. Csütörtök, szeptember !!, Brassó, 11S70. .Megjelenik ez a lap hetenkint kétszer csütörtökön és vasárnap. Á г a : Effész évre . . 6 ft. — kr. Félévre 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása: Bolgárszeg 1425 sz.NEMERE Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmondi sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy obi hirdetéseknél a lka szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. A fogarasi képviselőválasztás ügye. Hétfőtől arról értesítenek, hogy Bruszt Ignácz úr Fogarasban elmondotta programmját és magyar-, szász-, román választók által képviselőjelöltnek kifüzetett. E kérdésben Császár Bálint képviselő, a ház f. hó 13-án tartott ülésében a következő interpellátiót adta elő. „Fogaras vidék alsó és felső választó kerülete, noha a vidék képviselete föl lett szólítva, hogy az országgyűlésre képviselőket választasson , az országgyűlésen képviselve nincs, daczára annak, hogy mind a kormány, mind Fogaras szab. kir. város, mely a vidék egyik választókerületébe van keblezve, eleget sürgették, hogy a képviselők megválasztása végett központi választmány szerveztessék. Fogaras vidék képviselete a kormány, úgy Fogaras város minden intézkedését figyelmen kívül hagyta, rendeleteit nem teljesítette, s amint értesülve vagyok, a kormány rendeleteivel szemben botrányt botrányra halmoz. Meg vagyok győződve, hogy, ha a kormány másnemű intézkedéseket nem tesz az eddigieknél, Fogaras vidék az országgyűlésen képviselve nem lesz. Hogy itt a kormánynak semmi tekintete, és a törvény lábbal tapodtatik, minden kételyen fölül áll. Azért bátor vagyok a belügyminiszter úrhoz a következő kérdéseket tenni: 1-szor: Van-e tudomása a mondottakról? és 2-szor: Ha van, minő intézkedéseket tett a törvény tiszteletben tartása végett, úgyszintén arra, hogy Fogaras vidék két választókerülete ez országgyűlésben haladéktalanul képviselve lehessen , és végre 3-szor. Ha még nem intézkedett volna, hajlandó-e intézkedni, és miképen? Ezen interpelláld kiadatott a belügyminiszternek. A „Korunk“ czímű lap pedig ugyanaznapi számában egy fogarasi levelet közölt amely következőleg ismerteti az ügyállást. A képviselőház ítéletét váró választási ügyek közt a fogarasföldi képviselőválasztás kérdése tudtunkkal egyetlen a maga nemében. Nálunk még hozzá sem kezdettek az összeíráshoz, és nem is szándékoznak hozzá kezdeni, amíg a képviselőház nem dönt egy vitás kérdésben, amely a belügyminiszter és Fogarasvidék hatósága közt fölmerült. A kérdés ez : Fogarasvidék bizottmánya képviselő választási munkálkodását azzal kezdette — mint más törvényhatóságok is — hogy megállapította a két kerület számára a két választásiszékhelyet. Fogaras város is beleesik az egyik választókerületbe ; mindamellett egyik kerület választása sem tétetett ide, hanem két falura. A belügyminiszter azonnal rendelkezett, kívánván, hogy egyik kerület választási székhelye Fogaras legyen. Fogarasvidék választmánya visszaírt, hogy nem ismer olyan törvényt, amely a választási székhely meghatározási jogát az illető megyei hatóságtól elvenné és a miniszterre bízná. Hivatkozott e mellett arra, hogy másutt és sok helyt fordult elő azon eset, hogy a választási székhelyet nem a választókerületben fekvő városhoz, hanem valamely faluközségbe tették. Hivatkozott továbbá arra, hogy épen itt 1848 óta egy választás sem történt Fogarasvárosban, mindenik valamely falun. A miniszter mindezek daczára fenntartotta rendeletét. A törvényhatóság sem engedett: választási központi bizottságát nem alakította meg, az összeíráshoz nem kezdett. Ez