Népsport, 1959. november (15. évfolyam, 226-247. szám)

1959-11-01 / 226. szám

A testnevelési tudományos kutató munka feladatai •A szocializmus építésében és ered­ményeinek megvédésében az ifjúsági és a felnőtt dolgozók testnevelése és sportja fontos szerepet tölt be. Test­nevelés­ és sportmozgalmunk e fon­tos feladatát akkor láthatja el meg­felelően, ha vezetése, elméleti és gya­korlati munkája tudományos alapokon nyugszik. Ebből is következik, hogy népi demokratikus rendszerünkben az eddigieknél ie felelősségteljesebb sze­repet kell betölteniük a testnevelési tudományos kutatásoknak. Ezt fejezik ki a Magyar Szocialista Munkáspárt­nak a testnevelésre és sportra vonat­kozólag nemrégiben közzétett irány­­­­elvei, valamint az MTST programja. Csak a felszabadulás után vált le­hetővé hazánkban a a szervezett testnevelési tudományos kutató munka.­ 1954 decemberében alakult meg a Testnevelési Tudományos Tanács, majd­ 1959-ben a Testnevelési Tudo­mányos Kutató Intézet. Ezenkívül még az Országos Testnevelési és Sport­egészségügyi Intézet, illetve a TF az az intézmény, ahol tudományos kutató munka folyik. TTT négyéves működésével széles körben felkeltette a testnevelési tudo­mányos munka iránti érdeklődést és tudatosította annak szükségességét. Néhány adat ennek alátámasztására: a négy esztendő alatt 120 tudományos tanulmány, 50 tudományos előadás, 370 különféle szakcikk, 2 évkönyv (a harmadik kiadás előtt), 5 pályázat 800 pályaművel, jelzi a megtett utat. Ezen­kívül múzeum- és könyvtárszervezés, kiállítások, tanfolyamok, ankétok, vi­ták, felolvasó ülések, a Sport és Tudo­mány című szaklap megindítása és más tényezők is számot adnak a fejlődés­ről. Az elért eredmények azonban csupán a munka megindításának elő­feltételeit jelentették, s még korántsem elégségesek ahhoz, hogy a szocialista országokkal szembeni elmaradottsá­gunkat megszüntetni tudnák. Mivel a párt téziseinek a testneve­lési és sportmozgalomban való alkal­mazása új és mély összefüggéseket tár fel a tudományos kutató munka előtt, valamint az a tényező, hogy a­ test­­nevelési tudományos kutató munka helyzetéről, eredményeiről, fejlődésé­ről több ellentétes nézet és megítélés keveredik, indokolt annak megvizsgá­lása - legalább is néhány rövid vo­natkozásban -­-, hogyan haladjunk tovább a testnevelési tudományos kutató munkában? A TTT-nek legfontosabb feladata, hogy felmérje és meghatározza azokat a döntő problémákat, amelye­ket a testnevelés-tudománynak meg kell oldani. E problémákat egyrészt a gyakorlati szükséglet, másrészt a tudo­mány, illetve a tudományok saját fej­lődése szabja meg. Akár a gyakorlat­ból, akár a tudományfejlesztés szük­ségleteiből adódó problémákat tekint­jük is, számuk rendkívül nagy és eléggé elmosódik a határ a fontosak és a kevésbé fontosak között. Lehetetlen lenne tehát a TTT tudományos tervé­ben az összes megfogalmazható prob­lémákat kutatási feladatul kitűzni, mert az ilyen kutatások áttekintése és szer­vezése teljesen illuzórikus lenne és kutatói kapacitásunk sem elégséges hozzá. Ezért kutatási tervet csak a leg­főbb problémákra dolgozhatunk ki. Ennek előrebocsátása után a hazai testnevelési tudományos kutató­munka legfontosabb feladatait a következőkben­ jelölhetjük meg: Egyik legelsőrendű tennivalónk az i­s­k­o­l­a­i testnevelés és sport nevelési és népegészségügyi jelentőségének népszerűsítése, az iskolai