Nemzet, 1883. november (2. évfolyam, 300-329/449. szám)
1883-11-08 / 307. szám
Szerkesztőség : Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. csütörtök, november 8. Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, fdáseint Előfizetési du : Pesten küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra - _ _ .............. 2 frt, 3 hónapra .......................... 6» 6 hónapra .......................................... .. .. 11» Az esti kiadás postai kttátohaidéséért földfizetás negyedévenként .............. 1 » 307. szám, Budapest, november 7. A biztosító társaságok hozzájárulása a tűzoltói költségekhez. Vonatkozással lapunknak egyik közelebbi számában foglalt azon közleményünkre, hogy tervben van oly törvény alkotása, amely a biztosító társaságokat a tűzoltói költségekhez való járulásra kötelezné, szakértői körökből következő megjegyzéseket vettünk. Tagadhatatlan az, hogy a rendszeres és szabályozott tűzoltás a biztosító társaságoknak is érdekükben áll , de ebben sokkal több és nagyobb érdekük van a biztosítási tárgyak tulajdonosainak. Azon községekben, amelyekben szervezett tűzoltó intézmény létezik, a biztosítótársaságok, a kockázat apadása folytán, alacsonyabb díjtételeket alkalmaznak, ezáltal az intézmény előnye a biztosítási tárgyak tulajdonosaira áthárul a biztosítási költségek apadásában. A biztosítatlan hagyott tárgyak tekintetében az előny teljesen a birtokosok részén van, amennyiben ugyanazon védelemben részesülnek és még biztosítási díjakat sem fizetnek. Ha ennek daczára néhány országban a biztosító intézetek tűzoltó költségjárulékra köteleztetnek, ennek annyiban van némi értelme, amennyiban azokban a tárgyak túlnyomó többsége biztosíttatik. Az igazságtalanság, amely abban van, hogy a biztosított tárgyak után tűzoltó járulék szedetik, míg a biztosítatlan tárgyak a tűzoltás védelmét ingyen élvezik, a jelzett körülmény folytán, azon országokban nem oly feltűnően érezhető, holott hazánkban a dolog másként lenne, miután nálunk a tárgyaknak alig egy ötöd része van biztosítva. Nálunk így alakulna a viszony: a tulajdonosok egy ötöde járulékkötelezett, négyötöde meg járulékmentes. Például Alsó-Ausztriában is fennáll a tűzoltás költségeihez való járulás kötelezettsége. A járulék a befolyt tűzbiztosítási díjak 2 százalékát teszi. Ezt a biztosító társaságok a felektől a kikötött biztosítási díjakon felül külön e czímen szokták beszedni. A tűzoltó adó behozatala nálunk is csak ezt az eljárást eredményezné. De eredményezne még mást is : díjdrágulást, amely meg azt okozná, hogy nálunk még kevesebb tárgy biztosíttatnék, aminek meg az volna a hatása, hogy a befolyt járulékok egyáltalán nem volnának elegendők a tűzoltó intézmény költségeinek fedezetére. A hátrányok kikerülése végett, amely a tűzoltó költségnek ily igazságtalan felosztásában rejlik, czélszerű volna, ha a tűzoltó költségjárulékot maguk a közegek közvetlenül a tulajdonosoktól hajtanák be tekintet nélkül arra, hogy biztosítva vannak e vagy sem. Ez irányban érdekes Lüttich városának rendelkezésünkre álló rendelete a tűzoltó költségjárulékról, amelyet is következőkben közlünk. 1. §..............évtől kezdve a tűzoltási költség fedezésére 25.000 franknyi évi járulék fog az összes a község területén fekvő ingatlanok után beszedetni. 2. §. A megállapított összeg a biztosító társaságok és a biztosítatlan ingatlanok birtokosai közt aránylagosan felosztandó a következő elvek szerint: A biztosítókra mérvadó azon összeg, amelyet az egyes biztosító társaságok a községben fekvő ingatlanok tűzbiztosításáért az év folyamában dijakban bevesznek ; a másodrendbeliekre nézve pedig azon díj, amelyet az illetők megfizetni tartoznának, ha ingatlanaikat biztosították volna. A díj becslés által állapíttatik meg, amely megállapításban irányadók az ingatlan értéke és azon veszély foka, amelynek kitéve vannak. 