Népsport, 1960. április (16. évfolyam, 66-86. szám)
1960-04-01 / 66. szám
2 Péntek, 1960. április 1. (rvát, alit - Brno előtt Nem maradt erőgendeTM- állapították meg az osztrák szakemberek a gráci mérkőzés után és ugyanilyen hangok hallatszottak a PráterStadionban is, amikor az osztrák—francia találkozó befejezésekor az öltözőbe vonult a két válogatott csapat. Nem is olyan nagyon régen, Úgy két-három esztendő előtt idehaza is gyakran ismételgettük ugyanezt, az utóbbi időben azonban egyre ritkábban kell hasonló megállapításokat tennünk A bajnoki mérkőzéseken de a válogatott csapataink találkozóin is azt tapasztaljuk, hogy a játék lendülete a második félidőben nemhogy csökkenne, hanem éppen ellenkezőleg, az igazi küzdelem, az iram éppen a játék második felében bontakozik ki igazán. Az egész évre szóló alapozás, az erőtartalékok gyűjtésének nagyszerű eredményei egyre erőteljesebben jutnak érvényre. Hétről hétre látnunk kell, hogy nem hiábavaló az a komoly megterheléssel járó munka, amit szakembereink a játékosokkal végeztetnek. Elmondhatjuk, hogy labdarúgóink nagy része már rendelkezik azzal a komoly alappal, amely lehetővé teszi képességeik kibontakozását. A folytonos mozgásra, a gyors helycserékre, a játék ritmusának szükségszerű váltogatására, a gyors rajtokra, általában a biztonságos labdakezelésre és az egyéni vállalkozásokra csak azok a játékosok képesek, akiket nem befolyásol károsan a játék közben fellépő fáradtság. Grácban a magyar válogatott a második félidőben játszi könnyedséggel oldotta meg feladatát és a francia válogatott csapat is a második félidőben fektette kétvállra az osztrákokat. Nyugodtan merjük állítani, hogy a franciák és a magyarok idegenben kivívott nagy sikerének egyik fontos tényezője volt a szemmel látható erőnléti fölény. És hogy ez a fölény nem a véletlen szüleménye, azt azzal magyarázzuk, hogy a franciák edzésrendszere nagyon hasonló a mienkhez. Mindezt személyes tapasztalatok alapján mondhatjuk. Az 1958-as VB színvonalas mérkőzésén, a Franciaország—Észak-Írország találkozón az egyik külföldi labdarúgó szaktekintély ezt mondotta: ,,örülök, hogy ezt a mérkőzést választottam, mert itt találkoztam az igazi magyar labdarúgással, amit annyira szeretek. Ezen a VB-n, úgy látszik nem a magyarok, hanem a franciák játsszák a magyar futballt.” Hála jelentős fejlődésünknek. Az 1958-as VB ismét kezdjük a magyar labdarúgást játszani. S hogy a francia és a magyar labdarúgás között valóban sok a hasonlóság, azt mindenki felfedezhette, aki a múlt hét vége két mérkőzését látta Grácban, illetve Bécsben. Persze, vannak különbségek is jócskán s most inkább erről szólunk röviden. A mi hátsó alakzataink védőmunkája szervezettebb, keményebb, határozottabb. A hátsó alakzatok részvétele a támadás előkészítésben és magában a támadás kivitelezésében azonban a francia válogatottban értékesebb. Főleg, ami a fedezetek játékát illeti. A francia fedezetek gyorsabban játsszák át a középső harmadot, gyakrabban törnek be a támadókör vonalába és gyakrabban lőnek kapura. A magyar olimpiai válogatott is első hármasa Grácban a korszerű belső játékot mutatta be. Taktikailag,technikailag még talán valamivel jobb és színesebb játékkal lepte meg a nézőket, mint a franciák. Hogy azonban a francia válogatott támadósorának összteljesítménye talán egy árnyalattal mégis értékesebbnek tűnt, annak az az oka, hogy a szárnyak foglalkoztatása jobban szervezett és a szélsők gyorsabbak, technikailag