Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)
1880-09-12 / 74. szám
74. szám Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők’ Kiadó hivatal: JEHNSTEIN JAÁRK könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Sepsi-Szentgyörgy, 1880. Vasárnap, szeptember 12. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap, A ,„Háromszéki háziipar-egylet” hivatalos közlönye, X. évfolyam. Megjelenik ezen lap hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilt tér sora 15 kr. A kolozsvári függetlenségi pártgyülés. Sepsi Szentgyörgy, 1880. szept. 10. Tartózkodva szólunk a szélsőbal terjeszkedési üzelmeihez, mert ha kissé erősebben írunk ezekről a dolgokról, rögtön kész rá a felelet, hogy a szabadelvű párt „megijedt“. Pedsig hát akármily hangos legyen is a lárma, — akármint éktelen zsivaj töltse is be a levegőt nem leszünk idegesek a szélsőbal szónoklataitól, megszoktuk mi már tőlük az esélét. A szabadelvű pártnak épen nincs oka remegni azok vak lármájától, akik maguk is bevallják, hogy csak azért agitálnak, hogy maguknak tábort alkothassanak: a csőcselék táborát. Ők jól tudják, hogy a legnagyobb szerencsétlenség épen az lenne, ha valaha a szélsőbal parlamenti többségre vergődhetne. Minthogy pedig ez meg nem történhetik, szájaskodnak és hazafiaskodnak üres bombasztokkal, elkopott levegőrontó plrázisokkal. Ma már az ország minden részében kibontotta a függetlenség zászlóját, megveri a dohot, meghúzza a harangot s összecsődit egy néhány szájhazafit, hogy azok tanakodjanak a teendők felől a választások alkalmára. Nem valami nagy baj ez az egész gyülésezhetnémség, a mint mondok, de miután a zaj, ha mindjárt csak üres lárma is, csődíti a publikumot: eljött az ideje körmükre koppantani azon agitátoroknak, kik a népszerűség hajtó vadászatában sokkal beljebb hatoltak, mint ahogy maguk is szerették volna. A szabadelvű párt mindig a tétlen néző szerepére szorítkozott velük szemben. Tán kicsinyelte őket, vagy derogált neki egy oly párttal, mely jóformán még nem is parlamentképes, szembeszállani. Eljött az ideje, hogy tégyen ,félre minden szemérmetességet s bánjék e rakonczátlan párt, tendencziákkal a maga érdeme szerint. Ideje, hogy a szabadelvű párt rendszeres munkásságot kezdjen meg, hogy szervezze magát Ennek mi szükségét látjuk itt vidéken, ha ők a központban máskép gondolkoznak is. Kolozsvárit a gyűlést megtartották a függetlenségiek, volt egy deputatio Háromszékről is ott, s bár a gyűlés lefolyása a jelenlevő egyéni csekélységek számbavehetetlensége minden komolyabb aggodalmat feleslegessé tesz, de azt mégsem tagadhatjuk, hogy ez ismét egy szervezkedő gyűlés volt, melyre a szabadelvű pártnak hasonló szervezkedéssel kell felelnie. Pártunk eddig egyetlen lépést sem tett a maga érdekében , de hiszszük, hogy tenni fog. Elérkezett az ideje. Különben a kolozsvári gyűlés, úgy látszik, kedélyes fiaskóban oszlott fel, legalább az ottani lapok után méltán következtethetjük azt. Haller Rezsőt, az elnököt s a kortes kálvinista papot a Kelet - következő kedélyes sorokban mutatja be olvasóinak . Az „erdélyi szélsőbal“ végrehajtó bizottságának elnökévé dr. 11 a 11 e r 11 e zső urat választotta meg. A gyengébbek kedvéért nem lesz felesleges egy kis magyarázat ezen választás jelentőségéhez. Hogy tize 11 öt. kolozsvári polgárnak ki adott jogot az összes erdélyi részekben állítólag létező szélsőbal netében és számára saját magából tizenkét tagból álló végrehajtó bizottságot választani ? ■— ezt azok kérdezzék, akik szélbaliaknak vallják magukat ; hogy azonban különösen az elnökválasztást minő circumspectus tapintatossággal ejtették meg, azon mi el vagyunk ámulva. Tudvalevő dolog, hogy a magyar országgyűlésen az erdélyi szélbal két tagból áll, Ugron Gáborból és Orbán Balázsból, ketten teszik, alkotják, kormányozzák az erdélyi részekben a szélsőbaloldalt. Tizenhárom évi kitartó