3. §. Azon ingatlanok, amelyek az értéknek csak egy részére vannak biztosítva, a biztosítatlan részre nézve a biztosítatlan ingatlanokkal azonos elbánás alá esnek, és az összeg azon része, amely e különbözetnek megfelel, a tulajdonosok által fizetendő. Végül csak azon sajátságos tényt kívánjuk még felhozni, hogy hazánkban nevezetes összegre menő díjakat szednek be oly társaságok is, amelyek a törvény ellenére nálunk bejegyezve nincsenek, amelyek tehát a tűzoltó költségjárulék fizetésétől jobban mondva beszedésétől is mentesek volnának. (E czikkben fölvetett eszmével szemben az illetékes körök megfontolására ajánljuk azt, vajjon nem lehetne-e a tűzoltói intézményt a törvényhatóságok útján szervezni, illetőleg a tűzoltói intézmény költségeit a törvényhatóságok önadóztatása utján fedezni. A törvényhatóságok e czélra pótadót vethetnének ki és igy a tűzoltói intézménynek országszerte kívánatos szervezése ezen módon legczélszerűbben volna keresztülvihető. A »Nemzet« szerkesztője, kelt legfelsőbb kéziratával gr. Szapáry István urnak, az 1880. XX. tcz. 13. §-a alapján alakított tiszai kölcsönkiosztó bizottság elnökének, a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozni méltóztatott. A központi bizottság a tiszai ügyek ezen egyik legrégibb bajnokát s a hetes bizottság nagyérdemű elnökét ért legfelsőbb kitüntetés fölött osztatlan örömének és őszinte szerencsekivánatainak kifejezést adni határozta. Felolvastatott a titkári jelentés, mely szerint a pénztár állapota 4885 frt 55 krt tesz s mely szerint hátralékban vannak a következő társulatok: a) Az 1881. évi 5/10 kros járulékkal: Beregi árm. társulat. Endrőd-turi társulat. b) Az 1882. évi 5 kros járulékkal: Beregi árm. társulat. VI. foly. osztály 3-ik épit. egylet (törökbecsei). Gyála-nagyréti árm. társulat. Endrőd-turi árm. társ. Tóköze-Istvánházi társulat. Felolvastatott a pénzügyminiszter ur 31760. sz. leirata, mely szerint a Heves-szolnok-jászvidéki társulatnak 100,000 frt kölcsön utalványoztatok; nem különben bemutattattak a hetes bizottság 1883. jul. 9-én és 1883. okt. 11. ülésein kelt jegyzőkönyvei, melyek szerint a bihar-békési társulat hosszufoki öblözetének feltételesen 200,000 frt kölcsön megszavaztatott. Bemutattattak a magyar földhitelintézetnek az utolsó közp. bizottsági ülés óta a tartalék alapra vonatkozólag érkezett átiratai s a tartartalék-alap 1883. jun. 30 állásáról szóló kimutatás. Ezen kimutatás szerint több társulat nevezetes hátralékban van , névszerint a Temes-Béga-völgyi társ. 224,199 frt 96 kr; sövényháza-szegedi 67,133 frt 32 kr ; Bodrogközi társ. 47,975 frt 13 kr ; Bökénymindszent 122,869 frt 36 krral stb. Majáth József megjegyzi, hogy a Bodrogközi társulatnak a 15 évi adómentesség meghosszabbítására törvényes igénye van s ennek daczára a meghosszabitás nem történt meg, sőt az adó erre való minden tekintet nélkül vettetett ki ; a tetemes hátralék részbeni indokolását ezen körülményben is találja. Novák József a sövényház-szegedi társulatot illetőleg megjegyzi, hogy ezen társulat a reá súlyosodó terhet elviselni képtelen s a terhek megfelelő törlése nélkül a helyzet javulása nem várható. Horváth Gyula a Bökénymindszenti társulatra nézve megjegyzi, hogy ezen hátralékok azonnal rendezhetők lesznek, mihelyt a rendkívüli fentartási költségek liquidáltatni fognak ; ennélfogva ezen kölcsönös leszámolás megejtését mielőbb megejtendőnek tartja. Fejér Miklós osztálytanácsos megjegyzi, hogy az 1881. XLII. t. sz. alapján liquidált évi fentartási költségeknek az 1882. XXIX. t. sz. értelmében kívánt kiutalványozása eddigelé azért nem volt eszközölhető, mert e költségek végleges megállapítása az orsz. catasteri bizottságnak hatásköréhez tartozik, ez pedig e tárgyban csupán szeptemberben határozott; de nehézséget okozott az a körülmény is, hogy az 1882. XXIX. t. sz. szerint az uj cataster életbe léptéig ezen liquidatio csupán a catasteri