és taktikailag is jóval képzettebb és elsősorban jóval tapasztaltabb labdarúgók, mint a mi két szélsőnk. A mi belsőink labdakezelése a múlt hét végén tökéletesebb volt, mint a franciáké, különösen ami a labdalevételeket illeti. És ami különösen tetszett nekünk, s amire különösen büszkék is voltunk az összehasonlításban: a Göröcs—Albert— orosz belső hármas gyorsabb volt, mint a francia belsők. Jó dolog, hogy a múlt hét végén már ilyen összehasonlításra nyílt alkalmunk. Brno előtt néhány nappal azonos noionban joggal merül fel a kérdés: elég lesz-e a gráci forma az első csehszlovák— magyar selejtezőre is? Akik ugyanis az esélyek latolgatásánál arra gondolnak hogy Bécsben 0:0-ra végződött az osztrák—csehszlovák találkozó és ebből biztos magyar sikerre következtetnek, úgy véljük, helytelen útőn járnak. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy az osztrákok véleménye szerint az az osztrák együttes lényegesen jobb volt. Másrészt pedig a csehszlovák olimpiai válogatott azóta sokat játszott együtt, jelentős fejlődésen ment keresztül. . Kiegyensúlyozott csapattá vált, amelyben néhány kiemelkedő képességű játékos is helyet kapott a hátsó alakzatokban csakúgy, mint a támadósorban. Arra kell számítani, hogy a csehszlovákok mindig küzdőképesebbek voltak, mint az osztrákok, jóval nagyobb lelkesedéssel harcolnak, komolyabban készülnek az olimpiai tornára, jobb körülmények között építik csapatukat és amiről külön említést kell tennünk: erőnlétük sokkal különb, mint az osztrákoké. Minden tekintetben keményebb, felkészültebb ellenfelet kapunk tehát Brnóban. Úgy gondoljuk, Brnóban csakis akkor szerepelhetünk sikerrel, de fedezetpárunk már az első félidőben is olyan játékra lesz képes, mint Grácban a másodikban, ha Rákosi is azt nyújtja, amit a bajnoki mérkőzéseken már megszoktunk tőle és ha Sátori is bátrabban, meggondoltabban harcol. És persze, ha a többiek legalább is megközelítik a gráci formát. Az a véleményünk, hogy minderre meg lehet a reális reményünk, hiszen ilyen jó erőnlétben levő játékosoknál nem lehet különösebb formaingadozásra számítani, arra viszont igen, hogy a múlt szombaton mérsékeltebben szereplők is — akiknek játékára egyébként rányomta bélyegét a nagy tét és a viszonylagos rutintalanság hiszen nem sokszor szerepeltek még válogatott csapatban, pláne nem olimpiai selejtező mérkőzésen — magukra találnak. TE Jó formában van a Slovan Bratislava Bratislava, március 11. A Slovan Bratislava labdarúgó együttese hétfőn Csepelen vissza akar vágni a Csepelnek a Bratislavában elszenvedett vereségért. A Slovan szurkolói arra alapoznák a siker lehetőségét, hogy csapatuk jelenleg igen jó formában van. Pillanatnyilag a második helyen áll (rosszabb gólaránya miatt) é® a tavaszi négy mérkőzés közül csak a Dynamo Prága ellen adott le egy pontot. A játékosok közül Schreiff kitűnő formában van és a válogatottban is elsőszámú jelöltként szerepel. Popluhar, a másik válogatott hosszabb ideje betegeskedett, de már kezd formába lendülni. A 33 éves Pazicky, egykor veszélyes csatár, most fedezetként játszik igen jól, főleg a támadások építéséből és a támadások befejezéséből veszi ki a részét, gyengébb viszont a védekezésben. A csatársor legveszélyesebb tagja Moravcik, aki egyéni akciókkal gyakran kellemetlen perceket. . tud szerezni az ellenfél védelmének. A csehszlovák bajnokság góllövő-listáját 12 góllal D Moravcik vezeti. Az élcsoportban találjuk még Pazickyt és Bilyt is egyformán 