Nemzet, 1882. szeptember (1. évfolyam, 1-30. szám)
1882-09-12 / 12. szám
Kiadóhivatal : Barétok-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ................................................... 2 frt. 3 hónapra ................................................... 6 » 6 hónapra ...................................................* 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés negyedévenként .......................... 1 * 1. évi folyam. Budapest, 1882. kedd, szeptember 12. 12. szám. REGGELI KIADÁS Barátok-tere, Athenaeum-épület, L emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk eL Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok tere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, szeptember 11. A trieszti kiállításról. Trieszt, szept. 8. Végre el lehet mondani, hogy a sietséggel rendezett kiállítás készen van, de mind e mellett még van néhány részlet, mely csak e hét végén lesz teljes. Ma már mégis ott állunk, hogy egész képet alkothatunk magunknak. A bécsi világtárlattal hasztalan akarnánk ezt a kiállítást párhuzamba hozni; maga a jobban itthon levő osztrák ipar, még a közel vidékről is aránylag sem állja ki az összehasonlítást a bécsi tárlaton bemutatott osztrák iparral. Mindamellett némely szakban lehet bizonyos ipartörténeti tanulságot vonni le a 10 éves haladásról. A művészeti tökély szempontjából, némely ágakban, föltétlenül megállapítható és határozottan föltűnő haladást tapasztalunk, így az osztrák üvegipar, az osztrák vasipar, de sőt az egész érczipar, haladást tanúsít. A gépiparról nem szólhatunk, ez gyéren van Triesztben képviselve. A közönséges gyapjú és gyapot szövet-iparon semmi haladás nem vehető észre. A posztószövetekben csaknem visszaesés tapasztalható. Kocsikban, bútorokban csíny és ízlés szempontjából haladás tűnik föl. Az egész faipar, a műipari szempontokból szintén haladást mutat. A legszámosabb iparágnál észrevehetők a felsőbb tanintézetek működései. A nyers termények ellenben átalában hanyatlottak. Nemcsak a csekélyebb mértékben történt kiállítása de maguk a kiállított tárgyak sem teszik azt a kellemes benyomást, amelyet a bécsi tárlaton tapasztaltunk. Az ember lelkét bizonyos kétkedő szorongás fogja el, a kiállított kevés nyerstermény csekélyebb fajtulajdonságait tekintve. A mezőgazdasági, kerti és állati terményekről nem is szólva, a bányatermelvények és erdőtermékek is kellemetlen benyomást okoznak. Ellenben a felkészítményeken meg látszik műtani iskolák nyoma. Az érczek és ásványok finomabban vannak kidolgozva, a faneműek sokkal tökéletesebben előállítva, noha az anyag, melyből vétettek, nem javult. A teljesen kész tárgyaknál idegen nyersanyag szerepel. Ez az, ami kell, hogy gondolkodóba ejtse az osztrák közgazdaság férfiait. De minket is , mert eddig a nyers anyagok nagy részét mi szolgáltattuk volt Ausztriának. Az osztrák fonóipar alig mutat föl valamit, a mi nyers terményeinkből volna készítve. Még az olajgyárak repczéiben is sok az idegen. Csupán búzánk, borunk áll még helyén. Kendere, lene, gyapjúja Ausztriának sincs. Kendert Ausztriából csak két kiállító mutat be: egy karinthiai termelő rossz fekete árut, és egy isztriai csupa bolognai és cessenai kendert. Ez azután szebb mint a miénk. Habár nincsenek olyan nemes fajtulajdonságai, mint a kormány által, a poklai kir. kincstári kisérleti telepen termelt kendereknek. Az erdőtermékekből vett magyar felkészítmények igen szépek és jók, habár az asztalos borítékdeszkákból bizony még keveset produkálunk. Egyéb finom deszkák szép számmal vannak kiállítva. Egyenesen ipari szempontból, nagyjelentőségű kiállítóink vanak p. u. a Ganz-féle vasöntő és majolika és porczellángyáraink. Ipartudományunk