kiigazítás folytán előállott adótöbblet erejéig történhetik meg. Megjegyzi végül a bodrogközi társulat megnyugtatására, hogy a 15 évi adómentesség meghosszabbítására is a kellő intézkedés megtörtént. Felolvastatott ezután a 33645 sz. pénzügyminiszteri leirat, mely szerint a cumulatív megtérítési összegek elsősorban az illető társulatok és érdekeltségek állami vagy magán kölcsön tartozásainak törlesztésére, vagy esetleg az érdekeltség közös adóhátralékainak törlesztésére fognak fordíttatni; s csak ott, hol ilynemű tartozások nincsenek, lesz a kiutalványozott összeg az érdekeltségnek, mint jogi testületnek készpénzben kiadható. Gr. Dessewffy Aurél ezen rendelkezést teljesen megfelelőnek tartja s ebben látja a hátralékok megszüntetésére a legbiztosabb eszközt. Dánies Ernő a beszámítás elvét csak ott tartja helyesnek, ahol senki sem fizet, de ahol némelyek rendesen fizetnek, mások pedig nem, ott a beszámolás elvének alkalmazásával a rendes fizetők fognak hátrányt szenvedni. Darányi Ignácz erre nézve megjegyzi, hogy a beszámítás útján kifizetett hátralékok evidentiában lennének tartandók, s ezek behajtási joga a társulatokra szállana át. Két viszszásság azonban mégis meg fog maradni; az egyik az, hogy ekképp a társulatok tulajdonába átment hátralékok az adóhivatali közegek által a tapasztalat szerint nem fognak elég erélylyel szorgalmaztatni; a másik visszásság az lesz, hogy a cumulatív megtérítendő összegek, hátralékok törlesztésére fordíttatván, a társulatok czéljaira tulajdonképp nem szolgálnak, s a törvényhozás által szem előtt tartott azon intenzió, hogy a fentartási költségekre szükséges összegek a társlatoknak ekképp mindig rendelkezésére legyenek, b elenyészik. Belolvastatott még Jankovich Miklósnak, a temes-bégavölgyi társulat igazgatójának azon nyilatkozata, mely szerint csak akkor remélhető a kérdéses hátralékoknak, valamint a folyó kivetéseknek pontos behajtása, ha a végrehajtó közegek szigorúan a törvény értelmében járnak el. A vita befejeztetvén, Keszlerffy János elnök határozatképp kimondja, hogy a pénzügyminiszter figyelme a mutatkozó nagymérvű hátralékokra újra felhivatik, felkéretvén, hogy e részben a legszigorúbb utasításokat adja ki, egyszersmind a pénzügyminiszter oly utasítás kiadására is felkéretni határoztatott, hogy a beszámítás elvének alkalmazása folytán a társulatokra aktív követelésképp szállandó hátralékok szigorú nyilvántartását és behajtását szintén elrendelni méltóztassék. A pénzügyminiszteri leirat második része, mely szerint a pénzügyminiszter úr a vízszabályozási járulékoknak mily sorrendben leendő elszámolását illetőleg eddigi álláspontjától eltérni nem kíván — tudomásul vétetett; fentartja azonban a közp.bizottság, hogy e részben a körülményekhez képest újabb előterjesztést tehessen. A leirat utolsó pontjára nézve megjegyeztetett, hogy az abban hivatkozott kimutatás a vidéki egyletekkel közöltetett, s hogy észrevétel cupán a mezőtúrmesterszállási öbölzet részéről történt. Az öblözet ezen észrevételezése a pénzügyminiszternek fölterjesztetni, s egyúttal kimondatni határoztatok, hogy az 1884-ik év első felében a tartalékalapra esetleg befolyó öszszegek fele részben 4% magyar aranyjáradék kötvényekben, fele részben pedig 41/aa/0 magyar földhitelintézeti papirzálog levelekben javasoltassanak elhelyeztetni. Darányi Ignácz fölveti azon kérdést, hogy nem-e volna a pénzügyminiszter úr felkérendő az iránt, hogy a cumulativ visszatérítendő államadó és földtehermentesítési járadékra eső általános jövedeletadón kívül a megyei és községi adók visszatérítéséről is, valamint a cumulativ visszatérítéseknek az illetékszabásoknál való tekintetbe vételéről gondoskodás történjék. Fejér Miklós oszt. tanácsos megjegyzi, hogy szerinte az ált. jövedelmi pótadót illetőleg az 1881: XLII. t. cz-ben elegendő intézkedés történt; — a megyei és községi adókra, továbbá az