Nemzet, 1887. február (6. évfolyam, 1589-1616. szám)
1887-02-14 / 1602. szám
SzERKeszTŐBÉP, S'*reno*rek tere, Athenaeum-épület, 2. emelet. A lep szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk eL Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK wgf Mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. 1602. (44.) szám. Reggeli kiadás. — ZiABe-aiVATAi.: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földzsíR. Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budarpesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra .......................... 8 frt 3 hónapra 6 » 6 hónapra 18 » Az esti kiadás postai különküldéseért fillflfizetés havonként 85 kr., negyedévenként 1 . Egyes szám 2 kr. Budapest, 1887. Hétfő, február 14. II. évi folyam. Budapest, február 13. Mint a »Bud. Corr.«-nek Bécsből táviratozzák, Tisza Kálmán miniszterelnök, ki Tarkovics államtitkár és Wekerle miniszteri tanácsossal itt időzik, ma délelőtt 10 órakor ő felsége által egy óráig tartó kihallgatáson fogadtatott. Délben a miniszterelnök, gr. Kálnoky külügyminiszter és Szögyény osztályfőnökkel értekezett, 2 órakor Tisza miniszterelnök rövid megbeszélést tartott gr. Taaffe miniszterelnökkel és 3-tól 4-ig gr. Kálnoky külügyminiszter elnöklete alatt a hadügyminisztériumban közös miniszteri értekezlet volt, melyen a közös minisztereken kívül még részt vettek Tisza és gr. Taaffe miniszterelnökök, dr. Orczy, ő felsége személye körüli miniszter és Dunajewszky pénzügyminiszter. A conferentiát holnap, esetleg ő felsége elnöklete alatt, folytatni fogják. Tisza miniszterelnök holnap este szándékozik viszszautazni Budapestre. Az osztrák reichsrabh képviselőházának bankügyi albizottsága, mint olvasóink vasárnapi számunk táviratából értesültek, a bankstatutum tárgyalása közben az eredeti kormányjavaslat azon intézkedését, mely szerint a bank jegyei egyik oldalukon német, másik oldalukon azonos magyar szöveggel bírjanak, megváltoztatta s elfogadta Trojan indítványát, mely abban culminál, hogy a bankjegy osztrák (német szövegű) oldalán a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok minden tartományi nyelvén szavakkal is jeleztessék a bankjegy értéke. Az eredeti javaslat elfogadására szavaztak: Dr. Herbst, dr. Sturm, dr. Magg és dr. Bilinski. Trojan módosítványa mellett dr. Trojan, dr. Fanderlck, Hausner és dr. Toklukar; az albizottság elnöke dr. Rieger volt, aki, mint említők, a módosítás mellett döntött. A N. Fr. Pr. e határozat kommentálására a következőket írja: A pénzügyminiszter azonnal elhagyta a termet és izgatottsága mutatta, mily kellemetlen reá nézve e határozat. Ezen módosítás jelentősége abban rejlik, hogy a szláv képviselők a kormány azon utalása által, hogy e módosítás által nehézségek gördíttetnek a kiegyezés elé, nem engedték kapacitáltatni magukat. A ház és a kiegyezési bizottság elemeit tekintetbe véve, a plénumban a bankügyi albizottság mai határozata megváltoztatását lehetségesnek tartjuk ugyan, ez incidens politikai consequentiáját azonban abban találhatni meg, hogy a mai siker fel fogja bátorítani a cseheket, a cseh bankszöveg iránt ápolt, már-már elejtett kívánságuk fentartására. S mindenesetre jellemző világot vet ez eset a kormány viszonyára a többséghez. BELFÖLD, Budapest, febr. 13. (A képviselőház ülése.) A képviselőház holnap, február hó 14-én, hétfőn, d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: A földművelés-, ipar és kereskedelmi minisztérium költségvetésének folytatólagos tárgyalása , esetleg a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcza költségvetésének tárgyalása. Budapest, febr. 12. (Az országgyűlési szabadelvű párt.) Az országgyűlési szabadelvű párt, ma d. u. 6 órakor, Vizsolyi elnöklete alatt tartott értekezletén