Nemere, 1874 (4. évfolyam, 1-103. szám)
1874-09-12 / 73. szám
kecsegtetvén, melyek csakis őrült agyrémek lehetnek. Az ily egyének megérdemlik, hogy a közévélemény is megtudja nevüket s elítélje. Mig az ügyek nem tisztázódnak, mig a minden polgár kötelező jogegyenlőség s a nemzet iránti tisztelés itt Brassóban a vidékén helyre nem állittatik aNemere nem szűnhet meg ezzel a tárgygyal foglalkozni. Ha kemény, de találó kifejezéseket használt egyszer másszor, az visszatetszést nem szülhet, mert nem minden beteget lehet s kill homoepathice gyógyítói, némelykor szükség van a műtőre is. A „Kr. Z.“-ra nem bízhatjuk, hogy ő nyújtson felvilágosítást viszonyainkról. így is eleget ferdít s ha még nem volna ellenőrzője, ki tudja mennyire menne a magyerelem elleni gyűlölségében ? Hogy a megkezdett után sikerrel haladhassunk tovább, szükséges, hogy időnként kormányunk, esetleg a fővárosi sajtó tudomására juttassuk az oly tényeket, melyek részakaratúlag a magyar nemzet ellen irányoztatak. Amikor pedig azt tesszük, nagyobbrészt székely véreink érdekében történik az. Mit tehetünk mi arról, ha naponként ismétlődnek a visszaélések ? Ha a nemzetellenes izgatások megszűnnek, ha néhány matador buzgalmát lehűtik, ha — egy szóval — a szász nemzetiség, vagyis vezetői eddigi ellenséges indulatú álláspontjukat a Magyar állami nemzettel szembe megváltoztatják, akkor a „Nemere“ s örömmé!elhagy ezzel a tárgygyal. De, van-e erre remény ? Van. Lehetetlen be nem látniok utóvégre is, hogy ha tovább is így haladnak, nemhogy rokonszenvet költenének — de a külföld előtt is, melyre leginkább támaszkodnak, elvesztik a hazugsággal szerzett részvétet. Majd akkor a tapasztalandó hideg közöny észre téríti őket. Azonkívül van magyar kormányunk — az igaz jó adag türelemmel megáldva, de ennek a türelemnek is határt szab a haza érdeke. Mi pedig igyekszünk ellenőrködő szerepünkhöz hiven addig figyelemmel kísérni az események menetét. Szentimrei Sándor: Értesítés. A kolozsvári államilag segélyezett „gyermekkertnevelőnőket képző intézetben“ az 1874/5-ki tanfolyam f. é. október hó 8-án veendi kezdetét. Ez iskolai évben a képezde második osztálya is meg fog nyittatni; a beiratások és a felvételi vizsgák okt. hó 6—7-dik napjain történnek. A képezde első osztályába fölvétetnek oly nők, kik életük 25-ik évét betöltötték, a szükséges testi épség és egészség birtokában vannak s a népekt. törvény által a népiskolák számára kiszabott tantárgyakból sikeres felvételi vizsgát tesznek. A növendékek tandíjt nem fizetnek,a tankönyvekkel mindannyian az intézet által ingyen láttatnak el s azok, kik szegény A férj hibája. Francziából irta: M. H. Rovières a „Revue des deux moudeg“-bál fordította: idősb Ajátos Károly. (Folytatás.) Ezen egyhangú, méltatlan és rosz indulatu összetartás egy ismeretlen nővel szemben, kinek szépségén kívül egyéb hibája nem volt, boszantották az ifjút. Sandreuilék vendégei ellenséges indulatú megjegyzéseiknek annyira hitelt adtak, mikép hasztalan leendett bárminő ellenvetést tenni. Darcy úr halálának a hite a vidéken nemsokára elterjedett, de senki sem sajnálkozott felette; néhány hivatalnok ugyan elment temetésére, de ezek is viszszatérésük után azt beszéltették, hogy a nő vesztegetései befolytak a férj halálára. A városban hire ment hogy a ndezök ostromolják Darcy asszony ajtaját, de azon sdet nyerték, miszerint Darcy asszony bezárt,akik sem azon véleményben voltak, hogy az képiést fiatas, és csak tévútra akarja őket vinni. Egyszersmind tudva volt az is, hogy Darcy úr biztosítéka nem ületi a nőt, s így ezen oldalról sem várhatni semmit; innben néhány fenyegetés és méltatlankodás keletkezet a hitelezők részéről, mint Rikárd a háziaktól értesült. Erre gyors határozatban állapodott meg, és rendkívül türelmetlenséggel várta az estét annak kivitelére. Az éj beáltával azonnal el is indult haz onnan, és kerülőleg vette útját Darcy asszony lakása felé, min- denképpen azon lévén, hogy meg ne lássák. A felhúzott függönyökön át egy gyertyavilága látszott az első emeletben, s e perezben az egyetlen cseléd is eltávozott a háztól, minek Rikárd nagyon megörült, és ezután mindjárt meglökte az ajtót, mely bezárva se volt. Ezen különféle véletlenségeket az ifjú kedvező előjeleknek nézte, s az első emeletbe érve, mégis félénken kopogott az ajtón. „Szabad!