egyebekben való haladása igen aggasztó, noha a késmárki vászon és fonalfehérítő, valamint a gácsi posztógyár szépen kezdenek előre törni. A budapesti diszmóüzleteknek komolyabb és szolidabb irányt kellene ajánlanunk. Nevezetes tért foglal el hajlított bútoriparunk e tárgyban gazdagabbak vagyunk az osztrákoknál. A régi e nemű gyárak jól vannak képviselve. El nem mulaszthatom annak megemlítését, hogy a hajlított bútoriparban, legújabban egy fiumei lépett a versenybe. Ez az új gyár meglepő dolgokat művel. Nem aggat gyártmányaira selyem czafrangokat, de hajlításaiban oly magas technikai tökély, kivitelben olyan meglepő csin, a kidolgozásban oly nagyfokú finomság van, s átalában oly nemes ízlés mutatkozik tárgyain, ami kell, hogy gondolkodóba ejtse régibb, öregebb versenytársait kivétel nélkül! Lisztünk tűrhetőleg, boraink szintén tekintélyesen vannak képviselve a kiállításban. Azonban borainkra nézve azon megjegyzést kell tennem, hogy Bécsben választékosabbak voltunk a kiállításban, de az izletőben, a csárdában, Triesztben hasonlíthatatlanul lelkiismeretesebb, tapintatosabb, szóval sikerültebb a magyar borok bemutatása. Noha még mindig több fajt lehetne itt is produkálni, és a tokaji izleltetőt nem volna szabad a többitől oly nagyon elütő áron — kis poharanként (gyüszünként) 30, 40, 50, sőt 80 áron — adni. A triesztiek kezdik a kiállítást szorgalmasabban látogatni, az itteni iparosok is többen elfoglalták üresen tartott helyeiket, így az egész kezd kellemesebb színt ölteni. A magyar kiállítás igen tömött. Az osztrák épen szomszédunkban eső részén tátongó üresség maradt. A nyereménytárgyak már megvásároltattak. A magyar osztályban alig 12% vezetett. A kiállítás végre valahára kezd kiállítás lenni A triesztiek levetik lassan-lassan politikai gyanujukat s mindinkább belátják, hogy a kiállítás életkérdést képez rájuk nézve. A jury munkálatait holnap kezdi meg. A bíráló bizottságról szólva, nem hallgathatom el, hogy Magyarország a juryben kissé erősebben lehetne képviselve. Eddig azonban a meghívottak sincsenek mind jelen és az itt levők közt sok az új tapasztalatlan ember. BAKAY NÁNDOR: Felsőmagyarországi halászati egyesület. Igló, szeptember 9. Az egyesület ez évi közgyűlését, kapcsolatban a halászati eszközök és készítmények kiállításával Iglón tartotta meg. A kiállítást a r. k. népiskola tornahelyiségében, mint már táviratilag jelentettük, folyó hó 8-án d. e. 10 órakor nyitotta meg gróf Migazzi Vilmos, az egyesület és a kiállítás elnöke, nagyszámú és válogatott érdeklődő közönség jelenlétében. A felföldi haltenyésztés előmozdítása érdekében fáradhatlanul buzgólkodó gróf beszédében hangsúlyozó, hogy e téren csakis a kezdet kezdetén állunk és megjegyezvén, hogy a jelenleg létesült halászati kiállítás országunkban az első, azt megnyitónak nyilvánította. A kiállítás, tekintve a kezdeményezés számtalan nehézségeit, igen sikerültnek mondható. Az iglói főgymnasium gazdag múzeumából a halnak ellenségeit mutatta be. Hosszú, széles, mohhal csinosan berakott állványon láttuk az ichtyophag madarak egész sorát, a halászó sastól kezdve le az apró billegényig. Gróf Migazzy számtalan halászati eszközein és készítményein kívül kaliforniai lazaczokat és pisztrángokat állított ki, kezdve a borsónagyságu ébrénytől és az egy-két hetes halacskától egész a tizennyolcz hónapos példányig. A kiállított darabok a gróf aranyosul aróti haltenyésztőjéből kerültek ki. A árvaváraljai uradalom főerdőmestere Rowland kitömött halakat, halat pusztító madarakat, vidrákat, egereket, cziczkányokat stb. állitott ki. Az iglói m. kir. haltenyésztő igazgatója Ploderer a Hernád pisztrángjait és lazaczait mutatta be, azonkívül rákokat, arany