Nemzet, 1882. december (1. évfolyam, 92-120. szám)

1882-12-01 / 92. szám

Konstantinápoly, nov. 30. (Eredeti t­á­v­i­r­a­t.) A porta arról értesül Egyptomból, hogy Dufferin nagy akadályokkal küzd mis­siója végrehajtásában. Páris, nov. 30. (Eredeti távirat.) Londonból jelentik, hogy az angol kormány azért lép föl oly mereven a franczia kormány ellen, mert Francziaország ellenzi, hogy az angolok kiterjeszkedjenek Afrika keleti ré­szében és hogy tényleg, vagy mint pártfogók elfoglalják az úgynevezett indiai bassint. Athén, nov. 30. (Eredeti távirat.) A kép­viselőházban az ellenzék a Trikupis­­cabinet által elrendelt frank-rendszer tárgya­lása alkalmával azt indítványozta, hogy ezt az intézkedést, a­mely megelőzi a kényszer­árfolyam eltörlését, kárhoztassa a ház. Az el­lenzék javaslatát 117 szavazattal 101 ellené­ben elvetette a ház. Berlin, nov. 30. Rudolf trónörökös a Vil­mos herczeggel elköltött reggeli után a ki­rályi ház tagjait, Vladimir nagyherczeget és a mecklenburgi nagyherczegi család tagjait látogatta meg és fogadta viszont l­átogatásai­­kat. Az ebédnél a trónörökös Vladimir nagy­­herczeg mellett ült. A császár és a herczegek osztrák egyenruhát, Rudolf trónörökös pedig a Ferencz-császár-ezred egyenruháját viselte. Letzlingenbe este ö­­ órakor utaztak el. A császár egy salonkocsiban Lavenitzig utazott a vendégekkel. Berlin, nov. 30. A császár és Rudolf trónörökös üdvözlése az állomásnál igen szí­vélyes volt, ismételten megölelték és megcsó­kolták egymást, és oly szívélyes volt az üd­vözlés a trónörökös és Vilmos herczeg közt is. Jelen voltak az indóháznál: a rendőrfőnök és az osztrák-magyar nagykövetség valameny­­nyi tagja. A császár kétfogatú kocsin a csá­szári kastélyba kísérte a trónörököst. Vilmos herczeg másik kocsin hajtatott utánuuk. Dél­után udvari ebéd lesz, melyen Rudolf trón­örökös, Vladimir nagyherczeg és nagyher­­czegné, a királyi ház tagjai, az orosz és osztrák-magyar nagykövetségek tisztviselői, Hatzfeldt gróf és Moltke gróf vesznek részt. Letzlingenbe ma este fognak elutazni. Róma, november 30. Giers meglátogató Mancin­it. Páris, november 30. (Eredeti táv­irat.) Gambetta jól érzi magát, láza elmúlt. Páris, nov. 30. (Eredeti távirat.) Andrient kihívta Laurent, a »Páris« főszerkesztőjét és Aréne képviselőt. Bukarest, nov. 30. (Eredeti távirat.) Rosetti arra hivatkozván, hogy lemondása óta nem változtatta meg a képviselőház az ő javaslatai iránt tanúsított magatartást, nem fogadta el az új megvá­lasztást. Belgrád, nov. 30. (Eredeti távirat.) A király 10 választó­kerületben 12 pótválasztást rendelt el. Mainz, nov. 30. A Rajna jelentéktelen apadást mutat. Bodenheimban több száz ház összedőlt, emberélet nem esett áldozatul. A postaforgalom — a csom­agszállítást kivéve — ismét megnyílt. Az első hozzáférhető állomás Nackenheim. Krakkó, nov. 30. A »Gazetta Krakowska« és a »Ri­forma« egyesültek a Lengyelország államiságára törekvő párt zászlója alatt. Az új »Reforma« radica­­lis szabadelvű közlöny marad jövőre is. Paris, nov. 30. A képviselőház ülése. Jaurégui­­berry jelenti,hogy közelebb törvény­javaslat terjesztetik elő, mely a Tonkin fölött való franczia protektorátust czélozza. Brazza, Gabon kormányzójává fog kinevezte­tni. Konstantinápoly, nov. 30. A Fuad pasa ügyé­ben megejtett vizsgálat következtében 120 palotabeli cserkesznő hajóra ültettetett és hazaszállittatott. Berlin, nov. 30. Az áradásról érkezett hírek je­lentékenyen megnyugtatóbbak. Berlin, nov. 30. A birodalmi gyűlés 153 szóval 119 ellenében elvetette Germain javaslatát, mely azt kívánja, hogy az elsass-lotharingiai tartományi bi­zottságban facultative engedtessék meg a franczia nyelv használata. Bötticher miniszter a leghatá­­rozottabban ellenezte a javaslatot; mint mondá, nincs rá kilátás, hogy a birodalmi szövetség azt va­laha törvénynyé emelje. A franczia nyelv használha­tójának megengedése szükségtelen, mert ama tarto­mány lakosságának 80°/0-a a német és csak 8°/0-ra esik a vegyes nyelvi területre. A javaslat politikai éle kitűnik azon örömri­­valgásból, melylyel a franczia sajtó a javaslatot s a javaslattevőt fogadja. Bennigsen óva intett az ellen, hogy Elsassi Lotharingia rokonszenve a fran­­cziák iránt, a javaslat elfogadásával tápláltassék, a nélkül is bizonynyal még egy ízben kell ama tarto­mányért megküzdeni, ha a Francziaországban mind élénk­ebbé váló mozgalommal majd le kell számolni. Győr, nov. 30. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v i­r­a­t.) A­­Rá­ba árvize által csak a minap elborított 25 győrme­­gyei község nyomora, a­helyett hogy enyhittetett volna, az utabbi áradás folytán nagyobb mérveket öltött. Ma reggel óta Sárvártól kezdve Vas és Sopron megyéken át pusztit az árvíz és az említett 25 győrmegyei köz­séget végmegsemmisüléssel fenyegeti. Radó Kálmán főispán kormánybiztos a veszélyeztetett helyek meg­szemlélése és a szükséges intézkedések haladéktalan megtétele végett Sopron­ és Győr megye alispánjaival és műszaki közegeivel a leginkább veszélyezett he­lyekre utazott. Temesvár, nov. 30. A mai, Ormós főispán elnöklete alatt tartott városi közgyűlés némi módosí­tással elfogadta a »The Anglo-Austrian Brush Elec­tric Company«-nak Newkomen Groves által előterjesztett szerződését, mely szerint a villanyos vi­lágítást jövő őszszel berendezik.­­ Az eddigi gáz­lámpák világító ereje 12 gyertyafénynyel ért föl, a villanyos izzólámpák ereje pedig egyenkint 16 gyer­tyafénynek felel meg. Ily izzólámpát 300-at egész és 200-at fél éjjeli világítással állíttanak fel az utczá­­kon és 16 karos lámpát a város közterein. A város­nak a világítás 21.51­0 forintba fog kerülni évenkint és ha a lámpák számát szaporítani kívánja, minden lámpa után óránként másfél krajczárt fizet. Magáno­sok részére óránként és lámpánként 18/10 krajczárt számít a társulat. Bécs, nov. 30. A »Wiener Abendpost« közzé­teszi a közoktatási miniszter rendeletét egy cseh ma­gán-népiskolának Bécsben leendő felállítására vonat­kozólag. A rendelet kifejti, hogy csak elvileg dönte­tett el, hogy csehnyelvű magánnépiskola felállítása törvényes akadályba nem ütközik. A nyilvánossági jog megadása nem kéretett, így tehát nem is vehető tárgyalás alá. A magániskola nem jogosíttatott fel állami érvényű bizonyítványok kiállítására, azonfe­lül pedig az iskola megnyitása attól tétetett függővé, hogy a törvényes feltételek teljesítése kimutattas­ék. Innsbruck, nov. 30. A tartománygyűlés egyhan­gúlag elfogadta a bizottság javaslatait a segélyezésre vonatkozólag. A helytartó szabad kezet tartott fönn a kormánynak és a birodalmi tanácsnak a tartomány­­gyűlés határozataival szemben. Hattagú küldöttség bízatott meg, hogy a tartománygyűlés köszönetét ő felsége előtt kifejezze. Az ülésszak a császárra han­goztatott lelkes »Hoch!« kiáltásokkal záratott be. Közgazdasági táviratok. Bécs, nov. 30. (Eredeti távirat.) Az osz­trák-magyar bank főtanácsa, tekintettel a kölcsön­ üzletben néha hirtelen fellépő nagyobb igé­nyekre, elhatározta, hogy a bécsi és budapesti főinté­zetek a rendelkezésükre álló eszközök mérvéhez ké­pest 100 írttól 10.000 írtig terjedő köl­csönöket kivonatra azonnal adhatnak, hogy azonban nagyobb kölcsönök délelőtti 11 óráig egy­előre bejelentendők, minek megtörténtével délutáni 2 órakor a kölcsönért folyamadónak tudo­mására fogják adni, mely összeg lesz a legközelebbi üzleti napon az­ értékpapírok és az adóslevél letétele mellett kölcsön gyanánt felvehető. A főintézetek azonban feljogosítvák, kivételképen nagyobb kölcsö­nökre is még a bejelentés napján fizetéseket eszkö­zölni. A bankfiókok által az engedélyezett köl­csönök összege azonnal a megkeresés után vagy a nap folyamában kiszolgáltatik. Egyszersmind a leg­rövidebb időtartam a kölcsönökre nézve (mely eddig­­elé 8 nap volt) ezentúl 15 napban állapíttatik meg, úgy hogy azon esetben is, ha a kölcsön 15 nap lefo­lyása előtt fizettetnék vissza, a banknak legalább 15 napra járó kamat fizetendő. Prága, nov. 30. (Eredeti távirat.) A csehországi élesztő gyárosoknak Pilsenben összegyűlt értekezlete elhatározta, hogy a szesz-enquéte ellen a pénzügyminiszterhez emlékiratot terjeszt fel. Reichenberg, nov. 30. (Eredeti távirat.) A reichenbergi kereskedelmi és iparkamara iparosz­tálya mai teljes ülésében egyhangúlag kijelentette, hogy valamely ipar űzésére a képesítő bizonyítvány felmutatását szükségesnek nem tartja, azzal indokol­ván e határozatot, hogy a képesítés kimutatása a mo­dern törvényhozás elveivel meg nem egyez s a kisipar­nak annyira szükséges emelésére nem alkalmas, sőt inkább úgy a kisipar mint a kereskedés és a nagy­ipar elébe is számos akadályt gördít. Piski, nov. 30. Ma és tegnap tartatott meg a piski-vajdahunyadi helyi érdekű vasút közigazgatási bejárása, melyben résztvettek: Landau, központi