a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetését tárgyalta s azt Országh Sándor előadó tüzetes indokolása és Trefort miniszter felszólalása után úgy átalánosságban, mint részleteiben vita nélkül elfogadta. Ezzel az értekezlet — melyen a minisztérium részéről Berzeviczy Albert államtitkár is jelen volt — véget ért. Budapest, febr. 13. (Az orsz. függetlenségi és 48-as párt felhívása.) Az országgyűlési függetlenségi és 48-as pártnak f. hó 12-én tartott ülésében elfogadták a képviselő választások alkalmával párthíveikhez intézendő felhívás szövegezését. E felhívásból mely Irányi Dániel elnök és dr. Matkovich Tivadar jegyző aláírásával ellátva ma jelent meg, a »Budapest« nyomán a következőket emeljük ki: A felhívás hangsúlyozza, hogy a választók ezentúl öt évre küldik képviselőjüket az országgyűlésre, s hogy a nemzet az eddiginél ritkábban gyakorolhatja az ügyeihez való hozzászólás jogát. Ez nem lehetne kívánatos az oly többségnek, mely a nemzeti akarat valódi kifejezése akar lenni. A párt hangsúlyozta, hogy e változtatást ellenezte, de hiába. A szavazópolgár öt évre veti el a kockát hazája sorsa fölött, s ez idő alatt sokat lehet tenni a haza javára, ha az elhatározás hatalma azoknak jut, akik vissza akarják szerezni az ország önálló állami létét, függetlenségének föltételeit, s meg akarják valósítani azt, hogy a nemzet önmaga rendelkezzék, idegen befolyástól mentsen, vére és vagyona fölött; de sokat lehet tenni a nemzet kárára, ha a mérsékelt ellenzék jut a kormányra, amely buzgón és kitartással küzdött ugyan a kormány hatalmi túlterjeszkedése, könnyelmű pazarlása, újabb jogcsorbításai és számos más káros törekvése ellen ;de amely mégis annyi tapasztalat s a tények világos tanúsága daczára és bizalmatlanul a nemzet erejében, önmegadással ragaszkodik azon közjogi alaphoz, melyen a kormány és pártja is áll ; még többet lehet tenni a nemzet kárára, ha a jelenlegi kormány marad az uralmon. Ezért felszólítja a párt választókat, hogy sorakozzanak a 48-iki elvek megvalósításának zászlaja alá. A felhívás visszapillantást vet a husz éves közjogi alapra, mely bénító közjogi köteléket, közösügyi terheket s válságos pénzügyi helyzetet eredményezett És ezen helyzetben — úgymond — látjuk borulni külügyi lábhatárt. A párt bízik a nemzet életerejében és küzdelme diadalában, de nyugodtabban nézhetne a jövő esélyei elé, ha saját nemzeti, magyar hadserege volna. A felhívás ezután a külön vámterület mellett kardoskodik. A húsz évi működéshez szegődött a közszabadság csorbítása, a központi hatalom túlterjeszkedése; számos ügy, mely bírói eljárás biztosítékait követeli, a kormánypárt legfőbb fokú elhatározása alá helyeztetett; a főrendiház, a társadalmi osztályok elkülönítését előmozdító módon szerveztetett; a főispánok mindenhatósága megalkottatott a képviselői mandátumot pedig meghoszabbították. »De — úgymond — bármely eszközökkel rendelkezzék a hatalom, mely hazánkat szomorú helyzetébe juttatta: erős akarat, szilárd elhatározás és kitartással, megszabadulhat a nemzet a lidércz nyomástól, mely annyi időn át szabad föllélegzésére nehezedik. Ha felébred csüggetegségéből és közönyéből ; ha akarja, hogy Magyarország virágzó népnek legyen, szabad, független hazája; ha akarja, hogy szabad és boldog utódok áldják a hazájuk’javán rendületletlenül munkáló elődeik emlékét, akkor el kell fordulnia azon közjogi alaptól, amely az uralmon levő párt által mind veszélyesebb irányban fejlesztve s az ily irányú fejlesztést lehetővé téve, annyi bajt, annyi romlást hozott. Állandóan ragaszkodunk azon meggyőződésünkhöz, hogy bármily kérdés merüljön fel hazánk érdekében, csak a valódi szabadelvűség, a szabadság, egyenlőség testvériség szellemében oldható meg üdvösen. Ragaszkodunk ezen meggyőződésünkhöz, melynek vezérlete alatt, mindenkor