testnevelést lebecsülő káros szemlélet leküzdése, megváltoztatása, hogy sajátos eszkö­zeivel hozzájáruljon a szocialista tár­sadalom felépítéséhez és védelméhez. A testnevelési tudományos kutató mun­kának olyan területeket kell felölel­nie, amelyek a kutatások eredményei­nek felhasználása révén az iskolai test­nevelés és sport színvonalát — minden iskolatípusban, különösen az általános iskolában — fokozatosan és tervsze­rűen emelhetik. Az iskolai tanulók egészséges fejlődésének, az iskolás korban tapasztalható szellemi túlterhe­lés ellensúlyozásának alapos vizsgálata, tanulmányozása is elsőrendű felada­tunk. Szocialista sportéletünk alapvető fel­adata a tömegek testnevelésé­nek és sportjának fejlesztése. Ezért ki kell dolgoznunk a dolgozó tömegek számára olyan szórakoztató versenyek rendszerét, amelyben­­ az egyes sport­ágak tömeges elterjesztése egészsé­gesen találkozik a tömegek igényei­vel. Figyelembe véve a lehetőségeket, azokat a sportágakat kell előnyben részesíteni, amelyek egészségfejlesztő hatásuk mellett szórakoztatóak, nem igényelnek nagyobb létesítményt, fel­szerelést — különös tekintettel itt a falu sportjának további fejlődésére. A fentiekből következő feladatok: a) Az iskoláskor utáni tömegtest­nevelés szervezési, tartalmi és mód­szertani kérdéseinek — korosztá­lyonként, nemenként és munkakörül­ményenként elkülönülteb­b történő komplex vizsgálata. b) Az üzemi torna, munkaidő előtt és „alatt” folyó testnevelés ha­tásának komplex élettani és peda­gógiai vizsgálata szakmák szerinti anyagának és oktatási módszereinek megállapítása. c) A falusi sport leghatásosabb szervezési formáinak, módszereinek, tartalmi kérdéseinek széleskörű vizs­gálata. Lényeges kérdés a jelentős hagyo­mányokkal rendelkező élsport továbbfejlesztése, mert ez eredmé­nyeivel elősegíti a testnevelés és sport elterjedését. Segíti az edzési és ver­senyrendszerek fejlődését. A szórakoz­tatáson kívül lelkesítően hat a sport­szerető tömegekre, a kimagasló ered­ményeiket elérő és ugyanakkor kul­túráit élsportolók révén példaképeket állíthatunk az ifjúság elé. Az élsport képviseli hazánk testkultúráját — a népek békés együttélésének, a prole­tárinternacionalista elvnek szellemé­ben. Jogos tehát az igény, hogy ma­gasabb szintre kell emelni a sportmód­szertan színvonalát, ennek ér­dekében ki kell dolgozni és tovább­fejleszteni; v 1. a serdülő és ifjúsági sportolók, élsportolók felkészítési, szervezési, oktatási módszereit, 2. az erő, állóképesség, gyorsaság, mint alapképesség fejlesztésének módszerét, 3. a nők edzésmunkájának elvi és módszertani kérdéseit, 4. a technika oktatásának új és haladóbb módszereit, 5. a biomechanikának, mint a me­chanika alkalmazott tudományának összefoglaló feldolgozását a testne­velés és sport területére, 6. vizsgálni kell a bemelegítés ha­tását a sportolók szervezetére, azt, hogy miben különbözik egymástól az edzés, illetve a verseny előtti beme­legítés, 7. az „idegi erőnlét” különböző hatótényezőit és körülményeit, 8. az edzés megterhelés és pihenés arányát az edzéseken, 9. elemezni kell az edzésoktatás folyamatát és feltárni fiziológiai, pszichológiai mozzanatait, valamint azokat a szempontokat, törvénysze­rűségeket, amelyek az alkalmazott eljárásokat a legeredményesebbé te­szik. E vázlatosan ismertetett feladatok is mutatják, milyen rendkívül sok a tennivalónk. Mindezek szük­ségessé teszik azt, hogy szélesítsük a 10T társadalmi bázisát, segítsük elő a vidéki helyi csoportok megalakulását. A fejlődés érdekében tartjuk igen fon­tosnak a marxizmus—leninizmus térhó­dításának elősegítését a testneveléstu­dományok területén, valamint az ideológiai és világnézeti nevelőmunka fokozását. Tóth Dezső, a TTT főtitkára * 1 Ganz-MAVAG vagy Előre? .