Nemzeti Sport, 1930. július (22. évfolyam, 126-147. szám)
1930-07-01 / 126. szám
a Kitűnő ötlet — A Nemzeti Sport eredeti tárcája — A jól sikerült mulatság egy évig durranó pezsgővel és két durranó pofonnal végződött, az előbort, a pezsgőt, a „Zöld szamár” nevű mulató főpincére helyezte el, megkülönböztetett tisztelete jeléül Bosnyák Zuárdnak, a gentleman amatőrfutballisták utolérhetetlen mintaképének az asztalára; az utóbbit ugyancsak ő applikálta, úgy félórával később, az imént nevezett gentleman amatőrfutballista arcára, mégpedig tisztán a szimmetria kedvéért egyet a képessél jobb-, egyet pedig a baloldalára. Bosnyák Zuárd annyit mindenesetre megtanult a fizikából annak idején, hogy két test összeütődése hőkifejlődéssel jár, de azt a lángoló pirosságot, amelyet a „posatura” két részén látott a tükörben, amikor reggel, úgy fél kilenc óra tájban, még mindig mámoros fejjel kibújt az ágyból, mégis csak sokallotta kissé. És ez a pirosság két daganatot ékesített; olyasféle daganatot, amelyre az orvos, első látásra, hajlandó azt mondani, hogy rosszindulatú. Holott ebben az esetben, feltéve, hogy a daganatot okozatnak vesszük, inkább az okozót kellene rosszindulatúnak tartanunk. Hogyan, hogyan nem, Bosnyák Zuárd, a gentleman amatőrfutballisták eszménye, mégsem a daganat mibenléte fölött meditált. A pénztárcáját nézte. Sóhajtva állapította meg azonban, hogy nincs egy megveszekedett fillére sem, holott... holott tegnap kapta meg a fizetését s hozzá egyhavi előleget... És nem fizetett senkinek. Az egész pénz ottmaradt a Zöld szamárban, ahonnan nem hozott el egyebet kapatos fejjel, csak két durranó pofont... — Baj, baj — vakarta meg az orrát. — Pénzem, az nincsen nekem, de van egy csomó kötelezettség a nyakamon, amelyet gentleman mivoltomra való tekintettel ma, elsején, ki kell egyenlítenem okvetlenül. Cégfőnökömhöz nem fordulhatok, mert tegnap már megvágtam volt egyhónapi előleg erejéig s kijelentettem gentleman szavamra, hogy ezzel az előleggel pénzügyeim egyensúlya biztosítva lesz az emberi kor legvégső határáig. Nem táviratozhatok az öregemnek se Reszegeprücsökre, mert az azt írná vissza, hogy nem küld egy petákot sem, mert: először, az én fizetésemből meg lehet élni tisztességgel; másodszor, mert még csak most csépel; harmadszor, mert a búzáját már a lábán kicsépelte a jégeső s negyedszer, mert nincs pénze. És sajnos, nem is lesz . . . Mikor Zuárd úr idáig ért gondolatai során, elszomorodott nagyon. Dús fantáziájának reflektorával egymásután világított meg minden lehetőséget, amelynek a sötét mélyén holmi kölcsönt gyaníthatott,e a reflektor fénye minden lehetőség előtt kilobbant. A klubelnök, intéző, pénztárnok . . . Ezek azt hajtogatják folytonosan, hogy máris túlméltányolták az ő gentleman amatőri mivoltát... Az irodában sajnálkozva fogadták, mikor meglátták arca két oldalán a daganatot . Havas úr, a cégjegyző aki igen nagy megbecsüléssel volt a Zuárd lábművészete iránt, azt hangoztatva mindig, hogy ez a fiú az eszét nem a fejében, hanem a lábában hordja, végre is előállt a mentőötlettel, mikor látta a gentleman amatőr vackor-fanyar kedélybeli állapotát: — Miért nem megy dr. Privigyeihez? Dr. Privigyei a főváros legjobb és legkeresettebb fogorvosa. Hogy ő a rivális klub főembere? Lehet, de tudja meg, Zuárd, hogy ő egy nagy lélek, mondhatnám egy izé s nem töri bele a fogát, amiért annyi kellemetlen pillanatot szerzett már neki egyesülete kapuja előtt... Menjen el hozzá, menjen el rögtön ... Ilyenkor rendel s én kétórai szabadságot engedélyezek magának. Zuárd úr felpattant s csak Isten óvta, hogy nem nevezte országos marhának magát az iroda nagy nyilvánossága előtt, amiért mindez nem jutott hamarabb az eszébe. Hát persze, hogy a dr. Privigyei! A futballművészet nagy megértője és mecénása! Aki ugyan nem elnöke a rivális egyesületnek (nem visel ott annyi tisztséget sem, mint a kisujjam), de azért a rivális egyesület és dr. Privigyei egyet jelent. Akár a férj és feleség. A férj van olyan szíves, hogy megkeresi a pénzt s a feleség van olyan szíves, hogy elkölti. És dr. Privigyei gáláns férj, ha mindjárt a közte és a rivális klub közti frigyet nem is jegyezték be a matrikulába. Könyökig