és ezüst halacskákat, szalamandereket s sok más viziállatot hozott, melyek aquariumokban vannak elhelyezve. A halászat gazdag irodalmából gróf Migazzon kívül Hazslinszky Gyula az iglói mintagazdaság igazgatója és mások mutattak be egyes szakmunkákat. Az említett kiállítók, valamint Keppel- Knigth alezredes és Tundasz őrnagy a háló- és horoghalászat legkülönfélébb eszközeivel díszítették fel az egész kiállítási helyiséget. A kiállítás egyátalában oly tanulságos volt, hogy még a laikus is haszonnal és megelégedéssel tekinthette meg és bizonyára nem távozott onnan a nélkül, hogy ne tanult volna. Hálával tartozunk gróf Migazzy ő méltóságának még különösen azon szívességért, melylyel a kiállítás megtekintését a kir. tanitóképezde és az ev. főgymnasium növendékeinek dij nélkül felajánló, E. hó 9-én reggeli 10 órakor tartatott meg__ az egyesület közgyűlése a városház kistermében. Örömünkre szolgált, hogy e helyütt valamennyi felső megyéből, Gömörből, Liptóból, Turóczból, Trencsénből, Árvából és Sárosból láttunk vendégeket. Az elnök szívélyes megnyitója után felolvastatott a szorgalommal és különös szakértelemmel összeállított évi jelentés. A munkálat megemlékezik a kereskedelmi miniszter által az egylet irányában mindenkor tanúsított készséges támogatásról. A közgyűlés ezért a miniszternek jegyzőkönyvi köszönetet és elismerést szavaz. A jelentés továbbá tudatja, hogy a kereskedelmi minisztérium az iglói állami haltenyésztő-intézetet az egyesület felügyelése, illetőleg kezelése alá helyezi. A kormány a maga részéről dr. Perech által gyakorolja felügyeleti jogát, aki szakkörökben régóta elismert auctoritás. Az egylet által a kellő intézkedések megtételével Scher 11 polgármester, Máriássy földbirtokos, Róth tanár, Keppel alezredes, Tundas őrnagy és Csáky Zeno bízattak meg. A jelentésből megtudtuk, hogy a lefolyt évben százezrenként bocsáttatott az apró hal, a kaliforniai és pataki pisztráng, a rajnai lazacz a Poprád, Leibitz Hernád és más felvidéki folyókba. A »Halászati Lapok« szerkesztősége és kiadóhivatala az elnök lakhelyére való tekintetből Budapestről áttétetik Aranyos-Marótra stb. Az elnöklő grófnak annyi szakavatottsággal összeállított és a halászat érdekeit minden irányban megvilágító jelentését hangos éljenzéssel fogadja a közgyűlés és köszönetét és elismerését jegyzőkönyvbe rendeli iktatni. A pénztárnoki jelentés és több egyleti ügy elintézése után a gyűlés véget ért. A reá következő banketten az egyleti tagokon kívül több városi és vidéki előkelő polgár vett részt. Az első toasztot gróf Migazzy Vilmos a kereskedelmi miniszterre dr. Kemény Gáborra mondta, mire Kéer ügyvéd hosszas beszédben az elnöklő gróf érdemeit és nemes törekvéseit sorolta fel, lelkesen éltetvén a nemes férfit. Utánna dr. Rufy ivott Igló városára. A város nevében Bukovinszki tanácsnok válaszolt, éltetve a szívesen látott vendégeket. Régi magyar szokás szerint folyt azután a pohárköszöntés még jó ideig. A közgyűlés, de kivált a kiállítás sikerdúsnak mutatkozott. Mind a kettő hódított a nagy közönségben és — amire szüksége van — számos barátot és támogatót nyert a halászatnak Magyarországban. WIENER PÉTER: csikóvásárlás a katonai kincstár számára. 