­­A teke NB I női csoportjában is befe­jezéshez közelednek a bajnoki küzdel­mek. Még három bajnoki forduló van hátra és az élcsoport jelenlegi állása, valamint a papír­forma azt mutatja, hogy az 1959. évi bajnoki címet a Ganz-MAVAG I. csa­pata nyeri el, a je­lenleg második he­lyén álló Bp. Előre I előtt. A két csapat a bajnokság során fej-fej melletti küz­delmet vívott az el­ső helyért. Az őszi fordulóban az Elő­re I csapata a budap­esti Közlekedési Épí­tőktől és a Szegedi Textilesektől elszen­vedett súlyos 6:2-s vereség után esett vissza a 2. helyre. A Ganz-MÁVAG I viszont sorozatos győzelmeivel szerezte meg a vezető helyet és e jelentős pont­­előnyt. Meglepetés a több válogatott játékos­sal rendelkező Előre I csapatának az őszi fordulóban mutatott gyengébb sze­replése. A bajnokság e heti fordulójában a Zuglói Danuvia vasárnap az Előre I csapatát látja vendégül. Kérdés, hogy a közlekedésiek hogyan állják majd meg helyüket a zuglói pályán. Nagyobb győzelmi arány esetén még megszorít­hatják a MAVAG-ot. A jövő heti fordulóban kerül sorra a várva várt Előre I—Ganz-MÁVAG I rangadó. (**,s ,m,f) Vívóink PEKINGIBEN vettük otthon az atlaszt, volt az egész. És kiderült, egy kicsit talán végigfutott hogy hazudott a térkén. Ki­tt hideg a hátunkon, mert na, Peking itt voln­a szór* irdatlannak tűnt a távol- szódban, szinte csak a ke-’ ság. Aztán eltöltöttünk 10 tünket kell kinyújtanunk, órát a levegőben, ennyi Azt is csak félig. Mert kezek nyúlnak felénk ,ez Távbeszélő-jelenté­szik .* (Peking, október 31.) Tu­*­poljev akadémikus előtt le a kalappal! Első­szülöttje, a TU 104-nek becézett vihar­madár oly szelíden ringatta át két kontinensen a ma­gyar vívók társaságát, mint­ha egy kedves dajka ölében repültünk volna, akinek egyetlen rossz tulajdonsá­ga, hogy kicsit hangosab­ban dünnyög a kelleténél. Budapesttől csak egy ugrás a télikabátba burkolódzott Moszkva, onnan egy másik a szibériai Omszk, majd a hóleftel alatt didergő Ir­­kutszk, a jeges szemekkel hunyorgó Bajkál-tó, a vör­­henye­s Góbi Sivatag, a közép-kínai hegyvidék feke­te pompája és­­ máris zöld síkságok fölött süvölt a gép. Aztán döccen egyet, gurulni kezd és mi Pe­­kingben vagyunk, 12 éop ki­lométerre a Nép­stadiontól, a Sportuszodától, a Körút­tól. Kicsit szédelegve rázo­­gatjuk a fogadásunkra ér­kezett pekingi vívóknak és Ho Lei elvtársnak, a Kínai TST nemzetközi osztálya vezetőjének a kezét. Buda­pest—Peking .. * Hiszen elő* és a repülőtér előcsarno­kában *baráti mosolyok vil­lannak, az öröm jelei fo­gadják érkeztünket. Lehet­séges, hogy ezért tűnik rö­vidnek a távolság? Persze, a társaság minden tagja már az első pillanatban ott­hon érzi magát! Pacséri Kázmért körül­veszik a pekingi vívók. „Tőr”­ „találat”,­­,szúró­ , hegy” ... A legfontosabb tíz kínai szó percek alatt bekerül füzetébe. Próbál­gatja, mondogatja és a sporttársak örömmel ne­vetve bólogatnak, hogy Kázmér kiejtése inkább a­­.kantoniak tájszólásához­ ha­sonlít, de azért mégis na­gyon szépen és közérthe­tően beszél kínaiul. A Sin-Csao