Nemzet, 1882. szeptember (1. évfolyam, 1-30. szám)
1882-09-01 / 1. szám
Kiadóhivatal : a tik-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj : illdve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ............................................ - ■' I- 3 hónapra ................................................... h » '3 hónapra ................................................... 12 » az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként .......................... 1 » SzERKESZTŐSÉG: 1y Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet 11*1* szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok téri / Athenaumi-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS évi folyam. Budapest, 1882. péntek, szeptember 1-én. 1. szám. j£±.Z, OlUTS-SÓllOJZ ! A hirlapirodalomnak folytonos haladása és naponként fokozódó társadalmi és politikai jelentősége már rég kívánatossátették, hogy az ország legnagyobb és folyton gyarapodó pártja egy egységes orgánuma , mely maga köré gyűjtvén mindazokat, kik a magyar hírlapirodalom terén elveink harczában kiválóbb nevet és súlyt szereztek, az eddiginél is szélesebb körben terjeszthesse a szabadelvű párt eszméit. A szellemi és anyagi erők ez egyesítése lebegett czélul előttünk, midőn az évek hosszú során az eszméink érdekében oly kitartással és eredménynyel küzdő lapoknak, mint a 21-ik évfolyamába lépő »Honon f-ik évfolyamát élő »Ellenőr«-nek egyesülését és egy uj, mindkettőnél terjedelmesebb és gazdagabb lapnak a »Nemzet« -nek megalkotását elhatároztuk. Az új lap maga köré egyesíti úgy a »Hon,« mint az »Ellenőr« főmunkatársait. A főszerkesztőséget Jókai Mór, a felelős szerkesztőséget Láng Lajos vállalták magukra. Főmunkatársaink a »Hon« részéről : Hegedűs Sándor, Visi Imre és Szathmáry György, az »Ellenőr« volt munkatársai közül : Csernátony Lajos, Beksics Gusztáv és Berzeviczy Albert. Az egyes rovatok vezetését kipróbált journalistikai erőkre bíztuk. Az új lap egyik legfőbb törekvése lesz a »Hon« és »Ellenőr« minden régibb külmunkatársát megtartani és újakkal gyarapítani; e mellett kiváló súlyt fog fektetni nemcsak az egyes rovatok gondos vezetéséig arra, hogy úgy a hazai, mint külföldi táviratok gazdagsága és a közélet minden ágára kiterjedő eredeti értesüléssel bősége és gyorsasága által a legfokozottabb igényeknek is megfelelhessen. A »Nemzet« megjelenik a »Hon« eddigi nagyságában naponkint reggel legalább másfél évnyi, délután fél évnyi terjedelemben, melyet szükséghez képest külön mellékletekkel is gyarapítunk. Reggeli lapunk tárczájában szeptember hó 15-én megkezdjük Jókai Mór »Bálványos vár« czímű, a pogány világból merített új regényét, melynek befejeztével Mikszáth Kálmántól közlünk regénypunk első száma Mark Twain egy humoros beszélyét kezdi meg Pulszky Polyxéna fordításában. A »Nemzet« előfizetési ára mindezen gyarapodás daczára nem lesz nagyobb, mint a »Hon« eddigi előfizetési ára. A »Hon« és »Ellenőr« eddigi előfizetőinek, előfizetésük tartamára a »Nemzet«-et küldjük. Az ezen intézkedéssel netalán meg nem elégedő előfizetők kívánságukra visszakapják szeptember l-sején túl terjedő idő előfizeési pénzüket. Budapest, 1882. augusztus 31. If az „Athenaeum“ Tótra IMtor főszerkesztő, irodalmi és nyomdai részvénytársaság mint kiadó. T. .AngeL lajOS felelős szerkesztő. Budaest, augusztus 31. Tenszpartunk és az „Adria“ Magyartszág közlekedési rendszere az utóbbiben óriásléptekben halad öntudatos czélja felé. " kevés álmnak kellett nagyobb küzdelmeket hogy a rocern közlekedés