Nemzet, 1883. augusztus (2. évfolyam, 210-239. szám)
1883-08-01 / 210. szám
SZERKESZTŐSÉ®: Barátok-tere, Athenaeum-épület, 7. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS KIADÓ-HUTATÁSI: Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési du: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra - fiszt 8 hónapra 8 » •V«apra ............................... 19 . Az esti kiadás postai külünküldéseért feltdffestés negyedévenként ....... 19 n. évi folyam. Budapest, 1883. szerda, augusztus 1. 210. szám. Budapest, julius 31. A kereskedelmi és iparoktatás a kolozsvári kamara területén. II. Az alsó kereskedelmi iskola új szervezete megadásánál, saját helyi viszonyaink tekintetbevétele mellett, főleg a lipcsei és drezdai felsőbb kereskedelmi iskolákkal kapcsolatban álló tanoncziskolák szervezete szolgált irányadóul, mely iskolákkal az intézet igazgatója külföldön tett tanulmányútja alkalmával személyesen ismerkedett meg. Minthogy pedig hazánkban a közoktatás ezen ága még teljesen parlagon áll, az érdeklődők tájékoztatására a szervezetnek legalább főbb pontjait itt közölni szükségesnek látjuk. E szerint: a) a kolozsvári alsó kereskedelmi (tanoncz) iskola a felsőbb intézethez kapcsoltatott s ennek tanárai vezetésére bízatott; b) a felügyelést a tanintézet felett egy, a kereskedő-társulat által választott bizottság gyakorolja, a melynek hivatalánál fogva, az intézet igazgatója is tagja; c) a tanulóknak az iskolába leendő felvételét az intézeti igazgató csakis a társulati elnökség által igazolt felszegődtetési bizonyítvány előmutatása mellett eszközölheti. Szintúgy a felszabadulási bizonyítványok is csak a t. elnökség engedélyező nyilatkozata mellett adathatnak ki; d) az intézetbe csakis társulati tagok tanonczai vétethetnek fel, kik beiratásuk alkalmával egyszermindenkorra 20 frt tandíjt fizetnek. Ezenkívül s zárvizsgálatra bocsátás s a felszabadulási levél kiadásáért külön 20 forint dij jár; e) az intézet 3 külön, s egymásután fokozatosan következő osztályból áll: a 3. osztályt jó sikerrel végzett növendékek zárvizsgálatot tesznek, amelynek sikeres letevése után végbizonyítványt kapnak. A zárvizsgálatot jeles sikerrel letett növendékek jogosítva vannak a felsőbb kereskedelmi iskola első osztályába való belépésre; f) a tanév kezdetét veszi január hó első vasárnapján és tart azon év deczember 2-ik vasárnapjáig, midőn évi nyilvános vizsgálatok tartatnak. Július 15-től augusztus 15-ig a tanítás szünetel; g) tanítási idő a hét 3köznapja, ezenkívül minden vasár- és ünnepnap, kivévén a sátoros ünnepek első napját. Az egyes osztályok számára hetenkint 7 tanítási óra van, amelyek közül 4 ünnep és vasárnap, 3 köznapokra esik. E tanórákra minden főnök erkölcsileg kötelezi magát tanulóit pontosan elbocsátani, amiben, ha körülményei folytán esetleg akadályozva lenne, köteles a kimaradást tanulója .Mulasztási könyvecskéjébe sajátkezűleg bevezetve, igazolni. Tantárgyak : magyar nyelv, német nyelv, kereskedelmi földrajz, keresk. számtan, kereskedelmi isme és levelezés, szépírás. Az alsó kereskedelmi iskolában tanít az igazgatóval együtt öt tanár, a tanulók száma pedig az 1882. tanévban a 3 osztályban együtt volt 41. Az intézet fentartója a kolozsvári kereskedő társulat; évi fentartási költsége 1200 frt. Az iparos tanonczok kolozsvári iskolája szintén e kamara kezdeményezésére jött létre az 1874-ik év őszén s igy már 9 éves múlttal dicsekedhetik. Ez iskolák szervezetéről, valamint az iparos tanulók iskoláztatásának fontosságáról megelőző jelentéseinkben nem egyszer szólottunk már érdemlegesebben is ; igy ez alkalommal annak részletes fejtegetésétől tartózkodva, inkább e kérdésben csak egy pár közérdekűbb momentum fölemlítésére szorítkozunk. Az iparos tanonczok oktatásának országos szervezése végre nálunk is eljutott a kezdeményezés stádiumába s a ügymlt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr az égető kérdést napi kérdéssé inaugurálta 1882. évi augusztus 10-én kiadott rendelete s ennek keresztülvitelére megkezdett nagy fontosságú intézkedései által. Jól esik constatálnunk, hogy