Nemzet, 1883. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1883-02-01 / 31. szám
Ismét azt beszélik, hogy Challemel- Lacour lesz külügyminiszter, Brun senator pedig tengerészminiszter. Falkeres kormányelnök állapota javul és remélik, hogy a képviselőház folytatja holnap a kiutasító törvényjavaslat tárgyalását. Talán a hadügyminiszter is meg fog jelenni a képviselőházban. (N. fr. Presse.) Páris, jan. 31. Napóleon herczeg ügyében a vizsgálat befejeztetett. A biróság valószinüleg a hét végén fog határozni. Ama nyomda tulajdonosa, melyben Napoleon herczeg kiáltványa nyomatott, 400 frank pénzbírságra ítéltetett. Páris, jan. 31. A ma tartott minisztertanácsban elhatároztatott, hogy Deves a kamara holnapi ülésén nyilatkozatot olvasson fel, mely a kormány főérvét foglalja magában. A ma este tartandó minisztertanács a nyilatkozat szövegét meg fogja állapítani. Remélik, hogy a képviselőház holnap végleg szavazni fog. Páris, január 31. Lamotte-Rouge tábornok meghalt. A »Paris« jelentése szerint Campenon tábornok a hadügyi tárczát véglegesen visszautasította. Páris, január 31. Azon hírek, hogy több franczia nagykövet beadta lemondását, alaptalanoknak nyilváníttatnak. Duclerc nyugtalanul törte az élét, de egészségi állapota javult. Fallieres állapotában szintén némi javulás mutatkozik. London, január 31. A »St James Gazette« szerint Giers orosz külügyminiszter körjegyzéket intézett Oroszország képviselőihez, melyben kiemeli, hogy a Bismarck herczeggel, Kálnoky gróffal és Mancinival folytatott személyes véleménycsere kielégítő és a béke fentartását czélozza. London, jan. 31. (Eredeti távirat.) Barrére ide érkezett, hogy részt vegyen a conferentiában. Most oly egyezkedés által iparkodnak eleget tenni Románia követeléseinek, amely lehetségessé teszi a vegyes bizottság által kinevezett tisztviselők fölváltását. Barrére tehát azt ajánlja, hogy a tisztviselőket csak három évre kell kinevezni. Ily módon Romániának alkalom nyúttatnék a nem kedvelt tisztviselők eltávolítására. Valószínű, hogy a conferentia tanácskozása több időt fog igénybe venni, mint eddig hitték. Berlin, január 31. A »Provinzial-Correspondenz« ama reményét fejezi ki, hogy a császár és a pápa közti közvetlen véleménycsere megegyezésre fog vezetni. Az egész ország feszült várakozással néz a curia határozatai elé. A császár levele azt bizonyítja, hogy a császár és a kormány mindent elkövettek a megegyezés létrehozatalára. Konstantinápoly, jan. 31. (Eredeti távirat.) A szultán ismét fogadta Radowitz német nagykövetet, de politikai kérdéseket nem tárgyalt vele. A szultán azért hivatta a nagykövetet, mert értesült, hogy Fridrik Károly porosz herczeg, Egyptom és Szíria meglátogatása után Konstantinápolyba szándékozik menni. A szultán tehát készületeket akar tenni fogadására. Radowitz azonban figyelmeztette a szultánt, hogy Fridrik Károly herczeg elhalasztotta Kostantinápoly meglátogatását és így a fogadásra való készülődés is korai volna. Konstantinápoly,jan. 31. (Eredeti távirat). A porta és Angolország viszonya ismét hidegebb lett. Ennek oka az, hogy Dufferin ajánlotta az egyptomi alkirálynak, hogy mondjon le kiskorú fia javára. Abban az esetben, ha régensségre lesz szükség, Anglia protectorátusától fél a török kormány. Granville körjegyzékére nem válaszolt még a török kormány; azt hiszik, hogy a körjegyzék néhány pontját kárhoztatni fogja és kívánni fogja a conferentia összehívását. A tiszaeszlári eset, Nyíregyházáján. 31. (Saját tudósítónktól) Bary vizsgáló biró a nyomozásokat folytatja Vásáros-Naményban és Eszényben. Előbbi helységben kihallgatta Weil Sámuelt családostól, Eszényben mind a zsidókat, egy asszonyt két napig tartóztatott le. E kihallgatások Smilovicsra vonatkoznak : ismerik-e, látták-e, mit tudnak a hulláról ? mind e nyomozások eredményre nem vezettek. Smilovics már hetek előtt sürgette, hogy hallgassák ki tanúit, miből következtethető, a mit régen rebesgetnek, hogy Smilovics először tett vallomását visszavonta. Szombathely, jan. 31. (Eredeti távirat.) Gróf Zichy Jenő és Jágocsi Péterfy József tegnap városunkba érkeztek a felállítandó ipariskola ügyében. A vendégeket az indóházban Grimm polgármester fogadta, mire azok hosszú kocsisortól kisérve, melynek élén a főispán fogata haladt, a püspöki palotába hajtattak. Megérkezésük után Radó főispán és Széli alispán tettek látogatást a vendégeknél, kik azután a megyeházban, Szombathely város tanácstermében százak jelenlétében ismertették jövetelek czélját. Délután 6 órakor Péterfy a nőegylet tagjainak nagy részvéte mellett a nőipartanműhelyek felállításáról tartott előadást. 