gondosan, megfigyelve, s buzgón szivünkön hordva, a nép jogos panaszait s óhajait, állatosan törekedtünk bajai és szenvedései orvoslására és tesszük ezt buzgón és odaadással továbbra is. Akik, ellentétben e meggyőződésünkkel, ellentétben elveink e lényeges részével, a függetlenség jelszavával lépnek elétek, de a bajok és szomorú helyzet fő okát, nem közjogi alap és kormány hibáiban látva, egy faj vagy felekezet működésében keresik, kik e meggyőződésük által vezettetve, készek a közjogi kérdésnek alárendelt fontosságot tulajdonítani és bennünket támadva, készek működésünk gyengítésére hatni, azok önkénytelenül is, az uralmon levő pártnak tesznek szolgálatot. És azoknak, kik akarják, hogy a kormány és pártja uralma megszűnjék; kik, ha egyébből nem, húsz év szomorú eredményéből meggyőződtek, hogy bajaink és válságos helyzetünk fő oka ezeknek működésében s uralmában s a jelen káros politikai rendszerben fekszik , s akik ennélfogva akarják, hogy hazánk önállóságának függetlenségének zászlaja diadalra jusson, azoknak el kell fordulniuk a párttól, mely bár függetlenséginek vallja magát, de a függetlenségi és 48-as zászló harczosainak támadói közzé tartozik.« Budapest, febr. 13. (A belvárosi függetlenségi párt szervezkedése.) A IV-ik kerületben szavazati joggal bíró s a függetlenségi és 48-as párthoz tartozók, Irányi Dániel elnöklete alatt ma tartották párttá alakuló ülésüket, a függetlenségi és 48-as párt körének helyiségében. A választók csekély számban jelentek meg, alig voltak 30-an. Jelen voltak: Irányi Dániel, Komjáthy Béla, Degré Alajos, Halász Géza, Olay Lajos stb. A tanácskozás vezetésére elnöknek Irányi Dánielt választották meg, a jegyzőkönyv szerkesztésével pedig Melba Kálmánt bízták meg. Az elnök megnyitván az ülést, fölemlíté, hogy a választóknak oly csekély számban történt megjelenését annak tulajdonítja, hogy a meghívót csak két lapban tették közzé. A jövő ülést falragaszokon is hirdetni fogják és reméli, hogy arra a választók tömegesen fognak megjelenni. Mindenekelőtt szükséges, hogy a belvárosi függetlenségi és 48-as párt megalakulását jelentse ki. Fölkéri tehát a jelenlevőket, hogy a párt megalakulását mondják ki. (Helyeslés.) Szükséges továbbá, hogy állandó elnök, alelnök, jegyző és pénztáros választassák. Komjáthy Béla és Héts Ödön a választások megejtését nem tartják czélszerűnek, mivel a választók oly kis számban jelentek meg. Melba Kálmán megjegyzi, hogy valahányszor a párt egy - egy mozgalmat megindított, mindig kevesen voltak, s s csak később tömörültek nagyobb és nagyobb számban. Indítványozza, hogy alakuljon meg a párt és kezdje meg az actiót ma. Halász Géza szükségesnek látja, hogy a párt megalakuljon, a választmánynak és az alelnöknek választását később is eszközölhetik. Indítványozza, hogy állandó elnöknek Irányi Dániel, jegyzőnek pedig Melha Kálmán választassák meg. Ez indítvány elfogadása után Pártos Béla indítványozza, hogy mondja ki az ülés, hogy a párt — mint ilyen — megalakult s a további intézkedésekkel Irányi Dániel és Melha Kálmán bizassék meg. Hets Ödön ajánlatosnak tartja, hogy a választók teljes névjegyzékét mielőbb megszerezzék, hogy aztán minden egyes választónak megküldhessék a meghívót. Halász Géza felszólalása után abban állapodtak meg, hogy a belvárosi függetlenségi és 48-as párt megalakulnak jelenti ki magát s a megválasztott elnök és jegyző gondjaira bizza, hogy a választók a jövő ülésen minél nagyobb számban jelenjenek meg. Sz.