Népsport, 1968. szeptember (24. évfolyam, 172-193. szám)
1968-09-17 / 184. szám
A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA KEDD, 1968. SZEPTEMBER 17. ki. 90fiilsr -ff XXIV. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Labdarúgó oldalunkon az NB B érdekességeiről KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK JELENTI AZ OLIMPIA FŐVÁROSÁBÓL: Az©v© hétre tervezik az olimpiai létesítméyek ünnepélyes átadását aksz Vrnkhda-jéSiUtska 2800 telefonvonal a sajtóközpont&tm Felgyorsult az idő. Vasárnap elég egyedül éreztük magunkataz olimpiai falu még csak gyéren lakott házai között, hétfőreazonban megváltozott a kép.Egymás után érkeznek a küldöttségeket szállító repülőgépek. A törökök, szovjetek, olaszok után itt van már az amerikaiak, NDK-sok, csehszlovákok és argentinok, sőt legújabban az ausztrálok és spanyolok egy-egy csoportja is. Ők még ott tartanak, ahol mi vasárnap ismerkednek a környezettel, kicsomagolnak és megpróbálják kiheverni az utazás fáradalmait. De akik már túl vannak az első éjszakai pihenőn, kezdik benépesíteni az edzőpályákat. A sportcsarnokok, pályák, uszodák üde képet nyújtanak a sokszínű melegítős sportolókkal, akik még nem a szokott Intenzitással folytatják edzéseiket. De ez nem meglepő, hiszen egy későbbi visszahatástól tartva óvatosan kell kezdeni a munkát! Kitűnő edzéslehetőségek Amint már tegnap említettem, az olimpiai faluban még kisebb simításokat végeznek, a parkosítás még nem fejeződött teljesen be, különben azonban készen várja vendégeit. Főbejárata a tokióihoz hasonlít. A most több hónap óta itt működő, ismert magyar szakember, Sir József dr. mondta ma teljes elismeréssel: — Eddig már összesen hatszor laktam olimpiát faluban, de valamennyi közül ez a legszebb. Valóban, már egy rövid séta közben kellemes benyomásokat szerez ez ember. A sok, többemeletes lakóépület között nagyszerű üzletsor, külön bank, postahivatal található. Teljesen modernek a falu kórházai, különböző egészségügyi berendezései. A fürdők — közöttük a finn szauna-fürdő — purjukat ritkítják. A nemzetközi klub az eddigiekhez képest nagyobb és még modernebb. Nagyon szép a hatalmas szabadtéri színpad, amelyen különböző előadásokat terveznek, az egész az ókori görög színházra emlékezteti az embert. S ami végül a sportolók számára egyáltalán nem közömbös, kitűnő edzéslehetőségek állnak az atléták, súlyemelők, birkózók, ökölvívók, s a többiek rendelkezésére. Egyszóval az edzőpályák készen vannak, az új létesítmények befejezése azonban még hátra van. A dolog egy kis nyugtalanságot kelt, annál is inkább, mert már tavaly biztosítottak bennünket arról, hogy minden olmpiai létesítmény készen áll majd egy hónappal a nyitány előtt. Erre ezek szerint még várnunk kell. S mindegy ennek az aggodalomnak kifejezéseképpen Gustep Diez Ordez, mexikói köztársasági elnök maga ellenőrizte hétfőn a munkálatokat. Négyórán keresztül zárta a létesítményeket, Pedro Ramírez Vazonezzel, a szervező bizottság elnökével. De a jelekből ítélve megnyugodva távozott, s be ie jelentették, hogy a jövő héten minden létesítményt ünnepélyes keretek között átadnék a sportolóknak. Ami egyébként szintén természetes: a szervező bizottság teljes személyzete is munkába állt. Egyes szakcsoportjai már kiköltöztek a különböző létesítményekbe, stadionokba, uszodába, stb.. A gépezet minél zavartalanabb működését biztosítani. A magam részéről