Nemzet, 1883. június (2. évfolyam, 149-178. szám)
1883-06-01 / 149. szám
SznÍAKTISZTŐRÉO: Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. Budapest, 1883. péntek, junius 1. 149. szám. Kiadó-hivatal • Barátok-tere, Athenaeum-épület, földester Előfizetési du : Postán küldve, vagy Budapesten hokkor hordva reggeli ás esti kiadás együtt: 1 hónapra .......................... 3 hl 8 hónapra .......................... 9 , 6 hónapra .. .......................... ................. 1* » Az esti kiadás postai különküldéséért Mfllfizetés negyedévenként .. .. ................ 1 * Budapest, május 31. A budapest-soroksári vasút. A budapest-soroksári helyi érdekű vasút ügyében ma újabb tanácskozás volt Gyöngyösi János osztálytanácsos elnöklete alatt, melyen a magyar királyi államvasutak részéről Tolnay Lajos igazgató, Barvics és Storch felügyelők, a közmunkatanács részéről Kupp Imre és "Wobifart mérnök, a fővárostól Gerlóczy Károly, Haris Sándor, Preuszner Henrik, Rózsa Péter , Pest megye részéről Bellaagh Imre t. főügyész, az államépítészeti hivatal képviseletében Reuseh Károly, a katonai hatóság részéről Perl kapitány, a közúti vasúttársaság képviseletében Szitányi Izidor, Bossányi László, Jellinek Henrik és Löwenstein mérnök, s mint jegyzőkönyvvezető dr. Bandies, miniszteri fogalmazó voltak jelen. Elnök az ülést megnyitván, előadja, hogy miután e vicinális vasút által a budapest-zimonyi vasút közelről érdekelve van, a múlt ülésen végleges megállapodások nem történtek, hanem a közúti vasúttársaság, mint vállalkozó, a kérdés újabb tanulmányozására utasíttatott. Jellinek Henrik titkár emelt ezután szót. A közúti vasút által tett újabb tanulmányok a főváros azon kívonatára irányultak, hogy a tervezett vonal a baloldalról a jobboldalra helyeztessék át. A m. kir. államvasutak igazgatóságának szíves közreműködésével a vállalkozó társulat oly megállapodásra jutott, hogy elvi különbség sem merül fel. Az újabb tanulmányok nem győzték ugyan meg a társulatot arról, hogy e vonal az eredeti terv szerint kiépíthető nem lenne, de miután a főváros hatósága és a közmunkatanács súlyt fektet arra, hogy e vonal a jobboldalra helyeztessék és így a főváros érdekét jobban megóva látják, a társulat kész erre, habár az igen költséges s hiszi, hogy ez a főváros által méltányoltatni is fog. A bejárás alkalmával a szemle kiterjesztetvén a jobboldalra, csak azokra a pontokra terjeszti ki figyelmét, hol a régi és uj terv közt különbség van. A vonal a soroksári ut baloldalán indul s a 3-ik szelvénynél megy át a jobboldalra; a 26. szelvényig akadályok nincsenek s párhuzamosan halad a zimonyi vasúttal. Az erzsébetfalvi állomás a 36. és 38. sz. szelvények közt magánterületen lesz. A 41—47. sz. szelvények közt a zimonyi vasút jelenlegi vágánya oly közel van az országúihoz, hogy a második vágány kiépítése esetén nem volna hely a vicinális vasút részére. Miután azonban a zimonyi vasútra nézve nem kedvező, hogy a második vágánynyal az országútra kijöjjön, a m. kir. államvasutak hozzájárultak ahhoz, hogy a második vágány létesítésére szükséges helyet a létező vágánynak eltolása által nyerjék meg. Ez a megoldás lehetővé teszi a vicinális vasútnak a zimonyi vasúttal való párhuzamos lerakását Erzsébetfalva mentén. Midőn a miniszter a bejárást elrendelte, azt az utasítást adta, hogy minden függő kérdés elintéztessék. Ehhez tartozik, hogy a főváros is nyilatkozzék s az 1880. évi XXXI. t.