eszközeit, vasutakat z hajózást az állam és a forgalom érdekeinek fele rendzube forraszsza. id’n a legöib miveit államban a vasutak targga tó« - tec jó országutak és csatornák tápwel'- ijlődött nagy forgalmi eszközzé: \nk a -fD kor e gigási alkotása minden ivaités vei *. • forgalom alapjává és a sínek megyszolvau„ gzaz földet melyetmin-Időben országút «,Gg akkor alig szelt, jkliebj a ő°,1 0'í^ szállította az anyagot, melyet a közevse^utnak kell vala épülnie EpvSli v s Tagyunk még némileg a hajódra ne. Dlg Den ngeri najózaT"magas rengett és küik csak össze valának kötendők a zuazföldi vaskattal, nálunk az osztályrészül ju-0, t csekély teipart, magas sziklahegyek által elriasztva az Országtól, apró parti hajózáson i?ül naf»°°k -alomnak nem nyújthatott se tért. .. «ot. ‘ De a mint gen befolyások alatt épült vas«mk, hosszú évig át folytatott okszerű forgalmi fizika által valan a központból a szélrózsa minő anya felé su-szerűen induló rendszeres hálóiá fejlődtek, u, fejlesztő ugyanez okszerű poli egyedüli laza!Qgeri kikötőnket is modern emuimmá és áthitván vaskarjaival a Karstot, köe össze a hazát és tette azt édes, dédelgetett remekévé. A magyar állás regeneratio óta Fiuméba év- évre és szakadatul fektetett milliók megteremk a nikjiui,^ ^alapították a szükséges instítut, feléje terelik az országos forgalom egy részét kereskedelmi várossá, a szó magasabb értelmében nem bírták varázsolni; a befektetések hasznosacsak most kezd némileg megindulni. Ez egyébiránt természetes és ezen senki se fog ütközni, aki Fiume múltját csak némileg ismeri, éli városunk patrícius családjai a vitorlás bagyakorlatában vagyonosodtak meg és ennek adásában látják erejöket is hanyatlani. Egy idegen kézen levő birtok, az 1848-diki rövid ifény után, a domináló Ausztria által is eltaltv, úgyszólván, anyaország nélkül, forgalmáént volt hova gravitálni, nagyobb szabású kezdés nem fejlődhetett s igy azon vállalkozó szerem honosulhatott meg, mely főleg tengerparti testvirágzásának múlhatatlan kelléke. Ezért vannak Fiumének vitorlás hajós birtokai, imák hajó-alkuszai, részben szállitmányosai és leányosai, de sem nagyobb stylü kereskedői, semtulajdonosai s igy nagyobb szabású szállítói altek, s a mi ott újabb időben e téren feltünetei azt egyenesen impoetálni kellett. ,g y kellé*-az állam forgalmi poli,egyik kiírás . megteremteni a ma- Deng’i gőzhajózási vllalatot az »Adriát« s ig) D oda imprtálni budapesti vagy idegen szágbeli nagyereskedőházak fiókjait, hogy fedjék az, ami ma cik csiráiban létezik: a magyarengeri kereskedési tengeri forgalom, és hogy isznát vegyük azon itézménynek, melyet a ámdifrentiák által hazai kötőinknek biztosítani aj ttünk, hogy mindez nem mehe egyszerre vagy rövid falat, azt könnyű belátni,mert nagyok a legyes nehézségek és nehéz a védelem Fiume érdei a külföldi verseny ellen. Addig kürtöltük világgá magyar tengerparti kikötőjének pompás fektét, hogy szinte elegünk is, azt gondolvái egyébre sincs szűkítéte— miután a kikötői pitményeket nagyodéékoztuk, kényelmesenVárni természetes Tiefle váljon meggondoltt-e, hogy talán az y,kivéve, alig van az ,áriának kikötője, »a forgalomra való kintettel, előnye- e, volna situálva ? termelése még túlnyomóan me- J! ...nyeTS örményből állán, ezek elkelése 00 1 a falé való exprtra van utalva ^melyre nézve az Adria, és távokedvezőbb helyzetet nyujta'wn &n)& a nyugati lányban — mel.