az idő rövidsége és a nagy távolságok miatt még nem tudtam végiglátogatni valamennyi arra érdemes létesítményt, többek között azonban az uszodába már eljutottam. Az úszóstadion és a vele egybeépített sportcsarnok már teljesen elkészült, s igazán jogosan lehetnek rá büszkék vendéglátóink. Valóban gyönyörű. Amint hallottam, a hazai úszők avatták fel híres volt olimpiai bajnokukkal, Capillárs egyetemben, aki ez alkalommal műugró-bemutatót tartott. Az uszodában különben az olasz vízilabdázókkal is találkoztunk, akik már túl vannak az első tapasztalatszerzésen. Természetesen én is beálltam az őket faggató újságírók közé, akik, amikor megtudták magyar voltomat, engem is pergőtűz alá vettek, így lett a riporterből pillanatok alatt riportalany. Meg kell azonban mondanom, hogy igyekeztem kibújni a válaszadás alól, elütve a kérdések élét egy „majd meglátjukkal”, s gyorsan visszaadtam a szót Pizzónak, Oivasconak, Lonzinak, Vallonénak és a többieknek, ők aztán azzal „bosszulták" meg, hogy az esélyek latolgatásánál minket, magyarokat könnyed mozdulattal félresodortak, s a szovjet és a jugoszláv csapatnak adták a legtöbb esélyt. Hozzátéve még azt is, hogy a vízilabda-küzdelmek nagy meglepetését minden bizonnyal az NDK válogatottja szolgáltatja majd. Ez utóbbival nem is vitatkoztam, ami azonban az előbbieket illeti: bízom benne, hogy az olaszok kevésbé jó jósok, mint vízilabdázóid ... Rajtuk ne múljon ! Az olimpiai falu sajtóközpontja, ezekben a napoikban már egyre nagyobb „sebességre kapcsol”. Ha majd minden hátralévő munka elkészül itt is: 2800 telefon vorat és napi kétmillió ezó továbbítájára alkalmas távírós dolgivat biztosítja, hogy a világ minden tájára a lehető leggyorsabban jussanak el a nagy esemény legapróbb rezdülései is. Az tehát, hogy önök, kedves olvasók, otthon zavartalannul izgulhassák végig a küzdelmeket, ez előzményekkel és az utóhatásokkal egyetemben, jelentős mértékben az itlévő hatalmas műszaki apparátuson és — nem kisebb mértékben — az itt dolgozó embereken múlik. Azt hiszem, valamennyiünk reményeit fogalmazom meg akkor, amikor azt mondom: remélhetőleg rajtuk nem múlik semmi !... Mexico, szeptember 16. Aidai Aladár A világbajnok Pettersson-fivérekből álló svéd kerékpáros válogatott Vargardában, a 100 km-es országúti csapatversenyben 1:57:08.2 perces nagyszerű időt hajtott. Ez minden eddiginél jobb, Sitt km-es óraátlagnak felel meg! A dán válogatott 2d2:17.1-es idővel lett második. A fejlődést nagy öröm lemérni — vallja Mme Martel Az iskolai testnevelés osztályzása nem lehet vitatéma A Kulturális Kapcsolatok intézete vendégeként nemrégiben hazánkban járt Madame Aimée Martel, francia középiskolai testnevelő tanár, a Francia Magyar Baráti Társaság országos bizottságának tagja. Nem először volt Magyarországon, jól ismeri a magyar viszonyokat. Ezúttal felkeresett néhány magyar kollégát is. Szó esett erről, arról, s persze, az iskolai testnevelésről is. A vitáglátott francia pedagógus elismerően fejtegette, hogy milyen jó nekünk, magyaroknak, mert gyermekeink mér az iskolában a szellemiek mellett fizikailag is egészségesen fejlődhetnek, s ezt a fejlődést igazán nagy öröm lehet lemérni. Franciaországban ugyanis nem ilyen egyszerű a helyzet: sokkal több hárul a szülőkre és a gyerekekre. Az oktatási intézményekben megkövetelik például az úszás elsajjtítását, de a „hogyan" a szülők gondja, az iskola