szállóban ün­nepi vacsora az első prog­ram. A magyar gyomor, sőt a magyar sportemberek gyomra világszerte ismert munkabírásáról, befogadó­képességéről. A kínai va­csora azonban hihetetlen feladat elé állítja a győze­lemhez szokott társaságot. Azok, akik megfelelő felké­szültség nélkül ülnek asz­talhoz, már a tizenkettedik fogásnál pihegnek és a tizenkette­dik, a pekingi kacsa min­denkit kétvállra fektet. Közben új szó kerül Pa­cséri füzetébe, a legfonto­sabb kínai szavak jegyzetcé­­hez. Kiderült, hogy a sor kínaiul azt jelenti: „,phi­djo”. Ennél a szónál a tár­saság nagy része roppant ta­nulékonyságot és nyelvérzé­ket tanúsít. Vacsora után kialakul a csapat egész kínai prog­ramja. Eszerint 4-én Pe­king­ben bemutató jellegű versenyen vesz részt a tár­saság, 5-én vonattal uta­zunk Sanghajba, ahol 8-án kerül sor az újabb bemu­tatóra. 10-én repülőgéppel utazunk tovább Vuhanba, ott 14-én rendeznek újabb versenyt, 16-án újra vonat­tal érkezünk vissza Pe­kingibe, ahol most már kö­zös edzésre kerül sor, egé­szen a 24-i indulásig. Egy­napos moszkvai tartózkodás után november 25-án ér­kezünk haza Budapestre. Vendéglátóink szerénysé­ge minden képzeletet felül­múl. Ho Lei elvtárs ilye­neket mond üdvözlőbeszé­dében: — A világ legjobb vívói érkeztek hozzánk­. A mi ví­­vósportunk­ még gyermek­cipőben jár. Szeretnénk na­gyon jól kihasználni ezt az alkalmat, szeretnénk sokat tanulni, jó tanítványnak bi­zonyulni. És Kárpáti Rudi kom­mentárja: Hogy jó tanítványok, lesznek, az holtbiztos. Is­merem a kínai nép hihetet­len türelmét, szorgalmát, is­merem sportolóik ügyessé­gét, ruganyosságát, félelme­tes reflexeit.* Nagyon kell vigyáznunk, nehogy az 1964-es olimpián már ők ad­ják nekünk a leckét. Peterdi Pál Érdekes versenyek az eVeZŐS Válogatókon - — — — — — — — — — — — — - — — — —. ^ ^ a ,.G — — — — Az evezősök, olimpiai válogató­ verse­nyének már pénteken, az első napon is akadt érdekessége. Legelőször az, hogy az ország úgyszólván valamennyi számottevő versenyzője megjelent, hogy meg­­­kísérelje a keretbe való jutást. Néhány együt­ e­­ú­­est különféle meg­betegedések miatt fel kellett forgatni. Beteg­­ség miatt nem áll­­hatott ki a Zsitnik. Sá­­tori kormányos nél­küli kettős. Dobál Gábor kórházi ápolása miatt pedig Ká­vai Zoltánnak más társat kellett keres­nie a kormányos kettősben. Egyébként , a kormányos nélküli kettősben született a pénteki­ verseny leg­vaskosabb meg­lepetése: a Bp. Honvéd nemrégen össze­ült Budai, Bognár kormányos kettőse biztosan győzte le a Honti, Kemény­párost. Igaz ugyan, hogy Hontiék jófor­mán az egész ilényben kormányos ket­tősben eveztek, de legyőzésük így se érdem. A kormányos kettőst simán nyerte a Wagner, Muntean-páros, az egyest pedig Fok Imre. A tizenhat kormányos négyes előfutmai után hat együttes ke­rült­ a döntőbe és kis különbséggel a győriek jóképességű csapata szerezte meg az elsőséget. Kormányos kettős: 1. Bp Vörös Meteor (Wágner, Munteán, korm­.: Végh), 2. FTC (Sarló®, Kávai, korm.: Lakos), 3. Bp. Vörös Meteor II (Bedekovice, Kovács Csaba, kori.: Lengyel), 4. Bp. Honvéd. Kormányos nélküli kettős:­­ Bp. Honvéd (Budai, Bognár), 2. Bp.­­Vörös Meteor I (Kemény, Honti), 3. FTC (Kó­­cza, Holló), 4. Csepel SC, 5. Bp Hon­véd II. Egyes: 1. Fok (FTC), 2. Juhász (FTC), 3. Bakos (BVSC), 4. Hegyi (Győri Vasas), 5. Kiss (FTC), 8. Sally (Bp. Honvéd). Kormányos négyes: 1. Győri Vasas (Prejczer, Fábián, Pák, Janszky, korm.: Bedő), 2. Bp. Honvéd, 3. Bp. Vörös Meteor­­, 4. Csepel SC, 5.