7 órakor a vendégek a színi előadást nézték meg és 8 órakor a »Sabaria« fogadóban 150 terítékű banquette volt tiszteletökre. A lakoma közben Radó főispán a királyra, Grimm polgármester Zichy Jenő grófra, ez utóbbi és Eredics ügyvéd a főispánra mondtak felköszöntőket, melyeket még több pohárköszöntő is követett. Ma, 31-én d. e. a megyeház termében az iparszakiskola érdekében Radó főispán elnöklete alatt több óra hosszáig tartó értekezlet volt. Az értekezleten jelen voltak reggeli ebédre a főispán asztalához lévén hivatalosak, itt lelkesült köszöntők hangoztatása közben búcsúztak el vendégeinktől, kik a főispán fogatán, több városi fogattól kisérve hajtottak az indóházhoz, hogy Pápára utazzanak. Pápa, jan. 31. (Eredeti távirat). Gróf Zichy Jenő országos képviselő, Jágocsi Péterfi József miniszteri biztos társaságában egy elsőfokú ipariskola szervezése végett ma délután Szombathelyről ide érkezett. Az indóháznál a városi hatóság és az iparosok képviseletében Antal Gábor fogadta üdvözlő beszéddel. 4 órakor a városház nagy termében felette népes értekezlet tartatott, melyen a város és az ipartársulatok ajánlataira s a hatóság által kidolgozott tervezetre a miniszteri biztos adta első észrevételeit s a kívánalmakat, miket a kormány a felállítandó intézetre nézve a várossal szemben támaszt. A gyűlés végre abban állapodott meg, hogy felszólítja az arra hivatott tényezőket, hogy áldozatkészséggel siessenek az üdvös intézmény létesítésére közreműködni. Este a Griff-fogadó termében volt 100 teritékü bankett, hol lelkes felköszöntések mondattak a város vendégeire, kik társadalmi uton törekednek az iparos osztály égető haján mielőbb segíteni. Gróf Zichy Jenő a város polgáraira, Jágocsi Péterre az iparosokra ürítették poharaikat. Közgazdasági táviratok. Athén, január 31. (Eredeti távirat.) Az itteni kormánykörök s a pénzügyi világ jelenleg két nagy pénzügyi tervvel foglalkozik. Az egyik terv a kényszerfolyamnak megszüntetésére vonatkozik. E czélból ugyanis 87 millió franknyi érczpénzértékű kölcsönt akarnak felvenni, melyet egy Singrosz és Koroniosz bankárok vezetése alatt álló consortium kész az államnak nyújtani. A másik terv az összes görög államadósságok egységessé tételét illeti, mi czélból külföldről vetetnék fel kölcsön 460—500 millió frank erejéig. Lemberg, január 31. (Eredeti távirat.) A tartományi gyűlés határozata értelmében a tartományi bizottság megkezdte az alkudozásokat, a galicziai transversalis vasút subventiojára, a galicziai országos bank dotatiojára szolgáló kölcsön felvétele tárgyában. Szeged, jan. 31. A mai hetipiaczra mintegy 900 mm. gabona hozatott be, mely mennyiségből a búza 200 mm.-t, a rozs 200 mm.-t, a kukoricza 300 métermázsát tett ki. Árak: Buza 78—80 klgros 9—9.40 frt. 76 — 78 klgros 8.50—9 frt. Rozs 6— 6.50 frt. Kukoricza 5.25—5.55 frt. Árpa 6.—6.50 frt. Zab 5.80—6.10 frt. Köles 5—5.50 frt. Bab 9—9.50 frt. Szalonna 50 mázsa kelt el 32—32.50 frton. — A nagy gabnaüzletben a hét eleje óta 4000 mm. volt a forgalom, változatlan árak mellett. hírek. Január 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Az élelmiszerek drágaságáról, különös tekintettel Budapest élelmezésére. (Irta dr. Neményi Ambrus.) — Országgyűlés. — Tárcza: Arany János nótái. (Irta Adorján Sándor.) — Hírek. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Egyesületek és társulatok. — Irodalom, színház és művészet. — Idegenek névjegyzéke. — Kivonat a hivatalos lapból. — Időjárás. — Színházak. — Nyílt tér. — Marie Clodilde herczegnő, Napoleon Jerome herczeg neje, ki egykor dísze és büszkesége volt a franczia udvarnak, és a Moncalieri kastély mostani remete asszonya között csak látszólagos különbség van. Clotilde herczegnő, mint ezt róla most a Figaro följegyzi, mindig s mindenütt ugyanaz volt, nagyobb, mint sorsa, a nemes, tiszta, bátor asszony. Viktor Emanuele lányában van valami a gyermekből és a hősből, a nélkül, hogy szép volna, tudott bájos lenni, s minden gőgös modor nélkül, természetes méltósága késztetett hódolatra. Fiatal éveiben haja szőke volt s most, pedig alig ért el 40 évet már csupa ősz. Midőn Francziaországba jött, alig volt 16 éves. Házassága napján történt vele egy kis kaland, mely őt nagyon elszomorította. A Palais-Royalban tartott nagy ebéd után a férj-herczeg gyorsan magával akarta, őt vinni Meudonba. A gyors sietségben a fiatal asszony elvesztette egyik czipőjét, de e veszteségét észrevétetni nem merte. Mint a hamupipipőke, úgy lépett a kocsiba félczipőben, s apró lábát elrejtette öltönye uszálya alá. Párisból azonban nagy gyorsasággal küldöttek utánuk egy futárt, ki egy udvarhölgynek hét pecsétes zárt csomagban adta át a félczipőt. Elképzelhető , hogy minő röstelkedéssel bontotta föl a herczegnő a csomagot férje előtt. Vérpirossá lön, s gyermekszerü arcza annál bájosabb volt e rózsazsinó fátyol alatt, most még attól félt, hogy ki is gúnyolják. De igen gyakran megtörténhetik az, hogy a legszendébb fiatal lányokból a leghatározottabb jellemű asszonyok fejlődnek. S ilyenné fejlődött a vallásos herczegnő a Palais Royal fénye közepette, annak daczára. A párisi élet zajában is pontosan tarta meg majdnem kolostori szigorúsággal megállapított életrendjét: korán kelt, eljárt a templomba, gondoskodott szegényeiről, de azért a nagyvilágnak is eleget ten, s kitűnő háziasszonya volt vendégeinek. Csakhogy a későig fönmaradás nagy fáradtságába került. Napóleon herczeg mindig »kis marmotájá«-nak nevezte (egyúttal savoyai származására is czélozva), mert tíz óra után már nagyon vágyódott a nyugalom után. 1870. szept. 4-én a herczegnő három gyermekével utoljára látogatta meg a Palais Royalt. A vihar elől aztán Pranginsbe menekült ; később a moncalieri kastélyba vonult vissza; ez az a fészek, melyben Victor Emanuel gyermekei éltek addig, amig őket szabad szárnyra lehetett bocsátani, s igy a herczegnőt e kastélyhoz ifjúsági emlékei is kötik. — Ifj. gróf Ráday Gedeon honvédelmi miniszter, báró Fehérváry államtitkár, Lajtos Géza honvédszázados kíséretében ma este Bécsbe utazott. — Személyi hírek. Peitler Antal püspök Váczról, Pongrácz István tábornok Ipolyságról, gróf Eszterházy István főispán Pozsonyból és Domahidy Ferencz főispán Szatmárról Budapestre érkeztek. — Osztrovszky József legfőbb itélőszéki biró kartörése nem bizonyult oly veszedelmesnek, mint azt a beteg barátai hitték s remélhető, hogy Osztrovszky legközelebb ismét megkezdheti tevékenységét. — Szacsvay Ágoston, a magyar északkeleti vasút felügyelője 38 évi kiváló és fáradhatatlan működés után nyugalomba lépett. Ez alkalomból pályatársai díszes albumot nyújtottak át az ünnepeltnek, kit Palinszky vezérfelügyelő ékes szavakban üdvözölt. — Gyurkovits István számtanácsosnak a kereskedelmi minisztériumban számvevőségi igazgatóvá történt kineveztetése alkalmából, a vezetése alatt álló hivatalnoki kar ma testületileg fejezte ki szerencsekivonatait. — A szabadságharcz szobra. A szobor nagybizottsága, ma Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen mind a pénzügyi, mind a művészeti albizottságok munkálatai előterjesztettek. Előbb a gyűjtés szervezetét állapították meg, helyeselvén az albizottsági tervezetet. Majd a gyűjtőívekre írandó s kibocsátandó felhívás szövegét kezdték bírálni, mígnem Erch Gusztáv kir. kamarás indítványára, a felhívás újabb szövegezésére albizottság küldetett ki, melynek tagjai Királyi Pál, dr. Lipthay Béla, Gelléri Szabó János, Halász Géza. Ezután megválasztották a budapesti kerületi gyűjtőbizottságok elnökeit. Megválasztották az első kerületbe Ország Sándort, a Il-ikba Ivánka Imrét, a Ill-ikba Végh Jánost, a IV-ikbe Királyi Pált, az V-ikbe Gelléri Szabó Jánost, a Vl-ikba Török Józsefet, a VH-ikbe Morzsányi Károlyt, a VlII-ikba Molnár Endrét, a IX-ikbe Prükler Lászlót, a X-ikbe Henszler Ignácz elöljárót. Az elnökök maguk alakítják meg a gyűjtő bizottságokat. Most a művészeti albizottság javaslatait mutatták be és pedig először is a szobor helyét illetőleg. Az