nem segít, pedig a testnevelésből még érettségizni is kell. Az egészből a „testnevelési érettségi" és a „fejlődés temérésének öröme” volt messze hangzó, hisz a nálunk — a jó vagy néha kevésbé jó feltételek ellenére, ez most nem témánk — hosszú idő óta még az is viharokat vált ki, hogy az iskolai kötelező testnevelést egyáltalán osztályozzák. Néha szinte úgy tűnik, mintha néhány, a testneveléssel szemben ellenérzéseket tápláló ember nem tudná, hogy eredményes szocialista nevelés csak az arányok betartásával lehetséges, s hogy számos országban a testnevelés osztályzása egyszerűen nem képezhet vita tárgyát. Franciaországon kívül Svédországban is kötelező a testnevelési érettségi, az NDK-ban, a Szovjetunióban pedig tételesen és számszerűen is előírják a tantervutasításban a tanulóktól megkövetelt teljesíménysziteket. Mindez önmagában is számos érv és ellenérv felsorakoztatására adna lehetőséget, de hazánkban túljutottunk a végletes értékeléseken. Amikor 1950- ben bevezették a testnevelési érdemjegy beszámítását az átlagosztályzatba. Lehetetlen nehézségekkel kellett megküzdeniük az úttörőknek, s ma már tudjuk, hogy amilyen szerencsés volt a döntés, olyan rosszul sikerült a kivitelezés, mert a megszabott követelmények szerinti elbírálás gyakran méltánylásán. Ezen a helyzeten azonban döntően változtatott az 1962 őszén megjelent általános iskolai új reformtanterv, amelyet az 1963/ 64-es tanévtől kezdve sikeresen be is vezettek. Ez már eltörölte a merev szinteket, viszont meghagyta a kötelező testnevelés rangját, mert a többi tantárggyal egyenértékű maradt a testnevelésben elért eredmény. Sokak szerint ez már az ideális megoldást jelentette, s valóban be kellett volna következnie Mme Aiméo Martel szakmetáliszításának, a fejlődés femérése öröm. Nos, az örömbe, gyakran üröm ke veredést! Fáradhatatlan ellenzők újból és újból akcióba léptek és bírálat alá vették a testnevelés osztályzását és az érdemjegyek egyenértékűségét. Mi sem természetesebb tehát, hogy az így kialakult vita szinte tanévről tanévre fellángolt, s gyakran már egész kutatócsoportok vállalkoztak útmutatásra a vita eldöntésében. Néhány évvel ezelőtt a Testnevelés Tudományos Kutató Intézet végzett nagy arányú felmérést, melynek során szülők ezreit kérdezi meg, mi a véleményük az iskolai testnevelésről és annak értékeléséről. Az adatok tanúsága szerint a megkérdezett szülők 95,1 százaléka egyenesen szükségesnek tartotte, 85,6 százaléka pedig azzal ie egyetértett, hogy a testnevelést egyenértékű tantárgyként tekintsék és osztályozzák. Meglepő, hogy bár akkor még időre még centivel is mérhető szintek szerint, eléggé mechanikusan értékelték a tanulók teljesítményét, a szülők 76,9 százaléka igazságosnak tartotta az osztályzatokat. Azóta nagyot léptünk előre. Miután a kötelező testnevelés három mozgásfajtára: a tornára, az atlétikára és a játékgyakorlatokra épül, az elbírálás is ezeket veszi alapul — idő és méteregységek nélkül, kizárólag a tanuló aktivitása és szorgalma értékelésével. Ez már célszerű folytatása az óvodákban megkezdődő mozgásoktatásnak, és elősegítője a felnövő nemzedék egészséges fejlődésének. Kezdetben még előfordultak kisebbne gyobb zökkenők és helytelen értelmezések, amelyek többnyire néhány testnevelő sajátos szemléletén és egyéni követelményrendszerén alapultak. Hozzájárultak ehhez az iskolaigazgatók vagy a szakfelügyelők esetleges