Népsport, 1966. október (22. évfolyam, 203-224. szám)
1966-10-02 / 203. szám
t jelents... Megindult a vívóidény Szolnokon B. Nagy Pálról nemcsak, azt tudja az újságolvasó, hogy két nap múlva elindul a magyar küldöttséggel Mexikóba. A válogatott párbajtőrvívó Szolnokon nevelkedett, és néhány igen szorgalmas társával együtt a lelke annak a kis kollektívának, amelyik a vidéket a magyar vívás élvonalában képviseli. Ne gondolják azonban azt, hogy csak B. Nagy Pál jelenti a vívósportot a Tisza partján. Az iskolai tanév megkezdésével a Szolnoki MÁV megindította vívóiskoláit is. Három ilyen létezik és ezekben esztendők óta egyre láthatóbban bontogatják szárnyaikat a szolnoki vívóutánpótlás képviselői. Szentistvány József a Verseghy Ferenc Gimnáziumban, Platényi Mihály pedig az Abonyi úti Általános Iskolában foglalkozik a kezdőkkel. A haladóknak szintén az Abonyi úti iskola adott otthont, G. Kiss Gyula és Demecs Béla irányításával készülnek már komolyabb versenyekre. A szakosztály 110 tagja közül 75 13 és 15 év közötti. Ilyen létszámmal még a fővárosi vezető klubok közül is kevés működik. Biztos, hogy legerősebb vidéki vívó-szakosztályunk a Szolnoki MÁV gárdája *— amilyen lelkesedéssel kezdte és folytatja az utánpótlás nevelését— továbbra is a hírnevéhez méltón szerepel majd a most kezdődő vívóidény versenyein. Kijelölte a Magyar Országos Asztalitenisz Szövetség az október 22— 23-án Dunaújvárosban megrendezendő vidéki „Tizedbajnokság férfi és női versenyzőit. Férfiak: Horváth dr., Arató, Koron ic© Balázs (Pécsi Urán), Balázs M., Horváth T., Ivusza (Kaposvári MTE), Engi, Tálas (Miskolci MTE), Horváth (Dunaújvárosi Kohász). Nők: Nagy M., Gratzl, Szekér (Szombathely), Bódis, Vinczéné, Szereczné (Kaposvári MTE), Tarlócz (Szombathelyi Cipőgyár), Pányoki (Debreceni MTE), Szennyes (Eger), Bálint (Dunakeszi). Új nevet kapott a Maracana. A világ legnagyobb stadionját, a 200 000 nézőt befogadó, Rio de Janeiró-i Maracana -stadion Guanabara állam parlamentjének határozata értelmében a Mario Fulho nevet kapta. A parlament így akar tisztelettel adózni a Jornal des Sporté© 58 éves korában elhunyt főszerkesztőjének. Mario Fulho életének jelentős részét ugyanis a labdarúgásnak áldozta. Húsz országból mintegy 140 versenyző indulására számítanak a rendezők vasárnap Kassán a 36. békemaratoni versenyen. A biztos indulók közé tartozik Kilby, Wood, Alder (brit), Lange (NDK), Ihaksi (finn), Musztapics (jugoszláv), Bogusz (lengyel), a Balkán-bajnok Akcar (török) Jutaka (japán), a hazaiak közül Kantorek és Chudomel. A csapatversenyt kéttagú csapatok részére rendezik. Csigolyatörést szenvedett Marga, a brazil labdarúgó-válogatott kapusa a Botafogo—Campo Grande mérkőzésen, s így hosszú időre harcképtelenné vált. A most következő héten lesz a premierje Magyarországon a Nemzetközi Birkózó Szövetség által 1967. január 1-től bevezetésre kerülő két új szabálynak. A 17 és 18 évesek ellenőrző versenyén már háromszor három percig tart majd a küzdelem, és az új súlyhatárok osztják fel a mezőnyt, azok, amelyek például a jövő évben először megrendezésre kerülő ifjúsági világbajnokságon is érvényben lesznek. Október egyébként az ellenőrző versenyek hava a bírkózósportban: az említett versenyt követően a 14 —15 évesek, majd a hónap végén a 16 évesek mutatják be, hogyan hasznosították a