vár a zsebében, ha kell. És — úgy hírlik — szívesen fogadja más, idegen egyesületek „meg nem értett” gyerekeit is, ha jelét adták már a tehetségüknek ... Mert dr. Privigyeinek is az a jelszava, ami a római anyaszentegyháznak: Egy akol és egy pásztor . . . A Zuárd daganatjain lángot vetett a pír s azt mondta Havas úrnak: — Mennék is azonnal, de, sajnos, otthon felejtettem a pénzemet. — Tíz pengőt adhatok „addig” — vágta ki nagylelkűen Havas úr, — de . . . — Becsületszavamra — nyugtatta meg a gentleman amatőr. — Még ma . . . — Visszaadom, természetesen. — Azért, mert mama, gondolhatja, nekem is fizetnem kell. Azzal Zuárd már kint is volt a tíz pengővel a zsebében s nem is igen vett kiadósabb lélekzetet, míg a dr. Privigyei lakásán meg nem nyomta a villamoscsengő gombját. Csipkekötényes fogadónő nyitott előtte ajtót s azt mondta édesen mosolyogva: 2 kapufáról — nagy szerencse! — pont Aknai kezébe pattan. Nagyon meleg volt. Magyar támadásokkal ér véget a játék. A félidő korneraránya 3:3. A második 45 percben a magyarok sokban bírják a meleget s kiharcolják a győzelmet Újpest dresszt cserélt a szünetben, most sűrűn csíkozott lila-fehér ingben játszik. A spanyolok viszont az embereiket cserélgetik. René Petit előremegy balösszekötőnek, Sastre jobbösszekötő lesz a center és Gamborena jobbhal, a centerhalt. A nap már csak a pálya túlsó szélét süti. Változatosan indul a játék. Volentik mindjárt az elején kiáll, most a cipőjével van valami baj, közben Kené Petit élesen mellé lő. P. Szabónak jó helyzetében könyökét érinti a labda. A 4. percben a balszélen . Echevarria rohan, Aknai bravúrosan veti magát a lábára. A spanyol jobbszélső is rendszet vet, fütty után dühében elrúgja a labdát, mire a sportszerű közönség élénken tüntet ellene. Spitz ragyogó helyzetet készít elő, de Havas fölé lövi P. Szabó jó beadását. Török kapásból ad be, Havasnak nincs szerencséje, mert remek lövése a kapufáról vágódott ki taccsra. Kapufaarány 1:1. Bekkjeink a félpályán állnak. Nagy spanyol helyzet, a jobbösszekötő a 6-oson elrúg a labda felett s mire újból próbálkozna, Dudás odaér. Három spanyol csatár közül elegánsan szerzi meg Fogoly Jóska a labdát. Az első negyedóra végén a helyzet még egyáltalában nem megnyugtató. Volentik könnyebben megsérül, tovább játszik, de sántikál. Fogoly III. jókor lép be a center lövésébe. Havason elakad a legtöbb akció. Volentik— Spitz—Avar—Havas akciót a bekk csak úgy tud szerelni, hogy hatalmas lövést küld a saját kapusa hasába. Könnyen öngól lehetett volna. A bekkek rugdossák egymásnak a labdát. . A spanyol center égbe lő, azután P. Szabónak van jó helyzete, de túl önzetlenül bead, pedig most lőnie kellett volna. Török vált most Avarral, a jobbösszekötő helyéről ragyogóan lő, de centiméterekkel a túlsó léc mellé. Pech! A spanyol hátvédek nagy munkát végeznek. Nincs iram! A mérkőzés sorsáért még mindig aggódunk, de a 23. perc végre magyar eredményt hoz. Borsányitól Avaron keresztül szépen száll a labda Törökhöz, a szélső jól adja középre, a 6-oson kavarodás támad, a kapus dobja magát, de Spitz spanyol módra támadja s a földön fekvő kapus mellett 5 lépésről behelyezi a labdát a hálóba. Újpest vezet 2:1-re. Az eredményjelzőtáblán lassan csavarodik fel Újpest neve mellé a „2”-es szám. Javul a helyzet. A kapus sántít kissé, de hamar talpra áll. Még mindig félni kell, hogy a spanyolok kiegyenlítenek, bár Újpest most már jóval nyugodtabb. Spanyol korner okoz gondot, azután Aknai ment bravúrosan és már a spanyol kaput fenyegeti magyar korner. A spanyolok nagyszerűen védekeznek. Havas folyton égnek fejet. Még egy negyedóra. Kiegyeznénk ebben az eredményben. A magyar fiúk most már nem nagyon sietnek a taccsra, vagy kapu mögé került labdáért, bár a meleg ma nem akkora, mint tegnap. De ők ráérnek. A spanyolok sem nagy legények, de azért a harmadik gól jól jönne. Az újpesti csatársor közepén sok labda vész kárba. Ha Sólyom itt volna ... A spanyol balszárny izgatja a kedélyeket, Dudás álláról pattan le a labda, meleg a helyzet, de végül mégis csak enyhül s a 34. percben Volentik passzával Spitz indul el, mókázik egy kicsit, visszaad a centerhalónak, innen Havas kapja, a centertől Avar s az összekötő lövése megint akadálytalanul száll a spanyol hálóig. 