az említett rendelet intenziói már városunkban, mint megvalósult tények, vétethettek számba az iparos tanulók iskolai szervezetével megbízott s látogatásaikkal minket is szerencséltetett gr. Zichy Jenő és Jágocsi Péterffy József min. biztos urak által, a kik tanoncz-iskoláinkat mintaszerűen szervezetteknek találták. E kérdésben minél többet és hasznosabbat tenni nekünk, mint a közvetlen vezetéssel megbízott iskolai igazgatóságnak, egyik legnemesebb ambitiónk, aminek máris elért örvendetes eredménye, hogy törekvésünk jó akaratát s munkánk sikerét egyfelől a hazai sajtó a legnagyobb elismeréssel, a magas kormány pedig oly méltánylással fogadja, hogy az ország minden részéből nagy számmal fordulnak elő — részben a m. kormány által egyenesen utasítva — ez ügyben tájékoztatást, irányt kérő megkeresések. Ipariskoláink életében alig múlik el év, amelyhez valami újítás, a szervezetnek a kitűzött czélt inkább megközelítő változtatása ne fűződnék. Az ügynek vélünk hasznos szolgálatot tenni, amidőn a két utóbbi tanév történetéből a fontosabb reformokat e helyen is röviden előadjuk. a) Mint egészen új kezdeményezést említjük fel a nyomdász-tanulóknak a múlt tanévben megnyitott tanfolyamát. Ez ipar tanulói fontos pályájukhoz városunkban eddig semminemű elméleti oktatásban nem részesültek, mert különböző ürügyek alatt mindig kivonták magukat az ipariskolai oktatás alól. Az ipariskolák felügyelő-bizottsága, kamaránk kebeléből kiindult mozgalom folytán, tetemes áldozatokkal bár, de mégis megtette a kezdeményező lépést s a nyomdász-tanulók részére az ők szükségeiknek megfelelő szaktanfolyamot léptetett életbe, amely kezdeményezéssel Kolozsvár — tudomásunk szerint — megelőzte hazánk minden városát. E tanfolyam szervezésénél irányadóul a bécsi nyomdász-tanulók iskolája vezetett s a tanítás egyelőre még eddig csak az elméleti oktatásra szorítkozott, de remélhetőleg az már a legközelebbi tanévben a tervezett gyakorlati részszel is ki fog egészíttethetni. Tantárgyak voltak ez osztályban : magyar nyelvtan, német nyelvtan, ügyirattan, szám- és mértan, kézirat-olvasás és correctura. b) Az ipariskola egyik fő feladata a leendő iparosok müszlésének mivelése s erre legfontosabb eszközök a rajz és mintázás tanítása. Hogy városunk iparos tanulói e tekintetben is a létező körülmények mellett elérhető minél megnyugtatóbb kiképzésben részesüljenek, az ipariskolák felügyelő bizottsága addig is, míg a tervbe vett központi iparrajztanoda talán már a legközelebbi jövőben létre jöhet, úgy intézkedett, hogy a rajztanítás azon idő alatt is, midőn az ipariskolai egyéb oktatás szünetel, megszakítás nélkül az egész éven át folyjon. E szünidő alatti tanítás egyelőre csak az önként jelentkezőkre terjed ki. c) Egy másik fontos kezdeményezés az iparos tanulók munkakiállításának ügye. Az eszmét egy felmert indítvány következtében a kamara kezdeményezte, az ipariskolák felügyelő bizottsága valamint a kolozsvári iparos-egylet a legmelegebben felkarolta, Nagyméltóságod és Kolozsvár sz. kir. város képv. bizottsága pedig annak keresztülvitelét kegyesen lehetővé tévén, a tanulók munka-kiállítása — mint legelső ilyen kezdeményezés a birodalomban — már az. év augusztus havában meg fog tartatni Kolozsvártt. Mi ez ügynek a leendő iparosok gyakorlati kiképzésére nagy fontosságot tulajdonítunk; e körülmény legyen indoka annak, hogy az érdekelt köröket az ügygyel a kiállítás egész szervezetének e helyen való közlése által is megismertetni kívánjuk. Az iparos tanulók munkakiállítása. 1. §. A kolozsvári ipariskolák felügyelő bizottsága, részint, hogy e város iparos tanulóinak gyakorlati képzettségük bemutathatására is alkalmat nyújtson, részint, hogy a szabad verseny jótékony hatása folytán az elméleti ismeretek megadása által kellőleg előkészített iparos tanuló-ifjúságból gyakorlatilag is mentős képzettebb segédekkel szaporítsa a magyar iparos osztályt, a kolozsvári ipariskolák tanulói részére az elméleti vizsgálatokon kívül minden évben munka-kiállítást is rendez. 