illetékekre nézve elismeri, hogy intézkedés volna szükséges. Gróf Dessewffy Aurél a felvetett kérdés fontosságát szintén hangsúlyozván, a pénzügyminiszter úr ezen kérdés megoldására a 22807 sz. miniszteri leiratra felkéretni határoztatott. Tárgyaltattak ezután a pénzügyminiszter úr 40122 sz. s a közlekedési miniszter úr 23696 sz. leirata a 25 millió irtot meghaladó szükséglet tárgyában ; ezzel kapcsolatban jelentetett, hogy eddig ezen szükséglet 7.545.000 írttal jön kimutatva. A pénzügyi bizottság ezek folytán utasíttatott, hogy a szükséges előmunkálatokat tegye meg és a közp. bizottságnak előterjesztést tegyen. Ezen ügygyel kapcsolatban Horváth Gyula annak kimondását indítványozza, hogy az 1881. LII. törvényczikk alapján kiutalt összegek az 1880. XX. törvényczikk által alkotott kölcsönalaptól elválasztandók. Ezt szükségesnek tartja az összesség érdekében azért, hogy a 25 millió írtból felszabaduló összegek más társulatok czéljaira fordíthatók legyenek, de szükségesnek tartja ezt a Körös-Tisza-Maros közti terület érdekében is azért, hogy ezen terület kölcsönéről maga gondoskodhassék, aminthogy szerezhet is magának 45 évre terjedő 51/2°/0-os törlesztési kölcsönt, mely az 1880. XX. törvényczikk alapján felvett tiszai kölcsönnél sokkal előnyösebb. Darányi Ignácz megjegyzi, hogy ezen álláspontnak a közp. bizottság az 1881-ki közgyűlés elé terjesztett jelentésében kifejezést adott. Szerinte is előbb-utóbb, de ezen kérdés rendezendő lesz, még pedig főleg azért, mert az 1881. LII. t. sz. alapján kiutalt összegekből a törvényes 6% a tartalékalapra visszatartva nem lett; nincs tehát más hátra, mint hogy vagy a 6°/0 utólag adassék a tartalékalapnak meg, vagy pedig ezen összegek az 1880. XX. t. sz. keretéből vonassanak ki. Keszlerffy János magát a fölvetett eszmét pártolja, de odáig menni nem kívánna, hogy a Kőrös-Tisza-Maros közti területre, illetőleg ezen terület szükségletének miként leendő fedezésére nyilatkozás történjék, tekintettel arra, hogy ezen területen az autonómia még helyreállítva nincsen. Gróf Dessewffy Aurél addig a Kőrös-Tisza- Maros közti terület pénzügyi viszonyaira nem nyilatkozhatik, míg nem tudja, hogy az állam ezen minden előszámítást meghaladott költségekhez mennyiben járuland hozzá; a tartalékalap helyzetét azonban szemben az 1881. LII. tcz. alapján kiutalt összegekkel maga is tisztáztatni kívánja. Ily értelemben Dániel Ernő és Fejér Miklós oszt. tanácsos felszólalása után a pénzügyminiszter úrhoz felterjesztés intézteim határoztatott. Bemutattatott a 19.257 sz. közlekedési miniszteri leirat, mely szerint a közlekedési miniszter úr a közp. bizottságnak az árlejtési feltételek megállapításában való részvételét administratív szempontból hátrányosnak és késleltetőnek tartja, szívesen fog azonban intézkedni aziránt, hogy az érdekeltek a felülvizsgálatok alkalmával meghallgattassanak. Gróf Desewffy Aurél magát az árlejtési tárgyalást majdnem egészen formalitásnak tartja, melynél felesleges, hogy a közp.bizottság képviselve legyen ; ő legalább nem lenne azon helyzetben, hogy ilyen megbízást, melynek teljesítésével az ügynek mit sem használhat, esetleg elvállaljon. R apacs Radó osztály tanácsos megjegyzi, hogy a feltételek így is sokszor közbejövő körülmények folytán később írhatók ki. Ha már most előzőleg bármely testület meghallgatandó is lenne, még nagyobb késedelem mutatkoznék. A közi. miniszter úr a felülvizsgálatoknál az érdekelteket igénybe kívánja venni s ha a közp. bizottság az árlejtési tárgyalásokon képviselteti magát, a kiírt feltételekre nézve is észrevételeit megteheti. Horváth Gyula nem a feltételek kiírásában találja a súlypontot ; a fő baj az, hogy az érdekelt vidékek jogos befolyásukat — ha megkérdeztetnek is — nem gyakorolják. Szuba Ágost ellenkezőleg a legtöbb jogos panasz alapját abban találja, hogy a feltételek kiírásánál a helyi viszonyokkal ismerős