Nemzeti Sport, 1927. október (19. évfolyam, 170-191. szám)

1927-10-21 / 184. szám

Péntek, 1927 október 21. AHOL VASÁRNAP A NAGY ÖSSZECSAPÁSOK LESZNEK — ... Miskolcon hét nagyszerű csatár okoz gondot Nagy Jóskának a csapatösszeállításnál Miért nem rúgják be a miskolciak a tizenegyeseket Miskolc, október 20. Miskolcon megint van beszédtéma. Lehet-e remény Újpest ellen pontot, esetleg — ezt már csak súgva mond­ják — pontokat szerezni? A másik nagy probléma, hogy játszik-e Po­­wolny, vagy nem? Ez az utóbbi kér­dés nagy összefüggésben van az előb­bivel, mert ez a kedves bécsi fiú tel­jes mértékben bírja a közönség bi­zalmát és nagymértékben tőle teszik függővé a csapat jó szereplését. Egye­lőre csak annyi bizonyos, hogy az At­tila szerdai nagy tréningjén nem vett részt, mert még az ágyat őrzi. A tré­ningről egyébként kívüle csak Jano­­vitz hiányzott, aki irodai elfoglaltsá­ga miatt nem tudott kimenni, a töb­biek mind nagyszerű hangulatban és jókedvvel végezték azokat a gyakor­latokat, amelyeket a szintén nekivet­kőzött Nagy Jóska tréner sorra meg­mutatott nekik. Futás, stoppolás, fejelés, passzo­­lás és egyéb fontos elsajátítani va­lókra terjeszkedett ki a tréningnek ez a része. Ekkor történt a tréning egyetlen diszonáns eseménye is. Né­meth, a tehetséges, de kissé még túl­ságosan meggondolatlan kapus reni­­tenskedett a trénerrel, mire az nem sokat teketóriázott, hanem egyszerűen leküldte a pályáról. Németh aligha­nem néhány pengő árán fogja megta­nulni, hogy mi a fegyelem. A többiek azután csakhamar­ két­­kapus játékra állottak fel, a szintén ott trenírozó miskolci amatőr BEAC ellen és pedig a következő összeállí­tásban : Classen — Kutik, Dankó — Hajós, Kripkó, Kautzky — Friesz, Riff, Mu­­horay, Siklósy, Singer. A játék kétszer 20 percig tartott és azon az Attila tetszése szerint rúgta a gólokat. A második félidőben Kautz­ky és Muhoray helyet cseréltek, míg Kutik helyére Maszlonka állt be. A tréningen az összes játékosok nagyon biztató formát mutattak. Riff már egészen fitt, Kautzky is nagyszerűen mozgott. Közben egé­szen szépszámú publikum gyűlt ösz­­sze, lehettek vagy 300-an és megin­dult a szokásos „duma” is. Szerda lévén, egyformán folyt a szó az elmúlt heti Kispest és a jövő­­heti Újpest mérkőzésről. T. i. Mis­kolcon szerda a határnap, mert vasár­naptól szerdáig mindig az előző, szer­dától pedig a következő mérkőzés a viták és megbeszélések tárgya. Hajós egy nagyszerűen sikerült szerelésénél megszólal valaki: — Én nem vagyok megelégedve a Nemzeti Sport pontozásával, mert Hajós 2 pontnál többet érdemelt volna. — Én sem vagyok megelégedve, — szólt közbe egy másik — még pedig azért nem, mert valaki, aki nagy­szerű szereplésével döntően befolyá­solta a mérkőzés eredményét, nem kapott egy pontot sem. — Ki az? — kérdik több oldal­ról is. — A miskolci közönség, — volt a válasz — mert az bizony megérde­melte volna az 5 pontot is. — Tényleg kár, — jegyezte meg valaki — hogy ezt még nem hozták be. És mennyit kellene adni a debre­ceni közönségnek. — Ötször ötöt — nevetett a vá­laszadó. A tréningen egyébként a standard játékosokon kívül két új tehetség is részt vett. Mindkettő Nagy Jóska pompás módszerétől várja, hogy nagy játékos legyen belőle. Az egyik