25-én délelőtt 9 órától kezdve marha-, juh-, sertésvásár és árverés lesz, és a díjak kiosztása, és a kiállítási sorsjátékok húzása fog megtörténni. Azok, akik az erdélyi gazdasági egylet titkári hivatalától Kolozsvárit a kiállítási »állandó belépti jegyet,« melynek ára 2 forint, kiváltják, a m. kir. állami vasutak összes vonalain, valamint a szamosvölgyi vasúton a rendes menetdij egy harmadrészének elengedésével utazhatnak Koozsvárra s onnan vissza, mely kedvezmény szept. hó 15-étől 30-áig tart. Mint értesülünk 200-nál több szarvasmarha lesz képviselve a kiállításon s igy erélyrészi kiváló tenyészanyag beszerzésére ritka alkalom kínálkozik. Az 1884-iki budapesti országos kiállítás ügyében báró Kemény Gábor földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter a következő átiratot intézte az országos iparegyesülethez: »A Budapesten rendezni tervezett országos kiállítás ügyében az érdekelt tényezők közreműködése mellett folyó évi szeptember hó 18-án d. u. 5 órakor a vezetésem alatt álló minisztériumban értekezletet óhajtván tartani, fölkérem az egyesületet, hogy ezen értekezletre képviselőket küldjön ki.« Az országos iparegyesület e felszólítás folytán az értekezleten leendő részvételre következőket küldötte ki : Zichy Jenő grófot, Mudrony Soma igazgatót, Ráth Károlyt, Thék Endrét és Posner Károly Lajost. Miután ezek közül többen a trieszti dállítás jury-munkálatainak megkezdése alkalmából jelenleg Triesztben tartózkodnak, az országos iparegyesület a távollevőket az értekezletre haza hívta. — Ugyanez értekezletre a főváros részéről képviselőül Gerlóczy Károly alpolgármester, Cséry Lajos, Preuszner József, Királyi Pál, Mend István, Pucher József, Szitányi Izidor, Scheich Károly biz. tagok és Matuska Alajos tanácsjegyző küldettek ki. A nyári istállózás leghelyesebb módja. Ilyezsma a rövid gazdasági munkára hirdet a tevékeny békésmegyei gazdasági egylet irodalmi pályázatot. Az egyesület azon meggyőződésből indulva ki, hogy a magyar alföldön divó gazdálkodási rendszerben a szemtermelés és állattartás közt az utóbbinak hátrányára uralkodó nagy aránytalanságon, főleg gazdasági állatainknak nagyobb mérvű tartása által kell segítenünk: az állattartásnak az utóbbi évtizedek alatt az alföldön előállott azon nehézségével szemben, mely szerint legelőink folytonos kevesbültével a gazdaközönség a legeltetési rendszert pótolni hivatott istállózási rendszerrel részint kevéssé ismerős, részint megbarátkozni nem hajlandó czélul, tűzte ki: felvilágosítani a gazdaközönséget a felől, hogy a legelő fogytának nem szabad hogy a gazdasági állatok állományának megszorítása legyen következményre, sőt hogy az istállózási rendszer (a sarlónak kellő felhasználásával) nem csak ugyanannyi, de még több állatnak haszonnal tartását és tenyésztését teszi lehetővé. E végre pályázatot nyit egy népszerű nyelven írt rövidebb munkára, mely a nyári istállózásnak alföldünk viszonyai által javasolt leghelyesebb rendszere felől, tekintettel mind az állattok fajára, mind a tenyésztés czéljaira és belevonva az évad kívánta a kolban tartást és a sarlólegelőnek kellő felhasználását is — egyszerű, világos, meggyőző modorban adjon felvilágosítást és útmutatást. Terjedelmére nézve a munka mintegy 8 írott iv lehet és legkésőbben 1883 február 1-ig az egylet elnökségéhez (B.Csabán) idegen kézzel írva, és a szerző nevét tartalmazó lepecsételt jeligés levél mellékelésével beadassék. Az egylet részéről kinevezendő szakértők által legjobbnak ítélendő munka, ha díjra általában véve érdemes 50 db 10 frcos aranynyal fog oly feltétel mellett díjaztatni, hogy annak — ingyen terjesztése czéljából — a legközelebbi egyleti értesítőben leendő kinyomatási és további 2000 példányban eszközlendő első kiadási joga az egyletet, árusítási czélból azontúl történendő kiadásának joga pedig a szerzőt illeti. Az »Első viszonylagos takarék-és segélyszövetkezet« tegnap délután Bieber Antal elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott az alapszabályok egy pontjának módosítása végett. A fokozódó ügyforgalom ugyanis szüségessé tette, hogy az igazgatósági tagok szavaira felemeltessék és egy vezérigazgató választassák s végül, hogy a