albizottság, mint ismeretes, a Gizella-tért ajánlja. Lipthay Béla báró ezen propositióval szemben alternativ kijelölést kért. Mert ha a művész kezét megkötni semmikép se akarjuk s igy az szobrot is, oszlopot is alkothat, bizonyos pedig, hogy az oszlop csak az Oktogon-téren lesz helyén, mig a szobor másutt is jó helyet kaphat, ekként két helyet kellett kijelölni. Igen hosszas eszmecsere fejlett ki most, s belehoztak számos teret, igy pl. a Deák-tért, s a Sugár-út városligeti torkolatát, s végre a bizottság a Gizella-tér egyedüli kijelölését 9 szóval 8 ellen elejtette, ellenben elfogadta azt, hogy alternative hozassék föl: a Gizella tér, Oktogontér és Deák tér, így három hely adatik a tervező művész rendelkezésére. Egyébiránt a helyet végleg a közgyűlés jelöli ki s még a közmunkatanács is hozzászól. A pályázati feltételek tárgyalása során Vidéky János felszólalt azon becsúszott hiba ellen, hogy a kivontató minták magassága 1 méter , 50 cm. Elhatározták, hogy a minta magassága 1,05 méter legyen. Házmán Ferencz azon indítványt tette, hogy a kiírandó pályázat international jellegű legyen. Azonban Halász Géza, Királyi Pál s mások felszólalása után ezen indítványt egyhangúlag elvetették s csak magyar művészek pályázhatnak. — Fölolvasás. A kereskedő ifjak társulatának helyiségében Schütz Miksa, a »Pester Lloyd« zenereferense, ma nagyszámú és díszes közönség előtt felolvasást tartott »Goethe Faustjáról a zenében.« Schütz rövid bevezetés után áttért tulajdonképeni tárgyára : Schumann Faust zenéjének ismertetésére, egyes részeinek beható elemzésére. A mű keletkezésére vonatkozólag néhány érdekes s eddig nem ismert adatot beszélt el, melyet Schumann egyik még élő bizalmas barátjától, Neumann Emil drezdai tanártól hallott. Schumann művére vonatkozólag azt állítja, hogy az talán a legszebb megoldása annak a problémának, mely Glucktól kezdve a zeneszerzők előtt lebeg: a költészet és zene egyesülésének amaz »összművészete«, mely Wagner újabb műveiben, félszeg felfogásból kiindulva nem talált kielégítő megoldásra. Schumann zenéjének kimerítő ismertetése után áttért azokra a zenekölteményekre, luuiyék közvetve vették Goethe »Faust«-jából, u.m.Berlioz »umv.nation de Faust« czímű oratóriuma, Liszt Faust symphoniája és Wagner Faust nyitánya. Megemlékezett végül azokról a kísérletekről is, melyek vagy egyátalán csak tervben maradtak, vagy elkészültek ugyan, de napvilágra még nem kerültek. Beethoven is tervezett egy ily művet, mint azt Rochlitzhoz intézett szavaiból tudjuk, de ennek elkészítésében megakadályozta a halál. Ellenben Meyerberről, kit Goethe maga szólított fel egy Faust-zene megírására, biztosan tudjuk, hogy ily műhöz nemcsak hozzá fogott, de egyes részeket be is fejezett, melyek még most is hagyatékában őriztetnek és végrendelete utasítása értelmében csak 30 évvel halála után, tehát 1893-ban fognak a nyilvánosságnak átadatni. A felolvasást a közönség élénk tetszéssel fogadta. — A gőzhajózási társulat, tekintettel a jó időre, legkésőbb két hét múlva megkezdeti a rendes hajójáratokat. — Az Arany-szobor javára az akadémia kebelében alakult bizottság gyűjtésének eredményeké): január 21—27-ig a magyar földhitelintézetnél befoly 1199 frt 55 kr; hozzáadva ehez a már megelőzőleg gyűjtött 23.463 frt 75 krt, az eddigi gyűjtés eredménye 24.663 frt 30 kr. — A kiutasított socialisták ügyében illetékes helyről a következő, részben helyreigazító, részben kiegészítő értesítést vesszük: A socialisták a kitiltó főkapitányi határozat ellen felebbeztek és felebbezésöket írásban is benyújtották. Később azonban felebbezésöket visszavonták s a kiutasított Kahn János, Bräundl és Konrád azt a kérelmet terjesztették elő a főkapitánynál, hogy engedtessék meg nekik ügyeik rendezése végett még 6-8 napig a fővárosban maradhatni. A főkapitány e kérelmet méltányosnak találván, megengedte az illetőknek, hogy február 6-ig itt maradhassanak, akkor azonban okvetlenül kötelesek a főváros területét elhagyni. — Az iskolai fegyvergyakorlatok tárgyában, Felméri Lajos kolozvári egyetemi tanár úr által a következő sorok fölvételére kérettünk fel: Mato- ray Elek úrhoz, a magyarországi tornatanítók egyletének elnökéhez. Most olvasom a lapokból azt a nyilatkozatot, melyet a tornatanítók országos egyletének választmánya, a középiskolai törvényjavaslatban tervezett katonai fegyvergyakorlatok ellen kiadott. Hivatkozik abban a választmány, ezelőtt egy évvel a képviselőházhoz beadott indokolt kérelmére, melyben az iskolai fegyvergyakorlatokat »fölöslegeseknek, különösen egészségi szempontból veszélyeseknek, a fegyelmet megrontóknak, szóval paedagogiai szempontból károsaknak tartja.