mulasztásai. Nem érvényesítették eléggé hatékonyan a pedagógiai ellenőrzést és számonkérést, mindez mégis elenyésző volt az általános pozitív hatáshoz képest. Ez évben jelent meg Kálmáchey Zoltán dr. Vizsgálódás a testnevelési érdemjegyekkel kapcsolatban c. tanulmánya, amelyből kitűnik, hogy Baranya megyében és Pécs városában lefolytatott széles körű felmérés szerint az iskolai kötelező testnevelés nemcsak az egyéni adottságok és alapképességek maximális kifejlesztéséhez járult hozzá, hanem kedvezően befolyásolta a tanulmányi átlagot is. Ennek élénk bizonyítéka, hogy a több mint 30 ezer tanulónál mind az általános, mind a középiskolákban majdnem egy teljes jeggyel volt magasabb a testnevelésből elért átlag a tanulmányi átlagnál. A következtetés kézenfekvő: egészségügyi haszna és pedagógiai nélkülözhetetlensége mellett a testnevelés lélektani ösztönző erőt is jelent, s így valóban csak öröm lelhet az értékelés. Természetesen csöppet sem ilyen egyszerű, sőt, kimondottan sokrétű problémává vált a megújuló szenvedélyes viták nyomáin ez a kérdés, amely tulajdonképpen már régen nem kérdés. Hogy egyáltalán mégis vitákat válthat ki, az többnyire szubjektív szemléletből és érvek illogikus felsorakoztatásából fakad. Most tanévnyitás után vegyünk , jó lenne, ha nem zavarnák újabb viharfelhők a folyamatos tanítást, s még jobb lenne, ha felsőbb szinten véglegesen elejét vennék a gáncsoskodásnak. Az erre fordított energia felével országos továbbképzést lehetne tartani az érvényben lévő tantervi előírások helyes alkalmazása céljából, s ez többet használna diáknak, tanárnak, szülőnek — még a testnevelésről alkotott ítéletformálásban is —, mint a szőrszálhasogató és a tesnevelést lefokozó kísérletek. Örvendetes, hogy a Magyar Testnevelési és Sportszövetség éppen ez év végén országos tanácsülésen is megvitatja az iskolai testnevelésnek és sportnak a társszervekkel együtt történő fejlesztési tervét, amely hosszú időre határozza majd meg az érdekelt állami és társadalmi szervek munkáját. Remélhetőleg a taz évnyitás táján többször felemlegetett „osztályzás vagy nem osztályzás" és „az osztályzás beszámítása vagy be nem számítása ez átlagosztályzatba”, problémaköre addigra már nem lesz időszerű, s helyette fontosabb, érdemii kérdésekben születhetnek majd előrerendítő határozatok. Z. V. Gy. Szombaton rajt az Olimpiai Kupában! ® Rx ®E$mpim és az UEFA-keret egymás ellen ® Ésd®k®s mérkőzések az NB I B~kess ® Részülédnek az öreg Siúk Az olimpia! keret kedden folytatja előkészületeit. A játékosok keddest 11 órakor találkoznak a Népstadionban. A szakvezetők a következő 22 játékost hívták meg: Fatér, Szarka, Dunai, Menczel, Noskó, Pusztai, Kocsis, Fazekas, Dunai II, Kozma, Sárközi, Nagy L., Vádi, Szalai, Básti, Keglovich, Novák, Páncsics, Szűcs, Juhász, Szőke, Varga. Kedden délelőtt is lesz edzés, majd délután edzőmérkőzésre kerül sor. Szerdán délelőtt újabb foglalkozást tartanak, majd délután az UEFA-keret ellen szerepel a csapat. Csütörtökön és péntekken is tartanak edzést, péntek délután újabb előkészületi mérkőzés lesz. • Az UEFA-keret tagjai szerdán 9.15-kor találkoziak a Népstadsormban. Mészáros József szövetségi edző 15 játékost hívott meg az olimpiai keret elleni mérkőzésre. Kerekes, Csepecz, Árvei, Vízkeleti, Harsányi, Varga, Pál Csorna, Vida, Csukás, Huhn, Kiss, Becsei, Szőke, Csemetzky.