6—6 góllal. Molnárnak mostanában gyengébben megy a játék. A bratislavai csapat négyszer nyert csehszlovák bajnokságot: 1949-ben, 1953-ban, 1954-ben és 1955-ben. A többi évben mindig az élcsoportban végzett. Télen a csapat jugoszláviai, ausztriai és afrikai portyán szerepelt — jó eredménnyel. A következő játékosok jönnek Budapestre: Schreiff, Hason (kapusok), Cirka, Popluhar, Jankovic, Sudora (hátvédek), Pazecky, Kiss, Trochta, Fiser (fedezetek), Cvetlev. Moravcik, Bily, Molnár. Bálázik, Velecky, Mráz (csatárok). Kérdéses még Vengios szereplése. A csapat edzéseit Jadansky irányítja. A játékosok atlétikai felkészítésével Hermáim, a csehszlovák kosárlabda-válogatott volt edzője foglalkozik. A bratislavaiak szombaton a Spartak Trnava együttesével játszanak bajnoki mérkőzést otthon és vasárnap délután társasgépkocsin érkeznek a magyar fővárosba, P. K. A dunántúli táj elringató hangulatát népes község őrzi a délnyugati végeken: Zalalövő. Kertjeinek alján halkan csobog a Zala-folyó, a falu tőle kapta nevének első felét. A községnév második részére nem adtak magyarázatot ezideig a földrajztudósok, s így az utóbbi időkben a labdarúgók igyekeznek pótolni ezt a hiányt. A járási bajnokságban pontveszteség nélkül, 53:4-es gólaránnyal vezetnek, s jókedvűen magyarázzák: tudták bizonyára a falukeresztelőt tartó ősök, hogy egyszer még jó lövő csatárokat felvonultató csapat lesz a községben. A tréfára persze mosoly a válasz, és ez a mosoly ma már nem csupán a jókedv ellobbanó hangulatát jelzi, hanem mindinkább azt a reménnyel átszőtt légkört is, mely a közös útra talált parasztembereket lengi körül. Zalalövő lakossága néhány hónappal ezelőtt a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mellett tette le a garast s az egykori nincstelen zsellérek, napestig robotoló szegényparasztok ma a hatezer holdas gazdaság gondjait bogozzák — hozzáértéssel, felelősséggel, az egyszándékú akaratok roppant erejének tudatában. A tennivalók sorában az „egyes rajtszámot” természetesen a termelési kérdések kapták — de az új élet nyitányát köszöntő sokhangú szimfóniában ott csengenek már a falu testedzésének megnyitását ígérő Szólamok is. — Közelebb kerültek egymáshoz a fiatalok, s a munkában, a földeken együtt töltött órák után mindinkább közösen keresik a felüdítő sportolás örömeit is — mondja Sziva István, a községi KISZ-szervezet titkára. Igen, ez jellemző ma Zalalövő sportjára: tetteket érlel a koratavasz. Pedig nincs szégyenkezni való a múlton sem. Még 1950-ben jelentős társadalmi munkával sportpályát építettek a Dedesi-domb alján, köréje salakos futópályát telepítettek, és elkészült az öltöző is. A spartakiád-versenyeken ugyancsak feltűnt időnként egy-egy zalalövői versenyző. — Nem, nem poraiból újul meg a község sportja — mutat rá a valós helyzetre Lugosi József, az atlétikai szakosztály edzője —, hiszen akadtak eredményeink a korábbi esztendőkben is. A testedzés azonban mindig olyan volt nálunk, mint a homokra épített vár. Ha végigsöpört egy-egy „sportvihar” a községen, utána csak lassan eszméltünk . .. mert akadozott mindig az anyagi ellátás, és a munkánkban rendszerint több volt a fellángolás, mint a megfontolt tervszerűség. Amióta azonban termelőszövetkezeti sportkörré alakultunk, derék cselekedetek és ígéretes tervek születtek. Az ifjúság soraiban hirtelenében felfakadt lelkesedési formába ötvözték már a néhány héttel ezelőtt megtartott sportköri taggyűlésen: női kézilabda- és röplabda-csapatot