nyarat. ízléses, kisméretű plakátok hívják fel az autóbuszokon a labdarúgás híveinek a figyelmét a szerdai kettős mérkőzésre, a Vasas — Sporting Lisszabon és a Ferencváros — Olimpija Ljubljana találkozóra A kétrészes, emblémával díszített plakát — méltó a két nagy mérkőzéshez és dicséri tervezőjét is. Távirat érkezett Romániából a Magyar Birkózó Szövetség címére. Sikerült megfelelő időpontot találni a román és magyar szabadfogású válogatott összecsapására. Eszerint az október 14 —16 között a bulgáriai Jambolban, a Dán Kolov-emlékversenyen résztvevő gárda újabb erőpróbájára november 18—20 között kerül sor Romániában. A BLSZ elnöksége a sportkörök képviselőivel közösen megállapította az NB ifjúsági csoportja elmaradt mérkőzéseinek időpontjait. Október 5-ig le kell játszani a Tatabánya—III. ker. TTVE, október 12-ig a Bp. Honvéd— FTC, a Tatabánya—MTK, október 20-ig a BVSC — FTC, a Bp. Honvéd —III ker. UTVE, az MTK — Újpesti Dózsa, mérkőzéseket. November 10-ig* a III. ker. UTVE — MTK, az Újjpesti Dózsa—Bp. Honvéd találkozókat. A Dorog— Vaea© Izzó mérkőzésnek még nincs időpontja. , Október utolsó napjaiban Hannoverben é© Mannheimben kerül sor a magyar—nyugatnémet válogatott ökölvívó-találkozóra. A nyugatnémetek már összeállították a magyarok ellen szok tóba lépő együttesüket. A csapat tartalékosan szerepel ellenünk, hiszen a legjobb négy nyugatnémet ökölvívó a mexikói próbaolimpián vesz részt. „ÖJM csapattal állnak ki a svédek október 5-én Bécsben az osztrákok elleni barátságos labdarúgó-mérkőzésre. Válogatottjukban helyet kapott két újonc, Selander és Lundblad a másodligás Turesson és J. Karlssson, továbbá a jelenleg a holland Feljenoord csapatában játszó Kindvall összekötő. A Jégkorong-válogatott csehszlovákiai edzőtáborozásáról már hírt adtunk olvasóinknak. A válogatott téli felkészülése mellett egyelőre az átigazolások okoznak izgalmakat a jeges berkekben. A hírek eszerint külön Bo Vörös Meteor gyengül meg, hiszen az FTC-be tartó Cziegler-fivérek mellett a kiváló középcsatár, Rozgonyi is új sportkörbe, a BVSC-be készül. Rosszul megy a svájci Servettenek. Ezért most Guttmann Bélát, a jelenleg Ausztriában élő magyar származású edzőt szerződtették le. A 67 esztendős szakember elvállalta a megbízatást. Visszalépett a francia labdarúgó-válogatottnál viselt tisztségétől Jose Arribas, a Nantes, a bajnokcsapat edzője. Jean Snellával együtt csak a budapesti mérkőzésire vállalt tisztséget. A Postajavító WSC —Erzsébeti Spartacus BLSZ I. o. labdarúgómérkőzést a BLSZ elnökségének döntése alapján október 13-án, csütörtökön, köze© rendezésben kell újra játszania a Wekerletelepen. A Fiorentina hétfőn délután 13 óra 50 perckor a MALÉV római járatával érkezik Budapestre, s autóbusszal utazik tovább Győrbe. Prágába utazott Honti György, az MLSZ főtitkára — a labdarúgó KK ülésére. Olaszországba utaznak a csepeli röplabdázók. Az olasz szakszervezeti sportszövetség meghívására október 13 — 18-a között a Parmában, Messinában és Reggio Emíliában rendezendő tornán vendégszerepelnek a csepeli fiúk. Lázár Lajosnak, a Csepel SC elnökének vezetésével, Antalpéter Tibor edző társaságában 11 játékos utazik Olaszországba. Herbert Kunze, 57 esztendős düsseldorfi ügyvédet választották az 1972. évi müncheni nyári olimpia szervező bizottságának főtitkárává. Kunze az NSZK Olimpiai Bizottságának