« Minthogy alólírott ellenkező meggyőződésben van és Svájcz, Angolország, Olasz és Francziaország példáira hivatkozva, két terjedelmes tanulmányban (»Nemzet« 93, 97 és 107 számai és a »Budapesti Hírlap« 1882. márcziusi számaiban) behatóan kívánta tárgyalni és kimutatni az ésszerűen vezetett katonai gyakorlatoknak a középiskolai ifjúságra s közvetlen a nemzeti életre háramló erkölcsi és physicai hasznait, nagyon lekötelezne Uraságod, ha szíveskednék közzétenni az említett indokolást a magyar középiskolai tanítótestület okulására, minthogy csak itt Kolozsvárit is feles számmal vannak, nemcsak a tanítással foglalkozó egyének, hanem a laikusok között is, kik a tornatanitók egyletének választmányával homlokegyenest ellenkező meggyőződést vallanak. Feméri Lajos, magyar kir. egyetemi tanár. — Deákünnepély volt ma a dr. László Mihály nyilvános középiskolájában és nevelőintézetében. Az ünnepély megnyitóval vette kezdetét, melyet Komócsy József tartott. A növendékek, kicsinyek és nagyok, költeményeket szavaltak Szász Károlytól, Tóth Kálmántól, Komócsy Józseftől, és francziául Hugo Viktortól. A szavalatokon kívül emlékbeszédeket is tartottak és számos zenedarabot adtak elő. A sikerült ünnepélyt díszes közönség hallgatta, köztük Tanárky államtitkár neje és leányai, Freidh képviselő családjával, az Egerer család, dr. Gárdos Károly családjával, dr. Schwarz Gyula, Szász Domokos, Bibó Dénes, Péterfy Domonkos táblai biró, dr. Corzan Gábor és mások. — Deák ünnepély. A budapesti V. ker. főgymnasium saját nagytermében február hó 3-án Deákünnepélyt rendez. — Emberölés az egyházban. Raggioni Péter volt fővárosi rendőrügynök, ki a Pölczer-Piringer Mária-féle rabszöktetés ügyében oly nagy szerepet játszott, szomorú véget ért a balassagyarmathi fegyházban, hova a budapesti fenyítő törvényszék ítélete alapján, büntetésének kiállása végett szállították. Raggioni ugyanis büntetése megkezdése óta a fegyházi szabóműhelyben dolgozott, ott szóváltásba elegyedett mesterével, a ki dühében felkapva a nagy szabódllót, úgy döfte Raggioni hasába, hogy a szerencsétlen rövid idő múlva meghalt. — Jegyzői szigorlatokat tart Pst megye február 3-án és 10-én. Mindkét napra eddig 5—5 jelentkezett. — Eljegyzés: Ifj. Rosenbach Ferencz a fővárosi táviró hivatal egyik jeles tisztje és honvédhadnagy, e napokban váltott jegyet Vukovics Lali kisasszonynyal, özv. Vukovics Lajosné született Milassin Ilka szabadkai földbirtokosnő kedves leányával. A református konvent tagjai már nagy részben elutaztak. A mai ülésen, mely különben is nem volt érdemleges tanácskozás, csak a jegyzőkönyvet hitelesítették. — Veszprémből írják lapunknak: Gróf Zichy Jenő hétfőn, jan. 29-én, a délutáni vonattal érkezett Jágocsi-Péterffy József miniszteri biztos kíséretében városunkba. A pályaudvaron Kovács Imre helyettes polgármester fogadta, számos tagból álló küldöttség élén. Gróf Zichy a főispán, Jágócsi-Péterffy József Kisovics József vendége volt. Az értekezlet még aznap délután 5 órakor megtartatott, zsúfolásig telve volt a város tanácsterme. A város lelkesedéssel fogadja az ipariskolát és tehetsége szerint hozzá is járul. Este 120 terítékre fényes bankett volt a »Koroná«-ban, melyen b. Fiáth Ferencz főispán ő felségére, Vikár Lajos és többen gróf Zichyre és a miniszteri biztosra mondtak toastot. Másnap a vendégek tovább utaztak Szombathely felé. — Lovaglás és gyaloglás a tengeren. Az orosz tengerészügyi miniszter, Sesztakov e hó 20-án Pétervárból Kronstadtba akart menni. De mivel a tenger a két város közt egészen be van fagyva, hajó helyett szánra kellett ülnie. A szán azonban házmagas hóhegyek közé jutott, és sem előre, sem hátra nem mehetett. A tengerészügyi miniszternek sürgős volt a dolga. Ezért