-cz. 11. §-nak értelmében adja beleegyezését a közút igénybevételére nézve. Tolnay Lajos a m. kir. államvasutak igazgatójának nincs kifogása azon végrehajtás ellen, mint azt Jelynek előadta. A második vágányra szánt terület a zimonyi vasút részére ki van sajátítva, csak mintegy 3—400 négyszögméter területnél tolandó kisebb a kisajátított terület, ezt kéri figyelembe venni. Második kérése, hogy a vágányeltolási és az abba eső melléképület áthelyezési költségeit a vasúttársaság fedezze. Gerlóczy Károly. Miután a társulat megfelelt azon kívánalmaknak, melyek annak idején a főváros által emeltettek, semmi kifogása sincs. Az útra vonatkozólag azt jegyzi meg, hogy miután a vicinális vasutak 90 évre engedélyeztetnek s előre nem tudható, nem kell-e majd a soroksári országutat a kocsi forgalom miatt kiszélesíteni, s a vasúti vágányok ne képezzenek oly akadályt, mely nagy financziális nehézséggel volna legyőzhető s azért a vágányok szükség esetén való áthelyezését a társulat viselje. Szitányi Izidor a közúti vasuttársulat készséges hozzájárulását ígérte meg a tett kívánalmakhoz. Rupp Imre a második keresztezés mielőbbi megszüntetését hangsúlyozta. Reuschl Károly az államút kiszélesítési költségét is a társulatra hárítja. Mindezek elfogadása után elnök constatálta, hogy az újonnan kidolgozott terv ellen kifogás nem emeltetvén, az a miniszternek elfogadásra ajánltatni fog. Ezután a részletekre tértek át, melyeknél semmi nehézség sem forogván fenn, a jegyzőkönyv aláíratott s a tanácskozás véget ért. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1883. évi május hór 31-től 37-ig. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján. — A vetések fejlődése, főleg az utóbbi hideg időjárás és hideg esőzések következtében kevésbé haladt előre, mint az az eddigi állapot szerint várható volt. Az őszi vetések a sok nedvesség folytán sok helyt, kivált az ország északi és dunántúli megyéiben ritkásak, részben sárgulni kezdenek, míg az alföld déli részén és az erdélyrészi megyékben a túlbujó vetések részint máris megdőltek vagy megdőléssel fenyegetnek. Az őszi vetések átalában az alföldön és a volt erdélyi megyékben kedvezőbben állanak, mint az ország többi részeiben; az ősziek és pedig főleg a rozsok, leginkább Bars, Borsod, Hont, Gömör és Kis- Hont, Liptó, Nógrád, Nyitra, Ung, Turócz, Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Zala, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Szabolcs, Szatmár, Torontál és Szolnok-Doboka megyék több vidékein ritkásak. __ Rozsda felől leginkább Tolna, Vas, Bács-Bodrog és Krassó-Szörény megyékből panaszkodnak. A tavaszi vetések ugyancsak az érintett mostoha időjárás folytán fejlődésükben elmaradtak és több helyt megritkultak. A május 21 én beállott gyenge fagy leginkább csak a felvidéken mutatkozott, anélkül, hogy nagyobb károkat okozott volna, csakis a hüvelyes és kerti veteményekben tett kárt. A berevetések, főkép az északi megyékben, részben fagy által megritkultak, részben lassan fejlődnek. A tavaszi munkálatokkal több erdélyrészi megyében még mindig nem készülhettek a kedvezőtlen időjárás folytán el, de a kikelt tavaszi vetések általában szépeknek monhatnak. A gyümölcs és szőlő állása mindeddig kedvező. 1. Felvidék, Abauj-Torna megye. (Gönczi és füzéri járás.) A gönczi járásban a búzavetések jók; árpák és zabok a hideg és szárazság miatt lassan fejlődnek; a füzériben a 21—22-én bekövetkezett gyenge fagy a kikelt bab és dinnye-ültetvényekre kártékonyan hatott ; más vetemény és takarmányfélék a folytonos hideg időjárás folytán megsárgultak. Árvamegye vári járásában az ősziek szépek, a tavaszi munkálatok befejezése az esős időjárás miatt akadályoztatik. Bars megye verebélyi járásában az ősziek ritkák; a tavasziak szépek; a tengeri és burgonya jói kikeltek. Beregmegye. (M.-kászonyi és felsőtiszaháti járás.) Az m.-kászonyi járásban a vetések a hideg időjárás miatt visszamaradtak; a felsőtiszahátiban az ősziek középszerűek; szőlő s egyéb gyümölcsből jó középtermés várható. Borsodmegye. (Egri felső, s.-szt.-péteri és alsó-miskolczi járás.) Az egri felső járásban az ősziek középszerűen, sőt helyenkint rosszul állanak; a tavasziak sárgulni kezdenek; a s.