alakítottak. A kezdeményezés fonalát még ezen a gyűlésen a fiúk vették át a leányok kezéből. Vállalták, hogy társadalmi munkában helyreállítják az elhanyagolt futópályát, a röplabda-pályát, s ha erejükből futja, megteremtik a kosárlabdázás „objektív feltételeit” is. — Ennyi igyekezet mellett nem lehetett becsukott szemmel elmenni — ismerteti a gyűlés „folytatását” Németh Lajos, a községi tanács elnöke, aki vezetői tisztséget visel a sportkörben is. —■ Tanácsülésen foglalkoztunk a falu sportéletének helyzetével, s ötezer forintot juttattunk a községfejlesztési alapból felszerelés és sportszerek vásárlására. A járási KISZ-bizottság ugyanennyivel toldotta meg a „segélyalapot”, így tízezer forintért vásárolhatott be a sportkör . . . Ennyi történt — egyelőre. A továbbiakban támogatást nyújtunk az öltözők és szertárak■ bővítéséhez is. Ezideig nem volt megfelelő vezetőség a sportkör élén. Most már olyan emberek állnak a vezető posztokon, akik kötelességüknek érzik a sportkörért való ügyködést. , Mánfai Zoltán, az állami gazdaság gondnoka, Petrovics László, a termelőszövetkezet elnöke, Elekes Ferenc, a földművesszövetkezet boltvezetője, no meg a segítőtársakra lelt Scheer Károly, mindannyian hangsúlyozzák, hogy nemcsak viselik a tisztséget, de munkával viszonozzák is a fiatalok, bizalmát. Ahogy Petrovics tsz-elnök mondja: felszántottuk a határban a mesgyéket, megteremtjük a testedzésben is a „nagyüzemi” feltételeket. Tudjuk mindannyian, eddig olyanok voltak az egyes sportágak a községben, mint a tépett boglyák... Ezután úgy szeretnénk, ha emeletnyi kazlakat sikerülne rakni a helyükbe. Az új tavaszra mozdult zalalövő sportélet túljutott már a terveken, s a felszerelésvásárlás mellett bimbóznak az újulás egyéb jelei is. A sporttelepet facsemetékkel ültették körül, a művelődési ház nagytermében lehetőséget biztosítottak a rendszeres edzésre az asztaliteniszezőknek, hamarosan hozzáfognak a labdarúgó játéktér talajának egyengetéséhez, a futópálya rendbetételéhez. Kerestek — és találtak — edzőt a labdajátékok csapatainak. De ami a legfontosabb: rátaláltak egymásra is. Bánhidi Tibor ♦ TETTEKET ÉRLELŐ TAVASZ n | ♦ A'nv Mint ifjúsági pár választotta a ♦f j versenyző sok szép svéd kajakosok ki- t V J sikert ért el, bár vályát: Gert Fred- ♦ ^l / 1 j technikai fogyaté-rik.ssont. És arról ♦ kossága szembetn álmodozott, hogy í | F nő volt. Ezt azon- 'egyszer talán még J • Ilii 1*1 dán hihetetlen szí- Gertet is legyőzi. V/liiXfJ vánsággal és óriási Prágában ez is ♦ t 'ív akarással mindig sikerült neki. Fred- J II * II B ellensúlyozni tud- riksson csak mások at JL /jL 1 ta. 1957 volt az az dik lett az 500 mé- ♦ r'.r Tk esztendő, amikor teres egyesben. ♦ | I II Kaplaniak stílusa — Kaplaniak vl- J ;í t STl szinte ugrásszerű- lágklasszis — mon- ♦ •*•• rrf/| 011 javult- Fejlődő- dogatták akkortájt ♦ Igi/ff|| se azóta is töretlen, róla. ||-, g II Már 1956-ban És 1959-ben, a J 'LIV kiküldték az olim- duisburgi EB-n új- ♦ ff piára. Sokat nem ra ott volt és újra ♦ 11 \ l reméltek tőle, de győzött az 500 mé- J 11 l * #1 azért arra gondolt eres egyesben, a _ „ ._ tak, hogy „hátha Gerber, Mészáros, ♦ T 11 11 mégis”. Az 1000 Lángé, Kiss, Rho- ♦ illírméteres egyesben des, Pisarev, Knup- U V I 4. lett, pe — ha szoros I c ”a A gandhi EB-n az versenyben ,s — de ♦ 500 méteres távon a lengyel fiú mögé ! ------------------------- már harmadik volt szorult. 