felügyelő mint elnök, Storchl felügyelő, a vasútigaz­­gatóság részéről, Granzenstein Béla és Filep főbá­nyatanácsosok , az országos bank részéről, Gulácsy Kálmán műszaki igazgató, Deutsch Lajos építési vállalkozó, Szlávy Olivér kisajátítási jogbiztos, Hu­­nyadmegye részéről Barcsay Kálmán alispán, és Grün főmérnök, továbbá az érdekeltség képviselői. A bizottság 2 napi tárgyalás után a vonalat megálla­pította s igy az építkezés már a napokban meg­kezdetik. Kassa, nov. 30. A kassai kataszteri kerület sommás összesítése már elkészült. Az egész kerület­ben összesen 3.944.524 katasztrális hold termő terü­let van, melynek tiszta jövedelme 7.597.534 forint, vagyis holdanként átlag 1 forint 93 krajczár. A ke­rülethez Abaúj, Torna, Borsod, Sáros, Szepes, Ung és Zemplén m­egyék tartoznak, melyek 25 becslőjárásra vannak beosztva. New-York, nov. 30. A serantoni (Pensilvania) Leckewanna vas- és kőszénbánya-társulat aczélgyárai véglegesen bezárattak. Több mint 1000 munkás ke­reset nélkül maradt. Értéktőzsde, Bécs, november 30. (E r­e­d­e t­i távirat.) Értéküzlet. A speculatio a mai előtőzsde üzletében igen tartózkodó magatartású volt, jóllehet New-Yorkból a sterling-árfolyam javultát és London­ból a bankbevétel emelkedését jelezték. E tartózkodás­ra látható alap nem volt, azonban a magyar pénzügy­­miniszter fejtegetéseiben okot akarnak találni reá és berlini becslő táviratok szerint oly benyomást tettek, mintha lanyhább irányzatnak kellene beállni. Az üz­let rendkívül csekély, az árfolyam lanyha iránya mel­lett s a korlátok közt egyátalán nem volt üzlet. A valuták tartottak. Jegyzéseink a következők: Osztr. hitelr. 293.80, Magy. hitelr. 284 75, Anglobank 121.75 Unicbank —.—. Bécsi bankegylet 109.50 Lóvasúti részvény 221.50, Osztrák államvasut 344.30, Károly­­ Lajos vasút 305.75, Déli vasút—.— 4°/0 Magyar arany­járadék 85.35— Húsz frankos arany 9.46*^. A déli tőzsde változatlan jegyzésekkel nyílt meg, a speculatio várakozó magatartású volt. Az üz­let tartósan csendes maradt s a hangulat kedvetlen , mert a külföldi tőzsdékről nem érkezik hír. A tar­ * tózkodás ennélfogva átalános, miután az angol bank­nak ma van határozó ülése a bankkamatláb emelése tekintetében. A sorompók közt az üzlet megakadt. Devisek és valuták szilárdak. A zárlat eleinte igen gyenge forgalmú, ké­sőbb megélénkül és párisi és berlini hírek folytán hausse állt be. Délután 2 óra 10 perc­kor a következő árak je­gyeztettek: Osztrák hitelr. 295.50. Angol-osztrák bankrészvény 122.—. Union bank 115.75. Bank­egyesület 109.75. Magy. hitelbank 286.25. Osztr. államvasut 344.90. Károly­­ Lajos vasút 305.50. Dunagőzhajózási társaság részvénye 582.—. Osztrák­magyar Lloyd 666.—.Észak-nyugati vasút 199.50. Elbevölgyi vasút 221.25. Lovaspálya 221.50. Lom­bard 136.25. Osztrák papirjáradék 76.32—. Osztrák aranyjáradék 94.30. 40. Magy. aranyjáradék 85.52. 1864-es sorsjegy 175.50. Bécsi községi kölcsön 124.—. Húsz frankos arany 9.471ja. Német birodalmi márka 58.421b­. Északi vasút------. Magyar papirjáradék —.—. Páris 47.171/a. Bécs, nov. 30. (Magy. ért. zárlatja.) Magy. földteherm. kötv. 98.50. Erdélyi föld. kötv. 98.25. 5*/»°/a magy. földhitel, int. záloglevél 100.75. Erdélyi vas. rész. 160.—. 1876. magy­­kel. vas. áll. els. kötv. 9­1.60. Magyar nyer. sorsjegy 116.50. Szőlő dézsmav. kötv. 96.50. 6 százalékos aranyjáradék 118.55. Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 108.80. 4 százalékos aranyjára­dék 85.40. M. orsz. bankr. —.—. Magy. vas. kölcsön 134.—. Magy. hitelb. részv. 284.75. Alföldi vasutr. 167.25. Magyar éjszakkel. vasutr. 160.—. 1869. m. kel. vas. áll. elsőb. kötv. 88.90. Tiszai vasutr. 247.50. Magyar leszám. és váltób. 95.—. Kasaa-oderb. vasutr. 144.25. 50/6 papirj. 84 45. Magyar jelz. hitelb. —.—. Adria m. teng. gözh. r. —.—. Bécs, nov. 30. (Osztrák értékek zárlatja.) A tőzsde iránya emelkedő. Jegyzésünk : Osztrák hitelrész­­vény 295.25. Déli vasút részv. 136.—. 4% aranyjár. 94.30. Londoni váltóár 119.—. Károly Lajos vasút részv. 305.50. 1864-es sorsjegy 175.50. 4-2°/p ezüstjáradék 76.95. 1860-as sorsjegy 130.—. Török sorsjegy 25.50. Angol-osztrák bank 122.—. Osztr. államvasut 345.25. 20 frankos darab 9.47—. 4,2,l/p papirjáradék 76 30. Osztr. hitelsorsjegy 174.50. Osztrák­­magy. bank 830.—. Cs. kir. arany 5.64—. Német bankvál­tók 53.40. Bécs, nov. 30. (Esti t­ő­z­s­d­e.) A tőzsde irányzata : nyomott. Osztrák hitelrészvény 292.40. — Osztrák államvasut­­részvény 844.