­ Bp. VM II, 6. Vasas SC. SZOMBATON sima lefolyású előfutamokkal folytató­dott a válogató. A legjobbak döntőbe jutását nem tudták megakadályozni a többiek. A kormányos kettősök ver­senyében Wágnerék ezúttal is bizto­san győztek a kényszeröösszeálításban indult Sarló és Kávai FTC-páros előtt. Nagyon szép verseny alakult ki a kor­mányos nélküli kettősök küzdelmében és a Honvéd fiatal párosa egy orosz­­szal előbb ért célba.­­ A kormányos­­négyesek küzdelmében a győriek ez­úttal biztosabban győztek, mint pén­teken. Az egyesben ismét Fok bizo­nyult a legjobbnak. Eredményeik: Kormányos kettős: 1. Bp. Vörös Me­teor I (Wágner—Muntean, kormányos: Lengyel), 2. FTC (Sarlós—Kávai, kor­mányos: Latinovice), 3. Bp. Vörös Me­teor II (Kovács—Bedekovits, kormá­nyos: Végh), 4. Bp. Honvéd­. Kormányos nélküli kettős: 1. Bp. Honvéd (Bognár—Budai), 2. Bp. Vö­rös Meteor (Kemény—Honti), 3. FTC (Kócza—Holló), 4. Csepel, 5. MHL, 6. Győri Vasas. Kormányos négyes: 1. Győr (Prejczer —Fábián—Pák—Janszky, kormányos: Bedő), 2. Bp. Vörös Meteor I. 3. Bp. Vörös Meteor II. 4. Csepel SC, 5. Bp. Honvéd, 6. Bajai Spartacus. Egyes: 1 Fok (FTC), 2. Szabó (FTC), 3. Bakos (BVSC), 4. Kiss (FTC), 5. Ju­hász (FTC), 6. Hegyi (Győr( Vaeae). Mikor nyit a Millenáris? A jegesek táborában egyre több-­­ ezer ismétlődik ez a kérdés, hiszen már­­ novembert írunk, de a műjég még min­­­­dig nem nyitotta meg kapuit. Igaz, a­­ valóban rendkívüli enyhe időjárás az­­ utóbbi napokban még erős széllel is­­ párosult és így a Millenáris dolgozói­­­­nak minden igyekezete hiábavalónak bizonyult.­­ Szombaton reggel azonban ismét­­ megindultak a nagyteljesítményű kompresszorok, és ha az időjárásban nem lesz valami újabb rendkívüli vál­tozás, akkor hétfőn vagy legkésőbb kedden már birtokukba vehetik a jég­pályát a műkorcsolyázók és a jég­­korongozók.­­­s Tál mérkőzik Botvinnikkel Belgrádiban csütörtökön került sor a sakk­vi­l­ágbajnok - j­elöl­tek ,, minta­thoni ’" versenyének utolsó 28. fordulójára. Az érdeklődés középpontjában a Tál­­ Benkő játszma állt. Benik­őnek nem­ sok esélye volt Tál legyő­zésére, hiszen az előző három játszmá­­­­ban mindig alulma­radt a szovjet nagy­mesterrel szemben. A végső győzelem eléréséhez Tatnak elegendő volt a­ dön­tetlen, amelyet a 21. lépésben el is ért A többi játszma füg­gőben mar­ad­­t. A pénteki folytatáson meglepetés is született. Keres vereséget szenvedett az izlandi Olafssontól, Szmiszlov kikapott az amerikai Fischertől. A 28. forduló: Tál—Benkő */2, Keres —Olafsson 0:1. Petroszjan—Gligorics 1:0, Fischer—Szmiszlov 1:0. Tál 16 8 4 20 71.4%* Keres 15 7 6 18.5 66 % Petroszjan 7 17 4 15.5 55.3% Szmiszlov 9 12 7 15 53.5% Gligorics 6 13 9 12.5 44.6% Fischer 8 9 11 12.5 44.6% Olafsson 6 8 14 10 35.7% Benkő 3 10 15 8 28.6% A sakkvilágbajnok-jelöltek versenyéről V. Rogozin szovjet nagymester, a FIDE alelnöke,és képviselője a versenysoroza­ton, a következőket mondta: ~ A verseny kezdete előtt­ mindegyik versenyző latolgatta az esélyeket. A több­ség úgy vélte, hogy Szmiszlov lesz az első. Akadtak, akik Petroszjant, az idei szovjet bajnokot várták az első helyre. Tál győzelmére szinte senki sem számí­tott. Most a verseny után meg kell álla­pítani, hogy a rigai nagymester győzelme teljesen megérdemelt. Tál játéka útmu­tatást ad a sakksport jövőjéhez — nagy haladást jelent. Tál játéka adta meg a verseny igazi jellegét, játszmái minden­kor színvonalasak, izgalmasak voltak, s döntő hatást gyakoroltak az egész ver-er­seny hangulatára.