Nemzeti Sport, 1940. január (32. évfolyam, 1-20. szám)
1940-01-26 / 17. szám
«?» (né TK Pályázat VI* Beérkezési határidő II. 3. déli líra FTC-BVSC (ökölvívás) BTK-BSzKRT (ökölv.).. ................. Milano—Genova ....................................... Lazio—Fiorentina ...... ................. Aovara—Torino................. .......... Bologna—Modena ...... ....................... Jnventns—Triestina .... ..........:........... Venezia-Roma .......... ............... Pótverseny: A pontversenyben csaló mérkőzés elmaradása esetén kerül számításba, egyébként csak holtversenyt dönt el. Napoli—Ambrosiana .................................. Limba—Bari ........................... A pályázó neve és elme: .................. ea»»g»eo«ao»e eea eOo •« e»o eOreaaeaae csaaioaen* oo»oco*aeoe»* ■»». .•••oc©.c»eao«®®*o»«r®»«ee«.« A beküldő aláveti magát a feltételeknek. Minden szelvényhez ép és forgalomban levő használatlan 10 filléres bélyeget kell mellékelni. Aki hetenkint ötnél több szelvényt küld, az tegyen ide keresztet, vagy csillagot ............. Eszperantó legyen a sport nyelve! Kis-Kós Antal (Kézdivásárhely) •írja: Olvastam a budapesti nemzetközi labdarúgó értekezlet nyelvi nehézségeiről. A hét nemzet labdarúgósportjának kiváló diplomatáinak munkáját nagyon megnehezítette az a tény, hogy általában kevesen tudtak egymással beszélni. A tolmácsolás nem tökéletes megoldás. A diplomáciának a francia a hivatalos nyelve, lehetne ez a sportnak is? Ma a testikultusz századát éljtk, a sport egyike a leghatalmasabb világszervezeteknek. Gondoljunk csak a nagy nemzetközi versenyekre, Európa-b bajnokságokra, olimpiákra. Az élőnyelvek közül azonban bajos választani, egyiket sem lehet a másikkal szemben előnyben részesíteni. Itt van viszont az eszperantó. Vanak nagy nehézségek, de sportember nem riad vissza a nehézségektől. Az 1944-es olimpián már az eszperantó lehetne a hivatalos olimpiai nyelv. A Magyar Eszperantó Szövetség bizonyára szívesen foglalkozna az üggyel, vállalná a kezdeményező szerepet. Biztos vagyok benne, hogy Eszperantó Világszövetség is örömmel venné a kezdeményezést. Beszéljünk magyarul! Ifj. Mészer János kereskedő (Kóród, Somogy m.) arról ír, hogy az elmúlt szombaton sokan hallgatták Sárosi György dr rádiócsevegését. „Örültünk, hogy hallhattuk szavát, csak annyit akarok megkérdezni, miért használta a rádió nagy nyilvánossága előtt ezt a szót, hogy „tréning"? Ezt már jó magyar szóval is lehet helyettesíteni s legalább is Somogyban elterjedt és népszerű az „edzés" szó. Egy ilyen híres embernek, akire annyian figyelnek, különösen vigyáznia kell arra, hogy magyarán beszéljen. Remélem, Sárosi Gyurka nem neheztel ezért a kis figyelmeztetésért, hanem ezután az „edzés" szót használja. Kívánom még, hogy a Mindenható segítségével sokáig és sok dicsőséget szerezzen a magyarságnak. Tavasszal pedig jobban szerepeljen az egész csapat és régi Fradi-szívvel nyerjék meg a bajnokságot!" Teret — de ne csak az ifjúságnak! Bajor István (Bp., Üllői út) írja: ötletnek tartom, hogy