azon kellemetlen ügy, amely miatt képviselőválasztásunk isten tudja meddig elhalasztatott , a mely miatt románjaink közt az elégedetlenség és passivismus megint túlsúlyra jutott, s amely egyszerű személykérdésből mérgesedett enynyire. Anélkül, hogy tévedéstől félnék, merem állítani, hogy a román urak azért tették falura és nem a városba a felső kerület választási székhelyét, hogy Benedek Gyula volt képviselő meg ne választassék. A miniszter pedig Benedek úr folyamodására megrendelte a székhelynek Fogarasba helyezését. Engem részemről annál kellemetlenebbül érintett ezen ügy elmérgesedése, mivel egy idő óta azon reményt tápláltam, hogy tapintatos és helyes eljárás által románaink megnyerhetők a mi politikai irányunknak. A „Korunk“-ot értesítettem volt a tavaszon, hogy itt annyira kedvezőre fordult a románság politikai hangulata, miszerint a híres passivista agitator Antonelli még a vidéki bizottmányba sem juthatott be; továbbá, hogy azon szebeni értekezletet, amely kimondotta az activismust és határozottan a Deákpárt felé hajolt, épen a fogarasiak kezdeményezték. Most Antonelli megint tért nyert, a passivismus terjed, sőt hajói következtetek, úgy tapasztalom, hogy a romániai veresek is újból szórni kezdették a magot az itteni románság közt. Nem tudom, hogy a brassóiak, akik először kezdeményezték ezen a hazafias irányú mozgalmat a románság között, kibírják e sokáig csüggedés nélkül, miután úgy tüntetik föl, hogy elhirhedt választási ügyükben a belügyminisztérium kirívó részrehajlással járt volna el a szászok iránt. Mert a románok megnyugvásának legnagyobb anakadálya hagyományos bizalmatlanságuk irányunkban. Még egészen közönyös állami intézkedésekről is nehéz meggyőzni, hogy azok nem ellenük vannak irányozva, ha azért a mily nagy érdemet tulajdonítok azoknak, akik ezen bizalmatlanság legyőzésében sikeresen működtek — azok közt gr. Andrássy ez irányú működésének — annyira szerencsétlen politikának tartom, ha bizalmatlanságuknak minden ok nélkül új tápanyag nyujtazik. Nem tudom elképzelni, hogy akármi tekintetben előnyös volna államiságunk megszilárdulására nézve, ha belügyi terheinket még egy román kérdéssel szaporítjuk. — Ha horvátok, szerbek elégedetlenkednek, mondhatjuk, hogy a panslavismus, — ha szászaink, mondhatjuk, hogy a pangermanismus csábítja őket. De a románságot és úgy fenyegeti ezen két panismus akármelyiké, mint bennünket. Ak lesz tehát Európa véleménye, ha mindemellett ezek is panaszra fakadnak a magyar uralom ellen ? Én részemről ezen véleményt nem tartom egyedül irányadónak, s ha a közállam javára irányzott méltányos intézmények ellen indul föl a románság, éretlenségből, vagy félrehúzásból, akkor számba sem veszem. De Benedek Gyula személye miatt élesztem föl az alvásnak indult ellenséges indulatot : valóban, politikai hibának tartom. Még más forma személynek sem volna szabad tekintetbe jönnie ekkora állami czél mellett, annál kevésbé egy Benedek Gyulának, akiben ugyan nem sok nyeresége lehet a törvényhozásnak. Különben még egy magyar jelölt lépett föl Benedek úr mellett: Bruszt Ignácz törvényszéki bíró, városunk szülötte, aki polgármestere is volt Bogarasnak. Mi magyarok számosan mellé állottunk , a fogarasi szászság egyetemlegesen. A románság, ha passivismusba nem vonul és román jelöltet nem állít, ezerszer inkább csatlakozik Bruszthoz mint Benedekhez. Benedek pénzzel az elszegényedett oláh nemesség közt csinálhat pártot. Attól függ minden, hogy kapott e, vagy fog-e kapni pénzt valahonnan erre a czélra. Különben közte és Bruszt közt épen mérges hírlapi polémia foly amiatt, hogy utóbbi állítja, miszerint Benedek az ultramontánokkal volna összeköttetésben. Részemről csak meg akartam ismertetni ezen elmérgesedett kellemetlen ügyet, összehivatását illetőleg, következik a 9 osztály kisorsolása. — A közelebbi ülés napirendjének felolvasása után az ülés feloszlatik. Szept. 