-szentpéteriben az ősziek helyenkint igen szépek; némely helyeken azonban, különösen a hegyes vidékeken levők ritkák; a tavasziak kielégítően állanak; az alsó-miskolcziban az ősziek középszerűek; a tavasziak a száraz hideg szelek miatt fejlődésükben visszamaradtak. Gömör megye. (Nagy-rőczei, rimaszécsi, tornalljai és rimaszombati járás.) A nagy-rőczei járásban a 21-én bekövetkezett gyenge fagy csak némely kerti veteményekre volt káros hatással; a rimaszécsiben a búzavetések silányak; a tavasziak és a lóhere lassan fejlődnek; a repeték a rovarok által elpusztíttattak; a tornaljaiban az ősziek ritkák; a tavasziak fejlődésükben visszamaradtak; a rimaszombatiban a déli oldalakon és fekete földben elvetett ősziek kielégítők; az északi oldalon levők nagyon silányak. Hont megye. (Korponai, ipolysági, balogi és németi járás.) A korponai járásban a tavasziak a legutóbbi esőzések folytán sok helyen kiáztak; az ipolyságiban a 21-én bekövetkezett gyenge fagy csak a babültetvényekben és az alantabb fekvésű teherésekben okozott némi károkat; az ősziek nagyon elgazosodtak ; gyümölcs szépen mutatkozik; a balogiban az ősziek helyenkint nagyon buják; némely helyeken azonban ritkák és silányak, s a tavasziak, különösen az árpák, a hideg időjárás folytán sárgulni kezdenek; a németiben az ősziek ritkák ; a tavasziak silányak. Liptó megye. (Szentmiklósi és liptóujvári járás.) A szentmiklósi járásban az ősziek és a lóherék rosszak; a tavaszi munkálatok folyamatban vannak ; a liptóujváriban a rozsok ritkák; a lóherék silányak; a tavasziak szépen kelnek; a takarmány szűken van. Máramaros megye szigeti járásában a vetések jól állanak; a gyümölcsfák bő termésre nyújtanak kilátást. Nógrád megye. (Sziráki, losonczi és füleki járás.) A sziráki járás déli részében levő buzavetések szépek, az északi részben levők ritkák; a rozsok mindenütt ritkák ; a tavasziak sárgulni kezdenek; a bab sok helyen elfagyott; a fülekiben a korai őszi buza- és rozsvetések kielégítően állanak; a későiek ritkák és silányak ; a luezernák és lóherék sok helyen kifagytak. Nyitramegye. (N.-tapolcsányi, vágsellyei, érsekujvári, zsámbokréti, pöstyényi, galgóczi és miavai járás.) A n.-tapolcsányi járásban az ősziek helyenkint javulni kezdenek; a tavasziak jó termésre nyújtanak reményt; a vágsellyeiben az őszi búza és rozsvetések javulnak, a tengeri a hideg időjárás folytán megsárgult; a tavasziak jól állanak; az érsekújváriban az őszi búzavetések 1/8-a jó, 1/8-a rossz;rozsok alla, középszerű, 2/3-a silány; árpák és zabok jók; takarmányfélék középszerűek; a zsámbokrétiben a hideg szelek a búzavetéseket helyenkint megritkították; a tavasziak jól állanak; a pöstyényiben a búza és rozsvetések ritkák; árpa és zab szépen kikelt; szőlő és más gyümölcs sok mutatkozik; a galgócziban az ősziek, főleg a rozsok silányak; a miavaiban az őszi rozsvetések helyenkint megritkultak; a tavasziak szépek. Pozsony megye. (Szempczi, malaczkai, f.csallóközi és pozsonyi járás.) A szempczi járásban az őszi buzavetések ritkák ; a rozsok és lóherések jók; a malaczkaiban az ősziek ritkák; a tavasziak és a takarmány vetések szépek; a f.csallóköziben az ősziek silányak; korai tavasziak ritkák; a későiek jól állanak; a pozsonyiban az őszi buzavetések gyenge közép, a rozsok középtermést ígérnek; a tavasziak jól állanak. Sárosmegye. (Makoviczai és sirokai járás.) A makoviczai járásban a 21-én bekövetkezett fagy az uborka, paradicsom és babültetvényeket megsemmisítette ; az ősziek a hideg időjárás folytán lassan fejlődnek ; a sirokaiban a fagynak hatása a gyümölcsben és a kerti veteményekben észlelhető; az ősziek ritkák; a tavasziak fejlődésükben visszamaradtak. Szepesmegye. (Tátrai és poprádvölgyi