az ifjúsági játékosok tejet kapnak minden edzés után. Jó lenne azonban ezt a jó szokást általánossá tenni a felnőttek között is. Egy edzés megerőltetést jelent (elvben legalább is...), utána gyereknek, felnőttnek egyaránt jól esik egy jó félliter tej cukorral, vajaskenyérrel. Jó lenne, ha felnőtt játékosaink rászoknának a tejre, jót tenne erőnlétüknek s a félliter tejre talán nem kívánnának egy sereg hosszúlépést. Vezessék be az egyesületek, a tejivást minden fedzés után! ,. (Keddi számunkban jelent meg Maguire véleményének első része. Maguire arról beszélt, hogy milyen fontos a kétlábasság, beszélt a szélső felálílási helyéről, a behúzódásra való alkalmakról, végül pedig arról az eszményi labdáról, amelyet a legszívesebben kap a szélső.) Ne ácsorogj! az eszményi labdaról beszélgetünk. Maguire pontosan elmondja, milyen labdát szeret— ez azonban nem jelenti azt, hogy ha nem kap kedvére való labdát, akkor durcásan elfordul. — Nekem is segítenem kell ahhoz, hogy jó labdát kapjak — mondja. — Helyezkednem kell. Matatnom kell magamat. Ha a csapatom be van szorítva, akkor gyakran behúzódom a mi térfelünkre, sohasem egyhelyben állva, mindig helyezkedve, mozogva, követve a labda útját. Ha nem is kapom meg a labdát, mindig számítok rá, mindig tudom, hogy mit tennék, ha megkapnám. Ha aztán meg is kapom, nem ér meglepetésképpen. Más előnye is van az állandó mozgásnak: — Nem merevedek el. Nem esem ki a ritmusból. De ami egyike a legfontosabbaknak: ha mozgok, akkor mozgásból iramodok neki, tehát mintegy a repülő vágta előnyét élvezem. Könnyebb mozgásból gyorsítani, mint állásból. A védőjátékost is állandó munkára késztetem. Folyton dolgot adok neki, ha mozgok, mert sose tudja, mit akarok, így remélheti aztán az ember, hogy a védő az állandó figyelemben egy-egy hibát vét. Maguire arról beszél, hogy mivel lehet zavarba hozni a védőt. — Mi a hátvéd célja, ha a labda elől van ? Látni akarja a labdát és azt az embert is, akit a gondjaira bíztak. Megpróbálok úgy mozogni, hogy, ha csak pillanatokra is, de az egyiket szem elől veszítse. Úgy futok, hogy csak engem láthasson, a labdát relé vagy fordítva. Egy bizonyos: ha a szélső egyhelyben ácsorog, azzal a saját dolgát megnehezíti, a védő dolgát megkönynyíti. Mozogj szélső! A segítség Várjon a szélső csak egyéni játékos? Elég, ha megkapja a labdát és már rohan is előre, kapura húz, vagy bead? A régi nagy Arsenalnak volt egykét híres kevéshúzásos támadása. Ilyen volt például az, amikor Alex James, a balösszekötő hosszú labdávalt szöktette Halmet, a jobbszélsőt. Hulme, ez a gyorsvonat rászáguldott a labdára, egyből átvágta a baloldalra, ahol a befutó s a les határán helyezkedő Bastin bevágta a kapuba. Néha azonban segítség is kell a szélsőnek. Hallgassuk csak meg, mit mond erre Maguire: — Én nem szeretem, ha az összekötőm is behúzódik a kapu elé, beadást várva. .Jobb, ha egy bizonyos távolságról kisér engem. Lehet, hogy nem lesz szükségem rá, de jobb érzéssel futok, ha tudom, hogy van valaki, akinek szorult helyzetben odaadhatom