szövetkezet erkölcsi tekintélyének emelésére egy előkelő egyén elnökül felkeressék. Miután a közgyűlés az igazgatóságnak erre vonatkozó indítványát elfogadta, a választást a következőképen ejtették meg: elnök báró Ltockinger János, vezérigazgató Bieber Antal s igazgatósági tagok: Gottemann Rezső, Legányi Lajos, Mika János, Ottenreiter József, Sik Imre, Szentes Imre és Tábory Ede. Az elnököt választott küldöttség hívta meg a közgyűlésbe, ki megjelenvén, a Bieber Antal igazgató által átadott mandátumot elfogadta és adott válaszában megígérte, hogy a szövetkezetét, mely fontos nemzetgazdászati czél, kisiparosok és kiskereskedők segélyezése végett alakult, tőle telhetőleg minden tekintetben pártolni fogja. Ezzel a közgyűlés véget ért. A phylloxera pusztításai és a törvényhatóságok Az ország borvidékekkel bíró törvényhatóságaihoz Kemény Gábor báró földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter körlevelet intézett, melyben a phylloxera rohamos terjedésének meggátlása végett felhívja a közönség figyelmét a minden irányban való hathatós részvételre a folytatandó védekezési eljárásban. A miniszter körlevele szerint az ország több szőlővidékein, rohamos pusztítás jeleivel fellépett rovar ez idő szerint 69 infectiós pontról veszélyezteti legnemesebb borvidékeinket és jelentékeny közgazdasági fontossággal bíró szőlészetünket. Tekintette arra, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel a baj terjedését meglassítani, pusztulófélben levő szőlőink termőképességét megtartani egyedül akkor leszünk képesek, ha egyesült erővel mindenki készséggel megteszi mindazt, amit a tudomány és a tapasztalat eddig alkalmazásba venni ajánlott; tekintettel továbbá arra, hogy a miniszter közegei által teljesített védekezési eljárás sikerét egyedül az összes érdekeltek és a hatósági közegek támogatása biztosíthatja és így az ország több vidékein fellépett veszedelem továbbterjedését ez idő szerint, csakis közös erő és akarattal lehetünk képesek meggátolni: ez okból a miniszter szükségét látja a közönség ügybuzgóságát felhívni a megindítandó védekezési eljárásnál igényelt támogatásra és utasítja a megye első tisztviselőjét, hogy a Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva. KÖZLEMÉNYEK: A kolozsvári első tenyész-állatkiállitás, mely folyó hó 21—25. napjain tartatik meg, s melyne czélja az erdélyrészi állattenyésztés fejlesztése s emelése, a következő osztályokra oszlik: ló-, szarvasmarha-, bival-, juh-, sertés- és baromfi. A kiállítás naponta délelőtti 9 órától délutáni 5 óráig fog nyitva állani. A programm szerint folyó hó 21-én délelőtt 1 órakor kezdődik a bírálók működése, és másnap fognak a díjakat jelző táblácskák kifüggesztetni. 23-án délelőtt 9 órakor lesz a lóvásár és lóárverés, a fogarasi állami ménes lovainak árverezése, s a remonda és törvényhatósága területére megalakított phylloxerabizottságokat azonnal hívja össze, tetterőre ébreszsze és a helyi viszonyok kellő megfigyelése mellett igyekezzék oly megállapodásokat létesíteni, melyek a javaslatba veendő intézkedések kivitelénél az igényelt támogatást részemre biztosítandják. A védekezési eljárás ez idő szerint ott, hol a baj még nagy terjedelmet nem öltött, a szénkéneggel való mérgezés (kiirtás) és a szőlőtőkék elégetéséből; ott, hol a baj már több hold területen mutatkozik, a szénkénegnek csekélyebb adagokban való belövelése, a rovarnak szaporaságát gátló gyérítési eljárás alkalmazásából áll. Miután a miniszternek az a szándéka, hogy ott, hol a szőlőbirtokosság saját jól felfogott érdekéből az orvoslást, az említett eljárás alkalmazása által igénybe venni óhajtja, a szükséges támogatást az eszközök és anyagok kiszolgáltatásával