Nemzeti Sport, 1934. április (26. évfolyam, 64-84. szám)
1934-04-01 / 64. szám
2 Húsvéti Torna A feltámadás jegyében? — Saját tudósítónktól — Nem hiába mondják, hogy a magyar közönségnek jó orra van. Messziről megérzi az igazi értéket és — gazdasági válság ide, gazdasági válság oda — nem sajnál pénzt és áldozatot, ha érzi, hogy megfelelő ellenszolgáltatásban lesz érte része. A Rapid és Austria húsvéti vendégjátéka messzire túlnő a közönséges nemzetközi barátságos mérkőzések keretén. A kitűzött komoly díjakon kívül különös jelentőséget kapott a mindjobban közeledő s szinte már a küszöbön levő világbajnokság szempontjából, hiszen a porondra álló két osztrák csapat majdnem maradéktalanul reprezentálja azt az osztrák futballt, melynek tizenegyét sokan és joggal tartják a világbajnoki mérkőzések legesélyesebb favoritjának. A két osztrák csapat vasárnapi bemutatóján keresztül majdnem teljes és tökéletes keresztmetszetet kapunk az osztrák futball pillanatnyi erejéről. A két magyar csapatnak velük szemben elért eredményei pedig bizonyos fokig képet adnak a magyar gés osztrák labdarúgás mai erőviszonyairól. Nem állítjuk, hogy ez a kép , teljes és tökéletes következtetést remek bravúrral mentette meg az osztrák futball becsületét. A Ferencváros és a Hungária egy idő óta nem dicsekedhet ilyen bravúrokkal. Ebben azonban nem annyira a tudás hiányának, mint a balszerencsének volt szerepe. A magyar labdarúgás minden megtépázottsága ellenére is rendelkezik klasszis értékekkel és némi szerencsével ma is méltó és esélyes ellenfele a legjobbaknak is. Tudják ezt jól a mi húsvéti osztrák vendégeink s bár győzelmi reményekkel, de nem elbizakodottan lépnek porondra csapataink ellen. Nem ismeretlen előttük, hogy a magyar labdarúgás már nagyrészben átesett előbbi gyengeségi periódusán s lassan, de biztosan régi magasságai felé emelkedik. A magyar futballkultúrában rejlő roppant értékek már félreismerhetetlenül kezdenek újra előbújni téli álmukból. Ez táplálja bennünk azt az erős hitet, hogy csapataink sikeresen fogják megállani helyüket húsvét ünnepén nagy ellenfeleikkel szemben. Csapataink éppen a két kitűnő osztrák együttessel szemben akarják megmutatni, hogy a magyar futball reneszánsza már itt van s újra egyenrangú ellenfelek vagyunk. Mellettük szól a honi pálya előnye, a győzelemre éhes magyar közönség felsorakozó ezreinek előrenző hajrája. Bizonyos, hogy nem lesz hiány a lelkesedésben és az akarásban sem. Hál’ istennek azonban már nem tartunk ott, hogy csak a lelkesedéstől és a magyar szívtől várjuk a sikert. A két magyar csapatban van annyi tudás, hogy ha az maradéktalanul napfényre jön, a siker nem maradhat el. Modern hölgyem úr ma már csak fémből készült, mindig tiszta, elegáns, magától csukódó „AUTOMATIKÍV” karóracsatot visel. Egyedárusító: ROZGONYI és RÉVAI óra-üzlete Kossuth Lajos-utca 5. alapot nyújt a világbajnoki esélyekre nézve, de mindenesetre rengeteg érdekes szempontot ad és nagyon sok tanulsággal szolgálhat a világbajnokságra induló csapatunk felépítését illetően is. Hogy csak egyet említsünk: az osztrák csapatokban láthatjuk majd Középeurópa két pillanatnyilag legjobbnak elismert centerét, az ifjú Bicant s az „öreg” Sindelart. A Fradi-csatársor tengelyében pedig Sárosit, akinek ebben az előkelő társaságban