a labdát. Másfelől pedig az ellenfél sem tudja, hogy a közelemben lévő összekötőnek várjon nem akarom-e leadni a labdát, így a hátvéd eggyel több lehetőségre kénytelen gondolni. Magyar pályákon gyakran magárahagyják a szélsőt. Sem a szélsőfedezet, sem az összekötő nem gondol arra, hogy segítsen a szélsőnek. Nem csoda, hogy a szélsőnek gyakran megányérzete van, kevés lehetőség között választhat csak Az angol rendszer nagy előnye — az összekötők és a szélsőfedezetek nagyobb mozgási lehetősége — itt is megmutatkozik. Túlzások elkerülendők A korszerű labdarúgásban a szélsők több gólt rúgnak, mint azelőtt. A korszerű szélső célja a gól s nem a szögletzászló. A mai szélső behúzódhat, gólt lőhet, gólba lőhet az ellenkező oldalról jövő beadást, vagy pedig saját maga húzhat kapura.— Nem szabad azonban túlozni — int Maguire — nem szabad azt hinni, hogy minden labdát kapura kell lőni. A szélsőnek az összjátékot sem szabad elhanyagolnia, látnia kell a jó helyzetben lévő csatártársait is. Ha a szélső minden labdával kapura akar törni, ezzel megint csak egyoldalúvá válik a játéka. Éppen olyan egyoldalúvá, mint azé a szélsőé, aki minden labdával lefut és beadja. Az az eszményi, ha a védőjátékos sohasem tudja, hogy a szélső jobbra vagy balra akar-e menni, jobb- vagy balrábbal akar-e cselezni, kapura akar-e törni vagy beadni. Egy kifejezésbe sűrítve: kétlábas mindenes legyen a*szélső — is... A beadás — To the far post! — ez a kiáltás gyakran hangzik el edzések alatt. „Az ellenkező kapufához!“— ez a jelentése. Miért? ■— Megesik az is, hogy a saját összekötőmnek adok be, de ez ritkábban fordul elő. Ő nincs jó helyzetben. Engem figyel, nem a kaput. Egyszerre nem figyelheti a labdát is, a kaput is. Meg kell fordulnia, amikor lövésre kapja a labdát. — Melyik az ideális helyzet? — Ha a túlsó kapufa elé adom be a labdát. A kézsipcsatárnak, a jobbösszekötőnek, vagy igen gyakran a jobbszélsőnek. Ezek szemben a kapuval kapják a labdát, a kapu felé fordulva fárhatják, állva, vagy futtában. Arra is ügyelni kell, hogy ne adja az ember túlságosan a kapu szájába a labdát, mert akkor a kapusé a labda. — Milyen legyen a beadás? — Lehetőleg erős. Gyors. Erősen lehessen fejelni, vagy rúgni belőle. A puha beadás időt ad a védelemnek, könnyű helyezkedni rá és nem lehet olyan erőset rúgni belőle. Tanulságos mondat. Magyar pályán akárhányszor hallja az ember a Technikás Belsőcsatár intését a szélsőhöz: ,Puhán tedd be azt a labdát!) Mert azt könnyebb kezelni. A védelemnek is... A mi technikai csodáink nem szeretik az erős, „favágó-beadást". Emlékszem, amikor 1936-ban a 6:2-s angol-magyar mérkőzés után Mr. Allison, az Arsenal igazgatója azt magyarázgatta Titkosnak, hogy erősen adjon be, Titkos Pali keserűen mosolygott: „Majd kapnánk mi a belső csatárainktól, ha erősen adnánk be!..." Maguire magyarázgatja a jó beadás mozdulatát. A csüd belső részével kell megrúgni a labdát, ez azonban még mindig csüd és nem az úgynevezett „belső". Amelyik szélső belsővel pofozza be a labdát, az nem tudja