1000 méter egyes kajakban. r®n a döntőbe ke- f A mrágas Olyan versenyzőket adt, de csak 9. lett. ♦ , „ előzött meg, mint a A váltónak is tagja a meglepetés dán Christianeen, vagy amely harmat a nyugatnémet áll lett — szemben ♦ Stefan Kapla- Mittenberger és a gandi 4. hellyel. ♦ alak, a lengyelek Langé, a belga Stefan Kaplani- « kiváló kajakozója Verbrugghe, a maak nem valami ro- ♦ 1933. április 10-én gyár Kiss és az buertus termetű látta meg a napon- olasz Bertón. A nő- versenyző. Magas-lágot a vad szép- gyedik helyen végsága 176 centimé- ♦ ségű Dunajec part- tett lengyel váltótér, testsúlya pedig ♦ fán lévő Swczawni- nak is tagja volt 75 kiló körül mojcában. A víz és a ekkor. zog. A Nowa Huta-i ♦ természet szerete- Egy esztendővel acélkombinát tech- ♦ tét apjától örökölte, később Prágában , iikusában azonban . Az öreg Kaplannak volt a legnagyobb van valami, ami * ugyanis, mint fa- meglepetés. Nem is sok, nála erősebb úsztató kereste csoda, hiszen egy versenyzőben nincs ♦ meg családjának a napon két világbaj meg. Ez pedig az a mindennapi kényénoki aranyérmet akarat és a szívós- srét. Stefan 15 es- szerzett. Az egyiket ság r rendős koráig sok 500 méteres egyes- Ez a két tényező ♦ mindenféle sportot ken, a másikat Zie- nagyon sok eset- t megkóstolt, de eklinskyvel ugyan- ben fontos kellék "kor, mint érett ifjú ezen a távon két- volt már a sport- véglegesen a kajatesben, versenyeken, kozás mellett kö- Mint Ifjúsági És bizonyára az ! jött ki, versenyző példáké lesz Rómában is!... " A Rangers került az elődöntőbe Szerdán e©te 40 ezer néző előtt játszották le Londonban az Arsenal Ilisshbury-i pályáján a Glasgow Rangers—Sparta Rotterdam harmadik Európa Kupa negyeddöntő mérkőzést. A skót csapat nagy küzdelem után 3:2 (1:1) arányú győzelmet aratott. A mérkőzés érdekessége volt hogy a hollandok két öngólt vétettek. Verhoeven jobbfedezet a 6. percben megszerezte ugyan a rotterdamiaknak a vezetést, de a 24. percben öngólt vétett. A Rangerst az 56. percben Baird juttatta vezetéshez, a 71. percben pedig a hollandok közül ezúttal Van der Lee balhátvéd rúgott öngólt. A 76. percben Bosselaar bal szélső szépített. A Rangers győzelmével bekerült az elődöntőbe, ahol a nyugatnémet Eintracht Frankfurt csapata lesz az ellenfele. NEMZETKÖZI MÉRKŐZÉSEK Birmingham City —Barcelona 0:0. Birmingham. Labdarúgás. A vásári városok kupájának első döntő mérkőzése. A visszavágó május 4-én lesz. NSZK —Anglia (férfi) 5:3. Ludwigshafen. Anglia —NSZK (női) 3:1. Donauwirth. Asztalitenisz. Jugoszlávia —Románia (női) 12.5,3.5. Belgrád. Sakk. Atlétika — Indiában Az utólzó években márciusban gyakran érkezik hír kitűnő atlétikai eredményekről Indiából, ahol az atlétikai idény ilyenkor éri el tetőpontját. India atlétikája határozottan fejlődik, pedig az indiai körülmények nem nagyon segítik elő a fejlődést. Miért nem? Kezdjük talán az időjárással. Az éghajlati viszonyok az év nagy részében akadályozzák a komolyabb atlétikai életet, a most Új- Delhiben rendezett bajnokságon is például naponta árnyékban 34 fokot mutatott a hőmérő, az ország délre fekvő vidékein még sokkal rosszabb a helyzet, onnan ritkán kerül elő említésre érdemes versenyző. A kedvezőtlen éghajlati viszonyokhoz járul azután, hogy a lakosság nagy részének életszínvonala nem tudja biztosítani azt a táplálkozást, amely rendszeres és már nagyobb megterhelésű edzések végzéséhez szükséges. Nem véletlen, hogy a legjobb indiai atléták kevés kivétellel mind a hadsereg tagjai közül kerülnek ki, hiszen számukra