érdekeltek nem kérdeztetnek meg s oly feltételek szerepelnek, melyek a munkát aránytalanul drágává teszik és pedig anélkül, hogy magának a dolognak legkevesebbet is használnának. Darányi Ignácz általános, az egész Tiszavölgyet felölelő munkáknál elismeri a közp.bizottság befolyásának hasznos voltát, de locális munkálatoknál, mint a minőkről szó van, azt tartja, hogy úgy a feltételek kiírásánál, mint az árlejtésnél és a collaudálásnál is a fősúly a helyi viszonyokkal ismerős vidéki érdekeltek meghallgatására volna fektetendő s ezek volnának a szükéghez képest, ha mindjárt csak rövid uton is, de igénybe veendők. Ily értelemben határoztatott a közi. miniszter úrhoz felterjesztés intéztetni. — A hortobágy-berettyói belvízszabályozó társulatnak kérvénye a tiszavölgyi társulatba leendő felvétele iránt ezen vidéki egylet közgyűlési határozatától tétetett függővé. A felső-szabolcsi társulat kérvénye a Nyírvizgyűjtő csatorna költségeinek megtérítése tárgyában mindaddig, míg a társulat által részletes adatok és számszerű bizonyítékok nem terjesztetnek elő — függőben tartatni határoztatott. A folyó évi költségvetés a bemutatott alakban elfogadtatott s a közgyűlésnek minden 1200 □ öles hold utáni krajezáros kivetés határoztatott javaslatba tétetni. A tiszavölgyi közgyűlés 1. évi deczember hóban megtartatni határoztatott, a határnap és napirend megállapítására pedig dr. Lónyay Menyhért elnök úr kéretett fel. A tiszavölgyi szervezési törvényjavaslatot illetőleg Rapaics Radó oszt. tanácsos jelenti, hogy ezen törvényjavaslat a közp.bizottság több tagjával tárgyalt elvek alapján kidolgoztatott, a minisztertanács által elfogadtatott sebelsége annak benyújtására az engedélyt megadni méltóztatott, mihez képest ezen törvényjavaslat a képviselőház összeülésével be fog terjesztetni. Végre nyilatkozó tanácsos Majláth József kérdésére kijelenti, hogy a bodrogközi társulat által a Latorcza-vidék érdekében beadott panasz elintézése legközelebb várható. A tiszavölgyi társulat ülése. A tiszavölgyi társaság központi bizottsága 1883 nov. 6-án ülést tartott. Gr. Lónyay Menyhért elnök betegeskedése, — gr. Károlyi Sándor alelnök pedig egyéb körülmények folytán a megjelenésben akadályoztatva lévén, gr. Dessewffy Aurél indítványára az ez ülésen való elnöklésre Keszlerffy János kéretett fel, egyszersmind a központi bizottság elnökének betegeskedése fölött őszinte sajnálatát és részvételét kifejezni határozta. Felolvastatott a pénzügyminiszter úr 33606. sz. leirata, mely szerint a pénzügyminisztérium képviseletével a közp. bizottságban Hegedűs Imre osztálytanácsos bizatik meg ; a közp. bizottság az először megjelent osztálytanácsos urat szívélyesen üdvözölte. Darányi Ignácz a központi bizottság figyelmét azon örvendetes körülményre hívja fel, hogy a mai hivatalos lap szerint ő felsége folyó évi nov. 1-én Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva. Közlemények. Az országos iparegyesület szállításügyi bizottságához ismét három pályázati felhívás érkezett az érdekelt iparosokkal leendő közlés végett. Az egyik a veszprémi kir. törvényszék pályázati felhívása, mely a területén levő járásbíróságoknál alkalmazott hivatalszolgák számára szükséges egyenruha szállítására vonatkozik. Benyújtási határidő f. hó 24. — A másik ugyancsak a veszprémi törvényszék területéhez tartozó járásbíróságok számára szükséges irodai szerek szállítására vonatkozik f. hó 17-iki lejárattal. Végre a harmadik Komárom megye pályázati felhívása, az alispáni hivatal számára szükséges ruházati felszerelések szállitására nézve. Benyújtási határidő f. hó 28. Bővebb részletek az orsz. iparegyesület irodájában (Ujvilág-utcza 14. sz.) Szállitásügy. A budapesti kereskedelmi és iparkamara értesittetett, hogy a pólai cs. kir. tengerészeti arsenál, valamint szintén a szárazföldi- és vizépitészeti igazgatóság és tengerészeti intézetek 1884. évi