^frant^g naSz fogyasztási piakiritejj, a felkelési ^ ——__Jj^gamunk ez egyik legfontosabb czikkére nézve, míg gabonára és fára a franczia keleti és északnyugati, valamint Spanyolország partjai, azontúl Belgium és Holland jönnek tekintetbe. A magyar tengeri szállítónak tehát mindannyiszor meg kell kerülnie a Középtengerbe mélyen benyúló olasz félszigetet és csak azután kanyarodni föl akár a liguriai tengerbe, vagy megkerülve Gibraltáron át Spanyolországot, a la manchi csatornába és az angol partokra. És e tengerutat meg kell a magyar szállítónak a lehető legalacsonyabb díjtételek mellett tennie, hogy egyrészt lehetővé tegye exporteurjeinknek a conjuncturák felhasználását, másrészt ellensúlyozza a rövidebb távolságra menő vasutaknak a Duna s az Elba felhasználásával combinált erős versenyét. Küzdenie kell végül ily magyar tengerészeti vállalatnak még a kereskedelem conservativ szokásaival is, mely monarchiánk ellátását hosszú idő óta az éjszaki német kikötőkön át szokta közvetítni és Fiume és Trieszt éjszaki fekvésénél fogva bármely más ország kikötőjénél inkább ki van téve a fejlett kereskedelmű Hamburg és társai vasutak által kifejtett, verífiílVfialfik line a geográfiai helyzetből folyó természetes nehézségek, melyek Fiume kereskedelmének gyors felvirágzását gátolják s a magyar tengeri hajózás helyzetét nehezítik. Mindmegannyi baj, mellyel egyébiránt Triesztnek is küzdenie kell; de megannyi ok egyúttal, hogy minden hivatott tényező tegye meg a lehetőt, hogy a magyar tengeri hajózás előmozdításával, hazai kikötőnk érdekei is előmozdíttassanak. Ha eme féltett érdekeink tökéletes tudatával bírunk, legott világossá fog előttünk válni, hogy nem Trieszt a mi legerősebb concurrensünk, hanem az előbb ecsetelt állapotok és a külföld hatalmas kereskedelmi hajóraja. Trieszt irányában, sokkal fejlettebb kereskedelme s minden állami dédelgetése mellett is, az a nagy előnyünk, hogy a mi országunk termeli azt a búzát, árpát, lisztet, repcét, fát stb., mely a nyugatra indítandó hajóknak a rakományt biztosítja. Ezért nem cultiválta az »osztrák-magyar Lloyd« soha a nyugatot, hanem vezette összes tevékenységét a keletre, az Oriens termékeit hozván a monarchia piaczaira s oda szállitván ennek tömeges iparterményeit. Trieszt és részben Fiume forgalmát a magyar »Adria« keletkezése előtt idegen nemzetek gőzösei közvetítették, melyek egyébiránt csak rakományuk kiegészítése végett szálltak kikötőinkbe, mellesleg vivén ki lisztünket s egyéb czikkeinket, ha déli gyümölcscsel vagy a Fekete- és Középtenger egyéb kikötőinek áruival hatalmas tengeri hajóik meg nem teltek. Rendes, időhöz kötött, havonkinti többszörös biztos alkalmat szolgáltató gőzhajózás Triesztből nőgy Fiuméből épen nem létezett és ennek megteremtése, érdeme a magyar »Adriának.« _ de ezen tevékeny magyar vállalatnak is — daczára az állam segélyezésének — nemcsak a kezdet nehézségeivel, hanem a helyzet és saját állapota hiányosságával kell küzdenie. Azon férfiak, kiknek elévülhetetlen érdemök a magyar »Adria« megteremtése, sejtelmével sem bírtak azon forgalomnak, melyet Magyarország kereskedelmi világa kifejteni képes. Sokkal csekélyebb alaptőkével keletkezvén, semhogy azonnal tekintélyes hajórajjal léphetett volna egyenjogúan a külföldi versenytársulatok körébe, megalkudni volt kénytelen eme versenytársaival és tőlük bérelni ki hajókat, melyekkel a hazai tengeri forgalmat közvetíti. Megakasztva így szabad mozgásában, nemcsak a folyton rendszeres járatokat alig képes fentartani, mi pedig egymagában is nagy előnyt biztosítana az észak-német kikötőkkel szemben, honnan úgyszólván naponkint indulnak hajók Anglia s az óceánon át