egy környékbeli községből való fiatal, 17 éves fiú, aki saját költségén hajlandó bejárni az Attila tréningjeire. A másik egy Miskolcon nemrégen letelepedett ifjú, aki halfot szeretne játszani az At- Keamtudlás szerint — Hallottad? Mertin édesapja megtámadta a bírót. — Miért? — Féltette a fiát. Meg akarta vé­deni. — Szóval azt gondolta, hogy leg­jobb védelem a támadás­­tilában. Az utóbbiról ismerősei ha­mar megállapították, hogy a pályán csaknem olyan jól táncol, mint a parketten. Közben azonban hamar besötéte­dik és bármennyire fáj is, a bőr-­ labdamunkások kénytelenek letenni a szerszámot, abba kell hagyni a mun­kát és egymásután frissen futnak be az öltözőbe. Most még megkérdezzük Nagy Jóskát, hogy mi a véle­ménye a csapatról és a kilátásokról Újpest ellen. — Nagy gondot okoz nekem a vasárnapi csapat összeállítása, mondja Nagy Jóska. Egyrészt Po­­wolny betegsége aggaszt, másrészt örvendetes dilemma előtt állok, mert például, ha Powolny játszhat va­sárnap, nem tudom, hogy a rendelke­zésre álló hét nagyszerű csa­tárból kit hagyjak ki. Egyébként is szokásom szerint csak a pénteki tréning után állítom össze és csak vasárnap közlöm a játékosok­kal a csapatot. Most azt a kérdést tesszük fel, hogyan lehetséges az, hogy két­ mér­kőzésen egymásután kihasználatlanul hagytak egy-egy 11-est Siklósy, illetve Pokolny? Megemlíthetjük, ez a kérdés Nagy Jóska specialitásába vág, miután róla köztudomású, hogy ő volt az MTK holtbiztos 11-es rugója.­­ A 11-es góllá értékesítésére nem kell és nem lehet senkit sem megtanítani. Ahhoz nem kell egyéb, mint nyugalom és önbizalom, csak ezek hiánya okozhatja azt, hogy egyébként nagyszerűen lövő játéko­sok nem tudják értékesíteni a 11-est. Különben nem baj, ha vasárnap is úgy nem rúgnak be egy 11-est Új­pestnek, mint az elmúlt két mérkő­zésünkön és ugyanúgy megnyerjük 11-es nélkül a mérkőzést. Sem én, de azt hiszem egy miskolci sem fog haragudni a 11-es rúgóra. Bár már látnám. T. J. 5 Hatan győzelemre, öten eldön­tetlenre tippelnek a Bástya játékosai Wéber szereplése kétséges Szeged, október 20. Szegeden tegnap délután rendes csütörtöki tréninget tartottak. Lövöl­dözéssel kezdtek, azután labdát vezet­tek, ezt körözés követte, majd egy kis labdatechnika után kétkapus já­tékkal zártak. A játékosok közt vegyes hangulat uralkodott, főleg azért, mert még senki sem tudja, hogy állnak ki a Sa­baria ellen. Sérülése miatt Weber ugyanis csak körözött. Nagyon fájlalja a térdét a vasárnapi Spitz-cel történt összeütkö­zés után. Nincs rendben azonban Steiner sem. Neki ugyanis kiújult a Bocskaytól szerzett sérülése. Steiner azonban feltétlenül játszik vasárnap, míg Wéber szereplése nagyon két­séges. A játékosokat mind sorba vettem, tippeket kértem s a Bástya-gárda így nyilatkozott: Wéber: Nem tudom, játszom-e! Lelkesedésünkkel döntetlent érünk el. Tóth: Attól függ az eredmény, hogy hogy állunk fel. Ha Wéber ját­szik, akkor győzünk. Emmerling: 2:1 a javunkra. Hess nem akart nyilatkozni, de tár­sainak mondta, hogy neki is fontos a győzelmi prémium. Weighoffer: 2:1-re győzünk. Varga: Lelkesedésünkkel 1:1 Ábrahám: 3:2 —a Sabaria javára! Wahl: 2:1 a javunkra, az egyik gólt én rúgom. Solti: 3:2 — persze a Bástyának. Vanicsek: 3:2 a