anyag-szükségleteinek biztosítása czéljából, 1883. évi november hó 26-án d. u. 3 órakor a lepecsételve beérkezett ajánlatok felett, ajánlati tárgyalás fog a cs. kir. tengerészeti arsenál parancsnokságánál megtartatni. A szállítandó anyagok a következők: Deszkák és ragasztófák, fenyő és veresfenyőből; fenyőgerendák és talpfák tölgyből, különböző fanemek; különböző czikkek fából; száraz festékek és egyéb mázoló anyagok, bőráruk, faolaj, lenolaj, zsíranyagok, szürke viaszszappan és faggyúgyertya, seprűk és gyékények, borszesz, különböző eszközök és ékítmények, űrmértékek és edények fehér- és sárgaréz pléhből, szénlapátok a gőzhajók használatára és lapátok földbányásra, ecset- és kefeáruk, faszén, kátrányozatlan kócz, vas, aczél és sárgaréz-czikkek, kizárólag hajók használatára, tárgyak épületasztalosok és kőmivesek számára, rózsaréz, rudak, pléh és szegek veres rézből, végül rudak Mintfémből. A közelebbi, úgy a részletes mint az általános szerződési feltételek, valamint szintén a szállítandó tárgyak jegyzéke és az ajánlati minták is, a kereskedelmi és iparkamara irodájában, (új tőzsde épület II. em.) a délelőtti hivatalos órákban 99 1-ig megtekinthetők és átvehetők. Szóbeli értesítések a fent említett cs. kir. tengerészeti hatóságnál adatnak. Az uj szeszadótörvény szövege gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter legutóbbi bécsi tartózkodása alatt végleg megállapittatott. A »N. Fr. Presse« szerint az uj törvény kötelezőleg állapítja meg valamenynyi 45 hektoliternél nagyobb erjesztési űrtartalommal dolgozó gyár számára a terményadót, továbbá a 11 krajózásos adótételt és a 75 százalékos utalványozási fokozatot és 10 százalékos kiviteli bonifiacátiót a hiányért. A 45 hectoliternél kisebb erjesztő űrtartalommal dolgozó gyárak, ha a mezőgazdasággal vannak összekapcsolva, szabadon választhatnak a jelenlegi átalányozási rendszer és a terményadó között. A kis szeszgyárak 35 hectoliteren alul 20°0 külön előnyözésben, ezenfelül 45 hectoliterig 10% előnyözésben részesülnek a megadóztatás bármely módja mellett; az élesztő-gyárak ugyanazon adót fizetik, mint a nagy szeszgyárak 30% pótlékkal. Az uj törvény, mely nagy kedvezményeket nyújt a mezőgazdasági szeszgyáraknak, 1884. szeptember 1-én lépne életbe. Sörkereskedők értekezlete. A fővárosi palaczksörkereskedők tegnap tartották meg közös értekezletüket a fővárosi és vidéki kereskedők köre helyiségében, melyen Bieber Antalnak a palaczksörkereskedés terén tapasztal visszaélések megszüntetésére vonatkozó indítványát tárgyalták. Az értekezlet a következő határozatokat hozta: A sör a palackkal együtt adandó el a vevőknek azon határozott kikötéssel, hogy a sörért és palaczkért a megszabott árt az átvételnél azonnal lefizetni tartoznak s igy a sör is, a palaczk is a vevő sajátjává válik, mint a bor és az ásványvizek eladásánál, s a palaczkokat az eladó a vevőtől vissza nem követelheti és csak meghatározott áron visszaválthatja. Azok a kereskedők, kiknek saját cégükkel ellátott oly palackjaik vannak, melyekbe a cég neve bele van nyomva, törekedni fognak arra, hogy egymás palackjait kölcsönösen kicseréljék, ha netán véletlenségből valamely vevőtől üzletükbe kerülne. E határozatok teljesítésére a palack sörkereskedők egyezményileg kötelezik magukat és az egyezmény kötelező volta akkor fog beállani, midőn azt az összes kereskedők alá fogják írni, mi végből az értekezlet körözvényt fog kibocsátani. Az aláírások befejezte után újabb értekezlet fog egybehivatni, az egyezmény életbeléptetési határidejének megállapítása és azon módozatok megbeszélése végett, hogy az új intézkedések daczára felmerülő peres ügyek esetén minő egyöntetű eljárást kövessenek. A bégai hajózás. A Duna-gőzhajózási társaság jelenleg 9 hajót építtet, a Béga-csatornán való szolgálattételre. E hajók tavaszszal hozatnak forgalomba, s mintegy 5000 métermázsányi bíró képességgel