2. §. A munka-kiállítás a tanévi rendes közvizsgálatok után, augusztus 20. és szeptember 15-ike közti időben, esetről-esetre meghatározandó és közhírré teendő napokon tartatik meg. 3. §. A kiállításon munkáikkal pályázhatnak a kolozsvári ipariskolák 2. és 3-ik osztályú növendékei; kivételesen versenyre bocsáthatók az olyan növendékek is, kiknek tanonczi viszonyuk az 1-ső osztály végzése után esetleg megszűnik. 4. §. A kiállítás rendezését az ipariskolák igazgatósága intézi, mely a maga idejében közzéteszi a kiállítás idejét, helyét, a verseny feltételeit és a kitűzött jutalomdíjakat. 5. §. A pályázni kívánó tanulók kötelesek előzetesen bejelenteni ebbeli szándékukat, hogy az igazgatóság gondoskodhassék a munka elkészítésének alkalmas ellenőrzéséről. 6. §. A versenyre bemutatandó munkákat vagy dolgozatokat a tanoncz a bíráló bizottság felügyelete és ellenőrzése alatt készíti el. 7. §. A bíráló bizottság a rokon iparágak csoportjai szerint időről-időre alakíttatik egyenlő arányban, gyakorló mesterekből és szakértőkből. A gyakorló mestereket választják az ipartársulatok, a szakértőket a felügyelőbizottság hívja meg. 8. §. A bíráló bizottság megalakulása és a jutalmak kitűzése a rokon iparágak következő csoportjai szerint történik: a) fémipar; b) gépek, szerszámok, műszerek; c) kő-, föld-, agyag- és üvegipar; d) fa-, csont-, kaucsuk-ipar; e) bőr-, serte-, szőr- és tollipar; f) szövő- és ruházati ipar; g) vegyes csoport. 9. §. Versenyre bocsátandók rendszerint: a) oly munkák, melyek a tanoncz gyakorlati munkakörének rendes tárgyait képezik; épen azért minden látványos, de gyakorlati becscsel nem biró készítmények kizáratnak ; b) minták és rajzok az oly iparágaknál, hol a kész munka nem lehet kiállítási tárgy. Az oly iparágak tanulói, kik gyakorlati képzettségüket ipari foglalkozásuk természetéből kifolyólag sem kész munkák, sem rajzok kimutatása által nem tüntethetik ki, önként jelentkezésre szakértők előtt gyakorlati vizsgálatra bocsáttathatnak. Óhajtandó, hogy a kiállítandó munka, vagy valamely megrendelő, vagy a műhely számára készíttessék. Oly esetben, hol a mester az ily versenymunkához anyagot nem volna hajlandó, vagy képes szolgáltatni, a bizottság a felhasznál anyag mérsékelt árát megtéríti. 10. §. A kiállításnak a 9. §-ban megnevezett munkákon kívül tárgyát képezik az iparos tanulók által azon tanév alatt készített iskolai rajzok és minták is, melyek szintén nyilvánosságra hozandó bírálatban részesülnek. 11. §. A bírálóbizottság a kiállított munkákról véleményes ítéletet mond és pedig e kiállítások által czélzott üdvös hatás fokozása tekintetéből, ítéletében kitüntetve az egyes darabok előnyeit, hiányát s a követendő irányt. A gyakorlati képzés elősegítésére ezenkívül a bizottság anyagi erejéhez képest az egyes iparágakból mintákat is szerez be s azok tanulmányozását a tanulóknak lehetővé teszi. 12. §. A kiállításon résztvevő és kitüntetést nyert tanulók írásbeli elismerést nyernek, melyben úgy a bemutatott mű érdemfokozata, mint a nyert jutalom kitüntetve leend. A jutalom áll: a) írásbeli elismerés mellett aránylagos mennyiségű pénzdíjakból (5—15 forintig), a melyek takarékpénztári betéti könyvekben osztatnak ki, s a melyeket a tanoncz, felszabadulása előtt, csak szülői, vagy mestere engedélye mellett vehet fel; b) alkalmas rajzeszközből, vagy szerszámból ; c) dicsérő oklevélből. Minden iparcsoportra három jutalom esik, s ha abban fel nem használtatnék, más csoportra átvihető. A jutalomnak kiosztása ünnepélyesen az iskolai elöljáróság, a hatóság és ipartársulatok képviselői, az érdekelt mesterek és versenyzők jelenlétében történik, s az eredményről úgy az iparhatóság, mint az egyes ipartársulatok elöljáróságai hivatalból értesíttetnek. 13. §. Az ipariskolák felügyelő bizottsága mindent elkövet, hogy az egyes ipartársulatok oda hassanak, miszerint a felszabadulásra készülő tanoncok valamennyien részt vegyenek a munkakiállításban, valamint, hogy az úgynevezett felszabadulási bizonyítvány hitelesítésénél tanúsítsák, hogy az illető részt vett-e a munkaversenyen és ha igen, minő eredménynyel ? A hatóságilag eszközölt felszabadításoknál hasonló eljárás fog életbe léptettetek Azon iparágaknál, amelyekre nézve a városon társulat áll fenn, a felszabadulási bizonyítványt csak a társulat elöljárósága igazolja és pedig csupán társulati tag tanítványainál. (Városi szabályrendelet, 1879. márcz. 