pompás alkalma lesz bemutatni, hogy abban az esetben, ha a centerhalf helyére csak féligmeddig is megfelelő helyettesét megtaláljuk, számíthatunk-e rá, mint a világbajnoki magyar csatársor dirigensére. Ha Briannal és Sindelarral szemben képes lesz az övékkel egyenlő, vagy nagyobb centererényeket felmutatni, egy égetően fontos problémánk már megoldást nyert volna. Kétségtelen, hogy az osztrák együttesek hatalmas játékerőt képviselnek. Ez a sokat emlegetett erős kiegyenlítettségnek az eredménye. Ausztriában nem tartozik a ritkaságok közé, hogy a bajnoki tabella hátsóbb régióiban tanyázó csapat megveri a listavezetőt. Ez az élcsapatokat folytonos éberségre és arra ösztökéli, hogy pillanatnyilag se lankadjanak a tökéletesedésben, mert különben meglepetés érheti őket. Ausztriában nincs a tabellának olyan tekintélye, mint nálunk. Elég, ha az Austria esetét említjük, mely annak ellenére, hogy tavaly nem volt a bajnoki lista élén , csak mint a Bécsi Kupa győztese került a Középeurópai Kupáért vetélkedők közé, a roppant erős konkurenciában a verhetetlen favoritoknak kikiáltott olasz csapatokkal szemben Srácok... Irta: Vadász Éva A ligetben a „fásban” a legfiatalabb korosztály rugdalta a „lasztit”. Kis elsőosztályos „gimisták” a „polisták” ellen. A két csapat közé keveredtek aztán a srácok , a kis ligeti csirkefogók. Tulajdonképpen nem vérremenő sértés, ha az egyik kisfiú azt mondja a másiknak, hogy „lódulj innen, te srác ...” Mondom, nem vérremenő sértés, de mindenesetre inzultus. Most már a sértett temperamentumától függ, hogy a sértésből verekedés lesz-e, vagy mindössze a sértett felvonja a vállát és azt mondja: „Srác a nagynénikéd!” Egy ilyen srác volt a leghangosabb az ebéd előtti futballjátékoknál. Akkor is beállt a csapatokba, ha nem hívták, egyszerűen beleavatkozott a játékba, megszerezte a labdát, szaladt vele , és a többi fiúk szaladtak utána. Szidták, mint a bokrot, de azért a végén mindig bevették a játékba. Elvégre ő volt a legjobb játékos a „rizsében” és nagy, tizennégyéves fiúkat is leszerelt. Pedig alig nőtt ki a földből, nem lehetett több tízévesnél. Az arca mindig piros volt. Péternek hívták, — de a ligetben csak úgy szólították: „te srác!” Ez volt a neve. Ezt kiabálták játék közben, — ha nála volt a labda a szélső rákiáltott: „add be a labdát, srác, — kapura, srác!”* Az szinte bizonyosnak látszott, hogy a „srácnak” nem lesz jó vége. Megjósolta ezt a tanítója, megjósolták a szomszédok és megjósolták a nagyobb fiúk, akik időnkint egy pofont ígértek a srácnak. Péter ilyenkor nevetett és elszaladt. A srác mindenkivel jóba volt a rizsében. Alapjában véve mindenki szerette, ő szinte hozzátartozott a ligethez, a német kisasszonyok perecet adtak neki és megsimogatták az arcát. A srácot ezenkívül a suszterek is szerették. Átlag minden két hétben talpalni kellett a cipőjét. *• Egyszer csak eltűnt a szemem elől a srác! Nem láttam egy hétig, akkor aztán nem vártam tovább, magamhoz intettem egy komolyképű kis diákot, aki egyedül szomorkodott a kapuban és megkérdeztem: — Mondd, öcskös, hová lett az a kis pirosképű gyerek, aki mindig veletek játszott? — A srácot tetszik gondolni?! A kisfiúnak elborult a szeme. — A srác az nagybeteg kérem. Soha többé nem fog futballozni! — Miért, mi történt vele? — Elütötte a villamos. Tetszik tudni, az úgy volt, hogy nagylabdával játszottunk, igazi belsővel felfújt nagy labdával és valaki kirúgta a labdát, szállt, szállt a labda, éppen a vilamossínekre. Nosza, kiugrott a srác a helyéről, át a kerítésen, hogy ő majd visszarúgja a labdát. Arra jött kérem egy villamos, a srác meg akarta menteni a labdát, a villamos lökött egyet rajta és kirepült az úttest közepére. Azt mondják, eltört a hátgerince. — Mikor történt ez a szerencsétlenség? — Egy hete.