­­' Keres második helyezése nagyszerű£ eredmény ~ folytatta Ragozin nagymes­te­ter. — Az első helyért való küzdelemben'V Tál legnagyobb vetélytársa volt. Keres\' nem félt a nyitástól, bátran játszott. Ezt is mutatja, hogy csak neki sikerült legyőz­,­nie Talt. Taktikai téren kissé elmaradt­­ a verseny győztesétől. Keres második he­­­­lyezésével biztosította a sakkvilágbajnok­­jelöltek következő, ötödik versenyén való 31 részvételét. Gligorics ez alkalommal ké­­­pességei alatt szerepelt. — A verseny megrendezése mintaszerű­­ volt — mondta befejezésül a FIDE al­­­elnöke. — Dicséret illeti meg a rendező­ ‘81 két, hogy a viadalt három nagy jugoszláv fő­városban rendezték meg.­­ ★ Mihail Tál, a kétszeres szovjet baj­­nok a világ­­ legfiatalabb nagymesterei közé tartozik. Rigában született 1936-­ ban, s üstökösként küzdötte fel magát a világ legjobbjai közé. Mindössze 21 éves volt, amikor 1957-ben a Szovjet- 3. unió bajnoka lett. Sikerét 1958-ban 'j' megismételte. Ezután Portoroseban a­ zónaközi versenyen is diadalmaskodott.­­ A legutóbbi szovjet bajnokságon Trolli­,­,­sziben nem sikerült megvédenie a baj-,3. noki címét és holtversenyben „csak” a 1i második-harmadik helyen végzett. Nem kellett sokáig várnia, hogy „re-T habilitálja” magát. Néhány hónappal ké­­­sőbb fölényes győzelmet aratott Z£ft'ich­,g, ben —­ megelőzve néhány ismert nem-13,­zetközi nagymestert.­­* A sakkozás mellett nem hanyagolta­ el a tanulást és a rigai egyetemen si­jt kérésén fejezne be filológiai tanulmá-.jjá nyait, így ebben a tudományágban is­, megilleti őt a „professzor” cím. 4 Tál a legdinamikusabb sakkozók közé'*' tartozik. Boldogtalan, ha a táblán kiala-‘?| kult helyzet nem ad neki kombinatívjr lehetőséget. Nagyszerű stratéga, s. stra-­ tégiája mindig dinamikus. Játékát várat­­­a­lan és remek taktikai húzások jellem-­ zik, kockázatosan játszik. Node — aki 4 mer — az nyer ... Tál szekundánsa ezen a versenyen || Averbah nemzetközi nagymester volt. * A sportkörök eredményes működésének egyik legfonto­sabb bázisa az alapos és gon­dosan tervezett költségvetés. A sportkörök a napokban meg­kapták az állami sportszerek­től az 1960. évi költségvetés kidolgozásának irányelveit. Sem­mi akadálya tehát most már, hogy hozzálássanak költségveté­sük elkészítéséhez és a reális helyzet alapján — körültekintő takarékossággal — teremtsék meg az alapvető feltételeket a jövő év eredményes munkájá­hoz. 11*1 A budapesti úszóiskola növendékei, közel ötszázan, jelenleg három uszo­­dában ismerkednek az úszás technik­á­­jj, jával. Az úszóiskolában folyó oktató­­munka színvonalát dicséri, hogy a fia-­­­tal tanulók közül sokan „felsőbb osz-­­ tályba léptek”, egyesületi szakosztályok-­­ ban csiszolják tovább a tudásukat. 11 Többször szóvátettük már, hogy a 4 fővárosban éppúgy, mint vidéken, meg­lehetősen lagymatagon dolgoznak­­a TST-k mellett létrehozott társadalmi­­agitációs- és propaganda-bizottságok.. . Kivétel ez alól a megállapítás alól a budapesti I kerületi TST agitációs- és + propaganda-bizottsága, amely a ke-­rület területén 8 falitáblát lát el rend­­szeresen érdekes, képes anyaggal, ne­­gyedévenkint híradót edi ki a kerület­­sportjáról, s erejéből még sportbemu­­tatók rendezésére se­futja. Hasznos­­ lenne, ha az I. kerületiek tapasztala-­­­tait a főváros többi kerületében is ,­­ alkalmaznák. 