Amerika felé , hanem nem is képes mindazon relatiókat fentartani, melyeket naponkint fejlődő kiviteli és behozatali kereskedelmünk megteremt. Egyes járatokra bérelt hajókkal ugyanis csak ritka esetben, vagy csak nagy áldozatok árán lehet két-hárora kikötőbe is szállani s igy a társulat kénytelen gyakran elszalasztani a legelőnyösebb fuvarozást, melylyel saját hajóival tekintélyes jövedelemre tehetett volna szert. Mert tagadhatatlan, hogy az okszerűen irányított tengeri szállítás, még az oly kezdetleges viszonyokkal küzdő Fiuméban is igen jövedelmező vállalat. A büszke Hanza utódai az éjszaki tengereken és a hajdani fényéből élő Velencze gőgös patríciusai nagyrészt ez után gyűjtötték fejedelmi vagyonukat. A gőz által kiszorított vitorlások kora lejárt ugyan, he míg a gőzhajózás sok ezreket tesz gazdagokká és számos vállalatokat képesít be osztalékok fizetésére, még a vitorlásokkal való szállítás is megadja vállalkozóinak a mindennapi kenyeret. Nem is szorulna, talán az »Adria« sem a sokat hánytorgatott állami subventióra, hacsak az általa választandó járatokat és csak teljes rakománynyal teljesíthetné. De magasabb kereskedelmi politikai czélok oly járatok ápolását is igényelvén, melyekre teljes rakomány nem akad, a subventió csak a társulatot innen érő károk kiegyenlítésére szolgál, valamint szolgál másrészt a tőkevilág irányában arra, hogy az államnak a vállalatban vetett bizodalmát tolmácsolván, ezt a szükséges tőkeerő megadására ösztönzi. A tőkére pedig az »Adria« okvetlenül appellálni fog, mert üzleti összeköttetései annyira fejlődtek, hogy az általa közvetítendő rendes forgalomnál csak 20—24 saját nagyobb gőzhajójával fog megfelelhetni. Erre valami 10 millió forint szükséges. Államférfiaink meg is barátkoztak az eszmével, hogy a hazai vállalatot az ország és Fiume érdekében azon színvonalra kell emelni, hogy külföldi hasonló vállalatokkal szemben egyenjogúan megállhasson. Hogy pedig törvényhozásunk ne méltányolná a czél fontosságát, melyre az államsegély kérendő lesz, fe sem tehető. Az »Adria« megerősödésével és a pécsi vasússal,a miniallamvasutakat teljesen függetlent teszi a fiumei irány szükség szerinti ápolására nézve mintegy az utolsó lánczszem illesztetik a hazai forgalmi politikába, mely Magyarországnak ez irányban való függetlenítése mellett, kamatoztatni fogja az ország javára is azon számos milliókat, melyeke Fiuméba fektettünk, hogy megteremtsük általa a magyar tengeri kereskedelmet és közvetítőjét a magyar tengeri hajózást. KELETI KÁROLY. KÖZLEMÉNYEK. A mezőgazdasági állapotról. A földmivelésipar és kereskedelmi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól augusztus 23-tól 28-ig beérkezet jelentések szerint a gazdasági állapotra az utóbb hetek tartós esőzései hátrányos befolyással voltak. A kedvezőtlen időjárás elsősorban a cséplést és nyomtatást hátráltatja , s a behordott gabona minősége is szenvedett némileg, pl. Nógrád- és Heves megyékben, de még inkább károsodott a kinlevő be nőre hordott gabona, mi iránt Abaúj-, Gömör-, Hont- Hunyad-, Kolozs-, Sáros-, Ugocsa-, Ung- és Zemplén megyékből érkezett legsűrűbb panasz. Az amúgy is gyenge szénatermésben, és a jobban sikerült sárjában is sok kárt tettek az esők. A burgonyát az ország északi vidékén átalában rothadás fenyegeti. A szőlők is szenvedtek, kivált a dunántúli megyékben. Az erdélyi részekben, hol a tenyészet még kevésbé haladt előre, az esőzések káros hatása átalában kevésbé érezhető. A gabonaforgalom és az árufelvétel a vasutakon. A gabonaforgalom ez