-Fehérvár, febr. 8. (A közigazgatósági bizottság ülése.) [Saját levelezőnktől.] Fehérmegye közigazgatási bizottsága ma tartotta rendes havi ülését, Cziráky Béla gr. főispán elnöklete alatt. Az ülés főbb mozzanatait a következőkben jelezhetem: Matusz Károly verebi jegyző már egy éve van az orsz. tébolydában, melynek igazgatósága őt gyógyíthatlan elmebetegnek declarálta. E bizonyítvány alapján az alispán őt egyszerűen elmozdította állásától. Ezen intézkedés ellen Matusz gondnoka felebbezett s a mai ülésen Szüts Arthur főjegyző, mint referens azon indítványt tette, hogy az alispáni határozat oldassék fel s az ügy tétessék át a nyugdíj választmányhoz, mely azután Matuszt gyógyithatlan elmebetegsége folytán nyugdíjazni fogja. Ezen indítvány Kégi György és Sis Gyula orsz. képviselők pártoló hozzászólása folytán el is fogadtatott, mint olyan, mely a humanismusnak leginkább megfelel. Tassy Béla árvaszéki elnök az isztiméri árvatáz hanyag kezeléséről tett jelentést, hozzátéve, hogy az egész községben nincs egyetlen ember, aki az árvatár vezetésére kellő szellemi képességgel bírna. A bizottság el is határozta, hogy ezen indoknál fogva az isztiméri árvatár központosítását hozza javaslatba a belügyminiszternél. Adonyban mozgalom indult meg arra nézve, hogy ott adóhivatal állittassék fel. Miután ennek létesítése mind a közönségre, mind a kincstárra előnyösnek mutatkozik, a bizottság az adófelügyelő javaslatára az eszmét pártolólag terjeszti a pénzügyi igazgatóság elé. — A gesztesi uradalom gazdatisztjeinek nyugdíjalapja 1872. óta adómentességet élvezett, miután az akkor működő adóbizottság adómentesnek nyilvánította. A székesfehérvári adófelügyelőség egy betáblázási eset alkalmából tudomására jött e körülménynek és ezen egylet földhitelintézeti zálogleveleit és magán egyéneknél lévő pénzeit öt évre visszamenőleg megadóztatta. Az adófelügyelőség főbb indokai ezek voltak : a gesztesi urad. nyugdíjalap nem vonható az 1875. évi XX. t. sz. 2. §-ának 7. pontjában foglalt közjótékonysági intézmények közé s hivatkozik a vasúti és gőzhajózási vállalatok nyugdíjalapjaira, úgy a pápai ref. collégium tanári karának nyugdíjalapjára,melyek mint magánegyletek nem élveznek adómentességet. Ezen felfogással szemben foglalt állást Werbem Salamon, ki azt mondá, hogy a kifizetett nyugdíjak levonandók az adóalapból, mert az azok élvezői úgyis fizetnek IV. oszt. kereseti adót, vagyis csak a nyugdíj kötelezettségeken kívül előálló tisztajövedelem volna megadóztatandó, mert ilyenformán ugyanazon jövedelem után az egylet is fizetné az adót, meg az is, aki azt élvezi. A bizottság Wertheim nézetét tette magáévá, melylyel szemben Dobos János L. adófelügyelő felebbezést jelentett be a pénzügyi közig. bírósághoz. — A vicinális utak rendezésére a bizottság gróf Cziráky Antal, Kégl György, Meszlény Benedek, az alispán, főmérnök és főszámvevőből álló albizottságot küldte ki. — Gróf Festetich Benna kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a magyar nyelv sikeres tanításáról győződött meg Puszta-Zámoron és Sóskuton, sőt ez utóbbi helyen az állam és község segélyével mihamar egy óvodát fog felállítani. Viszont a Sóskuton működő zugiskola bezáratását javasolta, mit a bizottság elrendelt s foganatosításával a járási főszolgabirót bízta meg. AUSZTRIA, Budapest, febr. 13. (Szakadás a német clubban.) Mint Bécsből jelentik, a német clubban kitört válság, melyről már említést tettünk, befejezést nyert. Az antisemita képviselők Steinwender vezetése alatt elhagyták a német clubot. Összesen tizenhét képviselő lépett ki a club kötelékéből, amelyben mintegy harminc képviselő marad, kiket nagyobbára a német-cseh választókerületek tiszteltek meg a mandátummal. Knotz képviselő, ki egy ideig habozott, maradjon-e, nem-e, megmaradt a pártban. A tegnapi ülés lefolyása igen viharos volt, Weitloff előterjesztette a nemzeti liberális bizottság által kidolgozott javaslatot , mely szerint a jövőben a német club a német-osztrák clubbal bensőbb viszonyba lép, mint aminőben eddig volt. Az antisemiták mindent elkövettek ez indítvány ellen. Először is Steinwender a