járás.) A tátrai járásban a 18., 19. és 20-án beállott fagyok a gyümölcsben, a korai vetésekben, valamint a lapályban fekvő réteken és lóherékben tetemes kárt okoztak ; a poprádvölgyiben a ősziek és lóhere igen szépek; — a tavaszi munkálatok nagyrészt befejeztettek. Trencsénmegye. (Illavai, puchói és csáczai járás.) Az illavai járásban az ősziek és a lóhere megritkultak ; a tavasziak jól állanak ; a puchóiban a szárazság és nagy szelek a vetéseket megsanyargatták, a takarmány szűken van; a csáczaiban a vetések szépek. Turóczmegye mosócz-zniói járásában az ősziek és a lóherék a hideg időjárás folytán megritkultak , a korai tavasziak szépen kikeltek. Ungmegye. (Szobránczi és latorczavidéki járás.) A szobránczi járásban az ősziek nagyobbrészt silányak, a tavasziak lassan fejlődnek, a latorczavidékiben a vízmentes helyeken lévő vetések kielégítően állanak, a lapályos helyeken levők kipusztultak, a tavasziak a kedvezőtlen időjárás miatt fejlődésükben visszamaradtak. Zemplén megye. (Tokaji,szinnai, varannói és bodrogközi járás.) A tokaji járásban az ősziek silányak ; a tavasziak szépen kikeltek, de sárgulni kezdenek ; a szinnaiban az őszi rozsvetések kielégítően állanak; a tavasziak szépen és buján kikeltek ; a varranóiban a lapályos helyeken levő búza- és rozsvetések silányak; a dombosabb helyeken levők jók ; a bodrogköziben az őszi buzavetések és a repeték gyönge középszerűek ; rozsok és zabok középszerűek ; árpák rosszak ; a szőlőkön csekély, a gyümölcsfákon jó termés mutatkozik. Zólyom megye nagy-szalatnai járásában a 10-től tartó nagy szelek az őszieknek nagy ártalmára volt; a tavasziak silányak, a 22-én beállott dér a babültetvényekre kártékonyan hatott; a gyümölcsfák bő termésre nyújtanak kilátást. II. Dunántúli megyék: Baranya megye. (Hegyháti és siklósi járás.) A hegyháti járásban az ősziek, a késői megritkult rozsok kivételével jól állanak; a tavasziak szépen fejlődnek; a siklósiban a vetések szépek; gyümölcs igen sok mutatkozik. Esztergom megye párkányi járásában a vetések középen aluli termést ígérnek; a tengeri és bab a hideg időjárás folytán megsárgult. Fejér megye. (Vaáli, fejérvári, moóri és adonyi járás.) A vaáli járásban az ősziek a váltakozó időjárás folytán megsárgultak és legfeljebb középtermésre nyújtanak kilátást; a tavasziak szintén sárgák; a takarmányfélék ritkák; a fejérváriban az őszi búzavetések kielégítően állanak; a rozsok megritkultak ; a tavaszi búza, tengeri és zab szépen kikeltek ; a moóriban az ősziek ritkák és sárga színűek, a tavasziak jók, a kapások fejlődésükben visszamaradtak ; az adonyiban a búza- és árpavetések kevés kivétellel jók, repeték gyengék; a kapások jól kikeltek, a tengeri azonban az utóbbi napokban beállott hideg időjárás folytán megsárgult. Győr megye sokoróaljai járásában a késői ősziek középszerűek, a koraiak rosszak, a repeték ritkák; a gyümölcsfák jó terméssel kecsegtetnek. Komárom megye. (Udvardi, gesztesi, csallóközi és tatai járás.) Az udvardi járásban a vetések gyenge középszerű termést ígérnek; a kapások rosszak; a gesztesiben a buzavetések megsárgultak; gyümölcs és szőlő sok mutatkozik; a Csallóközben az őszi búza- és rozsvetések rossz, árpák középtermésre nyújtanak kilátást; a tatajban a vetések jól állanak. Mosonmegye rajkai járásában a búzavetéseknek kétharmad része silány, egyharmad része középtermést igér; a rozsok és a repezék középszerűek; árpák és zabok sárgulni kezdenek. Somogymegye. (Szigetvári és lengyeltóti járás.) A szigetvári járásban a búza- és rozsvetések szépek; a repezék silányak ; árpa és zab nem jó termést igér; répák és burgonyák jól kikeltek; a lengyeltótiban a búza- és a korai rozsvetések középszerűek; a késői rozsok ritkák; árpák és zabok szépen fejlődnek ; a luezernák szépek. Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva. KÖZLEMÉNYEK. Az I. magyar kártyagyár részvénytársaság ma d. e. 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Chwalovszky Ödön elnöklete alatt. Elnök az ülést megelőzőleg bejelenti, hogy a folyó üzleti évben az üzleti könyvek vezetése és a levelezés már magyar nyelven történik. Az igazgatósági jelentés kiemeli, hogy a lefolyt üzletév a jobbak közé sorozható. De bár a forgalom valamint az elért nyereség jóval felülmúlja az előző évek eredményét, mégis a táplált reményeknek csakis részben felelt meg, és nem érte el azt a niveaut, melylyel más hazai iparágak dicsekedhetnek, s nem is fogják azt elérhetni mindaddig, míg a hazai és bécsi kártyagyárosok saját kárukon okulva nem iparkodnak jobb árakat elérni. Az igazgatóság iparkodott ez iparágat lehetőleg emelni, s el is érte azt, hogy a vevők száma jóval szaporodott. Az üzleti forgalom a lefolyt évben 164.918 forint 33 krajcrárt tett ki, ami 28,952 frt 28 krral haladja felül az előző év forgalmát. A bruttó nyeremény 24,809 frt 8 krra rúg, s a levonások után 7267 frt 55 kr tiszta haszon marad. Az igazgatóság indítványozza, hogy 7000 frt mint osztalék, az 500 részvény után egyenkint 18 frtjával kifizettessék, ami a részvénytőke 7°/0-ának felel meg, a fenmaradó összeg pedig a felügyelő bizottság díjazására fordíttassék. Az előző évből fenmaradó 5171 frt 64 kr nyereményt az üzleti tőke szaporítására fordítani határozta, miután ezt a magasabb bélyegilletmény és a folyton növekedő forgalom megkívánja. E közgyűlés a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette s úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta. Thuróczy részvényes indítványára Zsíros István vezérigazgatónak köszönetet szavaztak. Végül az igazgatóságba egyhangúlag beválasztottak : Chwalovszky Ödön, Kern István, Faik Adolf, Braun József és Zsíros István, a felügyelő bizottságba pedig: Pásztory Károly, Szenes Ede és Benke Gyula. Lépfene Váczott. A váczi polgármester arról értesíté Pest megye alispánját, hogy a váczi határban a szarvasmarhák közt egy lépfene elhullási eset fordult elő. Az alispán azonnal intézkedett a kellő óvintézkedések megtételéről, hogy a vész netaláni tovább terjedése meggátoltassék. Irodai szerek szállítása a honvédelmi minisztérium számára. A budapesti kereskedelmi és iparkamara értesíti az érdekelt kereskedő és iparos köröket, hogy a m. kir. honvédelmi minisztérium által a részére 1884—1886. években szükségelt irodai szerek szállítása iránt kiirt pályázati hirdetmény egyegy példánya a kamara irodájában (Mária Valéria utcza új tőzsde épület) a délelőtti hivatalos órákban megkapható. Gazdasági telep megtekintése. Az országos magyar gazdasági egyesület kiküldött bizottsága tegnap délután tekintette meg Légrády Károly fővárosi képviselőnek a budai Nádorkertben az úgynevezett Lágymányoson levő gazdasági telepét, különösebben pedig a telepen új rendszer szerint ekőművelés alá berendezett nagy spárgaültetvényt. A szemlélő bizottságban a következők vettek részt : gróf Károlyi Sándor, Dorner Ede, Nicki Mihály, dr. Szabó Ferencz titkár és Girókuti Ferencz az egyesület részéről, továbbá Máday Izidor osztálytanácsos és Harkányi miniszteri titkár a földmivelési minisztérium részéről. A megtekintett spárga ültetvény mintegy 8 holdnyi terjedelmű, talaja sárgás barna iszapos homok. A termelés akként történik, hogy az Argenteuil-ből vett, de most már a tulajdonos által termelt spárgamag hoszszú sorokban elvettetvén, egy éves korukban ekeszántás által műveit földbe kellő távolságban kiültettetik. A művelés évenkénti háromszori kapálással két évig tart, s a harmadik évben már a hajtásokat metszeni lehet. Vannak oly erős és vastag hajtások, hogy 5—6 darab egy kilót nyom. A hajtások halom alatt növekedvén, egészen