—. Unió-bank —. 1860-as sorsjegy —.—. angol-osztrák bankrészvény 121.50. 20 frankos arany 9.47'/,. Déli vasúti részvény 186.—. Magyar hitelrészvény 283.—. 1864. sorsjegy —. 4 százalékos magyar aranyjáradék 85,27­, Károly­ Lajos vasúti részvény 805.50. 4­2 százalékos osztrák papírjáradék 76.30. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 94.40. Berlin, nov. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Az üzlet kedvező volt. Vasutak, bankok és bányák általában kedveltek. Külföldi tőkék emelkedők. Pénz kin­lva. Berlin, nov. 80. (Zárl­at.) Az üzlet iránya: szilárd, jegyzéseink : 4­2 százalékos papirjáradék —.—. 4­ 2%­ ezüst­járadék 65 80. 6% magyar aranyjáradék 101.80. 5°/o m. papir­járadék 72.60. 5"/o keleti v. elsőbbs. kötv. 75.90. Magyar hitel­részvény —.—. Déli vasút részvény 235.—. Kassa-Oberbergi v.­részv. 61.25. Orosz bankjegyek 201.—. II. kibocs. kel. köl­csön 54.75. Magyar jelzál.­hitelbank-részvény—.—. Magyar országos bank-részvény —.—. 5°/o osztr. papirjáradék —. —. Ultimo arany­járadék 81.10. 4°/0 magyar aranyjáradék 73.30. Magyar keleti vasúti kötvények 93.10. Hitelrészvény 505.—. Osztr. államv. részvény 595.—. Károly Lajos vasút, részv. 131.40. Román vasúti részvény —.—. Bécsi váltóárf. 170.90. 4°/„ osztrák aranyjáradék —.—. Magyar leszámítoló és váltób. részv —.—. Frankfurt, nov. 30. (Z­ár­lat.) Az irányzat: szilárd. Jegyzéseink : 4'2°/o papirjáradék 654-2°/o ezüstjáradék 65.65. 6 százalékos magyar aranyjáradék 101.62. Osztrák hitelrészvény 252 25 . Osztrák államvasuti részvények 295.87. Déli vasutrészvények 117.75. Magyar galicziai vasút 135.87. Váltóárfolyam Bécsre 170 92. M. lesz. és váltók r. _.—. 4»/„ Osztrák aranyjár. —.—. M. orzz. bankr. .—. 5°/o-os osztrák papirjáradék —.—. 4°/0-os magyar aranyjá­radék 81.a/t. 5°/o magyar papirjáradék 71.81. Osztrák-magyar bank-részvény 709.50. Károly Lajos vasút r. 262.—. Erzsébet nyugati vasút 179.87. Tiszavidéki vasút elsőbbségi . . 40/2 százalékos földhitelzáloglevél 80.86. Magyar, hitelrész­vény —. Magyar jelz. hitelb. r. —. Frankfurt, nov. SO. (Esti forgalom.) Az irányzat bágyadt. Jegyzéseink: Osztrák hitelrészvény 249.12. Osztrák államvasuti részv. 295.12. Déli vasút 117.—. M. leszámítoló és pénzváltó bank —.—. 4°/o osztrák aranyjáradék . . 5 százalékos papirjáradék 72.93. Károly­ Lajos vasutrészvények 261.87. Árutőzsde. Bécs, nov. 30. (Eredeti távirat.) Ga­bonaüzlet. A mai forgalomban csakis tengeri május-juniusi szállításra vásároltatott s e czikkben volt néhány kötés 6.53 és 6.55 írton. Kész áru gyengén tartja az árát. Hivatalosan jegyeztetett: Búza őszre 9.50 9.60—, búza 1883. tavaszra 9.82—9.85—, tengeri 1883. május — júniusra 6.52—6.54—, zab 1883. ta­vaszra 6.80—6.83—, magyar rozs 7.60—7.90, ta­vaszra 7.67—7.70, kereskedelmi zab 6.25—6.40, kész tengeri 8.45—8.65 forint. Bécs, november 30. (Eredeti távirat.) Szeszüzlet. Ez áruczikk árai tartatnak. Kész terményáru 32 frt pénz, 32­25 forint áru. Külföldi árutőzsdék zárlata. Gabon»«iilllti«i.HJ w«ggon-rakományokban 100 kilonktnt értend». Bevitel vám Németországba 100 kiló búzáért, rozéért és zabérti márka, árpáért, ten­geriért és bükkönyért­­­, márka, lisztért 3 márka, malátáért 1.20 márka t­erh­­­elt vám Svájciba 100 kilo gabonáért 0.80 frank, malátáért 0.60 frank, liszt­ért 1 frank. Átszámítási árfolyam a német piaczokra 100 márka Tisza 58 frt 40 kr. Parlera 100 frk vista 47 fr 65 kr. November hó 30. BERLIN. Búza novemberre. . . . — április—májusra . ROZS novemberre . . . . — április - májusra . Zab novemberre , . . — ápril—májusra . . Olaj novemberre .... — április májusra . Szesz novemberre . . . — április—májusra Szállítási díj: Budapestről STETTIN. Búza novemberre .... — április—májusra . Rozs novemberre .... — nov.—deczemberre — április—májusra . Olaj novemberre .... — ápr.—májusra . . . Szesz helyben ...... — novemberre .... — nov.—deczemberre — április—májusra , Repcze április—májusra Szállítási dij: Budapestről KÖLN. Búza novemberre . . — márcziusra . . . Rozs novemberre . . — márcziusra . . Olaj helyben .... — májusra .... Szállítási dij: Budapestről PÁRIS. Búza folyó hóra............... — deczemberre............ — első 4 hóra........... — márcziustól 4 hóra . Liszt 9 márkás folyó hóra — deczemberre........... — első 4 hóra ............ — márcziustól 4 hóra . Olaj folyó hóra . . . — deczemberre . . . — első 4 hóra . . . — májustól 4 hóra . Szesz folyó hóra . . — deczemberre . . . — első 4 hóra . . — májustól 4 hóra Szállítási dij: Budapestről Különbözet « Budapesti utó» »6 zárlat Árfolyam egyenleg hez képest ^ osztrák ért. . . 194.50 11.36 — 0.08 . . 176.75 10.34 — 0.04 . . 137.75 8.14 — 0.04 . . 136.50 7.97 — 0.01 . . 122.50 7.12 — 0.12 . . 123.— 7.17 — 0.02 . . 64.30 37.56 0.10 . . 65.50 38.24 -1- 0.26 . . 53.20 31.05 0.07 54.10 32.— -- 0.08 . . 3.93 2.30 . . 178.50 10.42 -------.— . . 179.— 10.45 + 0.01 . . 134.— 7.82 -1- 0.03 . . 133.50 7.79 ------­. . 133.50 7.79 -------63.50 37.08 + 0.03 64.70 37.78 0.03 52.20 80.47 + 0.24 52.20 80.47 0.24 . . 52.20 30.47 -f 0.42 54.­ 31.54 + 0.21 . . 287.— 16.82 — 0.04 4.81 2.80 20.— 11.68 + 0.42 . . 18.50 10.80 -j- 0.01 . . 14.50 8.46 4- 0.06 . . 14.40 8.41 -j- 0.07 . . 35 20 41 11 -f 0.03 33.80 39.45 4- 0.12 . . 5.95 3.60 25.10 11.83 -j- 0.04 . . 25.25 11.91 — 0.02 . . 25.80 12.16 -------.— . . 26.— 12.26 -------.— . . 57.60 17.08 -------.— . . 57.90 17.16 -I- 0.02 56.60 16.78 -------.— . . 56.75 16.83 -------.— . . 86.— 40.55 -I 0.85 . . 85.25 40.20 -------.— 85.55 40.31 -I- 0.11 91.75 43.25 4~ 0.11 . . 51.25 26.37 — 0.21 . . 51.25 26.37 — 0.21 52.75 27.10 — 0.25 . . 54 50 27.95 — 0.17 . . 8.27 8.93 h­írek. November 30. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Állítsunk szobrot Arany Jánosnak. — Az ági öröklés fen­­tartása és a kifogások. (Irta dr. Herczegh Mihály.) — Tárcza : A földrajzi társaság ülése. — Országgyűlés. — Hírek. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Egyesüle­tek és társulatok. — Irodalom, színház és művészet. — Idegenek névjegyzéke. — Kivonat a hivatalos lapból. — Idő­járás. — Színházak. — A mai királyi kihallgatásról még a követ­kező részleteket közölhetjük. Fogadtattak összesen negyvenöten. Ott voltak: gróf C­z­i­r­á­k­y János a fő­rendiház alelnöke, Zalka János győri, Lenhárt Ferencz erdélyi és Calogera Márk dalmát püspö­kök, gr. Fesztetich Tassiló cs. kir. kamarás, Wahlberg Károly ezredes, hadmérnökségi főnök a zárai hadparancsnokságnál, Ben­kő Rezső ezre­des a honvédelmi minisztérium II. ügyosztályának vezetője, Kozma Ferencz miniszteri tanácsos, Mik­l­ó­s Gyula királyi tanácsos, borászati kormánybiztos, T­o­r­m­a­y Béla kir. tanácsos az orsz. állatorvosi tan­intézet igazgatója, S­o­m­l­a­k­y János nyug. osztály­­tanácsos, R­e­i­n­e 11 a trieszti kereskedelmi kamara elnöke, P­e­c­h­á­r a duxlbodenbachi vasút igazgatója, Strobl József gépgyáros F­o­g­­­e­r a gödöllői korona­uradalom igazgatója s végre egy államtisztviselőkből álló küldöttség Temesvárról, melynek tagjai voltak O­p­r­i­s­s távirdai titkár, Mayer törvényszéki jegyző és Lövi­ch írnok. Végül kihallgatáson volt még Faragó Octenchinai vámhivatalnok hazánkfia is. A kihallgatás 11 órakor ért véget. Legközelebbi kihallgatás 7-én lesz. — Bankett. A képviselőház közgazda­­sági bizottsága ma este az »Angol királynő« szállodában a volt és a jelenlegi kereskedelmi mi­niszter dr. Kemény Gábor és gr. Széchenyi Pál, valamint dr. Matlekovics Sándor állam­titkár tiszteletére díszes bankettet rendezett, melyen Tisza Kálmán miniszterelnök és pártka­részt vettek. E­iönbség nélkül a bizottság összes tagjai _________­­ A bizottság elnöke, dr. Fálk Miksa betegsége miatt nem vehetett részt a lakomán. A bankett rendkívül kedélyesen folyt le s számos tartalomdús és érdekes felköszöntésre szolgáltatott alkalmat. Legelsőnek a bizottsági elnök képviseletében Korizmics Lász­ló emelt poharat a miniszterelnök és a két jelenlevő ünnepelt miniszter egészségére. Br. Kemény Gá­bor a bizottság tagjaira, gr. Széchenyi Pál pedig meleg szavakban a — sajnos — távollevő bizottsági elnökre köszöntöttek. Br. Kemény Gábor a bi­zottság előadóját Baross Gábort éltette, míg K­o­­v­á­c­h László ismételve a derék bizottsági elnökre toasztozott. Wahrmann Mórnak Matleko­vics államtitkárral mondott szellemes felköszöntője köztetszésben részesült. Tisza Kálmán miniszter­­elnök hatásos köszöntőt mondott a földmivelés, ipar, és kereskedelem eredményes együttműködésére, me­lyek az állami élet legfontosabb tényezőinek tekint­hetők s egymás kölcsönös kiegészítésére vannak hi­vatva. S­z­a­l­a­y Imre dr. K­e­m­é­n­y Gábor közleke­dési minisztert éltette. Baross Gábor a beteg­b­i­­zottsági elnök levelét