tárgyalás elnapolását sürgette, mert a clubtagok nem voltak előzetesen értesítve. De Angerer kijelentette, hogy a liberálisok nem lehetnek együtt, egy clubban Steinwenderrel és pártjával s ezért az antisemiták kiválása kívánatos. A vita erre elvesztette parlamenti jellegét. Nagy zaj és lárma keletkezett s csak nagy nehezen volt keresztülvihető a szavazás. A jelenlevők 23 szavazattal 14 ellenében az elnapolási indítványt elvetették. Erre az antisemiták közül többen, Steinwenderrel együtt elhagyták a termet. Egyesek kijelentették, hogy mandátumaikról lemondanak. Ezután Abeitloff indokolta előbb beterjesztett indítványát, kiterjeszkedvén az antisemita kérdésre, s hangsúlyozta, hogy a club az antisemitákkal nem árulhat egy gyékényen. E beszéd alatt még azok az antisemiták is eltávoztak, akik az előbb nem mozdultak helyükről. Weitloff indítványa 21 szavazattal 2 ellenében elfogadtatott. A clubból a következő képviselők léptek ki: Steinwender, Derschatta, Richter Foregger, Fuss, Prade, Furtmüller, Stingl, Garnhaft, Pernerstorfer, Roser, Bareuther, Wenzlitzke. TD 'CT LFDL ID. Budapest, febr. 13. (A bolgár válság.) Hogy a bolgár válságnak vége vettessék, a bolgár kormány — mint egy sophiai távirat jelenti — elhatározta, hogy a régensségbe egy Zankov-párti vezéregyéniséget fogad be, ha az európai kabinetek elfogadható jelöltet hoznak javaslatba. Budapest, febr. 13. (Oroszország és Románia.) Katkov ur most már kiterjeszti kaczérkodásait Romániára s lapjában mindenféle jóval kecsegteti az esetre, ha a kis királyság a hatalmas czár tanácsaira hallgat. A legérdekesebb e magatartásban az, hogy a St. Peterburgskija Vjedomosti« ezen kiváló előnyöket egy orosz osztrák-magyar háború eshetősége szempontjából fedezi föl. Bölcs tanácsaiból ide iktatunk egy részt: »Lehet-e állítani, hgy vélekedik Katkov úr lapja — az elvitázhatatlan tényeknek ellent nem mondva, hogy Romániát osztrák-orosz háború esetében veszély fenyegeti? Ki ne tudná, hogy a legszigorúbb semlegesség megtartása Románia részére a leghasznosabb út, melyen szomszédjainak háborúskodása alkalmával élhet. Az ilyen semlegesség biztosítaná területe teljes épségét, sőt ha Mars szekere végig gördülne is Románia kukoricásain és szőlőin, akkor is csak ő volna a nyertes, mert a szenvedett károkért és a szállítás fejében csak úgy özönlene a gazdák zsebébe az arany. Ellenben, ha részt fog venni a háborúban, nagyon sokat fog kockáztatni. Károly király ne feledje, hogy azok a kedvező viszonyok nem fognak ismétlődni, amelyekkel az 1877. évi háború kínálta Romániát. Esztelen volna a feltevés, hogy Romániát »Európa« háta mögött épp úgy fogják biztosítani a veszedelem ellen, mint a minő biztos állást foglalt el az utolsó háborúban Oroszország háta mögött. Az új háború elkerülhetetlen voltáról Károly király nyilván csak úgy van meggyőződve, akár Kálnok gróf, s ekkor Románia előtt két út van: vagy megtartani a teljes semlegességet, vagy magára venni a felelősség rá eső részét, mely annál nagyobb, minél kisebb a bábomban részt vevő fél. Hogy pedig Románia tiszteletet gerjeszszen semlegessége iránt, nem magazinfegyvereket kellene rendelnie, hanem még azokat a fegyvereket is a kemenetébe dobnia, melyeket az utolsó háborúban Oroszország bőkezűsége juttatott neki. Orosz szempontból inkább örülni, mint boszankodni kell azon, hogy Románia nem akarja követni a józan ész szavát, az ő semlegessége megkötné kezünket, ha ok vetetlenül dél-nyugat felé kellene nyomulnunk, míg e semlegesség hiánya megnyitja számunkra Dobrudsát, s a bátor kalarasok aligha fogják megakadályozni a stratégiai terv végrehajtását, ha az a román területen való átvonulást fogja megkövetelni. Nem kételkedünk, hogy Bécs kegyei s fenyegetései terelik Romániát arra a kalandos útra, melyre most lép, csakhogy