átvágni a túlsó kapufához. A Jó szögfetrúgás — Milyen a jó szögletrugás? Régi téma. Halljuk meg most Maguire véleményét: — Ha jobbszélsőt játszom, jobbal rúgom a szögletet. Mint balszélső ballal. Nem vagyok barátja az ellenkező lábbal rúgott szögleteknek. Ezek a kapu felé kanyarodnak, tehát a védelem könnyen kifejelheti. A kapu felé csavarodó labda a védőkhöz közeledik s a csatároktól távolodik. Nincs rosszabb, mint olyan labdát fejelni, amelyik eltávolodik az embertől. Aztán az sem jó, ha a labda a kapu fölé kanyarodik. Ott a kapus az úr. Maguire is elmondja, hogy a jó szöglet az, amelyik az ötös vonal és a 11-es pont közé esik — a túlsó kapufa felé. Ne legyen túlságosan magas, legyen erős. Ha a másik szélső rúg szögletet, akkor be kell húzódni a kapu elé. — Mi a legnagyobb szélsőben ? Maguire mosolyog. Kitalálta, mire gondoltam. — Ha a szélső a kapu mögé rúgja a szögletet. Megbocsáthatatlan bűn. Az is nagy bűn, ha a szélső futtában a kapu mögé ad be. Súlyos labdatechnikai hiba. Ha egy szélső ilyen hibát követ el, magára vessen. A szélsőnek nagy sebességgel, a partvonallal párhuzamosan futva is kell tudnia beadni, anélkül, hogy bekanyarodna. Ezt néha Kemény Tibi is szépen megcsinálja, hallóbbal A szélső mint védőjátékos... Eddig csak arról volt szó, hogy mit csinál a szélsőcsatár támadásban. Hát védőszerepe nincs? Nem sok ... A szélsőcsatár úgynevezett százszázalékos támadójátékos. Mégis van valami védőszerepe is. Ugye, Mr. Maguire? — Ha a hátvéd leszereli, akkor neki kell a hátvédet támadnia, zavarnia, sőt esetleg le is szerelnie. A szélsőcsatárra is áll a szabály: ne add fel, ha leszereltek. Ha nem is tudja az ember visszavenni a labdát, az is jó, ha a hátvédet nem hagyjuk nyugodtan rúgni, így aztán esetleg rossz, azaz a mi szempontunkból jó helyre rúgja a labdát. — Más védőfeladata nincs a szélsőnek? —— Van, ha például szabadrúgás van ellenünk közel a kapuhoz és a védelem sorfalat alkot. Egenkor hátra kell mennünk embert fogni. Ez minden. Az eszményi szélső — Milyen legyen az eszményi szélső ? — Gyors. Jó technikájú. Jó helyezkedő. Gyorsan és jól kezelje a labdát mindkét lábbal. Testileg? A vékony Maguire szerényen mosolyog: — Nem fontos, hogy Artás legyen. A szélső kistermetű is lehet. Ez igaz. A nagy angol szélsők között sok a kistermetű: Crooks, Brook, Bastin, Huhte, Cumner stb. És Maguire. Maguire lelkesen beszél a szélső játékáról. Szereti a posztját. Szeretheti is. A szélső a támadás legfőbb lendítőkereke. Lendület, gyorsaság van a játékában. Térölelő, száguldó, veszélyes. A közönséget egy villámgyors, veszélyes szélső tudja a legjobban lázbahozni. Gondoljunk csak „Kohuuuut“-ra. Ezzel befejeződött ez a sorozat, — köszönjük, Mr. Maguire! Anglia éljátékosai — Woodley, Hapgood, Cullis, Crayston, Lawton, Iix és Maguire — bizalmas vallomásokat tettek. Tapasztalataikról, felfogásukról vallottak s ez az a tárgykör, ahol a nagy Lawtont megérti a kis magyar kölyök játékos is. Mert mindenketten szeretik a futballt. És ez a fontos. Feleki László: „Ne