* A srácot nem felejtettük el egyhamar. Mindennap érdeklődtünk utánna és a hírek egyszer jobbak voltak, egyszer rosszabbak. Végre hat hét után a fiúk nagy örömmel újságolták, meggyógyult a srác, holnap már itt is lesz a fásban. Másnap mindenki a srácot várta. A német kisasszonyok papírba csomagolt indiánért hoztak neki, a csősz nem vette magához a botját, amit pedig máskor a srác után szokott hajigálni és a fiúk meg sem kezdték a játékot a srác nélkül. Vártak rá. * Péter negyedkettőkor érkezett. A fiúk elébeszaladtak, lekezeltek vele. Ő lassan jött, az arca sápadt volt, az egész felső testét elhurkolta egy furfangos gépezet, amely egyenesen tartotta sovány, meggörbült kis testét. A srác nyomorék lett — igaza volt a kis hírhozónak —, a srác soha többé nem fog futballozni. A német kisasszonyok átadták neki az indiánért, a fiúk kinevezték bírónak, a nyakába akasztottak egy sípot és megindult a játék. Ismét repült a rongylabda, ismét harcias csatakiáltások verték fel a liget csendjét, de semmi sem volt a régi, hiányzott a csapatból a srác, nagyon hiányzott. Egy hétig nem jártam arra. Nem tudtam nézni a kis Péter szomorú arcát, amint a sípot fújja, nem akartam látni a többi fiúkat, akik olyan gyorsan szaladnak a labda után, akik már megszokták azt, hogy a srác nem számít... a srác csak bíró ... Már nyári napsugár perzselte a liget gyepét, amikor ismét a fás felé vettem az utam. Kerestem a srácot, de úgy láttam, hogy nincsen a fiúk között. És egyszerre csak a gimisták kapujában kit látok — porosan, piszkos arccal, de boldog diadaltól ragyogó szemekkel —, ki mást, mint a srácot. Vígan vetődött a lövésekre, nem törődött a ráhelyezett gépezettel, sőt már ki is szaladt a kapuból egyszer-kétszer... még nem volt a régi srác ... de talán, ki tudja ... hátha... Az egyik padon egy őszhajú, elegáns úriember ült, szivarozott és elégedetten mosolygott maga elé. A professzor volt, aki a srácot megoperálta. sssal Melyik nyeri a tornát? Az Austria, vagy a Ferencváros ?... Ha a torna győztesét kell kijelölni, elsősorban a Ferencvárosra és az Austriára gondolunk. A Hungária formája felfelé ível ugyan, de a kék-fehérek csapata még nem tart ott, hogy ilyen nagy feladatok megoldására is képes lenne. Bár a futballban sok minden kiszámíthatatlan, hiszen el tudjuk képzelni azt is, hogy éppen a húsvét hozza meg a Hungária régi formáját, de mégis a kék-fehérek ezúttal háttérbe szorulnak a jósolgatásnál. Ugyanígy szorul háttérbe a Rapid is, amelynek csatárai látszólag viszszaestek. Hiszen nem kell másra utalnunk, mint a csodacsapathoz nem éppen méltó genfi 3:2-es osztrák győzelemre (Rapid-belsők!!), valamint a Rapid hétközi vereségére. A Rapidra azonban ugyanaz áll, mint a Hungáriára, sőt talán még fokozottabb mértékben, hiszen a Rapid nem volt és nincs annyira