nem várhatta, míg a szánt kiszabadítják a hótömeg közül, hanem ráült az egyik lóra, s visszatért Pétervárra. Innen szánon indult el Oranienbaumon keresztül Kronstadt felé. De ezen utat is anynyira befújta a hó, hogy a miniszternek többször ki kellett szállni a szánból s gyalog menni. Ez útja két órába került, mig rendes körülmények közt elég erre fél óra. — Körözött bírósági végrehajtó. Szmrecsányi János volt bírósági végrehajtó ellen, ki már egy ízben sikkasztásért büntetve is volt, a rózsahegyi kir. törvényszék nyomozó levelet bocsájtott ki. Szmrecsányi újból sikkasztást követvén el, ismeretlen helyre távozott. A nyomozó levél szerint: 38 éves, erős termetű és ragyás arczu. — Esküvő botrány mellett. E hó 27-én a lillei (Belgium) templomban nagy botrány keletkezett Deloncle kisasszonynak, a Grand Théátre bájosfiának, és a Gaultier színház igazgatónak egybekelése alkalmával,soly utva, hogy összetörte a padokat és székeket, sőt többen a sekrestyébe fészkelték be magukat. A menyasszony bájos volt fehér selyemruhájában, s boldogan mosolygott, mikor atyja, a franczia déli vasút egyik magasabb rangu hivatalnoka, az oltárhoz vezette. Mikor a násznép kifelé tartott a templomból, borzasztó tolongás támadt, egy svájczit, ki rendet akart csinálni, az utczára dobtak. A mise alatt pedig, mikor a Grand Théátre művészei egyházi énekeket énekeltek, kéthárom ember azt a sületlen tréfát követte el, hogy azt kiabálta: »éljen Boccaccio!« Delondle kisasszony ugyanis Suppé operettejében Boccacciót játszsza. Az új pár az esküvő után nagy bankettet adott, este pedig nagy bált, melyen jelen voltak a városi kitűnőségeken s a hirlapírokon kívül a Grand Théátre törzsabonensei is. Pápáról írják lapunknak ez apróságokat: A győri és győrvidéki árvízkárosultak javára f. hó 27-én Pápán az ottani polgártárság bázisa tánczestélyt rendezett, mely a jótékony czélra 308 frt 60 krt jövedelmezett. A bál költségeit a rendezőség maga feértéktőzsde. Bécs, jan. 31. Értéküzlet. (Eredeti távirat.) A német esti tőzsdékről s a boulevardról érkező lanyha zárlati jegyzések következtében az üzlet a mai előtőzsdén mérsékelt árakkal kezdődött, s minthogy a coulissa nem igen mutatott több vételkedvet, a jegyzések még inkább ellanyhultak. Az ipari papírokban s a sorompó értékeiben ez a lanyhutó befolyás kevésbé volt érezhető, a forgalom ezekben változatlan jegyzésekkel történt. A járadékok iránya lanyhul. A forgalom átalában véve korlátolt, csak államvasuti és hitelrészvényekben élénkebb az üzlet. Jegyzéseink a következők: Osztr. hitelr. 283.80, Magy. hitelr. 278.50, Anglobank 115.50, Uniobank —... Bécsi bankegylet 106.80. Lóvasúti részvény 218.75. Osztrák államvasut 330.40. Elbevölgyi vasút 213.75. Erzsébet vasút—.—. Lombardok Dunagőzhajózási részvények —.—. Aranyjáradék 77.50—. 4°/0 Magyar aranyjáradék 85.05—. Húsz frankos arany 9.51. Birodalmi márka —.—. A déli tőzsdén megmaradtak a szilárdabb árak s a forgalom barátságosabb lett, de később elcsendesült, mert a speculatióra nem volt, ami befolyást gyakorolt volna. A sorompók közt a vasúti papírok s iparvállalatok értékei korlátoltak. Az árat kedvetlen gyenge. Délután 2 óra 10 perckor a következő árak jegyeztettek: Osztrák hitelr. 283.60. Angol-osztrák bankrészvény 115.75. Union bank 112.85—. Bankegyesület 106.75. Magy. hitelbank 278.25. Osztr. államvasut 329.90. Károly Lajos vasút 296.75. Dunagőzhajózási társaság részvénye 591.—. Osztrákmagyar Lloyd 651.—. Észak-nyugati vasút 197.50. Elbevölgyi vasút 213.50. Lovaspálya 218.—. Lombardok 136.75. Osztrák papirjáradék 77.60—. Osztrák aranyjáradék 96.—. 4°/0. M. aranyjáradék 85.75 1864-es sorsjegy 169.50. Bécsi községi kölcsön 122.50. Húsz frankos arany 9.51—. Német birodalmi márka 58,62—. Északi vasút —. Bécs, jan. 31. (Eredeti távirat.) Értéküzlet. A mai esti tőzsdén a magas berlini és párisi zárlati jegyzések következtében, valamint a német birodalmi tőzsdeadójavaslat elvetése folytán majdnem minden coulissa-papírban jelentékeny áremelkedés jött létre. A magyar aranyjáradék árának tetemes emelkedésére okul a közel álló conversióról keringő hireket hozták fel. Zárlatkor jegyzéseink a következők: Osztrák hitelrészvény 288.23, magyar hitelrészvény 284.75, Angol-osztrák bankr. —.