fognak bírni. A jövő év folyamán még 11 hajót fognak építeni, úgy, hogy a Béga-csatornai közlekedés teljesen meg fog felelni a délvidéki nagy gabonakereskedés érdekeinek. Vasúti kisajátítások. A buda-ajszőnyi vasút építéséhez szükséges földterületek kisajátítási tervezetének megállapítása, Török-Bálint pest megyei község határában tegnap délelőtt ment végbe. E szerint most már a nevezett vasút kisajátítási tervezete az egész megye területére nézve véglegesen és pedig egyezségileg meg van állapítva, minek folytán e megállapított tervezetek a kisajátítási törvény értelmében áttérettek a pestvidéki törvényszékhez, hol a kártalanítási eljárás folyamatba vétetik. Szállítás a pólai tengerészeti akadémia számára. A budapesti kereskedelmi- és iparkamara értesittetett, hogy a cs. kir. tengerészeti akadémiai növendékek 1884. évi szükségleteinek biztosítása czéljából, a fiumei cs. és kir. tengerészeti akadémia igazgatóságánál folyó évi decz. 10-én ajánlati tárgyalás fog megtartatni. Szállítandó tárgyak: Posztó szövetek, házi ruházat posztóból, ugyanaz vászonkelméből, keztjük, nappali ingek növendékek számára, valamint egyéb fehér-,ágy- és asztalneműek. Az ezen alkalomból kifolyólag esetleg kötendő szerződés egyéb feltételei, a kereskedelmi- és iparkamara irodájában (uj börse-épület II. em.) a délelőtti hivatalos órákban 991-ig megtekinthetők. Szab. osztrák-magyar államvasut-társaság. A bajor-osztrák-magyar kivételes gabona díjszabás III. részének 1. füzetéhez f. é. november hó 15-ével az V. pótlék lép hatályba. Tartalma: A IV. pótlékban eddig tartalmazott díjszabási határozmányokra vonatkozó kiegészítések, valamint kiigazításokat, különösen a Temesvár-Józsefváros és Temesvár Gyárváros tárházaknál való reexpeditiónak engedélyezése, valamint magyar állomásokról »Neu-Ulmra« felállított uj díjtételek felvételét. Az osztrák-magyar államvasut részvényeinek húzása. Az 1883. év számlájára törlesztendő 1172 részvény húzása, és pedig a 26-ik húzás, mely 849 darab I. kibocsátású részvény, valamint a 11-ik húzás, mely 323 darab II. kibocsátású részvényre kiterjed. — 1883 évi deczember 7-én, pénteken délután 2 órakor Bécsben, Schwarzenberg tér 3 sz. alatt, két közjegyző és az igazgatótanács erre kirendelt tagjainak jelenlétében nyilvánosan fog megejtetni. Az osztrák-magyar államvasút temesvári tárházakba reexpeditióként érkezett gabonaszállítmányoknál a már hosszabb idő óta megkísértve lett közvetlen szállítási díjtételek alkalmazása a délnémet bajor, svájczi, délnémet-francziai és délnémet-román forgalmi kötelékekben elvileg elfogadtatott, és részben már is alkalmaztattak. A további foganatosítás az egyes díjszabásoknál esetről-esetre eszközöltetve lesz. A liverpooli crisis. A napokban több nagy liverpooli cég bukását jelentettük. A bukások a gyapotüzletben beállott crisis következményei, amelyet a Morris Ranger elég bukása idézett elő. Ezen speculáns passivai 1.000,000 font sterlingre rúgnak. Morris Ranger volt a legnagyobb gyapotspeculáns, legutolsó művelete, mely bukását okozta, 930,000 köteg gyapotra terjedt. Azon a napon, amelyen megbukott, 400,000 köteg gyapotot kellett volna szállítania 44 millió font sterling értékben. Ranger 1879-ben a világpiacz legnagyobb gyapotvásárlója volt és ezen speculatio szerencsés eredménye arra bírta, hogy 1881-ben ismételje azt. Bukását egy nagy contremine speculatio okozta, Ranger a piacz helytelen megítélése következtében bianco adott el. Ennek a következménye folytonos árhanyatlás volt, harcz a hatalmas speculans és a vevők között. E harcz kimenetele határozatlan volt, míg Amerikából azon hír érkezett, hogy az aratási ifilátások rosszak, a minek következtében az ár emelkedett. Ranger ügynökeit e nyakas speculatio nyugtalanítá és hogy biztosítsák magukat esetleges bukása ellen, vásárolni kezdtek, a minek következtében az ár még jobban emelkedett és Ranger