1-sSWIBmint A jénai Abbe-stadionban nem­csak az atlétikai pálya állapota kitűnő — mondta a napokban NDK-beli tapasztalatairól Nyirő György, a MASZ főtitkára. — A sportlétesítményhez még három labdarúgó-, két kosárlabda-, to­vábbá röplabdagyeplabda- és több teniszpálya is tartozik, vala­mennyin látszik a gondos kezelés. Miután nálunk a pályák gyenge állapotával kapcsolatban rendsze­rint munkaerő-hiányra hivatkoz­nak a sportkörök, utánanéztem a dolognak. Megtudtam, hogy a pá­lyaigazgató vezetésével mindössze három pályamunkás tartja ilyen mintaszerűen karban a hatalmas sporttelepet. A négy ember mun­kája jó példa arra, hogy mit le­het elérni kellő hozzáértéssel, a munka jó megszervezésével, no­­meg lelkesedéssel. Ezt a jénai „receptet’* bizony megfogadhatnák a mi pályatulaj­donos sportköreink is. Szokatlan jelenség volt az MHL első bajnoki lovasversenyén, hogy a bajnok­ságot rendező Szabolcs —Szatmár me­gyei elnökség lovasklubja jól összeállí­tott programfüzet-­­­tel lepte meg a közönséget. A nyomdai úton elő­állított füzetben , , nemcsak az egyes , versenyszámokat­­ és a kezdési idő-1 pontokat tüntették k­i fel, hanem rövid 1 ' ~ ' ' ben ismertették a­­ versenyzőkkel szemben támasztott kö­­vetelményeket és fiatal klubjuk fejlődé­­­­sének eredményeit is. Ebből az ismer­­­­tetésből kitűnt, hogy az alig egy éve­­ alakult klubnak közel száz tagja van és­­ ebben az évben már tizenegy versenyen­­ és bemutatón számoltak be tudásukról.­­ Hasznos volt a füzetben található rö-­­­vid versenyszabály-kivonat, amelynek f­elolvasása után mindenki azonnal „lo­­vasszakértőnek’* érezhette magát. Ez a­­ gondos figyelmesség valósággal felüdü­ ’­­­lést jelentett a hasonló versenyek szá­­­­rán, sokszor olvashatatlanul sokszoro­­­­sított programfüzetei után. Bükkösd, a pécsi járás egyik köz­sége azzal dicse­kedhetik, hogy sportköre öt mű­ködő szakosztályt tart fenn,­­ és ezek­ben mintegy 60 fia­tal sportol­­ rend­szeresen. A saját pálya hiánya igen hátráltatta a lelkes falusi sportolók munkáját, ezért el­határozták, hogy közös erőfeszítés­sel új pályát épí­tenek. A lelkes el­határozás nyomán a helyi szervek készséggel ajánlot­ták fel anyagi tá­mogatásukat. A he­lyi tanács 3000, a MEDOSZ 4000, az FMSZ 1200, a KISZ 1000­­ forintot aján­lott fel. És hogy a helyi színjátszó csoport se marad­jon le, a fiatalok lemondtak terve­zett budapesti ki­rándulásukról és megtakarított pén­zükből( 120) forin­tot adtak a pálya­építéshez. Ahol ilyen a község minden tagjának lelkesedése és ál­dozatkészsége, ott nem maradhatnak, el az eredmények. Sport­boltjaink tele vannak egy­re javuló minőségű tornacipőkkel. A versenyzőktől — különösen a nagyobb lábbal megáldottaktól —­­mégis gyakran hallunk panaszt,­­hogy nem tudnak megfelelő cipőt vásárolni. Nem azért, mintha ke­vés lenne a nagyméretű cipő, ha­nem azért, mert a cipők szabás­mintája nem szerencsés, a leg­több cipő orrésze — szűk, úgy hisszük, e fogyatékosságon köny­­nyen lehetne segíteni,­­ hiszen csak alig fél centim­éteres kü­lönbségről van szó. Nem való­színű, hogy a félcentis bővítés nagy nehézségeket okozna a gyártásban, viszont annál több örömöt lehetne szerezni vele — a sportolóknak. Vasárnap, 1959. november 1. )

Next