fehérek, finom porhanyók és édesek. A küldöttség a telep berendezését, a művelés módját, annak eredményét, illetve a termelés minőségét minden tekintetben kielégítőnek találta, konstatálta az uj termelési rendszer teljes sikerét s elismerését fejezte ki a termelő Légrády Károlynak azért, hogy a spárgatermelésnek a kertészetből a mezőgazdaságba való átvitele által egy uj mezőgazdasági ágat teremtett. Ezután megtekintette még a küldöttség Légrádynak ugyanott levő, mintegy 800 faj rózsát magába foglaló rózsaültetvényét s mintaberendezésű tehenészetét. Méhészeti vándortanári előadás. Grand Miklós méhészeti vándortanár, Budapesten előre hirdetett előadását tegnapelőtt tartotta meg az állatkertben, az orsz. méhészeti egyesület méhészeti minta-pavillonjában a budai állami tanitóképezde növendékei előtt, kik Gyertyánffy István igazgató vezetése alatt jelentek meg. Jelen volt még a képezde több tanára, az orsz. gazd. egyesület méhészeti szakosztályának számos tagja, s Kriesch János a méhészegylet alelnöke. A vándortanár előadásának tárgyát: »A méhtartás hasznossága és kellemei« képezték, melyet nagy szakértelemmel és meggyőző modorban adott elő. Azután több, a pavillonban levő méhészeti eszközt ismertetett, s gyakorlati fogásokat mutatott be. Az előadást a jelenvoltak élénken megéljenezték. Állategészségügy. Értesítés a keleti marhavész állásáról és egyéb ragály-járványos állati betegségekről 1883-ig évi május hó 22-től 29-ig. Magyarország és Fiume és környéke, úgy nemkülönben Horvát-Szlavonország egész területe mentes a marhavésztől. — Lépfene következtében összesen 15 szarvasmarha és 3 ló hullott el. Takonykor miatt kiirtatott öszszesen 27 ló. Rükkór miatt gyógykezeltetik összesen 258 ló. Horvát-Szlavonország. Zágráb városban egy ló takonykór miatt kiirtatott. A verőczei alispánság G.Kusenje helységében 3 szarvasmarha lépfene következtében elhullott. Az eszéki alispánság petrievei helységében, 2 ló rühkór következtében elhullott, 6 pedig gyógykezeltetik. Halganovci községében 86 juh rükkór miatt gyógykezeltetik. — Európa több államai — Orosz- és Törökország kivételével — jelenleg a marhavésztől mentesek. A budapest-uj szőnyi vasút szaár-szőnyi vonalrészének munkálatai, nem mint a »P. Lt.« után tévesen irtuk, Lopp I. gráczi vállalkozónak, hanem a Braun lg., Bentum és Kien-féle, czégnek adattak ki. Az erre vonatkozó szerződés ma íratott alá. Pályázat gazdasági tanintézeti ösztöndíjakra. A kolozs-monostori m. kir. gazdasági tanintézetnél az 1883/4-ik tanévre az I-ső éves tanfolyamban, hét állami alapítványi ösztöndíjas és hat szabadhely megürülvén, ezeknek betöltésére ezennel pályázat hirdettetik. Közelebbi feltételek megtudhatók Vörös Sándor igazgatótól Kolozs-Monostoron. A vasutak ideiglenes bevételeiről szerkesztett havi kimutatások módosítása. A m. kir. vasúti felügyelőség által nyilvánosságra hozott ideiglenes bevételi kimutatások tudvalevőleg a közös vasutak, illetőleg az osztrák vonalak bevételeit is tartalmazván, a magyar vasúti hálózatnak, mint egésznek jövedelmezőségi mozgalmára nézve ha képet nem adnak. Ámbár a kassa-oderbergi, magyar nyugati és a magyar-gácsországi vasutak kezdettől fogva külön számadásokat vezettek, csupán ezek magyar vonalai eredményének kitüntetésével a kérdéses kimutatások a jelzett irányban még alig nyertek volna valamit. A szab. osztrák-magyar államvasuttársulat elkülönített könyvvitelének behozatalával azonban megszűnt a nehézség s csak a déli vasútra nézve volt még némi kétség, miután ez a számadások elkülönítését mindeddig még csak sommásan végezte. Miután a déli vasút is késznek nyilatkozott osztrák és magyar vonalai ideiglenes üzleteredményeinek elkülönített kimutatására , a közmunka- és közlekedési m. k. miniszter úr ő nagyméltósága