munkásságuk, nagy népgyűlések, több rendbeli birlapalapitások s különböző fajta pucscsok után el is értek szerencsésen annyit, hogy a szélsőbaloldal, mely olykor 5 tag által is volt képviselve az Új Magházban, többi képviselőit mind elvesztette s csak ketten maradtak. De ezzel szemben meg van nekik azon vigasztalásuk, hogy e rövid idő alatt Kolozsvárit 15, értekezletre meghívható embert hódítottak meg. — Bármiként áll is azonban a hódítás mérveinek statistikai kiterjedése, — annyi bizonyos, hogy az erdélyrészi szélsőbaloldalnak más elnöke természet szerint nem lehet, mint Ugrón Gábor. Ugrón Gábor azonban igen véres szájú ember, igen sok pucscsot csinált, igen sok volt a sajtópere s igen sokat rugdosódott Udvarhely piaczán ; ő ugyan mindezek daczára megmarad az erdélyrészi szélbal nagy mesterének, de újabb hódításokra olyan elnök kell, aki soha a közügyek terén nem munkálkodván, nem is blamirozhatta magát, szelíd jelleméről már régebb idő óta ismeretes és azon törekvéséről, hogy elvi áldozatok árán is ki akarja köszörülni a múlt választások alkalmával vallott óriási fiaskót, csak újabban lett ismeretessé. Ezeken kívül Haller Rezső teljes mértékben képviseli az erdélyrészi szélbal új hittérítői jellegét, amennyiben élő példát nyújt az elvhűség üres parázisán netalán fennakadó jövendőbeli párthíveknek, hogy mily könnyűséggel meg lehet válni még a választók színe előtt elmondott, kiegyezési programaitól is és mily vígan lehet az ember az ellenpártnak akár elnökévé is. „Erdély fővárosa értelmiségének e fellépése a haza e részének legtávolabbi köreit fogja felriasztani“, mondja az Egyetértés távirata. Nem kételkedünk benne, hogy épen úgy lesz, hanem egy jó tanácscsal mi is szolgálunk a szélbalnak : ezen riasztási czélra ne használják Haller Rezsőt, mert tőle csak a mezei nyulak riadnak meg, hanem ott van Szász Gerő ivezetes fodrokban füstszerűleg gömbölygő hatalmas koromfekete szakállával, felette merész hajlású fasorrával, két felől költői lángban izzó szemeivel s ezeknek kiegészítéséül falrengető érczes hangjával. Ötét hordozzák körül egy fejér lovon párducz-kaczagánynyal s bizonyára az egész országban általános lesz a félriadás, vétség is oszlóban van s igy eredményesebb ülésszak várható, mint a múltkori volt. Kelet Bulgáriából kalandos tervek hirét jelentik a bécsiPressernek. Ezen jelentés szerint ott egy török forradalmi bizottság proklamácziókat terjeszt, melyekben a mohamedánok általános felkelésre szólittatnak fel, melynek a bairani ünnep első napján kell bekövetkezni. E proklamácziókban az is megemlíti étik, hogy az albánok e napon támadják meg Szerbiát. A mohamedánok e felszólítást visszautasították s kijelentették, hogy lehetetlen azt teljesíteni. Eltekintve attól, hogy a jelentés szerint a proklamáczió az albánokat a szerbekkel akarja összeveszíteni, több valótlanság is foglaltatik abban s csupán mint az idők fele érdemel említést. Ernuszt Kelemen orsz. képviselő beszámoló beszédét e hó 1-én tartotta meg választói előtt Felső-Bőrön. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Ausztriával való kiegyezésben nyilvánuló előnyöket megsemmisítve látja a boszniai okkupáczió által , s ez az oka, amiért a kormánytól elfordult. Utal arra, hogy a pénzügyek rendezése elmaradt az országgyűlés alkotmányos súlypontja annak bizottságába, a delegáczióba tétetett át; utal Magyarország szomorú gazdasági és kereskedelmi viszonyaira, mindmegannyi indokolt, amiért a kormánypártból kilépett. Kijelentette végre, hogy a jót és hasznost támogatandja, bárhonnan jöjjön is az ; kinyilatkoztatta, hogy jól esnék neki, ha politikai nézetei választóinál viszhangra találnának, kérte választóit, hogy szabadon nyilatkozzanak s leplezetlenül közöljék vele nézetüket és ha véleményük, meggyőződésük eltérő volna is: reméli, hogy az évek óta fennálló jó viszony és kölcsönös becsülés közte és