12-iki ülés: A jegyzőkönyv hitelesítése után elnök jelenti, hogy Tisza László a kézdi-orbai képviselőségről lemond. Hoffmann Pál 72 község tanítóinak kérvényét nyújtja be anyagi helyzetük javításáért. Gáll József indítványozza, hogy a német nyelven írt választási jegyzőkönyvek ne tétessenek a törvényes kifogás alá eső képviselők sorába, Trauschenfels Emil pártolja. Ellene szólnak Ghyczy, Huszár Imre, Dániel Ernő és Csernátony Lajos mire Gáll visszavonja indítványát. Niksics Sándor a szerb congressus feloszlatása irányában interpellálja a miniszterelnököt. Győrffy Gyula indítványozza, hogy a ház utasítsa Udvarhelyszék központi bizottságát Ugron Gábor és Orbán Balázs megválasztott képviselők jegyzőkönyveinek kiadására. Várady Gábor indítványozza, hogy az országgyűlési irományok a tanintézeteknek megküldessenek. A megválasztott bizottságok tagjai leteszik az esküt. Trefort felkéri a házat, hogy a tanügyi kérdések előleges tárgyalására válassza a szokásos 15 tagú bizottmányt. A gyűlés délkor eloszlott. Szept. 13-iki ülés. Elnök jelentése után Kerkápoly Károly pénzügyminiszter kijelenti, hogy Zala megye Tapolcza választókerületének képviselőségét fogadja el. Szende Béla a lugosi kerület képviselőségét fogadja el. Hód-Mező - Vásárhely megválasztott országgyűlési képviselőjének Kossuth Lajosnak a választási elnökhöz intézett lemondása folytán új képviselő választási elrendelését kéri. Már a maros közönsége a kolozsvári egyetemről , egy szóló tvjavaslat tárgyalását kéri. Császár Bálint : Miután nincs kilátás arra, hogy Fogaras vidéke egyhamar képviseltessék, azon kérdést intézi a belügyminiszterhez, van-e tudomása arról, hogy : a központi bizottság nem teljesíti a törvény rendeletét, s ha van, minő intézkedéseket szándékozik tenni, hogy Fogaras vidéki az országgyűlésen mielőbb képviselve legyen ? Ezután elnök bejelenti, hogy az állandó igazoló bizottság és a 9 bíráló bizottság megalakultak. Az állandó igazoló bizottságba elnöknek Szirmay Ödön, jegyzőnek Szögyényi László választatott meg. Az 1-ső bíráló bizottság elnöke Paczolay János, jegyzője Radó Kálmán; a 2-ik elnöke Madas Károly, jegyzője Bittó Béni; a 3-ik elnöke Vodiáner Béla, jegyzője Kvassay László ; a 4-ik elnöke Lónyay János, jegyzője Molnár Antal ; a 5-ik elnöke Bothos Kálmán, jegyzője Dániel Ernő ; a 6-ik elnöke Muszlay Sándor, jegyzője Jurka Bazil ; a 7-ik elnöke Viszolyi Gusztáv, jegyzője Lukács Béla ; a 8-ik elnöke Tolnay Károly, jegyzője Kubinyir Árpád ; a 9-ik elnöke Prileszky Tádé, jegyzője Dőry József lett. Ezután a delegáció, függő államadósság ellenőrző és mentelmi bizottságra adatnak be a szavazati jegyek. A szélsőbal tagjai kijelentették, hogy nem szavaznak. Szept. 14-iki ülés. A jegyzőkönyv hitelesítése után elnök több kérvényt mutat be, így Udvarhely székét, melyben Háromszék kérelmét a mármarossziget-brassói vasútvonal kiépítése s a költségek kamatbiztosítása iránt pártolja. Soprom megye sürgeti a kolozsvári egyetem tárgyalását. Országgyűlés. A képviselőház ülése szept. 11-én. Elnök jelentést tesz az újonnan beadott megbízó levelekről. Trefort és Szapáry Gyula képviselői állásukról lemondnak. — Ezután a bizottságokra történik a szavazás. Felolvastatván ő Felsége elhatározása a delegátiók