megadja, a körlevél kilátásba helyezi, a védekezési eljárás czélszerű szervezete alapján, a munka vezetésére vállalkozó törvényhatósági phylloxera-biztosoknak helyben minden eltöltött munkanap után 2 írttal, vidéki kiküldetések alkalmával pedig a felhasznált két lova fogat költség megtérítése mellett 3 írttal leendő díjazását. Amidőn a vész komoly jelentőségét átérezve, a miniszter a védekezésben, a legodaadóbb munkásság kifejtését szándékozik megindítani, elvárja, hogy a hatóságok közreműködése a felemlített ügy iránt tudatosan tömörült közakaratú támogatást fog biztosítani, a már-már közveszélylyé való baj elhárítása ellen, és hogy a vész elhárítása érdekében elért megállapodásokat legkésőbb ez év szeptember hó végéig tudomására juttatja. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság kimutatása. Az augusztus 23-ától 29-éig terjedő hét bevételéről 1882. 438.510.10 frt (1881. 328.078.14 frt.) ehhez a bevételek a hajózás kezdetétől agusztus 22-ig 1882. 8.073.101.43 frt (1881. 8.576.536.61 frt) Öszszesen: 1882. 8.511.611.53 forint (1881. 8.904.614.75 forint.) A mohács-pécsi vasút kimutatása Az augusztus 26-ától szept. 1-ig terjedő hét bevételéről 1882.24.961. 18 forint, 1881. 28.324 99 frt, ehhez a bevételek m. é. deczember l.-étől folyó évi augusztus 25-ig 1882. 776.453.30 forint, 1881. 873.289.52 forint, öszszesen : 1882. 801.414.48 frt, 1881. 901.614.51 forint. Osztrák-magyar bank. Állás 1882. szeptember 7-éről. (Az alapszabályok 104-ik czikke szerint.) Változások az Követelések. 1882. évi alle-Erczkészlet, forint 31-ki állás óta. Ezüst 107,755.804 frt 50 kr osztr. ért. frt. osztr. ért. Arany 71,292.713 frt 36 kr 179.048,517.86 + 1.742.788. 3. Külföldi piaczon aranyban fizetendő váltók .... 8.867,417.20 3.060.679.98. Leszámítolt váltók és értékpapírok Bécsben 60,221.434 frt 1200 kr, az osztrák fiókintézetekben 38,971.759 frt 99 kr. Budapesten 27,968.078 frt 98.6 kr,a magyar fiókintézetekben 15,032.592 frt 3 ° . . . . 142.193,865.13.8 — 259.616.96.° Kölcsönök kézi zálogra: Bécsben 9,904.000 frt, az osztrák fiókintézetekben 6,667.200 frt, Budapesten 3,552.900 frt a magyar fiókintézetekben 2.269.800 frt................... 22.393.900.. . — 828.700.—. Osztrák és magyar állami, országos és községi adósságok beváltottlejárt értékpapírjai és szelvényei................... 10.651.42 — 38.265.71 Államjegyek........................ 8,268.840.— — 2,953.783. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok államkormányának kölcsönadóssága az 1878. évi junius 27-ikéröl kelt törvény szerint (birod.törv. lap 65 szám) 79,748,918.78 ........................ Jelzálog kölcsönök .... 92,125.258.35 — 408.771.98 A banknak tőzsdeszerűen megvett záloglevelei. . . 4.086.586. 5 + 220.678.90 A tartalékalap értékpapírjai 4.726.104.44 — 5.345.74 A folyó jövedelmekből megvett értékpapírok .... 632.213.48 — 63.763.86 A nyugdíjalap értékpapírjai . 3,545.907.—........................ Épületek Bécsben és Budapesten, valamint az összes fundus instructus .... 2,910.391.15........................ Kiadások............................. 1,801,687.28° + 82.999.34 Egyéb követelések . • .^^^^78A65L65‘ — 80.281.42 Összesen: 551,648.409.80° Tartozások: Részvénytőke....................... 90,000.000.— . . .... Tartalékalap........................ 18,049.213.82 ......................... Bankjegyforgalom .... 344,285.010.— — 3.082.170.— Beváltandó bankutalványok, forgatmányi (giro) és egyéb követelések ...... 2,473.222. 4 — 1,449.069.59.° Egyéb azonnal lejáró tartozások...................................... 2,544.779.22 — 71.134.26 Forgalomban levő záloglevelek : 5°/o 37,419.200 frt—, 4/j°/o 29,585.400 frt—, 4%-os 16,511.200 frt—,........................ 