a múlt héten megbukott. A »Hírcsarnok« szerkesztője, Hamvai Gyula úr tudatja velünk, hogy elbocsájtotta azon munkatársát, akit az országos iparegylet kézműipari szakosztályának tegnapi ülésén zsarolással vádoltak. Németalföld-osztrák-magyar kikötő forgalom. A f. é. szeptember hó 15 tői érvényes németalföld-osztrákmagyar kivételes kikötő díjszabáshoz f. é. november hó 15-ével az I. sz. pótlék lép életbe, mely aszalt szilva számára Baziás-Boszna Bród, Bród, Samacz Újvidék, Vinkovce, Vrpolje, Vukovár és a németalföld kikötő állomásai közötti forgalomban mérsékelt díjtételeket tartalmaz, melyek i. é. deczember hó 31-ig fognak érvényben maradni. Ezen pótlék példányai a szab. osztrák-magyar államvasut igazgató-bizottságánál kaphatók. Zsombolyai gőzmalom. Zsombolyáról jelentik a »Délm. Lapok«-nak, hogy ott élénken foglalkoznak azon eszmével, miszerint egy nagy gőzmalom építtessék részvényekre. Zsombolyának sok tehetős polgára lévén, a vállalat valószínűleg létesülni fog. Csekonits Endre gróf élénken érdeklődik az eszme iránt és kétségkívül hathatósan fogja előmozdítani annak megvalósítását. Az »Erdészeti Lapok«. A Bedő Albert orsz. főerdőmester által kiváló gonddal szerkesztett e szakfolyóiratnak októberi füzete ismét változatos tartalommal jelent meg Czikkei közül kiemeljük a következőket : Az erdőőri szakiskola, Horváth Sándortól. Egy uj lecsapoló zsilip-szerkezet, Dívald Bélától. A vizmosásokról. Fogassy Gyulától. Még néhány szó. »A fafogyaték beszáradás következtében« czimü czikkekhez, Belházy Jenőtől. A fürészmüvek villamos világításáról, Tavi Gusztávtól. Adatok az »Erdészeti műszótár«-hoz Újlaki István, Figura József, Erdődi György és Sárközi Miksától. Vadászati tárcza. Kallina és Várnai Sándortól. Belga-osztrák-magyar vasúti kötelék. A folyó évi szeptember 15-től érvényes tengeri kikötői kivételes díjszabásnak 3-ik oldalán, az áru osztályozást a számú kivételes díjszabása »csomagoló vászon« czikk után »(nyers zsákvászon, zsák csinvat, zsák, szövet, szőrvászon) és új zsákok« nevezetű czikkekkel kiegészíttetik. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — november 7. Az üzlet kellemes. — Magyar, urasági, öreg nehéz 46.--------.—, fiatal nehéz 46.-----.47.—, közép 48.-----49.—, könnyű 50.-----51.—. Eredeti nehéz —.--------.— közép 46.-----47.—, könnyű —.--------.—. — Romániai bakonyi, nehéz 48.—50.— átmeneti, közép 48.—50.— átmeneti, könnyű —.--------.— átmeneti, eredeti nehéz —.-----.— átmeneti, közép-----------átmeneti. Szerbiai nehéz 48.-------.50 átmeneti, közép 48.-----50.— átmeneti könnyű 49.-----50.— átmeneti. — Hízó 1ó/1 éves élősúlyban 4/0 levonással-----.— 2 éves--------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kig. és 40, levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint S aranyforint vám fejében megtérittetik. Budapesti áru* és értéktőzsde. November 7. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán az irányzat változatlan, forgalom kevés volt változatlan árak mellett. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) A fedezeti vásárlások, melyek tegnap este kezdődtek, ma is tartottak az egész nap alatt mindig emelkedő árakon. Csak a zárlatkor lettek a jegyzések kissé gyengébbek, miután a vásárlók felhagytak műveleteikkel és a bizalom a tartós emelkedésben még semmiképpen sem látszik lábrakapni. Jegyezünk: Új aranyjáradék 86.80—86.90. — 5 százalékos papírjáradék 85.27%—85.32% — Osztrák hitelrészvény 279.80—281—280.50. Magyar hitelbankrészvény 278.75—279.75. — Leszámítoló bank 87%— 88. Osztrák magyar államvasúti részvények 314.25 —314.50. A zárlat 6 órakor csendes volt a következő zárárakon: Új aranyjáradék 86.82 %. — Papírjáradék 85.30—. Osztrák hitelrészvények 279.60. — Magyar hitelbankrészvények 278.50. — Leszámítoló bank 88.—. — Osztrák-magyar államvasuti részvények 314.25. A bágyadtságot a belgrádi letartóztatások okozzák.