Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-10-09 / 113. szám
Az osztrákok ismét csak megkezdették a harczot a pozsonyi vásár s közvetve egész Magyarország ellen. Az alsó-ausztriai helytartó határzárt rendelt el Magyarország felől s rendeletében Magyarországot mind marhavészes országnak titulálja. No már ez csakugyan több a soknál is. Hát aztán mire való a közös vámterület Ausztria és Magyarország között, ha az osztrák kormányzat bármikor, bármi ürügy alatt elzárhatja előlünk a szabad bevitelt ? Íme a közösügyes rendszer előnyei, amit a magyar kormányelnök annyira magasztal. A Pozsonyba vásárra vitt gyanús marhákat, melyek nem is magyar földről, hanem Oroszországból csempésztettek be Besztercze-Naszód megyébe, mind levágták már, s egyetlen egynek sem volt semmi baja, a húst is elárusították s az teljesen egészséges volt. Az osztrák helytartó mégis elzárja előlünk a kivitelt. Ügyetlen s tudatlanságot bizonyító a helytartótanács rendelete több részletében is. Először is szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a részről szóló értesítést a magyar kir. földmivelési minisztériumtól Budapesten kapta. Talán bizony azt képzeli az alsó-ausztriai bölcs helytartótanács, hogy a magyar földművelési minisztérium esetleg Bécsben székelhetne. Azután miért rendeli el a Magyarországban levő Pozsony megye ellen a zárt és külön Erdély ellen is ? Hát micsoda terület ma az az Erdély ? Azt sem tanulták még meg a bécsi bürokrácziában, hogy közigazgatásilag nem létezik már Erdély? És miért kárhoztatják el azt a bizonyos egész Erdélyt az egy Beszterczéért, mikor Magyarországnál beérik csupán Pozsony megyével ? Az egész rendelet erejétől végig egy nagy esetlenlenség. Csak olyan buszautó ne volna ! A szemfényvesztők. (göb.) Krisztus a kufárokat kiűzte Isten házából, mert: „ . . . Kincs, arany kínáljon . Nyerészkedéssé szent imád ne váljon!“ És mi fogadjuk a kufárt, kinél leghazafiasabb érzelmeinket s alkotmányos életünk csaknem egyedüli maradványát letéteményeztük. Közilünk jó országgyűlési képviselőnk, nem azért, hogy beszámoljon sáfárkodásáért s felsorolja, mi üdvös dolgokat vitt véghez választókerületéért, hanem azért, hogy megköszönje a kierőszakolt, a pénzen vásárolt bizalmat. A nemzet közszeretetben álló költője jó, a gyenge politikus, ki ezelőtt három évvel azzal hitegetett, miszerint annyira szeret minket a székely népet, hogy nemcsak hátralévő éveit akarja velünk tölteni, hanem közöttünk is akar meghalni. E nagy férfiú jövetelét hirelik a lapok, kinek megérkeztét megelőzte az anti-Krisztus pesti útja és egét megcsillagozza az ilyefalvi kerületbe csempészendő képviselőjelölt. Jókai lesz közöttünk, magával hozván Egeriáját. Beszélni fog folyékonyan, a költők nyelvén, illusztrálva a humor és parabolákkal. Ki fogja fejteni ékesszólása egész hatalmát, hogy megértesse velünk könnyen hivőkkel, miszerint Kassa többre becsülendő, mint az ilyefalvi kerület; hogy ő országos érdeket képviselt s Tisza parancsszava előtt nemcsak neki, hanem nekünk is meg kell hajolni. Felvilágosít, hogy ő, a koszorús nevű, az egész hazáé, s csak akkor vindikálhatunk magunknak dicsőséget, ha majd elkövetkezik még az idő, hogy az ország minden választókerületében elesik s mi ismét megmegválasztjuk. Most nincsen ránk szüksége, mert soha sem történt meg vele ama skandalum, hogy egy kerület kétszer megválaszsza. Lemond rólunk, mert múltjához nem lehet következetlen, s mi jövőre ne tolakodjunk nagy férfiak