83,515.800.— + 419.500.— Nyugdíjalap........................ 3,545.907.72 ........................... Folyó jövedelmek az 1882. I. félévi részvényosztalék levonása után és bevételek a záloglevelek kamatozása fejében .................................. 5,946.779.54.° + 299.500. 8.‘ Egyéb tartozások .... 1.287.697.46 + 1,245.184.18 Összesen: 551.648.409.80.° Bank-kamatláb 1879. évi május 9-ike óta : Minden osztályzatú váltókért 4 száztali. Bank-kamatláb 1882. évi április 14-ike óta: Kölcsönökért kézi zálogra 5 százlél. Bécs, 1882. szept. 10-én. Mecenseffy, az Osztrák-magyar bank főkönyvvezetője. Pécs, szeptember 7. (A »Nemzet« tudósítása.) gabonaárak nálunk is rohamos hanyatlásnak indultak, de daczára ennek tetemesebb forgalom létesülne, ha vasúti kocsi állna pályánk rendelkezésére. A kivitel már két hét óta szünetel, mindamellett kisebb állomásaink oly túlterheltek gabonával, hogy heteken át az árufelvétel fennakad. Jegyzünk 76—81 kilós újbuza 7.75—8.75 frt, 70—72 kilós rozs 6.25—6.50 frt, 65—70 kilós árpa 7.50—8.25 frt,zab 5.65—6frt,cinquantin 8.25 frt. Az időjárás most igen kedvező a tengeri és szőlő fejlődésére, mert mindkettő javában érik és remélhetőleg ezek is bő terméssel gazdagítanak bennünket. A cséplési munkálatok csak a nagyobb gazdaságokban nincsenek befejezve, ellenben kisebb birtokosaink egész figyelmüket a mag alá szántásnak szentelhetik, mely a volt esőzések után könnyen foganatosítható. Szeged, szeptember 8. (A »Nemzet« tudósítása.) Zsírban a múlt heti szilárd hangulat a sertésáruk emelkedése és a gyenge készítés, továbbá az élénk kereslet következtében határozott emelkedéssé változott. A hét folyamában fokozatosan beállott áremelkedés mintegy 2 frtra tehető. — Paprikás-szalonna — egyéb szalonnafajok hiányában — élénken kerestetik és drágán fizettetik. Mai jegyzéseink: Disznózsír 77—78 frt hordóval együtt; paprikás füstölt szalonna szeletekben 72—73 frt. — Paprika változatlan árak mellett élénk keresletnek örvend. Mai piaczi áraink: kereskedelmi 25 frt, középfinom 34 frt, király 52—54 frt, rózsa 115—120 frt, csöves hiányzik. Szappan szegedi közönséges 321/1 frt, töpörte 361/2 frt. — Tarhonya lanyha: 1-es (tojással) 32 frt, 5-ös (tojás nélkül) 241/2 frt, 7-es (tojás nélkül) 21 frt. — Keményítő olcsó árak mellett erősen kínáltatik. A vételkedv azonban csaknem tökéletesen hiányzik. Áraink: tallanglais 221/2 frt, kristály 26 frt, festő 12—13 frt. — Köleskása gyenge kereslet és gyenge készletek mellett 121/s—13 frtjával fizettetik. Árpakása 14’50. — Az árak Szegeden 100 kilóként értendők. Székesfehérvárott, szept. 6. (A »Nemzet« tudósítása). A gabonaárak rendkívüli csökkenése oly nyomasztóan hat az üzletre, hogy néhány nap óta csaknem minden forgalom megszűnt, a félelem anynyira elharapódzott, hogy a vevők egészen megszüntették a vásárlást. Ily körülmények közt nem csoda, ha a búza több frt, rozs, árpa 30-40 krral olcsóbban kínáltatott anélkül, hogy üzletet lehetett volna kötni. A hetivásárokra nagyobb mennyiségű gabonát hoznak, kezdetben az eladók nagy követeléseket tettek, de miután meggyőződtek, hogy van valami a dologban, árnak bocsátották a következő árakon: finom búza 9 ft, műmásodrendű 8'50 ft üszögös 7'70 ft, a rizs 6—10.15 ft, árpa minőség szerint 7 ft és 0-40 ft bab 2 ft. Az időjárás igen kedvező. Kukoricza,szőlő és krumpliban csak kívánatos, hogy tartós legyen, a repcze igen szépen kel ki, és a vetést sok helyen megkezdték. Gazdasági és Üzleti tudósítások. Nagyvárad, szept. 8. (A »Nemzet« tudósítása.) Sertésvásár. Felhajtatott mintegy 10—12000 drb, az árak szilárdultak. 