biztosítják a megfelelő kalóriadús táplálkozást és nekik vannak a legjobb edzéslehetőségeik is. Bizonyos mértékig csak a rendőrség tagjai és a vasutasok tudják velük tartani a lépést, az ő felkészülési lehetőségeik is viszonylag elég jók, de a többi civilsportoló, néhány főiskolai egyesület tagjainak kivételével, már csak egészen mostoha körülmények között készülhet a versenyekre. Az atlétikai idény Indiában decembertől márciusig tart, de ez idő alatt alig rendeznek versenyt. Gyakorlatilag a kerületi és az állami bajnokságok, majd utána az országos bajnokság jelenti az egész idényben a versenyzési lehetőséget s ezen a helytelen rendszeren egyelőre nem akarnak változtatni. Az országos bajnokságon is — amelyet csak 1949 óta rendeznek meg évente — az állami bajnokságok és a hadsereg-bajnokság első két helyezettje vehet részt, a harmadik — hiába sokkal jobb, mint más állam bajnoka — már csak nézője lehet a versenynek. Ha tehát egy atléta valamilyen oknál fogva az állami bajnokságon nem kerül az első kettő közé, akkor csak a következő évben van lehetősége, hogy eljusson az országos versenyre és a legjobbakkal találkozhassék. Mivel pedig az országos bajnokság rendszerint a vizsgák idejére esik, a fetértőlások nem tudnak részt venni, mert « nagy távolságok miatt a hosszú utazások sok időt vesznek el. Az idén valamivel több volt a versenyalka.»› »» Az angol vívószövetség új nemzetközi vándordíjas versenyt alapított, a tőr Martini Kupa mintájára kiírta a párbajtőr Martini Kupa-versenyt, amelyet minden évben megrendeznek. A kieséses alapon lebonyolított versenyen kitűnő mezőny indult. Az olasz Delfino az elődöntőben 3:2-re győzte le az angol Jay-t, a szovjet Csernyikov pedig 3:6-ra az angol Hoskyns-t. A döntőt Delfino nyerte hatalmas küzdelem után Üllőre. A világbajnok szovjet Habarov a nyolcaddöntőben 9:7 arányban kikapott az olasz Marinitól. Teniszeredmények. Garacasban a venezuelai nemzetközi bajnokság férfi egyes döntőjében a spániel Gimeno 6:3, 3:6, 6:4, 6:3 arányban győzött az angol Davies ellen. A két európai döntőbe jutása komoly meglepetés. A női egyes döntője a várakozásnak megfelelően végződött: Bueno (brazil)—Hayden (angol) 3:6, 7:5, 6:2. Nom, ment több páros versenyt rendeztek, így például a hadsereg és a vasutasok között, továbbá a Pakisztán elleni viadal előtt egy válogatóversenyt is — de mindezeken csak éppen az élgárda vehetett részt. A már hosszabb ideje Indiában edzősködő Peltzer dr., az egykori híres német középtávfutó szerint Indiában igen sok az atlétikai tehetség, de a fenti nehézségek következtében a tehetségek zöme nem tud kibontakozni ,a mostohán kezelt női atlétika fejlődési lehetőségei pedig teljesen korlátozottak. Az ifjúságiak részére rendeznek ugyan külön versenyeket, de a korhatár 16 év, a 17—19 éveseknek tehát már a felnőttekkel együtt kell indulniuk, legyen az marathoni futás, vagy akár 20 km-es gyaloglás. Ilyen körülmények között valóban bámulatos, hogy Indiának máris egy olyan nagytehetségű futója van, mint Milka Singh, aki a legutóbbi bajnokságon 10.4, 20.8 és 46.1 (f) mp-es időkkel nyerte meg a három rövidtávot. A Pakisztán elleni viadalon 200-on még jobb idővel, 20.7-tel, 400-on pedig 46.5-tel győzött. Méltó utódjának ígérkezik Makkan Singh, aki 21.2-vel győzte le a pakisztániak ismert vágtázóját, Kalikót. Aljit Singh (47.6) és Silveira (47.8) személyében Indiának még két további jó 400-ban van és erős váltót küldhet Rómába. A közép- és