24-ről. Jóváhagyva 11663/1879. keresk. miniszteri sz. a.) 14. §. A kereskedelmi s iparkamara és iparos-egylet gondoskodni fog a jutalmak és költségek fedezésére szükséges összegek beszerzéséről, amihez az állam segélyén kívül a városi törvényhatóságok, pénzintézetek s egyesek adakozására is számít. Az ipartársulatok által kitűzendő jutalmak ezek nevében osztatnak ki. 15. §.Hogy az iparos tanulókban a szép alak iránti érzék lehetőleg fejlesztessék, a felügyelő-bizottság intézkedni fog, hogy a rajzoktatás a tanév két hónapján túl még 3 hónappal megnyugtassék. E 3 hónapos tanfolyamon az önként jelentkező tanulók vesznek részt, amidőn az oktatás iparszakok szerinti csoportosítás szerint történik. A rajzoktatás e tanfolyamát, mennyiben az iskolahelyiség tere megengedi, önként jelentkezés folytán segédek, sőt mesterek is látogathatják. 16. §. Hogy az itt tervbe vett munkakiállítás mennyiben terjesztessék ki idővel az iparos segédekre is, arról a körülmények számbavétele mellett, annak idején a felügyelő-bizottság intézkedni fog. d) Amily fontos intézkedések a fennebb említettek az iparos tanulók értelmi és gyakorlati kiképzésére, épp oly nagy horderejű és sikeres keresztülvihetés esetében megbecsülhetlen üdvös következményű az ipariskolák felügyelő-bizottságának azon legutóbbi lépése, amely az iparos tanulók vallás-erkölcsi oktatásának keresztülvitelét czélozza. Kiss Sándor igazgató indítványára ugyanis az illetékes tanító testület azon javaslatot tette a felügyelőbizottságnak, miszerint az, az ifjabb iparos nemzedék erkölcsi nevelése, nemesebb irányban vezetése érdekéből gondoskodjék arról, hogy az ipariskolák tanulói jövőben vallás-erkölcsi oktatásban részesüljenek. A bizottság a tanítótestület által napirendre hozott szóban levő kérdés nagy fontosságát belátván, eljöttnek látta az időt, hogy a 9 év óta fennálló ipariskolák szervezetének a legkomolyabb aggodalmakra okot adó ezen hiányán segítsen, mert valóban, az iparszabadság elvén nyugvó jelen törvényes állapotok mellett csak a téli időszak alatt, s akkor is felette fogyatékos szellemi kiképeztetésben részesülő, az élet romlatlan jellemezőt igénylő küzdelmeire aránylag igen korán kibocsátott iparos ifjúság erkölcsi tekintetben megdöbbentőleg fejletlen. Megkereste tehát városunk hitfelekezeti elöljáróságait azon kérelmével, hogy azon időben, mikor az ipariskolai rendes tanítás szünetel, nevezetesen május hó elejétől szeptember végéig, vasárnap délutánonként, az illető hitfelekezethez tartozó iparos tanulók vallás-erkölcsi oktatásáról gondoskodjanak. És városunk műveit hitfelekezetei az ügy fontosságához méltó lelkesedéssel vállalták el az iparos tanulók emberré képzésének munkájából az őket illető és nem csekély fáradtsággal járó részt, s az iparos tanulók vallás-erkölcsi oktatása már az. évben kezdetét veszi. Mi pedig szívből jövő őszinte örömmel üdvözöljük e kérdés keresztülvitelének mindenik érdekelt tényezőjét, mert az ők fáradozásaik által ipariskolánk egy oly eszme megvalósítására tette meg hazánkban az első lépést, amely egyik fő alapköve volt és lesz mindenkor az emberi társadalomnak, s éppen azért elhanyagolása a társadalom egy nagy osztályánál kiszámíthatatlan káros következményeket vonand maga után. e) Nem tartozik ugyan szorosan az ipariskoláról szóló e jelentés keretébe azon örvendetes mozgalom, amely városunk iparos segédei közt a múlt év folytán létrejött, de amennyiben az ipariskoláknak az életre nyilvánuló hatásával szorosan összefügg , iparos oktatásaink továbbfejlesztése és a jó példa buzdító hatása tekintetéből legyen szabad arról is egy pár szóval e helyen megemlékeznünk. A kolozsvári iparos ifjak önképző- és betegsegélyző-egylete ugyanis azon kéréssel fordult az ipariskolák igazgatóságához, hogy városunk jóravaló iparos segédeiből többen óhajtanának a téli hónapok