adminisztratív elnöke és az NSZK sportszövetségének pénztárosa. Az olimpiai sajtószolgálat vezetője a 61 esztendős Artur J. Kaser lett, aki 1954 óta a Daimler-Benz cég sajtóosztályát vezeti. A Sporting Lisszabon már pénteken este lejátszotta a vasárnapra kisorsolt mérkőzését, a pontnélküli San Joanense ellen 4:1 arányban nyert. A Vasas szerdai, BEK-beli ellenfele ezzel lényegesen javított bajnoki helyzetén. Időjárás. A Meteorológiai Intézet jelenti szombaton este: enyhe idő. Várható időjárás vasárnap estig: helyenként még eső, zivatar. Enyhe idő. A záporok ideje alatt időnként kissé megélénkülő, változó irányú szél. Reggeli párásság. Néhány helyen, elsősorban a nyugati megyékben, köd. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 19 — 24 fok között. (MTI) 2Vasárnap, 1966. október 2. NflQY versetoty- nagy A nemzetközi sportsajtó sokat ír, hol elemzően, hol szubjektív benyomásokat rögzítve a 16. dortmundi tornász-világbajnokságról. Most én is szeretném visszaidézni nem is annyira a nagy verseny légkörét, mint inkább a nagy verseny néhány nagy szereplőjét. IGÉRET Az NDK tornászlányairól az edzéseken látottak alapján sokat beszéltek. Sok nehéz és főleg új gyakorlatelemet mutattak be. A kérdés mindössze az volt, hogy lesz-e bátorságuk a teljes programmal szerepelni az „előadáson” is. Egy csöpp megingás nem fokozza-e gátlássá a merészséget? Erika Zucold gerendája állt az érdeklődés középpontjában. A csapatbajnokságon a szabadon választott gyakorlatok során szépen dolgozott, de kicsit leépített a programjából. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy a v világ hat legjobbja között versengjen gerendán. Két kisebb egyensúlyvesztéssel kezdte gyakorlatát. Ez többnyire megszabja a további bátorságot. De nem Zucholdét! Következett hátra cigánykerék és — magas flik a gerendára. És itt az utolsó ragon van a hangsúly! — Ó, mégis megcsinálta! — szisszentek fel tornászok és nézők. A gyakorlat után sokan gratuláltak Erikának. Elsőnek edzője, aki nagy tettnek könyvelte el, hogy a gyenge kezdés után volt bátorsága a legnehezebbet megcsinálni. — Megígértem — válaszolni Erika, mintha ez tornában a világ legtermészetesebb és legmagától értetődőbb dolga lenne. Hja, könnyű ilyen szótartó tornászokkal versenyezni... KÉRÉS Dortmundban annyi hivatásos és amatőr filmes gyűlt össze, hogy belőlük több nagy vállalatot lehetett volna létrehozni. Minden tornaszenzációt lencsevégre akartak kapni, ezért köröztek véget nem érően a Westfalenhalléban. Talajtól gyűrűig, gerendától nyújtóig. Az utolsó nap befejeződött a vándorlások kora. A rendezők legalábbis ezt közölték a filmesekkel. Akik azért tovább nyüzsögtek az egyes szereket elválasztó alagutakban. A rendezőség ekkor mikrofonon keresztül kérte fel őket, hogy csak azok a filmesek és fotósok maradjanak, akiknek erre engedélyük van. Mindenki maradt. Kérni lehet. Teljesíteni? Nem kötelező... MÉG MEXIKÓ! Látva a fiatal és rendkívül erős, ütőképes szovjet férfiegyüttest, az az általános vélemény alakult ki, hogy a két öreget, Sahlint és Tyitovot mégsem kellett volna szerepeltetni. Sahlin neve és tornászegyénisége ennél több, mintsem lerontja gyengébb eredménnyel. Ez volt a külföldiek véleménye. És a Sahliné ? — Még Mexikóig tornászom. Azután? Inkább eltöröm a kezem ... Ilyen nehéz hát abbahagyni, megnősült. És