—. Union bankr. 113.— lovaspálya 219.75. Osztrák-magyar államvasúti részvény 332.75. déli vasutrészvény 137.75. Elbevölgyi vasút —Károly-Lajos vasutrészvények 300.25. Osztrák járadék 77.80. magyar 4°/0 aranyjáradék 86.27. Bécs, jan. 31. (Magy. ért. zárlatja.) Magy. földteherm. kötv. 97.50. Erdélyi föld. kötv. 97.75. 5/1 °/a magy. földhitel, int. záloglevél 101.—. Erdélyi vas. részv 160.50. 1876. magybel. vas. áll. els. kötv. 94.—. Magyar nyer. sorsjegy 114.25. Szőlő dézsmav. kötv. 97.50. 6 százalékos aranyjáradék 118.50. Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 109.50. 4 százalékos aranyjáradék 85.72. M. orsz. bankr. h.1. Magy. vas. kölcsön 134.75. Magy. hitelb. részv. 278.25. Alföldi vasutr. 167.75. Magyar éjszakkel. vasutr. 161.25. 1869. m. kel. vas. áll. elsőb. kötv. 89.40. Tiszai vasutr. 247.25. Magyar leszám. és váltób. 90.25. Kassa-oderb. vasutr. 143.75. 5°/o papirj. 85.—.Magyar jelz. hitelb. —.—. Adria m. teng. gőzh. r. —.—. Árutőzsde. Bécs, jan. 31. (Eredeti távirat.) Gabonaüzlet. Az irányzat ma változatlanul lanyha maradt s a jegyzések tegnaphoz képest nem tüntetnek fel lényegesebb változást. Kész áru üzlet vontatott forgalom mellett lanyha. Hivatalosan jegyeztettek a következő árak: búza januárra 9.80—9.85, búza tavaszra 10.03—10.05, búza őszre 10.42—10.45, kész rozs 7.70—8.10, rozs tavaszra 7.60—7.65, kész tengeri 6.40—6.65, tengeri május-júniusra 6.56—6.58, kész zab 6.60—6.80, zab tavaszra 6.90—6.92. Bécs, jan. 31. (Eredeti távirat.) Szeszüzlet. Ez áruczikk ára ma tartatott. Kész terményáru jegyzése 31 frt pénz,dezte. Felüdlfizetések is történtek, melyek közt első helyen áll gróf Esterházy Móriczé, ki 25 írttal váltotta meg jegyét. A kedélyes mulatság, melyen a városból és környékéről igen sok szép leány volt együtt, viradtk tartott. — Pápán f. hó 31-ére várják Zichy Jenő grófot, ki Jágócsy Péterffy József kormánybiztossal együtt, egy itt felállítandó ipariskola szervezése czéljából egybehívott értekezleten fog részt venni. Ünnepélyes fogadtatásukra úgy a város, mint az ipartársulatok előkészületeket tettek. A vereskereszt-egylet pápai fiókja legközelebb elhatározta, hogy az Erzsébet-kórházban egy ágyat alapít ezer írttal. A februárban tartandó, sorsjátékkal egybekötött tánczvigalom a legszebb eredményre enged kilátást. J s Képkiállítás Pozsonyban. Eszterházy Károly gróf, a nemes ízlésű műbarát már régóta tervezi oly műremekek kiállítását Pozsonyban, melyet egyes műbarátok a birtokukban levő műkincsekből rendeznének. Ez a terv a múlt vasárnap tette meg a legjelentékenyebb első lépést megtestesülése felé. Maga a tervező gróf e napokban épen gyöngélkedő állapotban lévén, nem lehetett jelen, de a városház Apponyi-féle termében összegyűlt szépszámú műbarátok Brausewetter Győző elnöklete alatt műkiállitási társulattá alakultak s elnökül Eszterházy Károly grófot, alelnökökül Marsch Edét és Pisztóry Bódogot, jegyzékül Kartak Pált és Batka Jánost, ősül Könyöki József tanárt, pénztárnokul Wodianer Imrét, fölvevő esküdtekül pedig Scheidlin századost, Ziehrer, Fleischman, Rózsay tanárokat, Kartak Pált, Batka Jánost, Könyöki József tanárt és Marsch Edét megválasztván. Könyöki indítványára azonnal elhatározták, hogy a kiállítás jövedelmét a Hummel-emlék alaptőkéjének gyarapítására fordítják. A kiállítás idejét és helyét máskor állapítják meg. — Egy milliós örökség. Bécsi lapok nemré kimerítő tudósításokat közöltek egy milliomos aszszonyról, aki múlt évi deczember hóban Mauerben, Bécs mellett fekvő egyik nyaralóban elhunyt. Az eset reánk nézve annyiban brit érdekkel, amennyiben az elhunyt milliomos nő, névszerint Schwartzwald szül. Musch Mária magyar honos volt s Budapesten is birt ingatlan vagyonnal. Az a ház a József-téren, melyet az osztrák-magyar bank budapesti intézete megvásárolt s saját házához csatolt, Musch Mária tulajdonát képezte volt. Schwartzwaldné roppant fukar asszony volt, úgy annyira, hogy habár három háza volt Mauerben, lakót egyikben sem tartott csupán azért, hogy a házakat s a bútorokat senki se rongálja. Egész nap elzárta magát egyik házának kis szobájába, nem vitt háztartást, hogy senkinek se