idő szerint fölötte élénk, úgy hogy a szállítás már ezen körülménynél fogva is fönnakadhat. Hogy ez meg ne történjék, a vasúti m. kir. főfelügyelőség — mint illetékes helyről értesülünk — utasította a hazai szállítási vállalatokat, miszerint legalább mindaddig, míg az egyes állomásokon nagyobb gabonamennyiségek kerülnek feladásra, illetőleg rákmaradványok léteznek, az elszállítási munkának, valamint a gabnaszállítmányok feladásának szünetelni nem szabad. A vasúti főfelügyelőség ezen rendeletét csakis közhelyesléssel lehet üdvözölni, noha eddig, hisszük, nem volt e tekintetben ok panaszra, mert ezáltal eleje fog vézetni azon súrlódásoknak, melyek az vasár- és ünnepnapok megtartását illetőleg felmerülhető nézetkülönbségből egyrészt, a lelkészi hivatalok másrészt pedig a közlekedési vállalatok közegei s a feladók között támadhatnának. A magyar államvasutakon fölmerült kocsihiány ehárítása czéljából Tolnay Lajos főigazgató, értesülésünk szerint, szerződést kötött az osztrák állami vasúttársaság főigazgatóságával, amelynek értelmében az osztrák államvasut 100 drb födött teherkocsit bocsátja magyar államvasutak rendelkezésére.Ugyanezen szerződés szerint az osztrák államvasut átenged 1 magyar államvasutnak cserében 50 drb harmadosztályú személykocsiért ötven darab teherkocsit. Ezen csere érvénye természetesen hosszabb időre szól. Tolnay Lajos vasúti főigazgató tegnap este Párisba utazott; ezen utazás czélja az, hogy szerződést kössön a franczia vasúttársaságokkal teherkocsik átengedésre nézve. A magyar leszámítoló és pénzváltóbank 1882. első félévi mérlegéről az igazgatóság a következő értesítést bocsátotta ki: Bevétel: IHSZ Avtnvpren/tcr. áldozat 102,121.81 frt, értékpapír és értékpapír kamatszámla 125,348.68 frt, Lombard és report számla 103,692.62 frt, Jutalékok 18,951.91 frt, érczpénz és külföldi váltók, 40,665.49 frt.. Váltó - kamatszámla 66,888,06 frt. Áruosztály nyereménye, kezelési költségek levonása után 21,604,51 frt, összesen 479.273,08 forint. Kiadás : Kamatszámlán 21,793,86 forint. Áruosztály kamatszámlán 15,143,74 forint. Adószámlán 20.000 frt. Tiszti illetmények, alkuszdijak, vitelbér, sürgönydij és egyéb költségek 83,798.50 frt, összesen 140,736.10 frt. Nyereség 1882. június 30-án 338536.98 frt. A kimutatott nyeremény majdnem teljesen a folyó bank- és áruüzletből ered. A múlt évből származó áldozat annyiban nem veendő tekintetbe, amennyiben a múlt évi december 31-iki árfolyamokat, őszszehasonlítva a folyó évi június 30-ai árfolyamokkal, azt találjuk, hogy a még meglevő értékpapíroknak értékkereslete ezen áthozatalt legnagyobb részben felemészti. A magyar jelzáloghitelbank félévi mérlegéről az igazgatóság a következő értesítést bocsátotta ki : u e v t - 1 „ i. . lTj-----lOOl-től 20,211 frt 48 kr, jutalékok és egyéb jövedelmek a jelzálog- és banküzletből 119,040 frt 15 kr, kamatjövedelmek 323,421 frt 37 kr, nyereség külföldi váltókon 4954 frt 49 kr, összesen 467,627 frt 49 kr. Kiadások: Igazgatási és kezelési összes költségek 55,106 frt 64 kr, adók és illetékek 23,643 frt 6 kr, az értékpapírkészlet árcsökkenése 2600 frt 48 kr, összesen 81,350 frt 18 kr. Tiszta jövedelem 386,277 frt 31 kr. A fentebbi nettó eredmény kizárólag a folyó üzletből származik és pro rata temporis mintegy 61/*0/0) kamatozásnak felel meg aranyban, mely eredményhez a zálogleveleken való nyereség csak annyiban járult, a mennyiben ily czimletek folyó évi junius végéig tényleg elkeltek, míg a tárczában maradt záloglevelek folyó évi junius 30-iki árfolyamon