ahogy az Japánban szokás, felvette a felesége nevét. Ilyenformán azonban nem megnősült, hanem — férjül ment__ KÉT MÁRKA Sok mindennel mértek már nagy teljesítményt. Dicsérő jelzők felső fokával, ajándékokkal, sőt nem kevés alkalommal pénzzel is. Ez utóbbi azonban már a profi sportvilág árfolyama. Natalia Kucsinszkajának, a szovjetek 17 éves aranylányának is sok mindenhez lehet hasonlítani teljesítményét. Talán az rá a legtalálóbb: minden szeren csupa derű. Viharos jókedve uralta a tornaversenyt, sikere még ellenfeleit is mosolyra derítette. Olyan kedvesen, annyira szívből tudott örülni. Hans Lübke, az NSZK államelnöke is szívélyesen elbeszélgetett Natáliával. Először átnyújtotta neki a Dortmundról szóló képeskönyvet. Azután másodszor, azután harmadszor ... Mindahányszor az első három helyezettet felvitték hozzá. Negyedszer már nagy zavarban volt, hát adott Natáliának két márkát. Gondosan vigyázott rá, hogy Natáliát nehogy profi vád érje... Réti Anna FÉRJÜL MENT Japán szokás, hogy ha valaki megnősül, a felesége nevét veszi fel. Éppen fordítva, mint ahogy az az egész világon szokásos. Ezt a szokást csak kevesen ismerik. Éppen ezért volt roppant furcsa, hogy a világhírű tornász Jamasita, Macsuda néven indult. Amikor erről a névcseréről érdeklődtek, a japánok elzárkóztak a felvilágosítás elől. Csak a banketten oldódott meg a nyelvük. Endo ekkor mesélte el az asztal sarkát zavartan bámuló Jamasita névcseréjének történetét. Amely nem több és nem kevesebb. Még egyszer a röplabda-válogatott tizedik helyéről Három hete, hogy véget ért a csehszlovákiai röplabda-világbajnokság, de röplabdaberkekben még ma is széles körben vitatkoznak a magyar csapat 10. helyéről. Különböző vélemények, megállapítások hangzanak el, amelyeknek többsége az őszinte segíteni akarást tükrözi. Úgy vélem, erre a segítőkészségre szükség van, hogy csapatunk játékában mutatkozó fogyatékosságokat közös erővel megszüntessük s a jövő évi Európa-bajnokságon kiharcoljuk a mexikói olimpián való részvétel jogát. Az utóbbi években a világversenyeken elért eredményeink azt mutatják, hogy válogatott csapatunk játéka egy helyben topog. Amíg az 1964-es olimpián 6., az 1965-ös világkupán 7., addig az 1966. évi világbajnokságon már csak a 10. helyen végeztünk. Igaz, sokszor a helyezés nem ad reális képet egy csapat játékáról, mert jó játékkal is lehet 7., vagy 10. helyen végezni. Tényként kell elfogadni azt is, hogy az utóbbi két világversenyen sorsolásunk nem volt kedvező. De nem lehet azt törvényszerűként elfogadni, hogy ha három közel egyforma képességű csapat kerül egy csoportba, akkor mindig a magyar csapat az, amelyik nem tud e csoportból továbbjutni. Sajnos, ez történt a tavalyi világkupán és most a világbajnokságon is. — sáncolás, feladás stb. — Mi alig tudtunk kettős sáncot létre, hák csúsznak. Például a Kínai hozai Népköztársaság elleni mérkőzés Véleményem szerint ebből sem a hihetetlenül gyors, szúrt mindjárt következik az első terv feladásokra még a széleken isnivalónk. Mi jellemezte együttesünket A magyar válogatott erőnléte-elég jól felkészült a világbajnokságra. Valamennyi játékos végigbírta a sorozat mérkőzések fizikai megterhelését, állóképességük a kívánt szinten mozgott. A játékosok lelkesedése, küzdeni akarása pédamutatónak mondható." Minden mérkőzésre komolyan, becsületesen