Bukarestben ne áltassák magukat, ami a kockáztatást illeti, Románia nem Bulgária, sőt nem is Szerbia, s ha ez utóbbiaknak nem fog bűnül felrovatni kormányférfiaik tévedése, ha az elámított vagy az erővel eltérített szlávok megtartják a tékozló fiút megillető jogot, a románoknak ilyen joguk nem volt s nem is lesz, s azok a kegyek, melyekért schwarzenberg pénzzel hajlandók fizetni, ugyanúgy elvehetők tőlük, ahogy megadattak nekik. Oroszország erős kezei Romániává tömörítették Moldvát és Oláhországot, ezek a kezek elég erősek tulajdon alkotásuk szétrobbantására, és »Európa« nem fog tüzbe menni Károly királyért, Ausztria pedig . . . Legjobban tenné Románia, ha nem támaszkodnék Bécs pártfogására«. . . Táviratok. Berlin, febr. 13. A »Nordd. Alig. Ztg.« a következőket írja: Ép azok, kik váltig állítják, hogy a catholica egyháznak útjait és czéljait legjobban és legmélyrehatóbban felismerték, mutatják ki, hogy a pápa legújabb akaratnyilvánítását és annak horderejét nem képesek átérteni. Az nem kívánható, hogy a septennatus nagy fontosságát mi reánk nézve, a vatikánban is ép úgy ítéljék meg a mint azt mi tesszük, mert a curia, álláspontjánál fogva, a septennatust csakis a műveit államok mint társadalmi tényezők pathologiai állapota symptomájának tekinti. A pápa kívánatosnak látta tehát, hogy a septennatus kérdésének alkalmából latba vesse szavát az államrend érdekében, mely az ellenzéki törekvések által veszélyeztetve van. Windhorst azon álarcz alatt, hogy az egyház hűséges fia, évtizedeken át harczolt a catholicismusra nézve ép úgy, mint az államra életfeltételt képező eszme — az autoritás eszméje ellen. Jacobini levele, a pápa óvása, a nevével való visszaélés ellen, egyszersmind azonban végrehajtása ama pápai encyclicának, melyben a politikai pártok pellengérre állíttatnak. A szentszék ismételten kitezést adott a német birodalom iránt táplált érdeklődésének, és rosszul értelmezik, ha annak diplomatiai indokokat tulajdonítanak. A pápa azért óhajtja a német birodalom fentartását, mivel azt a béke és rend érdekében szükségesnek látja és mivel hivatva van őrködni afelett, hogy mindenki valóban alattvalója legyen ama felsőbbségnek, melynek hatalma alá tartozik. Róma, febr. 12. (Éjjel.) Az »Opinione« szerint a király ma délelőtt Robillant gróffal értekezett. Hir szerint, a király ez értekezés következtében este arra határozta el magát, hogy Depretist a kormány megalakításával megbízza. Depretis szükségesnek látja, hogy Robillant gróf állandóan megtartsa a külügyek vezetését. Róma, febr. 13. Hiteles kútfő nyomán jelentik, hogy a király Depretist megbízta, hogy Robillanttal egyetértőleg alakítsa meg a kormányt. Berlin, febr. 13. A »Nationalzeitung« Pétervárról közli, hogy az orosz czár a legközelebb múlt napokban igen barátságos tartalmú levelet intézett a német császárhoz. Berlin, febr. 13. Széchenyi gróf nagykövetnél a febr. 14-ére kitűzött bál nem fog megtartatni, miután a gróf gyermekei vörhenyben fekszenek. Meran febr. 13. Lichnowsky herczeg főperjel meghalt. (Lichnowsky Robert Richard Fortunatur Maria bg született 1822. november 7-én. Egyházi pályára lépett, ahol egymás után érték a kitüntetések. A pápa házi prelátusává nevezte ki. Utóbb az olmützi káptalan kanonokja lett.) Újvidék, febr. 13. (Eredeti távirat.) A Váczon izgatás vádja alapján hozott törvényes esküdtszéki ítélet következtében 3 hónapi fogságot töltött Tomics, a »Zasztava« szerkesztője tiszteletére nagyszerű lakomát hirdettek tegnap estére a szerb túlzók. Azt mondták, hogy legalább 2000 ember lesz jelen, ami azonban a valóságban 300-ra olvadt le. Ezek között sem a mérsékelt szerb elem, sem az úgynevezett szerb középpárt intelligenciája nem volt képviselve, a legnagyobb részük iparosokból és parasztokból állt, meg fiatal