gondolatkörét háborgatni. Azonban a takaros, józan eszü székely népet soha sem fogja feledni, s ha a lefolyt három év alatt nem is volt alkalma kerületéért valamit tenni, — emlékül maga helyett ajánl egy olyan jelöltet, ki aztán megígéri épen úgy, mint ő, hogy minket soha el nem hagy, minden adót szabadelves következetességgel megszavaz, s ha utána rajongani fogunk, majd felénk tart meghalni. . . . És lesz, aki a búcsúbeszédet megsiratja, mert Prométheuszt az Oceanidák nem gyászolták keservesebben, mint ahogy a tányérnyalók megsiratják Jókait. Mennyi kárbaveszett fáradság, hány aranyos terv száll füstbe ? ! A hollók, a választás hollói szárnyra kelnek, berepkedik a kerületet s hízelgő szavakkal ajánlják a dannok ajándékát. Jókai kétszeri megválasztásáért az ilyefalvi kerület ajándékul az új kormánypárti képviselőjelöltet fogja kapni. Ez ajándékot hozza magával Jókai, mint a köszönet, a hála ajándékát. Tisza Kálmán küldi a székely népnek, hogy Háromszék megye közig, bizottságának október 7-én tartott közgyűlése. Főispán Potsa József a gyűlést 10 órakor megnyitja ; rövid üdvözlő beszéde után báró Apor Gábor alispán olvasta fel a múlt hóról szóló jelentését, melyből a következőket közöljük: A központi ügykezelés akadálytalanul folyt. Iglatóra érkezett 901 drb. Ebből elintéztetett 754 drb. 15 napos útlevél kiadatott 183. Egy évre terjedő útlevél-ajánlat felterjesztett 199. A házi pénztár állása a vizsgálatkor a következő volt: Szeptember havi összes bevétel az augusztus havi pénztármaradékkal 30,503 frt 587a kr. Kiadás 21,491 frt 97a kr. Többlet 12,415 frt 767a kr, a melyből levonva az egyes alapoknál levő 3404 frt 97a kr hiányt, maradt DOH frt 07 kr többlet, melyhez hozzászámítva a letéti napló szerinti 1521 frt 20 kr, szeptember végén a pénztári készlet 10,536 frt 87 kr. A mult közgyűlés határozatai mind kiadattak. Állandó választmányi, igazoló választmányi és járvány-bizottsági gyűlés tartatott. Utóbbinak azon határozata, hogy a kézdivásárhelyi szeszgyárosok, kiknek gyáraiból kifolyó trágyalé annyi veszedelmet hoz a város lakosságára, köteleztessenek hizlalóikat a város belterületéről kiköltöztetni, közbevetett folyamodások következtében a m. kir. belügyminiszter úr által megsemmisíttetett azon utasítással, hogy a korábban kiadott miniszt. rendelet szigorúan hajtassák végre. Ezen miniszteri rendelet némely pontjai végre lettek ugyan hajtva, de a város csatornázására vonatkozó tervek még nem lettek elkészítve, a városban levő szeszgyárosok hizlalóiból a trágyalé még mindig kifolyt s veszélyezteti a szomszéd telkeket és utczákat. Alispán kiment Kézdi-Vásárhelyre, összehívta a szeszgyárosokat, felolvasta a miniszteri rendeletét és kötelességükké tette, hogy a trágyafolyadéknak gödröket készíttessenek. Az elkészítésre október végéig terminust adott. A hó végén a kir. építészeti hivatal egy tagjával és a megyei főorvossal újólag ki fog menni Kézdi-Vásárhelyre és szigorúan meg fogja büntetni azokat, kiknek udvaráról trágya vagy másféle folyadék az utczára kifoly, vagy a szomszéd telkekre átszivárog. Azontúl a városkapitány minden héten pontosan meg fogja vizsgálni a szeszgyárakat és utczákat s hol rendetlenséget és tisztátalanságot tapasztal, nem késik az illető gyártulajdonosokra szigorú büntetést szabni, így remélhető, a hogy kézdivásárhelyi szomorú egészségügyi viszonyokon legalább részben segítve lesz. Végleges megoldás azonban addig nem várható, míg a rendszeres csatornázás el