készültek, buzdították, segítették egymást. A mérsékelt teljesítményeiket tehát nem a fentiekben kell keresni. Úgy vélem azonban, hogy a pozitívumok elismerése mellett most mindenekelőtt ez a feladatunk, hogy a meglevő fogyatékosságokat tárjuk fel, és azok megszüntetésére összpontosítsuk erőnket. A világbajnokságon részt vevő ellenfeleink játékára egy-egy játszma kezdetétől a befejezéséig az állandó mozgás, a figyelem összpontosítása volt jellemző, amely kiváló technikai felkészültséggel párosult a taktikai feladat végrehajtása érdekében. A mi játékunkat ezzel szemben játszmán belül is a megszakított s ág jellemzi. Játékosaink egy-egy labdamenet befejeztével ,,kikapcsolnak”, mozgás helyett leállnak, gyengül az összpontosított figyelem. E játékfelfog á©bás szinte törvényszerűen következik, hogy a következő labdamenetre a szükséges mozgás- és figyelem-összpontosítás megkésik, az egész játék lassúvá válik, állónak tűnik. Az eredmény pedig az, hogy az egyes technikai elemek végrehajtásába felgyorsítani csapatunk játékát. A lehető legrövidebb, időn belül hozzá kell kezdenünk a gyakorlati megvalósításához annak, hogy az edző a maga közreműködésével szabja meg és irányítsa az edzés ritmusát, így az edzéseken sokszor gyakorolt sok mozgásos megoldások jellemzik majd a mérkőzéseiken is a csapat játékát. Az idei világbajnokságon azok a csapatok szerepeltek eredményesen, akik egy-egy technikai elem végrehajtásában kiemelkedőt nyújtottak és a többi csapat fölé emelkedtek. Ilyen volt az NDK csapatának sáncolása, a csehiszlováik csapat mezőnymunkája stb. A mi csapatunk ezen a világversenyen nem tudott e téren a többi csapat fölé nőni, sőt néhány területen még az átlagszínvonalat sem értük el. Ilyen gyenge és sebezhető területünk volt a sáncolás. Az ellenfél ütéseinek elhárításában nem tudtuk kielégítő eredménnyel az új szabály adta lehetőségeket kihasználni. Még az is előfordult, hogy a francia csapat elleni mérkőzésen 103 elfogadhatatlan sáncolás mellett, mindössze csak 19 alkalom volt eredményes. Hosszú idő óta magyarázzuk, hogy nincs igazi mezőnyjátékosunk , de a megoldás érdekében már kevesebbet teszünk —, hogy a hosszú játékosok nem alkalmasak eredményes mezőnymunkára. Az NDK csapata bebizonyította, hogy a magas játékosok is nagyszerűen mezőnyeznek, ha azt kellően begyakorolják és ha a csapat egész játéka az állandó mozgásra épül, hogy a nyitásfogadások fej fölé vagy oldalra pattantak úgy, hogy a feladó játékosnak lehetetlen vol azt feltenni úgy, hogy abból eredménye© ütést hajtsanak végre. Számos esetben csak az ütő játéka,a helyzetfelismerése és ütőtechnikája segített abban, hogy a labdát mégis eredményesen sikerült megjátszani. Úgy gondolom, hogy a játékosok egy részénél tapasztalható technikai fogyatékosságok meghatározzák másik megoldásra váró feladatunkat is: egyéni edzésterv alapján az egyesületi munka mellett a válogatottban is sokat kell egyénileg foglalkozni a technikai fogyatékosságok megszüntetésével, a különböző technikai elemek pontos és precíz végrehajtásának begyakorlásával. A harmadik tennivalónk: a magyar csapat játékának további gazdagítása. Ez a világbajnokság azt bizonyította, hogy sportágunkban az erők nagyfokú kiegyenlítődése ment végbe és ez a folyamat a jövőben bizonyára tovább tart. Az üven kiegyenlített, mezőnyben pedig sikeresen