alul, illetve a beszerzési ár mellett vetettek föl. Az értékpapírállomány, mely mintegy 4 millió frtot teszen és kizárólag elsőbbségi kötelezvényekből és járadékokból áll, i. é. június 30-ika óta áremelkedésnek ment elébe. A tényleg valósult jelzálogkölcsönök fejében, i. é. június végén 14,301,000 frt záloglevél volt forgalomban , ezenkívül községi kölcsönök több millió frt erejéig lettek lebonyolítva. A gyulai sertés vásárra, mely tegnapelőtt és tegnap tartatott, levelezőnk tudósítása szerint elég élénk volt a felhajtás, összesen mintegy 25.000 drb sertést hajtottak föl. A vásár előnapján elkeltek tarlóról behajtott 11/2 éves sertések, páronként 70—82 frton, 5—6 hónapos malaczok páronként 35—40 frtig. A hangulat igen élénk és az árak szilárdak. Tegnap, a vásár főnapján hiányzott az áru, a kínálat nem állt arányban a vételkedvvel, ezért a hangulat is lanyhássá vált. A tiszaszabályozási törvény tárgyalása. A szolnok-csongrád jobbparti társulat ma Fekete Márton kormánybiztos, Csongrád megye főjegyzőjének elnöklete alatt értekezletet tartott. Az értekezlet egyik érdekes tárgya volt a tiszai társulatok szervezéséről szóló törvényjavaslat. A vitában a kormánybiztoson kívül Harkányi Frigyes, Darányi Ignácz, Nepper Ferencz orsz. képviselők és Lestár Péter Kecskemét város polgármestere vettek részt. A vita befejeztével kimondatott, hogy miután a társulati terület őstermelési értéke az állami végrehajtás folytán felmerült költségek által már megtámadtatok, a kormány financiális előterjesztéseinek ismerete nélkül az administratív szervezetre nézve a társulat nem nyilatkozhatik azért sem, mert a közlekedési minisztériumban közbejött változás után nem is tudhatja a társulat, hogy a kinevezendő közlekedésügyi miniszter fenn fogja-e tartani jelen szövegben a törvényjavaslatot. Különben annyit eleve is egyhangúlag kijelentett a társulat, hogy átalánosságban a közp. bizottság által — eddigi határozatai nyomán — elfogadandó álláspontot teszi ezen kérdésben magáévá. 130 fttól 160 ftig fizettettek. — Bécsi vágóra vett 12 db, díja 22 fttól 32 ftig, a vásár csendes kevéssé volt vevők által látogatva. Az osztrák államvasut üzletvezetősége a tett kérdezősködések következtében tudatja velü, hogy az állomások az élénkebb gabonaforgalom állta óta már utasítják, hogy gabona-szállítmány- továbbítás végett az ünnep- és vasárnapok délei óráiban is fogadjanak el, amennyiben az ellen a hí hatóságok által kifogás nem létezik. Vásári tudósítások, vásári tudósítások. Budapesti marhavásár. A ma tartott heti marhavásárra felhajtatott: összesen 1872 db nagy és 5854 db apró marha. Ebből eladatott 31 bika dbja 34 fttól 138 ftig, 802 ökör párja 147 ftól 345 ftig, 700 v. tehén párja 115 fttól 257 ftig, 136 fejős tehén ibja 73 fttól 158 ftig, 203 bivaly párja 145 fttól — 225 ftig, 232 borjú dbja 13—36 ftig, 5622 birkapárja 13—25 ftig, Ökörhús 100 kgmja 53—56 ftig, tehén hús 48—54 ftig, borjú hús 54—72 ftig, bival hús 46—49 ftig, nyers szalonna 100 kgmja 68—72 ftig, sertészsír 74—76 ftig. Budapesti lóvásár. A ma tartott heti marhavásárra felhajtatott 219 db 16. Ebtől eladatott 35 db írlólevél mellett 36 és átiratás 1 mellett 69 db — öszszes eladás 104 db ; az árak dbonként jobb lovaknál Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Alig. 31-e Az üzlet változatlan. Magyar fiatal nő 61—611/a, közép 61—62. Szedett nehéz 57— közép 58— 59, könnyű —.—. Romániai lesnyi nehéz 611/a—621/a átmeneti, közép 60 átmeneti —.—. Eredeti nehéz —.