választói között továbbra is fenn fog maradni. A dunai gőzhajózás és a berlini szerződés. Októberben ül össze az európai dunai bizottság az őszi ülésszakra, melynek legfontosabb tárgya a hajózási szabályzat kidolgozása lesz. E szabályzat alapjául monarchiánk annyi viszontagságon keresztülment tervezete szolgál. Annak előterjesztésekor Anglia és Oroszország konspirácziója következtében kénytelen volt monarchiánk azt viszszavonni.Akkor az aldunai államok is Oroszország — Anglia pártján állottak, azóta azonban a helyzet megváltozott. Románia mellettünk foglalt állást, ami abból is kitetszik, hogy meghatalmazottját a bizottságból visszahívta. Az angol-orosz szó Komédia és még valami. Kézdi-Vásárhely, 1880. szept. 9. Csinnarratta blumm ! Tessék, tessék besétálni, most kezdődik ! A kinek pénze van, annak esze nincs : sebaj, csak tessék besétálni ! A kinek esze volna, pénze nincs , nem tesz semmit, csak tessék ide jönni, itt kap azt is ! A ki fel akar ülni másoknak s lóvá akarja magát tétetni nagyképü góbéknak általa : jöjjön ide, fucscsból pucscsba, pucscsból fucscsba könnyű az átmenet. Szélbali léggel tömött czifra gömbök eresztetnek bengáliai frázisok mellett a levegőbe. Ugrón kötéltánczosok nyaktörő ugrásokkal , légi óbégatásokkal, trombiták recsegése, klarinétok visítása s töltött palackok durrogása közben vitetnek az Olympra, hol szinig arany kisüstben 48 arkangyal főzi a spiritust s nem kell adót fizetni az adta németjének, meg Tisza Kálmánnak, hanem ők nyelik a száraz kortyot, mikor mi a „konyhaza“ egészségére kotyogtatjuk a kulacsot. Csinnarratta blumm ! Tessék, tessék besétálni, most kezdődik ! Kolozsvári híres expeditiónak, lelkes hazafiak jajveszékeléseinek mára vége van. Hanem a komédia még ezután kezdődik. Orbán Balázs nem azért írta meg a Székelyföldet, hogy most cserbe hagyják őt vérei. Ismeri ő a maga embereit szálanként, tudja, hol kell a jó szó, magas ígéret és kecsegtetés. Ugrón ugrik egyet örömében, mikor értésére esett egyik Gönczey-szekeren kitávgyalogolt újdonsült politikus útján, hogy Kézdi-Vásárhelytt a haza meg van mentve, mert hát egy függetlenségi lap október 1-én megindul. Hegedűs (a Pista) habzó szájjal deklamál e fölött való örömében. Szász Gerő verset igér az uj lapnak s egyszersmind bemutatja a kézdi vásárhelyi küldöttség előtt az ő legszavabevehetőbb reporterét, Manasses urat. Manasses vezérczikket ránt elő zsebéből és szónokolni kezd. A sarkantyus pap (Gerő) lelkesül. Elnök csenget és enuncziál: „Mivelhogy kézdivásárhelyi testvéreink e vérrel áztatott konyháza dicsőségére lapot szándékoznak indítani, annálfogva Kossuth Lajos éljen !“ Egetverő riadal. Tableau. Ift Itthon pedig „re bene gesta“ megnépesül a „Szarvas“, boltajtók között s a palánkok előtt politikai klubok alakulnak: mindenki látni akarja őket (a deputatiot tudniillik). — Hja, azok most nagy legények , nem lehet velük beszélni gyalogos embernek. Mi pedig az alatt, míg a vezérügynökség diadaltól ragyogó arczcal jár, kell csendes kontempláczióba merülünk. Hát ennyire jutottunk volna már ? Azt a székely embert, ki csendesen aratja gabonáját s nyugodt lélekkel szántja csekély földjét a jövő reménye fejében, azt a boldogan élő székely népet ismét felzaklatjátok nyugodt életéből. Ismét oda dobjátok közibe az izgalmak égő üszkét, hadd égesse meg házát, telkét, — hadd gyújtsa lángra s hamvassza el boldog lelke nyugodalmát. A pártszenvedélyek, izgató csábitgatások soha sem érnek már véget ? Miért kell egy jóratörekvő szelíd munkásságu nép nyugodalmát álnok próféták hazug csábjaival semmivé tenni? Elérhetetlen merész vágyak, üres ábrándok veszélyes délibábjait miért kell mutogatni annak a népnek, mely az intéző kezek őszinteségében vetett bizalommal nyugodtan, megelégedve dolgozik. Bizony, istenkisértés ez ! Csupa komédiából játszani egy könnyen hivő nemzet boldogságával megbüntethetlen könyv