jogász és tanuló elemekből. Részt vett a lakomán, melyet táncz követett, 60—70 asszony is. A lakoma alatt semminő államellenes nyilatkozat nem történt. Az első pohárköszöntőt Papadics bizottsági elnök mondotta az uralkodóra. Felköszöntötték ezután Tomicsot szerb, német, cseh és orosz nyelven, — az orosz beszédet egy Markovics nevű jogász mondotta, — míg a »Zasztava« szerkesztőségének egyik tagja magyar beszédet mondott a szerb-magyar barátságra. A lakoma további lefolyása általában bizonyos socialista jelleggel birt. Húsz socialista német munkás vett részt a lakomán Obermüller vezetése alatt; hangoztatták a szerb és német elem összetartását, a testvériség és emberiség eszméit socialetikus árnyalattal. Tüntetés a lakomán sem az állam, sem a kormány ellen nem volt; a rendőrség egyébként gondosan őrködött. A vidékről, daczára annak, hogy az ünnepélyt a »Zasztava« már hetek óta hirdette, csak mintegy 20-an jöttek be. Az itteni szerbek közt élénk megbeszélés tárgyát képezi e lakoma. Törvényes ítélet alapján szenvedett fogságbüntetés kiállása után hazatérő embert így ünnepelni, bizony csakis a zsarnok Magyarország járma alatt lehetséges. Nagyvárad, febr. 13. A nagyváradi ügyvédi kamara ma tartotta évi közgyűlését, Rtók Zsigmond elnöklete alatt. A választmány évi jelentésében figyelemre méltó elveket fejteget az ügyvédség függetlenségére a jogi szakoktatásra és az ügyvédi rendtartás reformjára nézve. A jelentés kívánja, hogy az ügyvédi kamarába való felvétel felett az ügyvédi testület legyen jogosítva határozni s a kir. curia felebbezési hatósága e tekintetben kizárassék ; a fegyelmi jogot minden fegyelmi ügyben, az ügyészség és bíróság beavatkozása nélkül, az ügyvédi kamarák gyakorolhassák; a kamara választmánya egyes ügyvédek ellen s ügyvédi eljárások körében elkövetett hatósági sérelmek megtorlása végett is felléphessen; a bírságolás jogát a bíróságok helyett, a kamara tagjai irányában, a kamara gyakorolhassa, gondnokokat és védőket a választmány rendelhessen ki s a szólásszabadság biztosittassék. A közgyűlés a Ritók által szerkesztett választmányi jelentést elfogadta, s elhatározta, hogy azt felterjeszti az igazságügyminiszterhez. Ezután a kamara belügyei nyertek elintézést. Trieszt, febr. 13. A »Lloyd« társulat »Achille« nevű gőzöse ma reggel fél hat órakor Alexandriából ide érkezett. HÍREK. Február 13. — Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szécsey Lajos végzett erdészeti académiai hallgatót közalapítványi erdőgyakornokká nevezte ki . Gazdasági tudósítók. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter Schobel József nagyszebeni lakost, Szeben megye szebeni járására, Biró Bertalan gortva-kisfaludi lakost pedig Görgötmegye sima-szécsi járására, az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. — A honvédség köréből. Eichenwald Ede 15. sz. honvéd-féldandárbeli szabadságolt állományú hadnagynak, Dr. Eisner József 9-ik számú honvéd-gyalogdandárbeli szabads. állam. segédorvosnak, és dr. Seeman Antal 26-ik sz. honvéd gyalogféldandárbeli szabadságolt állományú főorvosnak a honvédség kötelékéből kérelmezett kilépésük, a védkötelezettség teljesítése utáig viselt rendfokozatuknak megtartása nélkül, népfölkelési kötelezettségüknek fentartása mellett, megengedtetett. — ügyvédi kamara. A budapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Reviczky János ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. Tolnai Antal budapesti ügyvéd és kamarai tag, önkéntes lemondása, illetve a fiumei kir. törvényszékhez bíróvá történt kineveztetése folytán a fenti lajstromból kitöröltetett s ügyvédi iratai dr. Králik Lajos budapesti ügyvéd és kamarai tagnak adattak át. — Alapszabály megerősítések. A Tokajvidéki róm. kath. néptanító egyesület alapszabályai, valamint a banni