nem készül és az utczák szabályozva nem lesznek, ehhez pedig idő és pénz kell. A miklósván szolgabíró-iroda megvizsgáltatván, rendben találtatott. Tüzeset volt szeptember 29 én Alcsernátonban. Leégett egy csűr, összes kár 130 fit, biztosítva volt 100 frtig. Szeptember 21-én Feltorján három gazda csűre leégett. Kár 679 frt. Biztosítva semmi sem volt. Ezen jelentéssel kapcsolatosan a közigazgatási bizottság utasította az alispánt, hogy a dr. Géber Ede jelentése alapján kiadott miniszteri rendeletet, Ijézdi-Vásárhely közegészségügyi viszonyainak szabályozására nézve, a legnagyobb szigorral hajtsa végre. Séra Tamás, árvaszéki elnök jelentése szerint augusztus végén az árvák létszáma volt 9000 személy. Szeptemberben gyámság alá jött 15 személy, összes létszám 9075. sz. Ebből felszabadult teljkorúság által, nagykorusitás által 12, férjhezmenetel által 1, halálozás által 1, szeptember végén árvalétszám 9000. Augusztus végén gondnokság alatt volt 201. Szaporodás szeptemberben 4. A háromszéki összesített gympénztárnak aug. hófól áthozott készpénze volt 5025 Irt 85 kr. szept. bevétetett különböző czirnen 13407 frt 50 kr. Kiadatott összesen 8482 frt 50 kr, melyet a bevételből levonva, 4925 frt készpénz jött át október hóra. Augusztus végén elintézetlen ügydarab volt 132. Éhez érkezett a mult hó folytán 579. Elintéztetett 295 ügydarab. Elintézetlen 416. Babarczy Ferenc 7. kir. adófelügyelő jelentése szerint szeptember hóban egyenes adó ezirnen bejött 51,770 frt 74 kr, hadmentességi díjban 4486 frt 80 kr. Az eredmény kedvezőbb, mint a mult év szeptember havában, amennyiben egyenes adóban 8574 frt 2270 krral, hadmentességi díjban 2914 frt 57akrral jött be több ez idén. Ideiglenes házadómentességet 9 egyén nyert. Drágoss Elek, kir. ügyész, jelentése szerint az összes fogházakban le volt tartóztatva 54 egyén és pedig 41 férfi, 13 nő. Ezen számból elitélt 29, fegyencz 9, rab 0, fogoly 14, vizsgálat alatti fogoly 25. A letartóztatottak közül esett a kézdi-vásárhelyi fogházra 44, a sepsi-szentgyörgyire 8, a kovásznaira 1, a nagy-ajtaira 1. Szeptember havában a fennebieken kívül megfordult a fogházakban 45 egyén, és pedig a kézdi-vásárhelyi fogházban 8, a sepsi-szentgyörgyiben 12, a kovásznaiban 12, a nagyajtaiban 7. Súlyosabb bűnesetért le volt tartóztatva 12, kik közül 5 gyilkosság, 5 gyújtogatás, 2 rablás bűntényével van vádolva. Rabtartási költség befolyt 298 frt 51 kr. Kiadatott 258 frt 897, kr. A közbiztonság javultnak tekinthető. Bűnvádi jelentés bejött 65, melyek közül egy rablás, 2 gyújtogatás és gyilkossági kísérlet miatt volt. Dr. Antal Mihály, megyei főorvos jelenti, hogy a megye egészségügyi állapota a múlt hó folytán teljesen kielégítő volt. Általában csak a légző szervek hurutos bántalmai észleltettek, melyek lefolyása annyira szorus volt, hogy e miatt halálozás nem fordult elő. Az emésztő szervek hurutos és lobos bántalmai melyek más években ilyenkor járványosan uralkodtak, a jelen év folyamán csak szórványosan mutatkoztak. A heveny fertőző kórok közül a roncsoló toroklob, döghurut, torokgyík és hashagymát csak szórványosan észleltetek. A megyei „Ferencz József kórházban“ ápoltatott 31 férfi, 12 nő. Ezek közül meggyógyul 13, javult 4, meghalt 1, gyógykezelés alatt maradott 19 férfi, 10 nő. Az állategészségügyi viszonyokra vonatkozólag jelenti a főorvos, hogy lépfenében elhullott néhány szarvasmarha. Azon kívül kóros állapot nem fordult elő. Komáromy Andor, kir. tanfelügyelő