értesülésünk szerint a napokban elrendelte, hogy a magyar korona területén létező vasutak havi üzleteredményeinek kimutatásában jövőre azon vasúti vállalatokat illetőleg, melyek üzletüket a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területére is kiterjesztik, — csakis magyar vonalaik üzleteredményei legyenek kitüntetve, — a magyar és osztrák vonalakra vonatkozó összeredmények ellenben a kimutatás végén vagy oldalán jegyzetrovatban vétessenek fel, s hogy végre az egész magyar vasúti hálózat üzleteredményei összesítés utján őszintén kimutattassanak. A bevételi kimutatások ilykénti módosítása már a folyó havi üzleteredmények összeállítása és közlésénél életbelépend. Ezen intézkedés bizonyára elismeréssel fog mindenütt találkozni, minthogy az új kimutatások vasúti hálózatunk jövedelmezőségéről hű tájékozást nyújtanának, ami az eddigi kimutatásokból nem volt megszerezhető. A pécsi kereskedelem és iparkamara május hó 28-án tartott közülésén Döbrököz tolna megyei községnek hetivásár engedélyezése iránti kérelmét pártolólag véleményezte. Az országos iparfelügyelő átiratára, mely szerint a kamara a Pécsett felállítandó gyapjúfonodának felszerelésre nagyobb összegű kölcsönt vagy egy-két száz forint évi segélyt nyújtson, kimondta a kamara, hogy a kereskedelem és ipar ily módon való előmozdítása nem képezvén a kamara hivatását, e czélra semmi pénzsegélyt nem szavaz meg. A kamara feladatának bőven megfelelt azzal, hogy az illető iparost a gyapjú gyárszerű feldolgozásának elsajátítása czéljából a kassai kötszövőgyárban töltött idejére segélyezte. Aztán az illető iparos (Csizmadia M.) már állami segélyben is részesült, amennyiben egy kötőgépet kapott ingyen. A kamara kölcsön vagy pénzsegély helyett azzal fogja Csizmadia fonodáját továbbra támogatni, hogy arra az illető kereskedők figyelmét körözvényileg felhívja. Kohn H. és Ráth A. pécsi kereskedők panaszt emeltek a kamaránál, hogy a siklósi szolgabíró az ottani vásárra jövő kereskedőket azzal zaklatja, hogy tőlük, midőn a vásáron portékájukat kirakják, személyazonosságuk igazolását és házalási engedély előmutatását követeli. Aki ennek eleget nem tud tenni, azt megbírságolja s a vásárról eltiltja a szolgabiró. Minthogy a vásáron, sátorban kirakva áruló kereskedő házalónak nem tekinthető s a személyazonosságot igazoló okmányok elő nem mutathatása bírságolásra és a vásártól való eltilthatásra okot nem képezhet, utasíttatott az elnökség, hogy ezen indokolatlan zaklatás megszüntetése érdekében illetékes helyen eljárjon. A pécsbarcsi vasút igazgatóságának átirata, mely szerint a camara felszólalása folytán intézkedés létetett, hogy a déli vasútnak valamennyi nagyobb állomásáról adathassanak fel szállítmányok Pécsig való frankirozás mellett, örvendetes tudomásul vétetett. A cs. kir. szab. déli vasút magyar vonalainak 1882. évi üzleteredményei az V. és K. Közi.« értesülése szerint a következő bevételek: Szállítási bevételek 8.181,184 frt 35 kr Különféle 182,382 frt 25 kr Együtt 8.263,566 frt 60 kr (100°/0) , Kiadások: Általános igazgatás 205,633 frt 58 kr Pályafelügyelet és fentartás . . 871,238 frt 65 kr Forgalmi és kereskedelmi szolgálat 1.073,376 frt 62 kr Vontatási és műhelyi szolgálat : 879,562 frt 81 kr Együtt 3.029,811 frt 66 kr . (36.66®/0) Fölösleg 5.233,754 frt 94 kr · (63.34°/0) Az előző év eredményei pedig voltak: Bevételek: Szállítási bevételek 7.389,869 frt 05 kr. Különféle > 58,981 » 24 » Együtt 7.448,850 frt 29 kr. — (100®/0) . Kiadások: Általános igazgatás .................... 210,020 frt 59 kr. Pályafelügyelet és fentartás. . . 951,911 » 96 » Forgalmi és kereskedelmi szolgálat 1.016,047 » 81 » Vontatási szűhelyi szolgálat . 