szerepelni csak az az együttes képes, amelyik játékában valamivel meg tudja ,,lepni" az eletfeleket. Ilyen új taktikai elemeket vonultatott most fel az NDK az USA csapata az átlós ütések nagy százalékban való alkalmazásával. Kína é© Japán csapata a hihetetlenül gyors szúrt feladásokkal, a románok a két beállós, játékossal. A magyar csapat ezen a világbajnokságon nem tudta ,,meglepni" ellenfeleit, nem tudott, újat felvonultatni. A magyar röplabdasport jelenlegi helyzetének reális felméréséhez azonban hozzátartozik az is, hogy a fenti fogyatékosságok nemcsak a válogatott, hanem az NB-s csapatok játékára is jellemzők. Ahhoz pedig, hogy a válogatottban előre léphessünk, a klubcsapatoknál folyó munkában, s ennek eredményeként a játékukban is változásra van szükség. A szövetség elnöksége részletesen elemezte a magyar csapat játékát, a világbajnokság tapasztalatait s számos intézkedés megtészét határozta el a sportág színvonalának emelése, s benne a válogatott csapat békának javítása érdekében. Tudatában vagyunk azokban annak, hogy eldrelépni !ak akkor tudunk, ha valamennyien összefogunk, ha mindenki, aki szereti e sportágat, a maga részét vállalja e nem kis feladat végrehajtásáhól. Huszár János a Magyar Röplabda Szövetség elnöke. De bizonyította a magyar Molnár is, aki több mérkőzésen a csapat egyik legjobb mezőnyjátékosa volt. Nyitásfogadásnál valamennyi csapat — a mi csapatunk is —, az alkarral való nyitásfogadást alkalmazta. A résztvevő csapatok egyik igen fontos erénye volt, hogy nyitásfogadásaik puhán és pontosan szálltak előre a befutó feladó játékoshoz. A mi csapatunknál azonban elég gyakran előfordult. EMLÉKSOROK Nemrég temették el Schemscer Zoltánt, a legöregebb magyar vívóbajnokot, a magyar kardvívás aranykorának egyik hősét. Ha végigtekintek hosszú versenyvívói pályáján, századunk első negyedének számos versenye elevenedik meg előttem, melyeken sokszor vetélytársként álltunk egymással szemben. Azok közé a vívónagyságok közé tartozott, akikkel élmény volt harcolni, mert dicsőség volt ellene győzni, de nem kellett restellni a legyőzetést. Első versenyét 1905-ben vívta, s ettől fogva nem volt verseny hazánkban, illetve a monarchiában, amelyről elmaradt volna. Kevés versenyző dicsekedhet olyan gazdag aratással, mint Schenker Zoltán. Számos bajnokság szerepel győzelmi listáján, de amelyik versenyen nem lett első, azon is mindig kiváló helyezést ért el Tudása tetőpontján 1912-ben volt, amikor a krónikás azt jegyzi fel az évi beszámolóban, hogy ,,az olimpiai esztendő Schenker Zoltánnak termett sok babért’’. Stockholm előtt igen erős társaság ellen megnyerte a Keresztessy-verseny tőr- és kardszámát, megnyerte az osztrák tőr- és kardbajnokságot, a cseh kardbajnokságot, elsőként végzett Szegeden és még több versenyen ért el kitűnő helyezéseket. A stockholmi olimpián az osztrákok elleni csapatmérkőzésen a döntő asszót ő nyerte meg és pompásan vívott a kardo■zvémben is. Személyes élményeim voltak a szegedi versenyen vívott csaták, az osztrák bajnokságon (1913) való találkozásunk. Az első világháború, majd az utána elszenvedett hadifogság megakasztotta Schenker Zoltán diadalmas vívópályafutását, de már 1920-ban újból kilépett a küzdőtérre. Igen eredményes évek következnek. Sűrű egymásutánban nyerte a tőr- és a kardversenyeket, 1922-ben megnyerte a tőr egyéni