“ monda egy női hang. Rikárd belépett, és Cypriennel szemben találta magát, ki nyugtalanságot eláruló s mégis csendes tekintettel fogadta őt; feketében volt öltözve sietséggel és mégis egyszerű fénynyel készült ruhában, mely vonásainak könynyű halványságát még inkább kiemelte Cyprienne Rikárdra pillantva, kellemes megindulást árult el, s ekép szólalt meg: — „Ön itt, ön itt, mellettem!“ Jobban ki se fejezhette volna, hogy mennyire várta őt. Igen, felelt Rikárd, mert meghallottam, hogy kegyed szomorú, s meg is bántják és kínozzák, azért barátként, jöttem ide. Kegyednek senki iránt se szabad lekötelezve lenni. „Hiszen nem is vagyok“ viszonzá az egyszerűen „s ezért áldom az én Istenemet!“ Rikárd nagy tehertől könnyebbült meg, mert habár szive nemes érzésének engedett is, a ezen ősz azon egyedüli volt, mely a nővel és saját lelkiösmeretével szemben őt az idejövetelre jogosíthatta, még se tudta volna, hogy miként fejezze ki egészben látogatása okát, és miként ajánlhassa fel neki szolgálatét ha pedig Darcy asszony azt elfogadta volna, sokat vesztett volna az ifjú előtt becséből. De hát mi lesz kegyeddel? kérdé végre „Párisba megyek, néhány creol barátnőm van ott, s azok tán befogadnak magukhoz?“ Talán, ismétlő Rikárd. „De hát mit akar, hisz egyedül vagyok?“ Ezzel lassan tekintett az ifjúra, de csakhamar lesüté szemeit. S én soha se látnám többé kegyedet? kérdé az ifjú remegő hangon. „Ha Pálléba lő, levelet fog kapni tőlem“ Rikárd még egy utolsó pillantást váltott vele, azután eltávozva nagy zavar s örömek között hosszasan sétált a mezőn, mielőtt haza ment volna; szive soha se vert ily erősen, és vére még soha se keringett ily sebesen ereiben. Távol a veszélytől, mely utolérhetné s távol a hibáktól melyeket elkövethetne, se bánatot, se szemrehányást nem érzett magában. Ez egyszer valódi szerelemre talált, annak hirteleni bódultságával, vidám teljességével, kívül a küzdelmeken, kétségeskedésen és késedelmezésen, melyek bátortalanná tehetnék s elpuhithatnák. A rövid vagy hosszu elvállás nem aggasztotta őt, mert biztos volt a jövendőről, de hogy minő leend az, arról tudni sem akart, és sokkal inkább érdekelte az, hogy miként tudhatja nem is testileg, legalább szellemileg menekülni a házi járom alól melyet örökké tartónak hitt, és hogy miként nyerhesse vissza vágyainak erejét és fiatalságát teljes mértékben? Ezután már titkot kellett rejtenie, s ő azt oly csendes örömmel tette, mely által legkevessebbet se — 190 — ségüket igazolják — ha az első hónap lefolyása alatt tanúsítandó szorgalomfolytán a tanári kar által érdemeseknek ítéltetnek — havonkénti pénzsegélyt nyernek az intézet pénztárából. A felvétel iránti folyamodványok — orvosi erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal ellátva - i. é. okt. hó 5-ig alulírott igazgatóhoz nyújtandók be, azok kik segélyre igényt tartanak, szegénységi bizonyítványt is csatoljanak a felvétel iránti folyamodványhoz. Ugyanazon intézetben október hó folytán — a jelentkezőkkel később közlendő napokon — képesiítési vizsgák is tartatnak gyermekkerti nevelőnőségre. A képesítési vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati. A vizsga sikeres letétele esetén az illető képesítési oklevelet nyer a vizsgáló bizottságtól. A képesitési vizsgára jelentkezni kívánók ez iránti folyamodványaikat — az intézet igazg. tanácsához czimezve — f. évi oktober hó 1-ig alulírotthoz nyújtsák be Kolozsvárit, 1874. septemb. 9-én Szabó Endre, a kolozsvári gyermekkertésznő-képezde igazgatója. A közönség köréből. *) Eresztevény, 1874. aug. 30-án A „Nemere“ 1874. aug. 12-én megjelent számában egy czikk, mely igénytelen személyemet demoralizálja eresztevényi Csiszér Ferencz urtól, — melyre mindaddig nem válaszolok személyemet illetőleg, mig Csiszér Ferencz ur be nem bizonyítja azt, hogy: Miért hozott ki a feleségére vizsgáló bizottságot, kit azzal vádolt be, a sepai-szt.