• Az NB 11-ben szombaton rendezik az Sz. Cipő—MTE (SS) és a KISTEXT—Gyula (15.30) találkozókat. Vasárnap délelőtt lesz: Kossuth KFSE—Volán (11). A többire délután kerül sor. • Kedden délelőtt 10 órakor lesz a szélsőiskola második foglalkozása a Népstadionban. Erre az edzésre 18 szélsőt hívtak meg. A Pécs labdarúgócsapata szeptember 25-én, szerdán a Levszki stadionban lép pályára. Az együttes dr. Bencze Lajos szakosztályi elnök vezetésével szeptember 24-én kel útra repülőgéppel. A következők utaznak: Dunai dr., Hernádi, Jánosi, Kollár, Koller, Konrád, Köves, Krémer, Maurer, Máté, Móricz, Rapp, Rádi, Rónai, Török, Tüske. A Pécs ellenfele a bolgár olimpiai csapat lesz. Szeptember 21-én, szombaton lesz a tavaszról elmaradt Vasas— Pécs NB I tartalékcsoport mérkőzés. Szombaton indul az Olimpiai Kupa. A Szeged —Pécs találkozó Szegeden lesz 16 órakor. Győr— Csepel, Győr 16. Vasárnap: Bp. Honvéd—Szombathely, Kispest, 15.30, Egyetértés —Tatabánya, Soroksár, 15.30, Videoton —U. Dózsa, Székesfehérvár, 15.30. Az NB 1 B-ben szombaton lesz: GaniZ-MÁVAG—Budafok, 15.30. Vasárnap: BVSC—Várpalota, 15.30, Szállítók—Szolnoki MTE 14.30, Eger—Bp. Kláré, 15.30, Nagybátony—Bp. Spartacus, 15.30, Oroszlány—Pécs, 15, Komló — Nyíregyháza, 14.30, Győr — Kecskemét, 15.30, Ózd—Miskolc, 14.30. A Csepel csapata szeptember 24-én repül Szófiába. Az együttes 25-én Bulgária A-válogatottja ellen szerepel, és 26-án tér viszsza Budapestre. Az öreg fiúk, válogatottja tovább folytatja előkészületeit a jugoszlávok elleni visszavágóra. Csütörtökön, 19-én reggel 8 órakor találkoznak a keret tagjai az MLSZ- ben. Onnan utaznak Keszthelyre, ahol délután lépnek, pályára. Botrány tört ki a Hévízi úton az Esztergom —III. ker. TTVB mérkőzés után. Szidalmazták a levonuló játékvezetőt és két tárcsát, később be akarták törni a bírói öltöző ajtaját, majd a pálya bejáratánál bántalmazni akarták Alberti játékvezetőt. Az ügy tárgyalására kedden délután kerül sor az MLSZ fegyelmi bizottsága előtt. • Az MLSZ elnöksége hétfőn délután ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette Pálfai János szakfelügyelő jelentését az első félévben végzett szakmai munkáról és a további tervekről. Ugyancsak tudomásul vette, hogy az Olimpiai Kupára tíz csapat nevezett. Az elnökség helyeselné, ha a többi együttes is nevezne, ez elsősorban szakmai szempontból lenne fontos a távol maradt hat N3-es klub számára! Az elnökség ezután folyó ügyeket tárgyalt Az elnökség másodfokon helyben hagyta Opora (Pécsi Bányász) és Juga (Bp. Előre) ügyében hozott első fokú határozatot a 3, illetve 2 hetes eltiltásról, s ugyancsak helyben hagyta az első fokon hozott határozatot a Bajai MTE—Mohácsi TSZ TE NB llI-as találkozóval kapcsolatban. (A mérkőzést 0:0-ás eredménnyel igazolták, a két együttes pontot nem kapott, ezenfelül a Baja és a Mohács összpontszámából két-két büntetőpontot levontak.) Nagyszerűen rendezett torna! Megérdemelt győzelem — Felesleges izgalmak Különleges esemény volt a kézilabdasportban Ózdon, a Kohász Kupa nemzetközi férfitorna. A világbajnoki sorrendtől eltekintve, az NDK válogatottját a világ legjobbjai közé rangsorolják, s Jugoszlávia gárdája is sorozatosan ért el sikereket a legjobb csapatok ellen. Néhány kitűnő eredmény bizonyítja, hogy Magyarország legjobbjai is képesek legyőzni még az élen állókat is. E hármashoz a nagyon tehetséges fiatalokból álló magyar B-válogatott csatlakozott, s három napon át