—. átme. —. Szerbiai nehéz 62—621/a átmeneti, közép 60 —51 átmeneti. Az árak bizttlt sertéseknél tonkint 45 kilo és 4°/0 levonással kilogrammnl értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, mel mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkit arany forint vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Augusztus 31. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) Búza magendő mennyiségben kínáltatott. A malmok vétkedve gyenge, és csak miután az eladók 50 krral olcsóbban váltak el készletüktől, kelt el mi egy 14,000 méter mázsa. Rozs, árpa és zab változatlan, tenger krral olcsóbban kelt. A határidőüzlet már a délelőtt folibán ellanyhult és miután Berlinből délután 3 mikával olcsóbb árakat jeleztek, további árcsökkent szenvedtek. Búza őszre elkelt mintegy 10,000 mm. frt 38 kr és 9 frt 28 kr közt ingadozó árakon. Zllati jegyzés: 9 frt 26 kr pénz, 9 frt 28 krs áru. Búza tavaszra eladatott 15,000 mm. 955 kr és 9 frt 46 kr közt váltakozva. Zárlati jegyzé 9 frt 44 kr pénz, 9 frt 46 kr árú. Bánáti tengeri elkelt 2500 mm. 5 bokron. Zárlati jegyzés: 5 frt 89 kr pénz, 5 forint 1 kr árú. Zab őszre. Győrött átvéve eladatott éj rakomány 6 frt 10 kron. Zárlati jegyzés 6 frt 8 pénz, 6 frt 10 kr árú. Tavaszra elkelt szinti 1400 mm. 6 frt 20 kron; zárlati jegyzés 6 frt 18 ’ pénz, 6 frt 20 kr árú. Értéküzlet. (Délutáni előtőzsde.) Mz a megnyitás előtt is felette élénken folyt, miutt Berlinből a jegyzések igen magasak voltak és eg nagy győzelemről volt a szó, melyet az angolé Arabi pasa csapatjai felett nyertek volna. Uj ar. jár. 88.021/2-en, papirjár. 86.921/2-a Osztrák hitelrészv. 315.50-ig, magyar hitelrész 302.55-ig kerestettek és köttettek. Délutáni tőzsde. A megnyitás még kedvezőbb volt. Uj ar. jár. 88.10-en, papirjár. 87-es Osztr. hitelrészvények 316.30-ig, magy. hitelbank 302.50- ig, leszám. bank 106.25-ig, osztr. államvasi 344.50— 345-ön forogtak. A szilárdság, mely a magy. váltó- és 11 számitoló bank részvényeiben néhány napi észlelhető, a mára elvárt félévi mérleg közzé tételére vezethető vissza. Az üzlet folytán az üzérkedési értékek gyorgébb árakat mutatnak fel, mások pedig haladássá zárulnak. A zárlat 5 órakor a következő: U. ar. jár. 87.80, papirj. 86.70, osztr. hitelrészv. 315.9( magy. hitelrészv. 302.50, osztr. államv. 344.50, leszámitolób. 107, jelzálogb. 126.75, déli vasút 154.50 * 8 Budapesti hajóforgalom. Folyó hó 30-án a Duna bal partján a következő vízi járművek köttettek ki u. m.: Stefanovics Mihály m. h. »Gyula« háza 1069 mm., árpa 730 mm. hab 39 mm. Orsováról. — Geringer és Berger 8. sz. m. h. 11 sz. húza 2081 mm. Bajáról. — Stágel Ferencz l. sz. m. , falkő 100 mm., Szigetvárról. — Herez Herman m. h. »Adony huza 18 mm., zab 248 mm. Kis-Apostagról. — Ugyanez : rabuza 2106 mm., Adonyból. — Jaczkó Imre m. h. »Földvár huza 845 mm., árpa 454 mm., Kalocsáról. — Luczenbache Pál ut. 24. sz. m. h. tűzifa 384 kbm., Verőczéről. — Ugyanez 8. sz. m. h. tűzifa 325 kbm. Verőczéről. — Freund és Trebine m. h. búza 644 mm., árpa 910 mm., zab 421 mm., Úszódról.Lord Samu és társa 20 talp. deszka 2000 mm., Komáromból — Séri József m. h. faltégla 25,000 drb, Újfaluból. — Luczenbacher Pál ut. m. h. 16. sz. tűzifa 325 kbm., Szobbról. — Freund és fiai m. h. 16. sz. tűzifa 325 kbm., Szobbról. — Freund Jakab és fiai m. h. »Jakab« búza 1447 mm., Szegszárdról. — Holonics Ferencz 1 ladik gyümölcs 20 mm., Verőczéről. —Pásztor István 1 1. gyümölcs 30 mm., Verőczéről. - Szabó Lajos 1 1. gyümölcs 30 mm., Dömösröl. — Horváth Mihály 11. gyümölcs 80 mm. Verőczéről.