hosszútávfutók nagy hibája, hogy a versenyeken csak győzelemre és nem időre mennek, igaz, ebben a nagy meleg is szerepet játszik, s emellett a helyezettek eredményeit rendszerint nem is hirdetik ki. De azért így is van már 9 percen belüli akadályfutójuk. Marathoni futóik túl sokat versenyeznek, a tavalyi bajnok például az idén 4 hét alatt háromszor indult és a harmadik versenyen érthetően összeroppant. Két gátfutójuk képes 14,5 körüli időre, az ugrások közül elsősorban a hármasugrás az erősségük, amelyben Mohinder Singh 1958- ban ázsiai bajnokságot nyert. A dobók eredményei még szerények de varrnak köztük fejlődésképes versenyzők. Meglepően jó eredményeket érnek el gyaloglóik mégpedig Peltzer szerint teljesen szabályos technikával. A bajnokság eredményei alapján nyolc versenyző biztosította helyét az olimpiai csapatban, de ez a szám előreláthatólag még növekedik. A legjobb katonaatlétákból álló tíztagú csapat már májusban az NSZK-ba utazik és közvetlenül ott készül fel az olimpiára. «« «« Nemcsak a világcsúcs, hanem az egyre fejlődő Dave Davis is ellenfele volt Longnak a szombati Los Angeles-i atlétikai versenyen amelyen ketten is megjavították a súlylökő-világcsúcsot. A 23 éves Davis ugyanis másodikra 19.46-ot lökött, tehát egy centivel nagyobbat Nieder egyhetes világcsúcsánál. Long nem hagyta magát és a következő sorozatban azután 19.67-tel eldöntötte a versenyt és egyben viszszaszerezte a világcsúcsot is. Nieder, a régi csúcstartó ugyanezen a szombaton a texasi Abilene-ben szerepelt és 19.39-es eredménynyel bizonyította be nagy formáját, így tehát március végéig már három honfitársa túlszárnyalta O’Brien-t, aki az idén a szabadban még nem indult versenyen. A lengyel-német olimpiai labdarúgó-selejtező visszavágója április 16-án kerül sorra Varsóban. A lengyelek már megkezdték előkészületeiket és Krug szövetségi kapitány 22 tagú keretet jelölt ki. A tavalyi első találkozón 3:0 arányban győztes lengyel csapatból csak két játékos, Korynt középhátvéd és Szrzynski balöszszekötő nem került be most a keretbe. Jugoszláviában 5 éves tervet dolgoztak ki a szerb köztársaság testnevelési és sportmozgalmának fejlesztésére. A tervben szerepel többek között, hogy 1965-ig 50 testnevelési központot létesítenek, 800 sportpályát, 250 tornatermet és 40 úszómedencét építenek összesen 11.5 milliárd dináros költségvetéssel. Tokiói jelentés szerint Japán 16 sportágban (atlétika, úszás, birkózás, torna, evezés kosárlabda, súlyemelés, ökölvívás, sportlövészet, kerékpár, lovaglás, vízilabda, gyeplabda, vitorlázás, vívás, öttusa) 164 versenyzővel vesz részt a római olimpián. A 15. jugoszláv sakkbajnokságot Gligorics nagymester nyerte 13 ponttal és ezzel már kilencedszer szerezte meg a bajnoki címet. A további sorrend: Berták 12. Trifunovics dr. 10.5, Matulovics 10.5, Damjanovics 10. Puc 9.5 pont. A budapesti világbajnoki zónaversenyen Gligorics, Berták, Trifunovics, Ivkov és Matanovics képviseli majd a jugoszláv színeket. LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Anglia. Szerdán lejátszott elmaradt mérkőzések: Blackburn— Chelsea 1:0, Wolverhampton— —Burnley 6:1. Sheffield Wednesday—Manchester United 4:2, Manchester City—West Ham 3:1. Megjelent: Szarkizov —Szerazsnyi: SPORTMASSZÁZS. 128 szemléltető ábrával. 250 oldal. Ara: 32 Ft. Dr. Nemessuri Mihály: SPORTANATÓMIA. A mozgatószervek anatómiája Ara: 75 forint. Megrendelhető: a ,,Sport propagandánál", Vili., Rákóczi út 57. Vidékre utánvéttel.