visszaesőben, mint a Hungária. Marad tehát az Austria és Ferencváros. Az Austria már több ízben bebizonyította, hogy tornákon és kupamérkőzéseken jobban megállja a helyét, mint a bajnokságban. Ott, ahol egycsapásra kell kivágni a rezet, ott az Austria mindig nagy legény. Láttuk ezt tavaly, amikor a bajnokságban hetedik helyen végzett bécsi csapat megnyerte a Középeurópai Kupát. Tudjuk azonban ugyanakkor azt is, hogy a Ferencváros is képes ilyen nagy feladatok megoldására. Kissé már régebben volt, de 1928-ban megtörtént az, hogy a zöld-fehérek egyik nap a prágai Slaviát verték el 5:1-re s másnap a Blackburn Tanuljon nyelveket tökéletes kiejtéssel Durium hanglemezről. Nincs nyelvmesterhez, helyhez, vagy időhöz kötve. OLCSÓ! Halgasson meg egy francia vagy angol leckét: ROZGONYI és RÉVAI gramofon és lemezüzletében Kossuth Lajos-u. 5. Roverset, az Angol Kupa győztesét rakták meg 6:1 arányban. Szeretnék, ha most két napra feltámadna ez a régi nagy forma, de őszintén szólva, féltjük a Ferencvárosnak még mindig tartalékos védelmét (Papp, Polgár) Lindelárékkal szemben. Jóslatunk éppen ezért az, hogy a húsvéti serleget alighanem az Austria nyeri, második helyre utasítva a Ferencváros és harmadik negye- dik helyre küldve a Hungáriát és a Rapidot. Szeretnék azonban, ha ez a jóslat — amit egyébként a papírforma diktál — nem válna be. Újpest ma a bajnokság élére kerülhet Akinek az ünnepi hangulatban is inkább a bajnoki mérkőzés felel meg, az szórakozását kint Újpesten találja meg. Itt az Újpesttől még soha pontot el nem vett Kispest játszik a lila-fehérekkel. Kispest mai gyengébb formájával nem ígér meglepetést. Jóslatunk: 3:1 az Újpest javára. (Ezáltal a lila-fehérek ma a bajnokság élére kerülnek.) Bajnoki meccs van Soroksárott is. Itt is az otthon játszó csapat győzelme születik majd meg. Bajnoki mecs- Nincs gramofonja? Részletre is kaphat kiváló Homokon! betüzélős képet ROZCONTI és RÉVAI cégnél Kossuth Lajos utca 5. Havi rév xl«113.- pengő sek egész sora zajlik le vidéken, sőt a vidéknek ma a miskolci és váci meccsel két érdekes válogatott mérkőzés is jutott. Budapesten a kis egyesületek — a nagyok példáját követve — húsvéti tornában mérik össze erejüket. Se szeri, se száma a barátságos mérkőzéseknek. A túrák fogyóban vannak ugyan, de mégis szép számmal kerülnek sorra. Az első ligabeliek közül a Szeged Romániában, a Bocskai Lengyelországban, a III. ker. FC Franciaországban, a Budai „11” Hollandiában és az Attila Franciaországban, valamint Svájcban tölti az ünnepeiket. Túrázik azonban II. ligabeli csapat is (Vasas), a főiskolai válogatott és nagyon sok budapesti és vidéki amatőr csapat. Az idei húsvéti műsorban tehát mindenfajta mérkőzés megtalálható. Ez a műsor — mint említettük — a kényesebb igényeket is kielégítőnek látszik. Reméljük, az is lesz. Részletes műsor Nemzetközi mérkőzés FERENCVÁROS—AUSTRIA Hungária út, 1A3. Bíró: Klein Árpád. Ferencváros: Isáda — Polgár, Papp — Laki, Móré, Lázár — Rátkai, Székely, Sárosi, Toldi, Kemény. Austria: Müller — Gráf, Andritsch — Najerannik, Mook, Nauech — Molzer, Stroh, Sindelar, Spechtl, Viertel. HUNGÁRIA—RAPID Hungária-út, K®- Bíró: Klug F. Hungária: Szabó I. — Mándi, Kis — Egri, Sebes, Dudás — Szegő, Kardos, Cseh, Turay, Szabó III. Rapid: Raftl — Jestrab, Tauschek — Wagner, Smistik, Pesser — Ostermanni, Wessclick, Kaburek, Binder, Skoumal. Profibajnokság I. Uga ÚJPEST—KISPEST Megyeri út, 4. Bíró: Gerő F. Újpest: Hori — Futó, Sternberg — Seres, Szűcs, Szalay — Tamássy, Jávor, Avar, Kocsis, P. Szabó. Itáliai fürdők Abbázia, Brlonl. Belagglo, Cattolica, Caprf, Grado, Gardone. Geaenatico, l ussin, Montecattlni, Portorosé, fíapalio, Riccione, Himlői, Kan-Remo, Salso Maggiore, Mresa, Taormína szállóinak iro dája, minden felvilágosítást megad s előjegyzést eltogad „Vln“ TUrdOlroda, Budapest, IV, Vádutca 36. (Klotild-palota.) Telelőn: 841—88 és 832—36, Nagy utazást kedvezmény. Vasárnap, 1934 április 1. Kispest: Sarkadi — Szemere, Rozsronyi — Purczeld, Somlai, Rátkai — Mikes, Szabó II., Nemes, Szépé®, Serényi. II. liga Soroksár—Szentlőrinc, Soroksár, 4. Bíró, Egner. Amatőrbajnokság IIL osztály Springer-csoport: BBFC—UFC, Lenke-út, 4. Bitó, Beregi. Válogatott mérkőzés BLASzA)—ÉSZAK Miskolc, 4. Bíró: Stein T. BLASz: Vági — Váradi, Füstös — Semsei, Szteczovits, Király — Reiter, Kiss, Keszei II., Bihami, Barna Észak: Géczi — Gottre, Mágromi —■ Wahlkampf, Takács, Kecskés — Kolach, Kertész, Szaniszló, Báli, Zsegellér. BLASz B)—KÖZÉP Vác, 4. Bíró: BLASz: Raffai — Farkas, Wéber — Gyérfás, Opata, Kolozsvári — Ülte, Szaller, Szoják II., Faragó, Polákovits. Közép: Bagi — Cselényi, Neugbauer Kövesd, Juhász, Bujáki — Szemethy, Sárkány, Horváth, Schmidt, Réti. Húsvéti körmérkőzések BLASz II. osztály—BLASz IV. osztály, Erzsébet-utca, fél 5. Bíró: Steiner Sándor. BLASz III. osztály—MOVE válogatott, Erzsébet-utca, fél 3. Bíró: Sólymos P. NTC—VI. ker. FC, Gyöngyiösi-út, fél 2. Bíró: Kriss. BLK—Turul TE, Gyöngyösi-út, fél 5. Bíró: Bergida. Drasehe—KTK, Maglódi-út, fél 3. Bíró: Aschner P. Oldham—Köb. AC, Maglódi-út, fél A Bíró: Lőwy . MTK ifj.—MÁVAG ifj., Kőbányai-út, 9. Bíró: Havas. FTC ifj.-BRSC ifj., Kőbányai-út, 1. Bíró: Noth. UTSE ifj.-U.MTE ifj., Szent Lászlótér, 12. Mire vár? Igen az ember okosan, tervszerűen és gazdaságosan éli le az életét. Tanuljunk ezektől! AKI rendesen akar élni, az vigyázzon a sorsára ! KERESSE A SZERENCSÉI és ERŐSÍTSE BIZALMÁT, REMÉNYSÉGÉT! " Ezért van a legtöbb embernek sorsjegye és sok ezer ember lett Így gazdag, boldog, természetesen sorsjegy nélkül — nem érhető el nyeremény. Április 14-én kezdődik az új m. kir. osztálysorsjáték. A szerencse útja tehát ismét nyitva ÁlL mndenki számára. Ne VÁRJON a rendeléssel, hanem rendeljen még ma, fizetni van ideie legkésőbb a házás elé. P. Remény ifj—PMTK Ifj., Szt. Lászlótér, 2. GSE—Filatorigát SC, Szentendrei út, félő. B. Magyarság—M. Terul, Szentendreiút, fél 5. SzFC—Ragyolcs TC, Miklós-telep, 4. Bíró: Denhoffer. Barátságos mérkőzés Csepel—BMTE, Budafok, 4. (Hiiechler I.) Eto FC—Újpest vegyes, Megyeri-út, 2. (Kovács.) Nemzeti—KTC, Ceglédi-út, fél 11. Cs. MOVE—Szürketaxi, Csepel, fél 5. (Tihanyi.) HÉTFŐ Nemzetközi mérkőzés Hungária—Austria, Üllői-út, 113. Bírói Klug II. Ferencváros—Rapid, Üllői-út, 5-5. Bíró: Klein A. SzIlTC—Ragyolcs TC, Beodecsy-telep, 4. Bíró: Ganz. Húsvéti körmérkőzések NTC, VI. ker. FC, BLK, TTE győztesek, Gyöngyösi-út, fél 5. Bíró: Kovaly. NTC, VI. ker. FC, BLK, TTE vesztesek, Gyöngyösi-út, fél 2. Bíró: Markosvita. BLASz II., III., IV. oszt. vál., MOVE vál., győztesek, Horthy Miklós-út (Újpest), fél 5. Bíró: Bartók.