olvasta fel, melyben ez az összegyűlt társaság iránti legjobb kívánságának adott kifejezést. A bankett egy óránál tovább tartott. — Személyi hírek. Herczeg Hohenlohe főudvarmester, herczeg T­h­u­r­n-T­a­x i­s főlovász­­mester és gróf Creneville lovassági tábornok ma reggel Bécsből Budapestre érkeztek. — Szé­chenyi Imre gr. nagykövet, ki Berlinbe utazott, hogy Rudolf trónörökös fogadtatásán jelen legyen, Bécsben kapta az értesülést, hogy fia vörhenyben megbetegedett. A nagykövet ennek folytán vissza sietett horpácsi birtokára, a honnét csak deczember­­ben tér vissza Berlinbe. — Külföldi rendjel adományozása. Ő felsége megengedte, hogy Mihók Sándor földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi minisztériumi segédhivatali igaz­gató, a neki adományozott román koronarend tiszti keresztjét elfogadhassa és viselhesse. — A csángók hazatelepitése. Andrásfalvai leve­lezőnk írja nekünk november 27-ről: Nagy György kir. kormánybiztos urnál kérdést tettünk volt az iránt, nem lennénk e terhére, ha egy bukovinai küldöttség személyesen felkeresné, részint hogy viszonyai­nkról közelebbi felvilágosítást nyújtsunk, részint hogy a helyet, hová — a legelső hír vétele óta — mint a szép hűvös patakra, kívánkozik a mi lelkünk, előre megnézzük. S miután ő nagyságáról legközelebb azon érte­sítést vettük, hogy minden tekintetben nagyon fog örvendeni, ha a mi hazamenetelünk megelőzi az ő hozzánkjövetelét, mire e sorok napvilágot látnak három katholikus és két református elöljáró, Tomka Károly lelkész vezetése mellett már Szegeden szán­dékozik lenni. S nem gondolva hóval, zivatarral és Kárpátokkal, nem öten, de ötvenen is jöttek volna úti társul, még Istensegitsről s Józseffalváról is, de a nervus rerum k ötre olvasztott le. Egy atyafi az indulás előtt mégis hozzánk csatlakozottt. S ki írhatná le azt az örömet! Mióta Nagy György úr legújabb levelét vettük, a szegénység feledi nyomorát, oszlatja aggodalmait, enyhülni érzi sebeit. Az öregség feledi vénségét. Egy Zsók Antal nevű tisztes csángótól kérdezem: jön e haza ő is ? Megyek — felelt — ha gyalog megyek is, pedig »már csak három hetem van a nyolczvan esztendőig.« — A magyar tudományos akadémia statistikai és nemzetgazdasági bizottsága ma délután gróf Ló­­nyay Menyhért elnöklete alatt ülést tartott. Dr. Jekelfalussy József értekezett Magyarország bűnügyi statistikájáról, különös tekintettel a bűntett miatt elítéltek személyi és társadalmi viszonyaira. Ez érdekes tanulmányt lapunk más helyén részlete­sen ismertetjük. Utána Keleti Károly a legutób­bi népszámlálás egyik fejezetét, a testi és lelki fogyat­kozásban levők számát mutatja be. Adataiból kivesz­­szük a következőket: Míg a vakok, süketek, némák, elmebetegek és hülyék száma 1870-ben 70800-ra rú­gott, 1880-ban 72,194-et tett. 10,000 lélekre számítva esett vak 1870-ben 12, 1880-ban 13, süket 1870-ben 13,1880-ban 12, elmebeteg 1870-ben 8, 1880-ban 8, hülye 1870-ben 12,1880-ban 12. A nemet tekintve vál­tozott a nőknél, ezek száma nagyon szaporodott. Vallás tekintetében legkedvezőbb az arányszám a katholiku­­soknál, legtöbb elmebeteg és legkevesebb hülye van a zsidók közt. A vakok száma évről évre szaporodik. Az elmebetegek erősebben vannak képviselve az írni és olvasni tudók közt. A népesség betegségi állapota először lett a legutóbbi népszámlálás alkalmával ki­tüntetve. Az összes betegek száma 19800 főre tehető. Ezek közül acut bajokban szenved 29°/0, chronikus bajokban 71 °/0. ' — Fölolvasás. A fővárosi iparoskörnek a feren­­cziek határában levő helyiségében ma este H­o­­­­­s­y Pál képviselő tartott fölolvasást a »magyar csillag«­­ról, Jupiterről, mely nevét még azon időből vette, mikor még minden nép csillagot választott magának. Elmondta, hogy jelenleg az ég mely részén látható, mekkora, mily messze van tőlünk, milyen lehet ott az élet, ha van, milyenek az évszakok, a napok,­­ isme­retes csillagászati adatok, de kellemesen, vonzóan előadva. A jelen volt diszes közönségnek tetszett is a fölolvasás s zarosan megtapsolta őt. Egyetlen baj az volt, hogy a rendezőség megfeledkezett a terem besütéséről, a miért is aztán oly hideg uralkodott ott, akár a Jupiterben. — Az uj évi gratulatiók. A budai és pesti jóté­kony nőegyletek úgy mint a lefolyt években, ismét szétküldik az új évi üdvözlettől felmentő íveket és je­gyeket. A közel­múlt évben az egyletek felhívásának