3:1 már Újpest javára. Fogoly Jóska hangja hajlszik: Fiúk, bele! Nagy kő esett le a magyar szívekről. Minden játékos citromot szopogat. Még tíz perc. Három gólt talán csak nem rúgnak már a spanyolok, sőt remélhetőleg kettőt sem, rossz volna hosszabbítani. Feltűnő, hogy a spanyolok jobban csúsznak a fúvón, mint a hozzá nem szokott magyarok. Magyar korner, Török kényelmesen rúgja, Avar a 16-oson állít, gyönyörű bombája a kapusba vágódik, kipattan, de a kapus javít. Most már az újpesti bekkek nagy urak a pályán. Még 5 perc! Minden magyar játékos kényelmes. Aknai nyugodtan rúg ki, nem siet ő sem. Spitz tíz lépésről a kapus hasába lő. Majdnem javítottunk a gólarányon. Még két és fél perc. Az állóhely közönsége megindul haza, a pályán kívül az autók, villamosok mozogni kezdenek. Vidáman nézzük. Újpesti korner. Egy magyar hang a tribünről: Fiúk, még egyet! Már nagy baj nem lehet. Aknai két csatár elé veti magát, a labda kipattan róla, szerencsére a két csatár között, nincs baj. Már csak másodpercek vannak hátra. Mércét már az óráját nézi, amikor Fogoly lábáról kornerre pattan a labda. Idő! A bíró kettőt fütyül, a spanyol kornerre már nem is kerül a sor. A kornerarány 8:5 a spanyolok javára. A magyar fiúk boldogan vonulnak le a pályáról s a rádión keresztül üdvözlik az otthoniakat. Kedd, 1930 július 1. Hogy más városbót válogatták az Elrmn csapatát Bologna mégis csak jön Főmunkatársunk telefonon a következő tudósítással tette teljessé rádióriportját: Genf, június 30. 18.000 néző előtt folyt le Újpest nehéz mérkőzése, amelyre a spanyol csapat az eredetileg jelzett csapatösszeállítástól eltérőleg a következő belső trióval állt ki: Regueirro I., Sastre, Gurruchaga. Az írán csapatösszeállításának érdekessége, hogy nem tisztán iráni játékosokból állt a cspat, hanem — déli szisztéma szerint — a Prágában és Bolognában járt válogatott csapat négy emberét, Regueirro Il-et Sevillából, Eugeniot a Real Madridból, Sastret az FC Barcelonából és Gurruchagát az Arenas Bilbaoból Genfbe rendelték s megerősítették vele az RCS Irunt. Ebben a csapatban azután az első félidő folyamán Gurruchaga megsérült, mire Egeijja állt be a helyére. Szünet után felforgatták csapatukat a spanyolok, Egeijja jobbhalt lett, Gamborena centerhalt, az öreg René Petit balösszekötő, majd negyedórával a befejezés előtt René Pétit újra visszament centerhalfnak Egeijja balösszekötő lett. Mércét, a svájci bíró nagyszerűen végezte feladatát s határbírói is mintaszerűen segédkeztek neki. Szörnyen gyors az irán, Újpest mégis tartotta stílusát Kritika a játékról Most már végérvényesen meg lehet állapítani, hogy a favorizált csapatok közül Újpest kapta a legerősebb ellenfelet. A Bologna—Go Ahead mérkőzés ugyan még hátra van (a Bologna minden ellenkező híreszteléssel szemben holnap, kedden megérkezik Genfbe), de a holland bajnok az előzmények után nem látszik veszélyes ellenfélnek a Bologna—Pro Vercellikombinált részére. Az írón is szörnyen gyors csapat. Nem megy ugyan úgy bele a játékba, mint a belgák, de lényegesen jobban játszanak. Egész szépen háromszögesnek, de nem a földön, hanem a levegőben. Újpest nagy érdeme, hogy nem engedte befolyásoltatni magát a spanyol rohamozó játékmodortól, hanem félidő végéig nyílt volt s az 1:1 ha tudta játszani a maga lapos kombinációs stílusát s bár a mérkőzés az első képe a félidő játékának, szünet után már kapkodni kezdett írni, felforgatta a csapatát s ettől kezdve percről-percre jutott érvényre Újpest nagyobb tudása. Egyenesen meglepő volt, hogy kondícióban mennyire felette állt Újpest ellenfelének. Úgy látszik, jót tett az újpesti fiúknak a kis nyaralás, mert a legjobb kondíciójú csapatnak látszanak az egész mezőnyben. Ha nem is mindig tökéletesek az akcióik, de következetesen és kitartóan tologatnak, csinálják megkerülő hadmozdulataikat, amelynek végül is áldozatul esett a spanyol tüdő. A II. félidő vége felé Újpest már korlátlan úr volt a pályán , kis szerencsével, vagy ha itt van Sólyom, nagyobb gólarányt is kiverekedhetett volna. Szemre nem mutatott Újpest annyit, mint a Vienna, de amennyivel az írón jobb, mint a Servette ...