alatt a számtan, könyvviteltan, szép- és helyesírás, rajz- és földrajzból némi oktatást nyerni, ha a szintén igazgatása alatt, álló felsőbb kereskedelmi iskolának tanári kara szíves lenne erre az ifjaknak az alkalmat megadni. Igazgató és az ő felhívására a tanári kar nagy elfoglaltatásuk daczára is készséges szívességgel kívánták az ifjakat e nemes törekvésükben támogatni. S miután a kereskedelmi iskola helyiségei e czélra átengedtettek, az ipariskolák pénztára pedig a világítás költségeit elvállalta, január közepén a jelentkezett 34 iparossegéddel a tanfolyam ünnepélyesen megnyittatott s a tanítás május 10-ig elég szép eredménynyel folyt. Az előadások mindenikén buzdító példát adólag megjelent az ifjak derék elnöke Tauffer János ur is. Az előadások hetenkint háromszor, hétfőn és csütörtökön este 8—10-ig, vasánap 2—4 óráig tartottak. A tanításban részt vettek: Kiss Sándor igazgató, dr. Veress Vilmos, dr. Lehmann Róbert, Propper Ferencz f. ker. iskolai tanárok s Nagy Kálmán községi tanító. E nemes mozgalom — fájdalom! — csak egy évig állt fenn. A tanításra ugyanis a nevezett tanárok az első évben szivességből vállalkoztak, s így a tanfolyam ezutáni fentartása csak egy pár száz forintba került volna, de a magas kormány ez ifjak e nemű kérését megtagadta. Mi végtelenül sajnáljuk e szépirányú kezdeményezésnek ily szomorú sorsát, mert igen csekély áldozattal a kolozsvári ipariskoláknak oly továbbfejlesztését lehetett volna itt megadni, amely üdvös hatásában kamatait sokszorosan meghozta volna. Azért szívesen ajánljuk Nagyméltóságod magas figyelmébe az ügyet, s talán a felnőttek oktatására rendelkezés alatt álló alapból lehetne e czélra szakítani annyit, hogy nemcsak Kolozsvártt, hanem az ország összes nagyobb városaiban az iparos segédek részére megnyitandó tanfolyamokkal a jövő iparos nemzedék óhajtott kiképzése minél megnyugtatóbban eléressék. És most ezek után rátérünk a kolozsvári ipariskolák statisztikai eredményeinek feltüntetésére. Ipariskoláinkban a múlt tanévekben 10, illetőleg 11 külön helyiségben folyt az iparos tanulók oktatása, azon módosítással, hogy a zsemlyéstanonczok két rendkívüli osztálya egybevonatott s az így meggazdálkodott költségen a nyomdász-tanulóknak fennebb ismertetett tanfolyama megnyittatott. Az írni-olvasni nem tudók nagy számára való tekintetből pedig még egy előkészítő osztály állíttatott fel. E változtatással volt a legközelebbi tanévben az ipariskoláknak 2 előkészítő osztálya, 5 első, 2 második 1 harmadik osztálya; ezen kívül a zsemlyés- és nyomdásztanonczoknak külön-külön tanfolyama, a haladottabbak részére pedig 2 rajziskola s 1 mintázó tanműhely. Utóbbijelentésünkében, mint örvendetes haladást emeltük ki az ipariskolai tanulók számának 479-re emelkedését. Mely szám a megelőző tanévi létszámot 83-mal haladta túl. Iparosainknak, az intézménynyel való fokozatos megbarátkozása és az ipariskolák igazgatóságának lelkiismeretes utánjárása folytán az utóbbi tanévek eredménye még örvendetesebb volt: a tanulók létszáma az 1881/2. évben 508, az 1882/3. évben 492-re emelkedett. Fentartói a kolozsvári ipariskoláknak a magas közoktatási minisztérium 1500 frt és Kolozsvár sz. kir. város korábban 600, ez évtől kezdve pedig 1000 frt évi segélylyel; ezenkívül a kamara, a kolozsvári takarékpénztár és a kisegítő hitelszövetkezet« s az iparosok hitelszövetkezete járulnak nagyobb összeggel az intézet fentartásához. Az összes tanulók oktatásával 19 tanerő foglalkozott, az igazgatói tisztet pedig Kiss Sándor felsőbb kereskedelmi iskolai igazgató teljesítette. Hogy miképp áll az iparos tanulók iskoláinak ügye a vidéken, leghívebben jellemzi azon jelentés, amelyet a kolozsvári ipariskolák ügybuzgó igazgatója Kiss Sándor úr tett e kamarához, amelytől azon megbízatást nyerte, hogy gr. Zichy Jenő és Jágocsy Péterffy József urakat kisérje el szervezeti útjukban. A jelentés igy szól: »Az erdélyi részekben az iparos tanulók oktatásának szervezése czéljából Kolozsváron kívül még négy várost látogattunk meg, melyek mindegyike a tkis. kamara kerületéhez tartozik, és pedig: Szamos- Ujvárt, Deést, M -Vásárhelyt és N.