fényes eredménye volt, mert a befolyt, összegből na­gyobb mértékben lehetett a szegények és szűkölkö­­dők bajain segíteni, s másrészt nagyon csökkent az uj évi üdvözleteknek látogatójegyek küldésében di­vatozott rész szokása. Ha tekintetbe veszszük meny­nyi gonddal és munkával jár néhány 100 jegynek szétküldése s mily tetemes az összeg, mely ekként egész czéltalanul elpazarol­tatik, bizonyára jogos az a feltevés, hogy a közeledő új év alkalmával még sokkal számosabban fogják igénybe venni, az egyletek által nyújtott felmentési módozatot, hogy egy­részt a gond és költségtől szabaduljanak, másrészt pedig a szeren­csétlenek sorsán könnyíthessenek. — Merénylet a dublini rendőrség ellen. Azon merényletről, — távirataink már röviden megemlí­tették, — melyet e hó 25-én a Miche Abbey­ Streeten álló hat titkos rendőr ellen intéztek, a következő részleteket írják: A merényletet több fegyveres em­ber követte el, akit a rendőrökre rálőttek. Egy Cox nevű titkos rendőrt olyan szerencsétlenül talált főbe egy lövés, hogy rögtön meghalt. Castwood rendőr, a Cox összerogytára megfutó merénylők után szaladt, rájuk lőtt, és egyet közülök halálosan megsebesített. Egy arra menő katona, ki hamarosan átlátta a hely­zetet, egy másik futamadót fogott el, s később még kettőt sikerült közülök elfogni. A halálosan megse­besült merénylő neve Dowling, a katona által elfo­­gott­ Davine, akit különben mint sokszor már meg is büntetett tolvajt, és veszedelmes betörőt köröztek. Castwood kalapját két lövés fúrta át. A merénylők számát tízre becsülik. M Cabe bibornok, dublini ér­sek, ki az esetet vasárnapi szónoklatában fölemlíté, miután e gyilkosság fölött utálatának adott kifeje­zést, azt mondá, hogy az a banda, mely Coxot meg­ölte, kétségkívül még gyilkosabb, és még ördögibb bűnt akart elkövetni, melyet azonban a rendőrség ébersége meghiúsított. A rendőrség úgy véli, hogy gyilkosok között fogja föltalálhatni Cavendish és Rourke gyilkosait is.­­ A gyarmathai vérengzés ügyében, mint la­punknak ehó 29-ről írják, Simon vizsgálóbíró ma hat tanút hallgatott ki. A gyarmathai bíró vallomása annyiban fontos, a­mennyiben kitűnik belőle, hogy Jordáék már évek előtt fenyegették az elöljáróságot a késsel is törtek egyesek ellen. A gyilkosok anyja azt a vallomást tette a vizsgálóbíró előtt, hogy évek előtt figyelmeztetnie kellett a bírót, hogy fia me­rényletet tervez ellene, mivel végrehajtást akar foga­natosítani nála. A bíró akkor hitelt adott Jordáné feljelentésének és a végrehajtás elmaradt. Eddig 21 tanú hallgattatott ki. A végtárgyalás aligha lesz dec­emberben megtartható, mert a betegen fekvő ta­núk sérülései még nem minősíthetők kellőleg. A részletes vizsgálatot deczember 10-én kezdik meg és még 20-ika előtt a vizsgálati iratok a királyi ügyész­ségnek fognak átadatni, mely a végtárgyalást való­színűleg január második felére tűzi ki. — Szerencsétlen lövés. Albertfalván (Kelen­­földön) tegnapelőtt délelőtt nagy szerencsétlenség történt. Meigr Jáno­s asztalos legény a műhelyben, hol dolgozott egy régi fegyvert nézegetett, s hogy jobban lásson, kiállt a műhely ajtajába. A fegyver meg volt töltve s az asztalos legény ezt nem tudta. Felhúzta a sárkányt, elcsettentette s ugyan e pilla­­lanatban éles sikoltás hallatszott a ház kapujában. Schwartz házaló, ki épen akkor lépett be a ház udva­rára, melyben az asztalos legény kezében a fegyver elsült, a lövés által szivén találva, a kapuban összero­gyott s rövid idő múlva meghalt. A tettes, ki hi­báján kívül ily bajba keverte magát, önként jelent­kezett a községi bírónál. Az első vizsgálatot a pest­vidéki kir. járásbiróság Ó-Budán teljesítette s az asztalos legény ott van vizsgálati fogságban. — A németországi árvizekről már több távira­tunk szólott. A németországi lapok most a következő főbb részletet köztik. A »Germania« tudósítója a Rheingau elárasztását a következőleg írja le e hó 27-ki ketettel : »Tegnap megszereztem magamnak azt a szomorú örömet, hogy egy magaslatról tekin­tettem meg a kiáradt Rajnát. Az elém terülő lát­vány leverő, megrázó, de bámulatosan szép volt. Mint az özönvíz, úgy hömpölyögnek a rettenetes tö­megű vízhullámok, magukkal ragadva mindent, a­mi csak útjukban áll. Ma a Rajna (30 centiméter hí­ján) elérte a legnagyobb magasságot, melyen e szá­­zadban valaha is állott; minden alacsonyabban fek­vő ház, sokszor második emeletéig, víz alatt áll. Rüsselsheimnál és Weisheimnál a gátak át vannak törve, a Rajna balpartja mértföldekre van vízzel el­borítva, s míg a Rajna Ehrbachnál rendes körülmé­nyek között 818 méter széles, most egész Heides­­heimig 3500—4000 méternyi. Az eltakarításra me­zei gödrökbe elásott burgonya, répa, s más főzelék­nek hihetetlen tömegét mosta ki az ár, minthogy a víznek ilyen hallatlan magasra növekedését nem hitte senki, s a gödröket a víz elárasztotta. Aztán, eltekintve minden jelenlegi kártól, minő ragályos betegségeket fog előidézni ez az­­árvíz, a lakóházak átáztatott falai, és a mezőkön elgőzölgő vizek által!