jelenti, hogy szeptember hó elején a megye területén levő két polgári iskola s két felső népiskola, továbbá a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, bodolai, zágoni, előpataki, nyéni és hídvégi elemi iskolák megkezdették a tanítást. A többi községi iskolák a jelen hó elején nyíltak meg. Kir. tanfelügyelő felkén a közigazgatási bizottságot, hogy a szolgabirák útján intézkedjék a tanulók pontos iskolába járásáról. A sepsiszentgyörgyi polgári iskolához rendes tanítónak kineveztetett Pál Károly, a bánffyhunyadi felső népiskola igazgatója. A sepsi-szentgyörgyi községi elemi leányiskolától Weinberger Fáni és Jancsó Gábor eltávoztak, segédtanítónőnek megválasztatott Lengyel Ilona. A körösi és zalánpataki községi iskolához a tanítói állomásra pályázat lett hirdetve. A pályázat lejárt és a választás egy választási elnöknek ülésen leendő kinevezése után megejtetetik. (Vége következik.) boldogítson. Hisz ő is volt a mienk, épen úgy, mint Jókai, és épen úgy itt hagyott, mint Jókai ! Hallgattunk, mert a sok nagyszájú kortesnek fikácsolásával szemben, kik nem szűntek meg ámítani, hogy Jókai rólunk le nem mond, hallgatásra voltunk kárhoztatva. Most szavunkat emeljük és figyelmeztetjük a választókat ama lelkiismeretlenségre, melyet a kufárok velünk űznek. A fizikai törvények szerint az érés után a rothadás következik. Mindennek határa van, még a békében tartott nép türelmének is. Mi e türelemre apellálunk, s ha majd e türelem a kufárok galádsága fölött kitör, ne nekünk, hanem az intézők maguknak tulajdonítsák a következményeket. Nincs veszedelmesebb az elámított nép ébredésénél és jegyezzék meg maguknak a hatalmasok, hogy az árral szemben sem szolgabíró, sem katonaság meg nem védelmezi! Október 6-ika. Hétfőn volt harmincötödik évfordulója a gyászos emlékű aradi kivégzésnek. Ez az a nap, amelynek emlékéhez a nyilvánosság már nem szokott többé hangzatos leírásokat és körülményességeket csatolni. Tudja mindenki e hazában, mi történt ezen a napon Aradon. Nemcsak azok tudják, akik már érett észszel bírtak a 13 hős tábornok kivégzésekor; tudja a fiatal és legfiatalabb nemzedék is. Írás- és szájhagyomány apáról fiúra szállítja át e nap kegyeletes emlékét, mely aszerint nyer fényességében és dicsőségében, amint az időben távolodik. — A gyászmisék és gyászünnepélyek nem fognak kiveszni erről a napról, s ha a „lebontott fátyol“ mindent el is födött ama nagy időkből (pedig nem födött el semmit), ezt az egy eseményt nem födte el és ne is födje el soha. Nemzeti mythoszunk hatalmas alakjai kell hogy mindig abban a fényességben álljanak a növekvő nemzedékek szemei elé, a mely fényességgel őket a hazáért szenvedett vértanú halál körülvette. Sok tekintetben a mi föltámadásunk ünnepe ez s az is marad beláthatatlan hosszú időkig. Addig, amig a nemzet híven meg tudja őrizni szivében vértanúi iránt tartozó, határtalan kegyeletét. Az aradi gyásznapot, október 6-ikát a fővárosban kegyelettel ünnepelték meg. Délelőtt a 13 aradi vértanú emlékére gyászmise volt a ferencziek templomában, melyet a kegyeletes közönség egészen megtöltött. A díszes katafalk, számtalan gyertyával körülvéve, a templom hajójában közepén volt elhelyezve. Oldalán a magyar czimer, tetején honvédcsákó és kard, babérral övezve. A honvédmenedékház tagjai s az összes budapesti honvédegyesületek testületek testületileg, zászlóik alatt vettek részt a misén. Ott imádkozott mély gyászban, a baloldali első padban, Damjanics özvegye is. A mi-