kereskedők társaskörének alapszabályai a bemutatási záradékkal elláttattak. — A miniszter köszönete. A vallás és közoktatásügyi miniszter köszönetét nyilvánította özv. báró Gerliczy Vinczéné szül. Sztankovánszky Erzsébet asszonynak, ki a budapesti vakok intézetében 4000 frtos alapítványt tett, egy növendéknek ellátására. — A királyné ajándéka. Margit olasz királynénak az a szándéka, hogy minden katonának, aki Afrikába küldetik valami emléket ajándékoz. E czélból egy bőrönd- és diszmóárusnál, megfelelő mennyiségű nagy szivartárczákat rendelt meg. A csinos ajándék felső lapján e szavak olvashatók : »A királyné gondol rátok!« A királyné,palotahölgyeivel a napokban épen a tárczákat szivarral rakta meg, mikor egész váratlanul betroppant a király. Az uralkodónak nagyon megtetszett a terv, s egyik másik szivar tárczába kisebb nagyobb bankjegyet csúsztatott. A királyné maga akarja a szivartárczákat a piedigrottai kaszárnyában a katonák közt kiosztani. — Stefánia trónörökösné még mindig nem hagyhatja el a szobát, s állapota a »Fremdenblatt« híre szerint még hosszabb időre nem fogja megengedni, hogy kisétáljon, vagy nyilvános mulatságokban részt vegyen. Idestova már négy hete, hogy a fenséges asszony Abbazziából Bécsbe érkezett s azóta folyton a szoba őrzésére van kárhoztatva. Betegsége nem volt ugyan aggasztó, de nagy fájdalmakkal járt; szerencsére azonban ma már teljesen a javulás utján van. Orvosai minden megerőltetéstől óvják, s azt tanácsolják neki, hogy vigyázzon magára. Az idézett lap híre szerint a fenséges asszony, a tavasz fordultával ismét meg fog jelenhetni a nyilvánosság előtt, addig azonban a lakosságnak, mely várva várja megjelenését, türelemmel kell lennie. A szolgálati jelvény a honvédlovasságnál megváltozott. A király ő felsége ugyanis a napokban jóváhagyta a honvédminiszter által felterjesztett honvédlovassági új szolgálati tiszti jelvényt, mely némi eltéréssel, hasonlít a közös hadsereg lovasságának szolgálati tiszti jelvényéhez és amely sokkal szebb és tartósabb is az eddigi, czélszerűtlen honvédségi jelvénynél. Az újítás általános tetszéssel fog találkozni a honvéd tisztikarnál, melynek régi óhaja megy ez által teljesülésbe. Az új szolgálati jelvény az eddigi fekete tölténytáska és fekete szíj helyett ezüst burkolatú tölténytáskából és aranypaszományú szíjból fog állani. — A negyedik korosztály. A honvédelmi miniszter az idén több sorozójárásban rendelte el a negyedik korosztály behívását, mint a múlt esztendőben. Ezt akkép magyarázzák, hogy egyes vidékeken nehezen remélhető a három korosztályból kiállíthatónak a szükségelt újonci és póttartaléki jutalék. A negyedik korosztályt is behívják Arad, Baja, Bélabánya, Debreczen, Eszék, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Komárom, Nagyvárad, Pancsova, Selmecz, Szeged és Versecz városokban. Ezenkivül 60 megye különböző járásaiban, melyek közül Szepes, Bihar és Krassó- Szörény megyékre esik a legtöbb. A negyedik korosztály tagjait személyre szóló külön intézvények által hívják meg a sorozásra s nem mint eddig, általános hirdetményen. A horvát-szlavón megyei hatóságokat pedig esetleg kényszereszközök alkalmazására utasítja a miniszter, mivel ott évről-évre nagyobb ama hadkötelesek száma, kik a fősorozattól igazatlanul távolmaradnak. Elrendelte továbbá a miniszter, hogy azokat a hadköteleseket, kik mesterségesen előidézett vagy színlelt szembajjal jelentkeznek a sorozáson, egyébként azonban hadi szolgálatra alkalmasak, bajuk megállapítása végett katonai kórházba szállíttassák. Az első kerületi polgári kör jégpályáján ma délután rendkívüli nagy élénkség volt. Nagyszámú közönség jelenlétében Frey Lipót mutatta be korcsolya-productióit, ugyanazokat, melyeket tegnap a városligeti jégpályán láttunk tőle. Sötét este a kor.