ragadj a partvonalhoz!" Mr. Maguire, a Wolverhampton válogatott balszélsője a korszerű szélsőjátékról beszél Anglia éljátékosai bizalmas vallomásokat tesznek II. rész S SorT Technika A szélsőjátékhoz , nagy technika kell, — ha nem is nagyon mutatós. A gyors labdakezelés nagyon fontos. — Sokféle labdaátvételt kell tudnia a szélsőnek *— mondja Maguire. A balszélső tudjon jobb-belsővel átvenni s egyben maga elé tanui labdát. Bal-külsővel is szépen maga elé tudja kanyarítani a labdát. Fejjel, mellel is maga elé tudja tenni a labdát, mozgás közben, anélkül, hogy tempót veszítene. Labdavezetésben nagyon jónak kell lennie. Gyors labdavezetésben! Belsővel, külsővel, jobbal, ballal egyaránt kell vezetnie tudni a labdát. És gyorsan. De nemcsak maga elé vágni és rohanni utána, hanem valóban vezetni! A gyors labdavezetésben talán 31. öreg Crooks, a Derby County válogatott jobbszélsője (ellenünk is játszott) a legnagyobb mester A legnagyobb rohanásban is ott pattog előtte a labda, félméternyi távolságban. — Még az is jó, ha szerelni tud. Nem árt, ha partot is tud dobni. A korszerű szélsőfedezet gyakran annyira bent tanyázik a pályán, hogy időveszteség, ha ő dobja a labdát. Úgy látszik, a magyar szélsők közül Titkos Paliban vannak meg még mindig a legjobban a korszerű szélsőcsatár kellékei. Nem hiába állapították meg ezt róla 1936-ban Londonban. FILMBEMUTATÓ LESZ AZ IFIK RÉSZÉRE Az ifjúságiak téli tornatermi edzése nagyszerűen halad és az ifjúsági játékosok nagy kedvvel végzik a kijelölt gyakorlatokat. Szerdán este a szövetségben az edzéseket vezető edzők és Molnár Ignác ifjúsági szövetségi edző úgy határoztak, hogy január 31 én az edzéseken, résztvevő összes ifjúsági játékosok rászóló szakfilmbemutatót tartanak. A himutatót a MOVE szkkh31 dísztermében rendezik. A Kassai Törekvés csapata ,endsiere® tornatermi edzéseket, tart. Az első edzőmérkőzés január 28-ra tervezik, amikor is az első és a második csapat játszik majd egymással. Február 4-én a KSC-vel, február 11-én pedig a DiMÁVAG-gal játszik a Törekvés. Ezeken a mérkőzéseken több új játékost, próbálnak ki, így Friedmann Jenőt, Fonákot és Ursprüng Viktort. Utóbbi Pécsről került Kassára Az MPSC-ben már az első csapat is elkezdte a tornatermi munkát. A szabadtéri edzés egyelőre a, korcsolyapályán zajlik le. Péntek, 1940 január 28. TK Pályázat VI. Beérkezési határidő II. 3, déli 12 óra FTC—BVSC (ökölvívás) pa.e*»®2» «.„‡»«,© BTK-BSzKKT (ükölv.).. •*... Milano—Genova Laiio— Fiorentina oaeoam #»»»<> «le »«»•<? kovára—Torino......... Bologna—Modena ...... Jnventns—Triestina .... Vonezia— Roma ............ ....... Pótverseny: A pontversenyben csak mérkőzés elmaradása esetén kerül számításba, egyébként csak holtversenyt dönt el. Kapoli—Ambresiana .................................. Liguria—Bari .......... A pályázó neve ér elme: •••0000000090* ee»»a«eo«oo tzoofla e®«00*00 0®0 0® »••••• ®® ®0®®® 6 ®° • •»*•••»••••• ooo .0. .0*00 A beküldő aláveti magát a feltételeknek. Minden szelvényhez ép és forgalomban levő használatlan 10 filléres bélyeget kell mellékelni. Aki hetenkint ötnél több szelvényt küld, az tegyen ide keresztet, vagy csillagot Új vezérelv a Bíró Lib és a főváros környékének egy beolvasztását írva A BLASz egyleti képviselőinek szerda esti értekezletéről, amely a késő esti órákban ért véget, röviden már beszámoltunk tegnapi lapunkban. A megtárgyalt téma igen fontos volt, mert a fővárosban és a közvetlen környékén több mint 200 egylet űzi a labdarúgást. A miniszteri biztos egyik elgondolása az volt, hogy a főváros egyleteit és a Budapestet 30 km-es sugarú körben körülvevő községek egyleteit egybeolvasztja. Ennek a hatalmas „alosztálynak" egyleteit három önálló csoportra osztották volna. Az egyes csoportokat a földrajzi fekvés szerint, a közlekedési viszonyok figyelembevételével, alakították volna ki. Minden csoportban háromosztályos bajnokságot rendeztek volna. Az egyes osztályokban azonban több csoport lett volna, így az I. osztály 2, a H. osztály 4, a III. osztály 8 csoportból alakult volna. Az egyleti képviselők egyhangúlag a mai keretek megbontása ellen foglaltak állást. Különösen az anyagi szempontokat hangoztatták, Amikor még egy Pestújhely—Fót utazástól is szörnyen idegenkedtek. A valóság az, hogy amikor az NB III. osztályát is fel fogják állítani ez év őszén és az alszövetségek legjobb egyletei ide vonulnak fel, a fővárosnak és környékének egyletei szinte kivétel nélkül abba a kisegyleti „súlycsoportba" kerülnek, amely a legegyszerűbb eszközökkel, a legszerényebb viszonyok közt áldoz a sportnak és végzi legalsó fokon a nevelés munkáját. Ezen a szinten, valóban figyelembe kell vennünk az anyagi adottságokat. Az MLSz miniszteri biztosa úgy is döntött, hogy ezeknek az új szempontoknak figyelembevételével fogják kidolgozni az új terveket a főváros és környéke egyleteinek bajnoki beosztására vonatkozólag. Ezt a döntést hálásan vette tudomásul az értekezlet, amely a jövő héten újból összeül, hogy gyakorlati útmutatásokkal lássa el az új tervezet kidolgozóit. A SZEGEDI I. OSZTÁLY TAVASZI MŰSORA II: Újszeged—Sylvánia. SzTK— BMTE. ÜTVE—SzVSE. SzTE-MAK, MTK-KRVSE. KTE-KAC. III. 17: Sylvánia—SzTK, SzVSE-UTC, HMTE-SzTE. IíRVSE-HTVE MAK— KTE. KAC-MTK. III. 31: SzTK—SzVSE, SzTE*-Sylvánia. KTK-HMTE. MTK-MAK. IíTVE—KAC. IV. 7: KRV8K-KTE. KAC—SzTE. SzVSE-MTK. MAK-SzTK. Sylvánia— IÍTVE, IIMTE—UTC. IV. 11: SzTE-IIIVSE. KTE-SzVSE. SzTK—KAC. MTK—Sylvánia UTC—MAK. HTVE-IIMTE. IV. 21: SzVSE—SzTK. KRVSE SzTK. Sylvánia—KTE. KAC—UTC, IIMTE— MTK. MAK-HTVE. IV. 28: Sylvánia—KRVSE. SzVSEKKAC. MTK—UTC, IIMTE—MTK KTE— SzTE. V. 5: MÁK—Sylvánia. SzTK -UTC, KRVSE—SzVSE. SzTE-MtK, KAC— HMTE UTC-HTVE. V. 1: SzTK—MTK. RTVE SzTE, KRVSF.HMTE. KTE-UTC. MÁK KAC. V. M: MTK-HTVE. CTC—KftVSE. SzTE—SzTE. SzVSE—Sylvánia. VI. 2: HTVE—SzTK. UTC—SzTE. UMTE Sylvánia. SzVSE—MÁK, KAC—KRVSE, MTK-KTE, VI. MÁK—KRVSE, KTE HTVD, NZMTE—SzVSE, Sylvánia—KAC, UTCS BTK. — Au -A* M. Textil—NTC mérkőzést a pályán elért 5:1-es eredménnyel igazolta a BLASz. Az UTE ifjúsági csapata Kofferrel erő* *patk a tavaszi idényben.