élvezetes csatákban döntötték el egymás között a kupa idei sorsát. A találkozókról, s főként a magyar A-válogatott teljesítményeiről nem lehet egyértelmű bírálatot mondani. Nem elegendő azt a tényt megemlíteni, hogy szombaton simán kikaptak a jugoszlávoktól, sőt ezen felül — ami számunkra az eredménynél is lehangolóbb volt —, hogy ekkor igen gyenge teljesítményt nyújtottak. Utána ugyanis öröm volt nézni a vasárnapi mérkőzés első félidejét. A megfogyatkozott NDK ellen (nem csupán Thiedemann távolléte és Ganschow sérülése miatt) nagyszerű egyéni teljesítményeknek, a csapatrészek közös akcióinak, s pompás góloknak tapsolhatott a közönség. Lelkesítően hatott a játékosokra, hogy ezen a mérkőzésen ünnepelhették Adorján 75. válogatottságát, s Simó is e találkozón öltötte félszázadszor magára a címeres mezt. Gólokkal húztak el a németektől, élvezetes kézilabdát bemutatva a nagyszámú közönségnek és a tv-nézőknek is. Érthetetlen viszont, hogy a II. félidőben valósággal leállt a csapat. Talán a fölényes vezetés tudatában. Tény, hogy bosszantó hibák követték egymást, s mármár félő volt, hogy ez a könyé nyelműsködés megbosszulja magát. Kár volt ilyen felesleges izgalmakat okozni a nézőknek, kár *az ilyesmihez játékosaink? nak hozzászokni. Tudniok kell, hogy nem minden találkozón elég a mérkőzés elején szerzett lendület — hasonló esetekben keserű csalódások is érhetik a jövőben válogatottunkat... Nyilatkoztak a torna végeztével a legérdekeltebbek, az együttesek vezetői is. Ivan Snoj, jugoszláv szövetségi kapitány: — A szív és a lelkesedés dön tötte el az első helyet javunkra. A három ország nagyválogatottja — a látottak alapján — feltétlenül a világ élvonalába tartozik .. . Ha hívnak, szívesen jövünk jövőre is, nagyszerűen rendezett eseményükre! Hermann Milius, az NDK Közserlabda Szövetségének elnöke: *— Először tapasztaltam ilyen nagyfokú, együttműködési rendező-egyesület és támogatója (az Ózdi Kohászati Üzemek) között. A kitűnő körülményeket, féltétlenül ennek lehet köszönni. Úgy gondolom, e nagyszerű sikerek,pontbeli és közönségsiker utáni, a továbbiakban ki lehetne bővíteni a résztvevőik körét, s a kontinens egyik legrangosabb készilabda-eseményévé lehet bővíteni a Kohász Kupát. Igazságosnak tartem a végső sorrendet is. Szemes László, az MKSZ főtitkára: K öröm számomra, hogy nézőik és vezetők összefogtak a siker érdekében. Az Ózdi Kohász vezetői mindent elkövettek, hogy ne csak a győztesek örüljenek, de ne csalódjék a torna egyetlen résztvevője sem. Ha terveink sikerülnek, jövőre több résztvevővel, még nagyobb sékerre számíthatunk, s remélhetően a magyar győzelemre... A HÉT VÁLOGATOTTJAI Nők. A-csapat: Bujdosó (Vasas) — TIH (Veszprémi Vasas), Lukács (Vasas), Schmidtné (Pécsi Bányász), Tóth-Harsány B. (Veszprémi Vasas), dr. Baloghné (Vasas), Jányáné (FTC). B- csapat: Bubnegh (Pécsi Bányász) — Horváth K. (TFSE), Tóth V. (Bp. V. Meteor), Radeczkiné (BGSC), Mérey (Postás), Jothallerné (Ózdy Kohász), Fácányné (Bp. Spartacus). Világcsúccsal búcsúztak a brit olimpiás atléták az elutazás előtt Portsmouthban rendezett versenyükön. A Neil, Tranter, Simpson, Board összeállítású 4x110 yardos női váltó 45 mp-re javította a régi, ugyancsak a britek által tartott 45.2 mp-es eredményt. (Az új rekord értéke jóval gyengébb, mint a 4x100 m-es.) A versenyen Bull 505 erőre javította a rúdugró, Payna 05.68-ra a kalapácsvető-csúcsot