Bástyának. Busch: A jobb kondícióban levő csapat győz. Valószínű eredmény 2:2. Steiner: Döntetlen. Beck: 1:1. Simóka: 1:1. Acht: A lelkesedés dönti el a mécs­esét. A Sabariánál kisebb lesz a lel­kesedés, mert ő favorit. Bástyái Holczer: Tiszta képem még nincs róla, mert nem tudjuk még, hogy hogyan áll fel a csapat. Ha kompletten vonulunk fel, akkor leg­alább döntetlent érünk el. Bízom illusztris elnöktársam , Kopfensteiner — nyilatkozatá­ban, hogy t. i. Szombathely közönsége „csak” lelkes tüntetéssel lesz csapata mellett. Ilavay: Én pesti vagyok, tehát nem félek úgy a Sabariától, mint a szegediek. Tisztában vagyok vele, hogy a Sabaria nagyon jó csapat, de ennek dacára meg lehet verni. Steiner Sándor (Hapa): Győzni fogunk. A Bástya egyébként szombaton reggel 6 óra 28 perckor induló gyors­vonattal utazik el Szegedről. Pestre háromnegyed tízkor fut be s a Metro­­polba száll meg. Szombathelyre indul délután négykor. K. L. •.. csak „előleget”6 adunk a Bástyának .. . Szombathelyen senki sem tippel, nehogy elkiabálja, de mindenki dolgozik Szombathely, október 20. Szombathely lázasan készül az ősi szegedi riválist fogadni! Ez az érzés lett úrrá azon, aki e héten figyelem­mel kisérte a Sabaria tréningjeit. Kedden, szer­dán, de különösen csü­törtökön lázas munka folyt az öreg SzAK-pályán. Látszott, hogy nagy feladat előtt áll a csapat. A fiúk szor­galmasan kijöttek minden nap, alig hiányzott köztük kedden és szerdán egy-kettő, míg csütörtökön már kivé­tel nélkül jelen volt a Sabaria teljes együttese. Dolgozott, iparkodott min­denki tőle telhetően, igen sokan még a várakozáson felüli formát is árul­tak el, így különösen Sághy, aki csü­törtökön olyan nagyszerű játé­kot produkált, hogy a vezetőség gondolkozás nélkül betette a vasárnapi csapatba. De a többiekre sem lehet panasz. A mai kétszer 20 perces tréningmérkő­zésen mindenki, a vezetőség és a szép számban megjelent Sabaria drukke­rek teljes megelégedését vívta ki. Egyformán jól működött a védelem, halfsor és csatársor, s­­így ezek után érthető, ha Szombathely hatalmas sporttársadalma a legnagyobb biza­lommal tekint a nagy összecsapás elé. Az érdeklődés is igen nagy, azon­ban korántsem akkora, mint volt ta­vasszal, amikor az őszi 4:0-ért pihe­­gett revánsot Szombathely sporttár­sadalma. Most nem fűti őket ilyen revánsvágy, most mint Szoffián mond­ta a tréningen: „csak előleget adnak a Bástyának”. Mert, hogy adnak, azt biztosra veszi Szombathelyen min­denki, s vészmadár nem igen akad. Pedig ebből a fajtából is szokott len­ni elég. Játékosok, vezetők, tréner egyaránt úgy nyilatkoznak, ha a csapat kijátsza azt a formát, amelyre képes, s ame­lyet az utóbbi meccseken állandóan ki is játszott, akkor nem érheti kellemet­len meglepetés Szombathely közönsé­gét. Bányai tréner a legteljesebb mér­­­tékben meg van elégedve a csapat kondíciójával, s a heti tréningeken mutatott formákkal s ezen az alapon nem is került nagyobb fáradságába a csapat összeállítása. Mindenki ma­rad a régi helyén, csak Vámos kerül ki a szélső half posztjára, mert cen­­terhalf újra Sághy lesz. Vagyis va­sárnap a következő csapat lép majd pályára: Weinhardt — Nagy, Prém — Pesovnik, Sághy, Vámos — Bu- Elegáns hölgy csak Palma-Louis sarkot hord.

Next