11/2 éves középminőségü 70—80 írtig, könnyű 50—60 írtig, a/4 éves uradalmi malaczok 40—45 frtig, 1/3 évesek 30—35 írtig. Az árak mindig jobban szilárdulnak, mert környékünkben úgy a makk mint a kukoricza termés kitűnőnek mutatkozik. veprovácz, szept. 7. (A »Nemzet« tudósítása.) Tartós szép idő folytán a cséplés bevégeztetett, és imitt-amott megkezdték a repcze-vetést. A gabonaüzlet az árcsökkenés folytán pang; búza már mintegy 12000 méter mázsa rakatott hajóba most, az árak egy forinttal olcsóbbak mint eleinte voltak, búza előbb 9 frt, most 8 frt, zab 5 frt. A kínálat az utolsó napokban igen csekély, mert a tulajdonosok a mostani árakon nem hajlandók eladni. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Szept. 11-én. Az üzlet lanyha. — Magyar fiatal nehéz 60^2—61/2, közép 61—62. Szedett nehéz 57—59, közép 58—59, könnyű 60.—. — Romániai bakonyi nehéz 60/1 — 621/2 átmeneti, közép 60— 61 átmeneti. — Szerbiai nehéz 62—621/1 átmeneti, közép 60—61 átmeneti. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kiló és 4°/0 levonással kilogramonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 6 o. é. forint vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 11. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) Miután Berlinben az árak ma ismét 3 márkával drágultak, az irányzat délután szilárdabb alakot öltött. Köttetett szokványbuza tavaszra 9.27. Jegyeznek: Szokványbuza tavaszra 9.25—9.27—. — Szokványbuza őszre 8.92—8.95. — Bánáti tengeri május—júniusra 5.65—5.68. — Szokványzat tavaszra 6.05—6-10.— Szokványzat őszre 6.02—6.05. Az esti tőzsde elején az irány változatlanul szilárd volt, midőn azonban ismeretessé lett, hogy Londonban az árak 2—3 shillinggel lanyhultak, az irány némileg csendesebbé vált. Az üzlet élénk volt. Köttetett 20,000 mm. szokványbuza tavaszra 9.27 írttól 9.32 forintig és 10,000 mm. szokványbuza őszre 8.96 írttól 9 írtig. 6 órakor jegyeznek. Szokványbuza tavaszra 9.25—9.28, őszre 8.92— 8.95, bánáti tengeri 1883. május—júniusra 5.65 —5.68, szokványzabi tavaszra 6.08—9.18, őszre 6.00 —6.02. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde). A délutáni tőzsde a tevékenységnek semmiféle jelét nem adta és csakis bágyadtnak mondható. Az üzleti forgalom szinte kizárólag osztr. hitelrészvényekre szorítkozott, melyek ismét elvesztették azon csekély előnyt, melyben a dél folytán néhány percnyi ideig részesültek. A többiekben a forgalom a lehető legcsekélyebb volt és a jegyzések is majdnem mind névlegesek. Magy. 4 százalékos járadék 88.15—88.20. Magy. 5 százalékos papirjáradék 87.17—87.221/7. Osztr. hitelrészvény 318.80-an indultak meg és 319.30 után 319-en zárattak. Magy. hitelrészvények szintén estek és pedig 307 V* után 3071/2-re és ismét 307-re mentek vissza. Magyar leszámítoló bank névlegesen 106. Osztrák államvasut 352,75—353. A közeledő zsidó újévi ünnepek folytán gyérül a tőzsdei közönség és csökken az érdek. Budapesti hajóforgalom. Szept. 10-én a Duna túlpartján a következő vízi járművek kötöttek ki: u. m.: Bruck Károly m. h. »Béla« búza 2190 mm, gyapjú 53 mm. Sziváczról; Popper Herman m. h. »Ida« búza 2870 mm, tengeri, Török- Becséről ; Eggenhoffer és társa 2. sz. usz. h. búza 3200 mm., Okonicsból; Nehéz András 1. dereglye márvány 200 mm. Mócsról; Lőbel Illés örökösei m. h. »Julianna« búza 2900 mm., Sziváczról; Luczenbacher Pál ut. m. h. 11 sz. tűzifa 324 kbmt., Verőczéről; Fleischmann Ede m. h. búza 2200 mm, árpa 825 mm., Adonyból; Weisz Jakab és Mór m. h. »Laura« búza 2347 mm., Keresztúrról; Weisz Jakab u. h. búza 1425 mm., Duna-Penteléről; Honok Mihály 1. ladik gyümölcs 30 mm., Verőczéről; Pásztor István h. h. gyümölcs 20 mm., Verőczéről; Budai András h. h. 30 mm. gyümölcs, Tóthfaluból Cséry Mihály 1 ladik gyümölcs 30 mm., Sz.-Monostorról.