-Enyedet. »Jelentésemben mindenekfelett két örvendetes körülményt kell kiemelnem. Egyik ezek közül az, hogy az iparos tanulók iskoláztatása ügyében az említett városok közül kiválólag M.-Vásárhelyi még N.-Enyed már eddig is dicséretes buzgóságot fejtettek ki; a másik, ami a jövőre vonatkozik, mindenik város részéről annyi jó akarattal találkoztunk az ügynek diadalra jutását illetőleg, hogy a szerzett tapasztalatok után, az iparos tanulók rendszeres iskoláztatásának keresztülviteléhez a t. kamarának alapos reménye lehet. Az elért siker kivívásában a legfőbb érdem gr. Zichy Jenő urat illeti. »Ami az ügyállás részleteit illeti: Szamos-Ujvártt az iparos tanulók száma 80—90-re tehető, kiknek iskoláztatása érdekében eddig alig történt valami. Az iparos tanulók ugyanis a vasárnapi ismétlő iskolára voltak utalva, hol heti 2 órán nyertek némi oktatást az írás, olvasás és számtanból. E kétes értékű ismétlő iskolák helyett elhatároztatott az alsófokú ipariskolának, az e tárgyban kiadott miniszteri szervezet értelmében tíz hónapos tanévvel és heti 7 órával leendő életbe léptetése, és pedig tekintve azon körülményt, hogy a tanulóknak több mint egyharmada, eddig éppen semmi iskoláztatásban nem részesült, egyelőre egy előkészítő és egyl-ső osztály fog felállíttatni. E kétosztályos ipariskola költségvetése 450 írtban állapíttatik meg, melyből 150 írtot a városi pénztár, 100 frtot az iparosok tanulóik után fizetendő tandíjakban, 200 frtot pedig az állam fog viselni Az iskola megnyitása az államsegély kiutalása után fog történni.Deésen sem történt eddig több az iparos tanulók oktatása érdekében, mint Sz-Ujvártt. A hatósági kimutatás szerint 116-ra menő iparos tanulók eddig is csak a vasárnapi ismétlő iskolában nyertek némi oktatást, minek helyébe itt is egy rendezett alsófokú ipariskola életbeléptetése határoztatott el, hova bevonuttak a kereskedőtanulók is, kiknek száma 20-ra tehető. A megnyitandó iskola évi költségvetése 600 írtban állapíttatott meg, melyhez Deés városa az intézet helyiségén, annak fűtése és világításán kívül 200 írttal, az iparosok tanulóiktól fizetendő tandíjakban 100 írttal, a kereskedő társulat 50 írttal és az állam 250 írttal fognak járulni. Az ipariskola helyiségéül a városi polgári iskola jelöltetett ki, vezetésével pedig az intézet igazgatója bízatott meg. »N.E ny e d e n szintén működésben levő ipariskolát találtunk, mely az 1878—79-ik évben nyittatott meg. Az iskola áll 3 osztályból: egy előkészítő, 1 első és 1 második osztályból. A tanítási idő hetenkint 5 óra, melyből 2 olvasás és irás, 2 számtan és 1 a rajzoktatásra fordittatott. Legnagyobb hiánya ez iskolának is, hogy nem volt és nincs alkalmas rajztanára, minek folytán az iskolának átalakítására vonatkozó egyezség a m. kormány kiküldöttei és a városi hatóság közt oly feltétel alatt jött létre, hogy a város gondoskodni fog az iskola minden szükségleteiről, kivévén a rajzoktatást; a rajzoktatás keresztülvitelére ajánlatba fog hozatni egy rajztanárnak a kormány által leendő kinevezése a polgári iskolához, ki egyúttal az ipariskolai rajztanitást is kezébe venné. Ennek keresztül nem vihetése esetében az ipariskolák fentartásához 400 frt állami segély lett kilátásba helyezve.« »Magam részéről, a hol és mennyiben szükség volt, érintkeztem az érdekelt tanitókkal, a szükségesnek látszott utasításokat megadtam s jövőre is a szükséges felvilágosításokat megadni, mindenütt készséges ígéretet tettem.