-györgyi törvényszéknél, hogy két gyermekét sikkasztotta el, mire a vizsgáló bizottság meg is jelent s úgy tűnt ki a vizsgálás, hogy a feleségét rögtön le is tartóztatta a vizságló bizottság s s bekisértette Szt.-Györgyre három hétig be volt börtönözve, — már hogy alapos volt Csiszér Ferencz urnak ezen alapos vádja szerinte, ezt nem tudja még senki? Mig azt nem tisztázza Csiszér Ferencz ur, alaptalanul vádaskodó embernek nyilvánitom Isten és ember előtt s bármit állítson akkor kiről alaptalan. Bizonyítsa be azt, hogy, miért van az eresztevényi elöljáróságtól erkölcstelen bizonyítványa kiállítva? és továbbá, miért állított ki magáról sajátkezüleg irtt és mondott erkölcsrontó bizonyítványt. Mig ezek alól van, gát nem tisztázza hirlapterén vagy törvény utján, szembe szállani emberi méltóságon alulinak tartom Csiszér Ferencz úrral, mert az igaz és jellemes ember alapos állításai mellett küzd és harczol s nem engedi, hogy alapos vádjai alaptalanoknak bélyegeztessenek — sem hogy róla és magról erkölcstelen bizonyítványok keletkezzenek. Mindezeknek tisztázására tegyen lépést Csiszér Ferencz úr a sepsi-szt.-györgyi törvényszéknél, hogy *) E rovat alatt megjelenő czikkért felelőséget csak a sajtóhatósággal szemben vállal a 8 a • r k. reá neültessenek az alaptalan vádbélyegei, mert ellenesetben ő is a neje is erkölcstelennek tűnik ki, és hogy láttuk ki az infanticidus, mert ebben az ügyben azt hiszem, hogy a törvényszék is megtette a semmi való s nem hagyja Csiszér Ferencz urat alaptalan erkölcsrontónak bétegezni • É s a demorálisállóra Beill engedi sülyedni Csiszér urat alaptalanul, mert az vesztéses lenne mind az egyházra mind az emberi fáradalomra nézve, mert az el nem eliminálódik a mit Gájszel ur a feleségéről indított s másokról is. — Kérje csak Csiszér ur, ha elég bátor s alapos az oka a törvényszéket, hogy investigálja az ügyet, mert igaza lehet — de mig az erkölcstelen bélyeg Csistér Ferencz urra lesz sütve s mig halálos ellenségem 16, míg az az elve, „hol csak lehet mindenütt ártson a nekem különösen — addig Csiszér Ferencz úrral szóba nem állva, ha magához hasonló erkölcsűvé akarna, tenni, örvendek ha a jók jót s a rosszak rosszat mondanak rólam. Puskás Lajos Vegyes — Beküldettek a Domokos Kálmán debreczeni gazdasági ak. tanár által szerkesztett M é r té k-táb- lák a méter-rendszerrel való gyakorlati számításokhoz. E tábláknak az olcsóságon kívül fő érdemük az hogy kevés helyet foglalnak el s csupán azon uj mértékek átszámitása van bennök terjedelmesen , melyek a ministeri rendelettel közhasználatra elfogadva vannak s hitelesítve lesznek és különösen üzleti irodák és iparűzök jövőre nem nélkülözhetik. A fali táblák kaphatók ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésében laponként 1,2 krért Debreczenben. Lapunk tömegesebb megrendelések eszközlésére helyre és vidékre szívesen ajánlkozik. Ajánljuk e táblákat kereskedőink és iparosaink figyelmébe, melyek az új mértékeket a régiekkel öseszehasonlitva tárgyaznák s gyakorlatilag kitünően vannak szerkesztve. — Beküldetett a magyar protestáns egyházirodalom jelesebb termékeinek jegyzéke. Kaphatok ifj. Csathy Károly gazdasági academiai könyvkereskedőben Debreczenben. — Öngyilkosság. A hétfőn fél 3 órakor Pestről Kassa felé induló vonaton Aszód és Hatvan közt Antal Béla, a legfelsőbb törvényszéknél fogalmazó, agyonlőtte magát. A szerencsétlenséget a vezető csak Hatvanban vette észre, hol azonnal a járásbíróságnál jelentetett, ki is a vaspálya orvosával a helyszínére sietett ez eset fölvételére. Itt állapíttatott meg az azonosság. Kitűnő csinos öltönyén és málháján kivül a hullánál találtak: 1 arany órát, gyűrűket, 4 db. 50 forintost, 10 db. 10 forintost, 80 kv. aprópénzt és 2 db 20 frankos aranyat; a szerencsétlen ép szivén lőtte magát és a halál abban a pillanatban következett be. Pesten történt tudakozódás után sikerült rált megtudni, mint a „Rel.u írja, hogy az időben Bu