« S a Rajna egész mentéről ugyan csak hasonló tudósí­tások érkeznek. Köln alsóbb fekvésű utczái már e hó 26-án víz alatt állottak ; Düsseldorfban egy házat annyira megrongált a víz, hogy a ház összeomlott, s a­mint gyanítják, tizenöt lakóját temette romjai alá. B­ürgerben, Offenbach mellett, több gyermeket sodort magával az ár. — A Majna mellől mindenün­nen részt jelentenek. Lohr, Aschaffenburg, Würzburg, Schweinfurt, Bamberg városok részben víz alatt ál­lanak. Würzburgban a posta és a távíró hivatal be­szüntette működését. Most azonban mindenfelől, bár csekély mérvű, apadást jelentenek. — Alphonse Daudet a saját művéről. Daudet a legközelebb megjelenendő új regényéről, »L’Evan­­geuiste«-ről a következőket írja egy magánlevélben: »Ezúttal egy Párisba vetődött dán család történetét mondom el. Van ugyanis Párisban egy egész skandi­náv társaság, mely saját templommal, saját kávéhá­­zakkal és clubhelyiségekkel rendelkezik. Mindez fö­lötte sajátságos és még eddig leírva nem volt. Regé­nyem hősnőjét Eline Ebsen-nek hívják. Épen azon van, hogy férjhez menjen, amidőn hoznak hozzá apró imádságos könyveket lefordításra, három sous-ért egy imát. E megrendelés Authemanné asszonytól, egy dúsgazdag bankár nejétől ered, a­ki szenvedélyes té­rítő. A fiatal lány lassan kint vallásos rajongóvá lesz, és elszakad övéitől. Házassága létre nem jó. Egyik napon a lány eltűnik, csak egy hátrahagyott levélben búcsúzott el anyjától, ki keresi gyemekét mindenütt, fordul ügyvédekhez, rendőrséghez, bírákhoz, hiába, s egyes egyedül marad. Ruthemannék nagyon gazdagok. S e mindennapi jelenség: az arany hatalma rettentő, és én azt hiszem érdekes leírást talál a műben. Az egész családi drámának tanúja voltam magam, még most is látom az anyát mindennap s könnyűit elfelej­teni nem tudom. A vallásos »idegdráma« leírását több, meglehetősen csinos alak deríti föl, mint a »Fromont«-ban, úgy itt is az egész művön keresztül valami bizalmas komikum húzódik végig, olyan csa­ládias hang, így festöm az Aussandon-házaspárt, egy lelkész családot, mely megindító, vallásos, a­mivel a könyvet megfosztom aggressív jellemétől. A könyv mindenekelőtt emberi, olyan, mint aminő az igazán szívből fakadt kiáltás, melybe annyi bensőséget igye­keztem önteni, a­mennyit csak lehetséges. Ha a kiál­tásból »gixer« lesz, akkor becsukatom magamat va­lamelyik barátkolostorba.« (A hírek folytatása a mellékleten.) Naptár. Péntek, deczember 1. Nap kél 7­6. 31 p., nyug. 4 ó. 7 p. — Hold kél 10­6. 58 p. este, nyug. 11 óra 98 p. d. e. — Történeti naptár: 1776. Döbrentei Gábor születése. 1850 Vörösmarty Mi­hály születése. R. fcath. Eligius pápa. Prot. Longin. Görög-orosz : (november 19.) Abadias próféta. Zsidó (kizlev 20.) Könyörgés eséért. Pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4. Honvédelmi miniszter fogad d. u. 4—5 óráig. Horvát miniszter fogad d. e. 10—d. u. 2 órakor. A természettudományi társulat népszerű felolvasási estélye 6 órakor a vegytani intézetben. Felolvasó : dr . z­a­­b­ó József. Fővárosi középítési bizottság ülése délután 8 órakor. (Új vá­rosháza) A képzőművészeti társulat őszi kiállítása I. sorozatának meg­­nyitása a társulat sugárúti műcsarnokában d. u. 9 — d. u. 5-ig. Belépti dij 50 kr. Iparmúzeum a műcsarnok épületében d. u. fél háromtól fél hatig. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9 órától dél­után 1 óráig. Egyetemi füvészkert az üllői­ uton, délelőtt 8—12 és délután 2—4-ig. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a fúvós«,­kert mellett) látható egész nap díj nélkül. Múzeumban régiségtár d. e. 9—d. u. 1. Akadémiai könyvtár délután 3—7. Egyetemi könyvtár délután 3—7. Múzeumi könyvtár délelőtt 9—d. u. 1. Császárfürdőbe hajó indul óránkint. Állatkert nyitva egész nap.

Next