« »Beszterczén egy jól rendezett 6 osztályos ipariskola van, melyben a legutóbbi kimutatás szerint 120 iparos és 19 kereskedő tanuló nyer hetenként 10 órán át oktatást. A tanórák a hét köznapján az estvéli órákban és vasárnap délelőtt tartatnak. A 139 tanulóból az előkészítő A. osztályra 38, a B. osztályra 11, az I-ső osztályra 46, a II-ikra 28, a III-ikra 12 s a IV-ikre 4 tanuló esik. A tanulók nemzetiség szerint 22 magyar, 89 német, 5 örmény, 15 román, 8 egyéb nemzetiségű. Ösztöndíjban részesült 7 tanuló, kik közt összesen 271 frt 66 kr. osztatott ki. Tanított az intézetben az igazgatóval együtt 10 tanár. Tantárgyak voltak: német nyelv, szép- és helyesírás, szabadkézi és mértani rajz, vegytan, könyvviteltan, levelezés, földrajz, történelem, iparműtan, váltójog, kereskedelmi- és ipartörvény, biztosítási ügy és mintázás. A fentartási költségekhez járult a m. közoktatási minisztérium 500 frt, a szász nemzeti egyetem 1200 firt, Besztercze város 200 frt, a beszterczei kereskedő társulat 58 frt, az iparegylet 150 frt, a beszterczei takarékpénztár 184 frt 50 krral, tandíjbevétel 300 frt. Ennek ellenében kiadatott: tanárok fizetésére 2315 frt, szolgálat 60 frt, világítás 40 frt, egyéb kiadások 100 frt. Erzsébetvároson az iparos tanonczok csupán vasárnap délutánonkint, heti 2 órán, taníttatnak, egykét csoportra — kezdők és haladottak csoportjára — osztott osztályban, egy tanító vezetése alatt. Tantárgyak : írás, olvasás, ügyiratok, számtan és rajz. A tanítványok száma 28, s a fentartási költségeket a tanulóktól befolyó évi egyforintos tandíjakból fedezik. A kereskedő tanonczok semminemű oktatásban sem részesültek. Szomorú jelenség, hogy Erzsébetváros közönsége az iparos- és kereskedőtanonczok oktatásügyét nem tartja a legkisebb áldozatára is érdemesnek. Gyula-Fehérvártt az ottani kereskedők egylete tart fenn egy tanoncz-iskolát, melyben az 1882-ik évben 28 tanoncz nyert oktatást, ellenben az iparos és kereskedő tanoncz semminemű oktatásban nem részesült. A tanítással egy tanító foglalkozott s az iskola évi fentartására 284 frt fordittatott, melyből 200 frtot a kereskegylet pénztára viselt, 84 frt pedig a tanulók tandijából gyűlt be. T ordá n, fájdalommal kell megjegyeznünk, az iparos-tanonczok iskoláját még nem sikerült szervezni, pedig e városban a legutóbbi összeírás szerint 150 iparos tanuló van. Minthogy azonban az ipariskolák felállításának ügye — amint értesülünk — már munkába vétetett, reméljük, hogy már legközelebbi »Jelentés«-ünkben megnyugtatóbb helyzetet constatálhatunk. A kereskedő-tanonczoknak van egy-két osztályól álló iskolája, melyben hetenként egy tanár 2 órán tanította a növendékeket számtan, földrajz és magyar nyelvből. Az iskola fentartása 120 írtba kerül, melyet a kereskedők társasága fedez. Felvinczen, hol csak néhány tanoncz van, B.-H uny a don, hol a kereskedő és iparos-tanonczok száma 21, Szász - Ré ge nben, hol 37 iparos- és 21 kereskedő-tanoncz van, Abrudbányán, hol 36 iparos- és 12 kereskedő tanuló és végre Tekében, hol 10 iparos- és 2 kereskedő-tanuló van, mindeddig az oktatás érdekében semmi intézkedés nem történt. Az iparos tanulók iskolái iránt fölébredt érdeklődés örvendetes módon terjed kamarakerületünk kisebb városban is. Azon hírre, hogy a közoktatási miniszter úr ő nmlga a szervezést kezébe vette, több város fordult hozzánk, kérve ügyük figyelembevételét. Sajnos, hogy a miniszter úr ő nmlga egyelőre csak azon városokon kívánja az iskolákat szervezni, ahol legalább 100 tanuló van, így az oly kisebb városok, mint Szász-Régen, Abrudbánya, Erzsébetváros, B.-Hunyad, Teke stb. kimaradnak a tervezetből. A kamara közelebbről elhatározta, hogy maga részéről e városok ügyét is felkarolja s megkísérli az oktatást valamiképp szervezni addig is, amig az államsegély ide is kiterjed. Ez okból a kolozsvári ipariskolák igazgatója, Kiss Sándor ur, a nyári szünidők alatt e városokat meg fogja látogatni. Mai neminkhoz fél ív melléklet van csatolva. KÖZLEMÉNYEK. Gazdasági és tanszermúzeum. Igen érdekes gyűjtemény lesz látható nemsokára az orsz. magyar gazdasági egyesület köztelki múzeumában. Az igazgatóság a nagy teremben felállított két óriási szekrényben közszemlére állítja ki azt a gazdag maggyűjteményt, mely a világ összes gazdasági terményeit magában foglalja, s mely eddig helyszűke miatt a szekrények aljában volt elrejtve. A gyűjtemény több mint 2000 fajból áll, melyek a termelő ország és a különböző terménynemek szerint könnyen áttekinthetőleg lesznek csoportosítva. A rendszeres beosztás mintegy két hetet vesz igénybe s a muzeum Szent-István napjára nyílik meg. A gazdasági múzeummal kapcsolatban álló orsz. tanszermúzeumot, miután az idén