kelljen fizetnie. Az utczán csak ritkán mutatkozott s csak hébe-korban ment köre ,mába s akkor is pusztán pár krajczárt költve, ismét visszavonult odújába. Az ő hagyatéka miatt van most a bécsi cs. kir. országos törvényszék előtt bünfenyitő ügy folyamatban. Bécsi lapok e tárgyban még nem hoztak közleményt, mert az ügy oly rendkívül jelentős s oly egyének szerepelnek benne, hogy részint ezek iránt való tekintetből, részint a további vizsgálat meg nem hiusítása érdekében a lehető legnagyobb diskrétia mellett történik a bíróság részéről minden lépés. Abban a helyzetben vagyunk, hogy már most egyet-mást a vizsgálat eredményéről közölhetünk. Mint már említettük, Musch Mária asszony a múlt év deczember havában hunyt el Mauerben. Hogy mily vagyonnal bírt, arról némi fogalmat nyújt a most folyó vizsgálat során kihallgatott Bohorovszky lovag udv. tanácsos, Angerer bankigazgató és Nagy Lujza, altábornagy özvegye tanult vallomása, mely szerint Musch asszony csak egy alkalommal zoo.uuu írt értékű aranyjáradékot vásárolt. Halála után egy általa sajátkezűleg irt és aláirt végrendeletet, továbbá egy codicillumot találtak, mely utóbbiban a végrendeletet megerősíti s a végrendelkezésből kimaradt ingatlanok tekintetében intézkedik. Általános örökösül bizonyos dr. Kunz Ferencz maueri orvos szerepe, aki ordinariusa volt az elhunytnak. A tulajdonképeni örökösök, kiknek jelentékeny része Budapesten lakik, a codicillum szerint ki lettek zárva az örökösödésből , ami érvénynyel azért bir, mert ezek valamennyien oldalági rokonok. — E kizáratásról értesülvén a budapesti rokonok, a közel másfélmillióra rugó hagyatékban való eljárással megbízták Kun László budapesti ügyvédet. Ez nyomban Mauerbe utazott s dr. Kienböck Károly bécsi ügyvéddel egyetemben hozzálátott a különös végrendelkezés körülményei után puhatolózni.Feltünt az eljáró ügyvédeknek, hogy az általános végrendeleti örökös a halotti jelentéseket 10 nappal a temetés után küldötte el a rokonoknak, hogy a betegség minősége a gyászjelentéseken megemlítve nincs s különösen az, hogy a rendkívül szigorú nő jóllehet csak pár hónapig gyógykezelte magát az illető orvos által, ezt nevezte ki általános örökösül. Mindezeket a gyanús körülményeket felsorolták panaszfeljelentésükben, melyet e tárgyban a császári királyi országos törvényszékhez benyújtottak. A bíróság részéről nyomban megindított vizsgálat során constatáltatott, hogy a codicillum hamis, a kihallgatott tanuk vallomása pedig kétségtelenné tette hogy a végrendeletet maga Kunz Ferencz csnálta, és íratta le. A tanuk ugyanis egybehangzólag azt vallották, hogy végrendelkező semmit sem szólt, aléltan feküdt az ágyban, sőt talán halva is volt midőn ők a fiókvégrendelet aláírására felkérettek! Ami pedig a sajátkezűleg írt és aláírt végrendeletet illeti, itt is oly momentumok mutatkoznak, melyek kizárják annak törvényszabta módon kényszer nélkül való keletkezését. A vizsgálat ebben az ügyben erélyesen folyik. Dr. Kunz Ferenczet ma hallgatta ki a bécsi bíróság s lehet, hogy mire e sorok napvilágot látnak, az ügy reá nézve nagyon is komoly fordulatot vett. Naptár. Csütörtök február 1. kél 7 «• M P- W ‘ 4' 5S «’ - “0l,i “ ' 4-"• “y* « a. »• s 6... * “nvrm. k «»s-rfj róRadvánszky Béla, Szilágyi • --w* közgyűlése d. n. 6 . ... marosolc körének felolvasó estélye 8 órakor. (Fe-A 10Vár eveziek b!zára.) Felolvasó : Ráth Károly. A budapest, V. kér po^ » estél^ 8 órakor' 6* budai ifjuság * jelmez estélye a »Fáczán« helyiségében. nemzeti dalkör zártkörű jelmezes tánczestélye a zene- ^ kedvelők egylete termében. «in kiállítás a képzőművészeti társulat sugárúti mű- VereSOchnokban d. e. 9-d. n. 4 és este fél 6-tél 10-ig. Belénti di 30 kr. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, i. e. 10-12. és Egyetemivészkert az üllői után délelőtt 8-12 és délután ilyen festészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvész- U 9 kert mellett) látható egész nap dij nélkül. Múzeumban term, rajz és népismetár délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Akadémiai könyvtára u. 37. Múzeumi könyvtár d. e. 9-d. u. 1. Egyetemi könyvtár d. u. 37■ Állatkert nyitva egész nap. (Hírek folytatása a mellékleten.)