815,132 » 29 » Együtt 2.993,112 frt 65 kr. — (40T8°/0) Fölösleg 4.455,737 frt 64 kr. · (59‘82°/0) A felsorolt eredmények egybevetéséből kitűnik, hogy a szállítási bevételek 1882. évben 10,71°/o-kal, a különféle bevételek pedig 39'68°/0-al, vagyis az öszszes bevételek 10’936/o-al emelkedtek. A kiadásoknál az általános igazgatásnál 2,09°/0-al, a pályafelügyelet és fentartásnál 8-48°/0 csökkenés mutatkozik, ellenben a forgalmi és kereskedelmi szolgálatnál 5,64°/0, a vontatási és műhelyi szolgálatnál pedig 7,90°/n az emelkedés; az összes kiadások 1'23°/0-al szaporodtak. Az üzleti fölösleg az előző évihez képest 17,46°/0-al javult. Az üzlethányad (vagyis a kiadásoknak a bevételek százalékában kifejezett aránya) 1882-ben 352/0-al javult. Gazdasági és üzleti tudósítások, Siófok máj. 30. (A »Nemzet« tudósítása) Vidékünkön a rozsda nagyon uralkodik, és naponkint rosszabb és rosszabb híreket hallani. Azonkívül ma regel 6 órakor köd ereszkedett, amitől gazdáink nagyon félnek. Somogy megye sok részében — a rozsdát eltekintve is — a búzavetések igen silányak. Vásári tudósítások. Budapesti lóvásár. A május hó 31-kén tartott heti lóvásárra 309 darab lovat hajtottak fel. Ebből eladatott uj lólevél mellett 20 darab, átiratás mellett 81 darab, összesen 101 darab ló. A bécsi vágóra 7 db vásároltatott. A vásár az országos lóvásárt megelőző szokott csendben folyt le s az árak is silányak voltak. Igavonó lovak 12 írttól 45 írtig, a jobbak 55 írttól 70—100 írtig keltek el darabonkint. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — május S1. Az üzlet csöndes. — Magyar urasági öreg nehéz-----.-----.-----, fiatal nehéz 58—.—59—, közép 57—.—58—, könnyű-----.-----. — Szedett nehéz 56— 57— , közép 56—.—57—, könnyű 55—56—.— Romániai bakonyi nehéz 57 — 57/a átmeneti, közép 55—56’/s átmeneti, könnyű 541/«—55,/fi átmeneti, eredeti nehéz-------átmeneti, közép 54—541/. átmeneti, Szerbiai nehéz 561/« — 58— átmeneti, közép 56—56 —« átmeneti, könnyű 54—55 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4°/0 levonással 50—54, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/. levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 arany forint vám fejében, megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 81. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) Az üzlet iránya szilárd, forgalom csak búzában volt, eladatott búza szept.—okt.-re 10.62 írttól egész 10.69 írtig és egy rakomány tengeri május—júniusra 72 forinton. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) A ma délben inaugurált szilárd hangulat ma délután még mindig tartott, sőt némileg növekedett is, ámbár nem mondhatni, hogy a vételkedv nagy volna. Az egész délután inkább csendesen folyt le. 4°/0 aranyjáradék 88.25—88.30. 5 százalékos papírj. 86.65—86.621/2. — Osztrák hitelintézeti részvények 294.80—295.10 (prof. 295.60—295.40). — Magyar hitelrészvények keveset keresve 292— 292.25. — Magyar leszámítoló bankrészvények 88.50 88.6/1. — Osztrák magyar államvasuti részvények 326.50. A zárlat 6 órakor kissé gyengébb maradt. Zárlati áraink: 6 százalékos aranyjáradék —... — 4°/0-os aranyjáradék 88.25—. 5 százalékos papírjár. 86.60. — Osztrák hitelrészvények 294.50. — Magyar hitelrészvények 292.— Magyar leszámítoló bankrészvény 88.50. — Osztrák magyar államvasuti részvény 326.25. Kissé lanyhább. Hajóforgalom Budapesten. Május hó 31-én a Duna balpartján a következő vízi járóművek kötöttek ki: Tinka János 4 talp. söprűvel Trencsénből. Freund Jakab és fiai »Sarolta« m. h. 2270 mm. búzával Szt.Tamástól. Luczenbacher Pál ut. 27. sz. m. h. 324 kbmt. tűzifával Szobbról; ugyanannak 7. sz. m. h. 323 kbmt. tűzifával Sz.-Tijfaluból. — Csik József »Testvér« m. h. 963 mm. cementtel Biancsinból. Haas és Deutsch 11. sz. m. h. 4759 mm. tengerivel N.-Becskerekről; Fernbach Antal és fiai m. h. 1800 mm. búzával, 1900 mm. tengerivel Sziváczról.