bajnokságot — engem ütött el az elsőségtől. Münchenben igen nagy nemzetközi kardversenyen nyerte el az elsőséget, 1924-ben újból a magyar tőrbajnokságot. Érdekes: magyar kardbajnokságot nem tudott nyerni, holott számos nagy, igen erős kardversenyen lett első. Hasonlít ebben a tekintetben Mészáros Ervinre, aki szintén nem tudott magyar kardbajnok lenni. Az oktató Utolsó versenyszereplése az amszterdami olimpia volt. Tőrben indult, de nem sikerült eredményt elérnie. Amszterdam után már nem versenyzett többé. A vívástól azonban nem tudott elszakadni. Tanítani kezdett és ami tudást egy hosszú diadalmas sportpálya folyamán összegyűjtött, igyekezett tanítványaiba átplántálni. A klasszikus, a művészi vívást tanította, azt vallotta, hogy semmiféle versenyzés kedvéért sem szabad a művészi vívás törvényeit félredobni, önmaga verseny közben minden mozdulatában tökéletes olasz—wienemeustadti iskolát jelenített meg. Sohasem flesselt, tökéletesen védett, mindig pengefogással indított, úgy, hogy neki elővágni nemigen lehetett. A szakíró A vívás tanításán kívül vívó módszertani cikkeket írt, majd áttért a vívásról szóló szakkönyvek írására. Cikkei, bírálatai a szakemberek körében feltűnést keltettek, nagy sikert arattak a tőrvívásról és a kardvívásról megjelent művei, mert ezekben Schenker Zoltán, mint kitűnő író mutatkozott be. A könyvek nemcsak nálunk, hanem külföldi szakkörökben is méltó visszhangra találtak. Utolsó írása, „A világ vívás története’’, több esztendő fáradságos munkájának eredménye, teljesen készen, a kiadó fiókjában van. Remélhetően rövidesen a vívás barátainak rendelkezésére fog állni. Az utóbbi hónapokban gyakran felkerestem érdi tuszkulánumában. Nehezen tudott járni, egy karosszékben ült a nap aranyozta gyümölcsfák alatt és mindig a gyönyörű, gazdag múlt emlékeit idéztük fel. Egész élete munkában telt el. Vívószenvedélye szintén munkát, állandó pihenést nem ismerő tanulást, gyakorlást igényelt. Utolsó hónapjait az a tudat keserítette el, hogy nem tud dolgozni. Még sokat szeretett volna írni, és mikor legutoljára voltam nála, panaszkodott, hogy a teste fogja cserbenhagyni. Egy találkozás Ezen az utolsó találkozásunkon sokat beszélt a szovjet vívók bámulatos előretöréséről és ezzel kapcsolatban egy kedves történetet mondott el háborús emlékeiből. Az első világháború folyamán 1916-ban a nagy Bruszilov-offenzíva alkalmával sok százezer társammal együtt orosz fogságba kerültem. Engem egy tiszticsoporttal a közeli katonai parancsnokságra kísértek, ahol egy németül beszélő tiszt hallgatott ki. Feltűnt nekem, hogy a tiszt gyakran felém néz, majd hozzám fordulva, megkérdezte: — Maga nemdebár Schenker főhadnagy? Emlékszik rám? — Nem, százados úr, nem emlékszem, de valóban Schenker a nevem. — Majd emlékeztetni fogom, jelentette ki mosolyogva. Mi 1912-ben a stockholmi olimpián már találkoztunk. Egy csoportban vívtunk, de a magától elszenvedett vereség elütött a továbbjutástól. Greifenfelds vagyok, talán így már emlékezni fog. Azután halkan egy altisztnek utasítást adott és beszélgetésünk befejeztével áttessékelt bennünket a szomszéd szobába, ahol nagy örömünkbe étellel, itallal megrakott asztal fonódott bennünket, elcsipázott, kiéhezett embereket. — Greifenfelds búcsút Intett és közeseette reményét. — Talán velemikor még találkozunk a Tóth Péter dr.