Szent-István-napja illetőleg a néptanítók egyetemes gyűlése alkalmából külön tanszer-kiállítás nem rendeztetik, az igazgatóság szintén újonnan rendezi a végből, hogy a múlt év óta beszerzett anyagot a múzeumba rendszeresen beoszsza. S hogy a felránduló tanítók a múzeumban behatóbb tanulmányokat tehessenek, az a tanítógyűlés tartama alatt állandóan nyitva lesz. A magyar kereskedelmi csarnok választmánya legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy ez új üzleti évben nyilvános működését szélesebb alapokra fekteti és pedig elsősorban oly módon, hogy szakszerű nyilvános felolvasásokat rendez, melyeknek tartására elismert kereskedelmi és pénzügyi szakembereket kér fel. Ehhez képest a választmány a közgyűlés jóváhagyásával elrendelte, hogy a csarnok jelenlegi Erzsébet téri helyiségében két kisebb terem a közfal eltávolítása által egyesíttessék s ily módon egy nagy termet nyerjenek a felolvasások megtartására. A munkálatokat a szünidő alatt végezik, úgy hogy a terem már az uj üzleti év beálltával készen lesz s a felolvasásokat tél elején azonnal megkezdik. Az amerikai és az orosz petroleum versenye. A königsbergi, tilsiti kereskedelmi testület és a boroszlói kereskedelmi kamara egyhangúlag constatálják, hogy az amerikai petroleum előbb oly élénk forgalma lényegesen alászállott és keleti Németországban már csak idő kérdése, hogy az amerikait teljesen orosz petroleum pótolja. A tilsiti testület évi jelentése kedvezően nyilatkozik az orosz petroleum minőségéről; a boroszlói kamara constatálja, hogy a bakui finomító által ajánlt áru minősége versenyez az amerikaival és nehezebben gyulad. Az orosz petroleum jelenlegi ára is olcsóbb már mint az amerikaié és a tiflis-bakui, valamint a samtreti-batumi vasutak megnyitása után még olcsóbb lesz. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság kimutatása a julius hó 5-től julius hó 11-ig terjedő bét bevételéről: 1883. év: 362.703 forint 37 kr., az 1882. évi 333.133 forint 35 kr., ehhez a bevételek a hajózás kezdetétől julius hó 4-ig: 6.944.715 forint 53 kr., az 1882. évi 5.774,152 forint 48 kr. Összesen az 1883. év bevétele: 7.307,418 forint 90 krajczár, az 1882. évi 6.107,285 forint 83 krajczárral szemben. A mohács-pécsi vasút kimutatása a julius hó 8-tól julius hó 14-ig terjedő bét bevételéről: 1883. év: 27,222 forint 32 kr. 1882. évi 16,580 forint 90 kr., ehhez a bevételek a m. é. deczember hó 1-től folyó évi julius hó 7-ig, 645,019 forint 42 kr., az 1882. évi 635,403 forint 55 kr. Összesen az 1883. év bevétele, 672,241 forint 74 krajczár, az 1882. évi 651,984 forint 45 krajczárral szemben. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — julius 31. Az árak emelkednek. — Magyar urasági öreg nehéz 58.-----56.50, fiatal nehéz 58.-----58.50, közép 57.— 58.—, könnyű—.—----.—. Eredeti nehéz 55.------56.—, közép 57.-----57.50, könnyű 57.-----57.25. — Romániai bakonyi nehéz 58.-----. — átmeneti, közép 57.— 58— átmeneti, könnyű 56.----.— átmeneti, eredeti nehéz —.-------.— átmeneti, közép-----------átmeneti szerbiai nehéz 58.—.— átmeneti, közép 57.-----58.— átmeneti könnyű 56.--------.— átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással--------, 2 éves--------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kig. és 4'/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 aranyforint vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Július 31. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán nyugodtabb hangulat mellett folyt az üzlet. Búza őszre eladatott 10.77 írttól lefelé 10.72 forintig, búza tavaszra 11.30 írttól 11.22 forintig, repcze aug.—szept.-re lös forinton. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Az üzlet bárgyadtságot mutat minden oldalról és némi vásárlások után a zárlat ismét alacsony árakon végződött. Forgalom csak néhány értékekben mutatkozott. Uj aranyjáradék 88.60—88.65. — Papirjáradék 87—87.021/,. Osztrák hitelrészvények 293.60 292.90—293. (Prolongatio 45—25 krg). — Magyar hitelrészvények 291.25. Leszámítoló bankrészvény 89.25. Osztrák-magyar államvasuti részvények 315.50.