Népsport, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1974-09-01 / 205. szám

XXX. 205. ♦ 1974. szeptember 1. LABDARÚGÁS Bp. Honvéd­—VM Egyetértés 3:1 (1:0) Szőnyi út, 2500 néző. Vezette: Palotai (**), (Neuber dr., Soós J.). Bp. Honvéd: Gujdár —. — Kelemen 5, Páncsics 5, Szűcs 5, Lukács 5 — Pál 5, Kocsis 6, Pintér 5 — Bartos 4, Kozma 7, Fehérvári 6. Edző: Lakat Károly dr. VM Egyetértés: Hajdú 6 — Józsa 5 — Bodnár 4, Komáromy 4, Ullmann 4, Szigeti 5 — Bódi 6, Selenka 5 — Takács 5, Szuromi 5, Budavári 4. Edző: Keszthelyi Mihály. Csere: Pánesics helyett Virágh 5, az 56. percben, Takács helyett Vágvölgyi és Budavári helyett Berecz, mindketten a 78. percben.. Góllövő: Kozma, a 30. percben, Páncsics, öngól, az 56. percben, Fehérvári a 71. percben, Kocsis a 74. percben. Szögletarany: 11:4 (5:0) a Bp. Honvéd javára. Álmos kezdés után a 3. perc­ben­ Selenka a bal oldalról in­dította a középről kitörő­ Buda­várit aki elől azonban Gujdár messze kifutva, lábbal mentett. Négy Honvéd-lövés volt a vá­lasz, azonban egyiknek a hárí­tása sem okozott gondot Hajdú­nak. A vendégcsapat került me­zőnyfölénybe, támadásai azon­ban megakadtak a tömören vé­dekező hazaiakon. A 17. perc­ben Kelemen rátartott Takács lábára, a szabadrúgást kissé el­­könnyelműsködtek az Egyet­értés-játékosok. Az ellentáma­dással kísérletező Egyetértés a 21. percben Bódi révén szerez­hetett volna gólt, de ő 15 mé­terről fölé lőtt. Újabb erőtlen Honvéd-támadások után a 27. percben Szigeti átadásával Ta­kács megiramodott, aztán nagy gólhelyzetben az eléje futó Gujdárt találta el. A 30. percben végre szélre is került a labda! Fehérvári átját­szotta Bodnárt, majd középre adott, és a kapu előtt szabadon hagyott Kozma 6 méterről a bal sarokba fejelt.­­ 1:0 a Honvéd javára. Négy­ perc múlva Takács ügyetlenkedett el újabb nagy gólhelyzetet, majd a 36. perc­ben Szűcs 35 méteres bombáját Hajdú nagy bravúrral hárította. A 38. percben Kozma áttörte az Egyetértés védőfalát, de gyen­gén emelt középre és Bódi men­tett. A 43. percben Fehérvári 14 méteres lövését hárította újabb bravúrral Hajdú. A II. FÉLIDŐ első perceiben a Honvéd beszo­rította a hazaiakat, helyzete azonban csak az 53. percben akadt, amikor Fehérvári ellőtte a labdát a bal kapufa mellett. Az 56. percben Takács futott Páncsiccsal. A nézőtérről Csak annyit lehetett látni, hogy meg­bicsaklott a középhátvéd lába, és Páncsics a labdát nagy erő­vel, csőrrel a léc alá vágta. 1:1 A középhátvéd a földön ma­radt, le kellett támogatni a pá­lyáról, majd hordágyon szállí­tották el. Megkérdeztük Frőhlich dr.-t, a Honvéd orvosát, aki közölte, hogy Páncsicsnak a bal combjában izomrostszakadása van. Megélénkült a játék. Szűcs, Kozma, majd Fehérvári lövései kerülték el az Egyetértés kapu­ját. Egy ellentámadási kísérlet során a 64. percben Szűcs átka­rolta Szuromi nyakát és lerán­totta a földre. A játékvezető csupán szabadrúgással büntette az „akciót”. A 71. percben Ko­csis, Pintér támadás végén az utóbbi balról középre adott, és Fehérvári 14 méterről, kapásból a bal alsó sarokba lőtt. 2:1 A 74. percben Kozma jó ütem­ben játszott a jobb oldalon robo­gó Kocsis elé, --aki a kifutó hajdú fölött 17 m­éterről a ka­pu közepébe emelt. 3:1 A 76. percben Pintér, majd a 80.-ban Vágvölgyi hibázott jó helyzetben. ^ ★ Az I. félidő lagymatag, ál­mos, meglehetősen unalmas játéka után nehéz volt el­hinni," hogy egy viszonylag izgalmas második 45 perc következik. Addig tulajdon­képpen nem történt semmi más, mint az, hogy az Egyet­értés szigorúan betartott ve­gyes védekezéssel igyekezett zárni a 16-osnál. Ez sike­rült is a vendéglátóknak, mert a Bp. Honvéd körülmé­nyesen, lassan szőtte táma­dásait és szinte mindent kö­zépen erőltetett. Ami azon­ban már ekkor is feltűnt: Kocsis és Kozma játékked­­ve! A II. félidő elején tör­tént balszerencsén Páncsics­­sérülés és az azzal járó egyenlítés mindkét együttest felrázta. Felgyorsult a já­ték és a gyorsabb ritmus már érvényre juttatta a két csapat közti tudásbeli kü­lönbséget. Az egy-két húzás­ból álló gyors akciók ellen nem tudott védekezni az Egyetértés. A Bp. Honvéd védelmében sérüléséig Páncsics magabiztosan játszott. Szűcs akaratát is dicsérhetjük. A kö­zéppályán egyedül Kocsis hívta fel magára a figyelmet azzal, hogy igyekezett elszakadni vé­dőjétől, sokat mozgott a pálya mélységében és szélességében i­s. A mezőny legjobbjának Kozma bizonyult, aki különö­sen II. félidőben lendületével többször is megoldhatatlan fel­adat elé állította az Egyetértés védelmét. Fehérváritól is lát­tunk néhány ügyes megmozdu­lást, valamint egy szép gólt is. Az Egyetértés kapujában Hajdú két ízben is bravúrral hárított. Rajta kívül csupán Józsa volt megbízható. A mezőnyben Bódi sokat vállalt magára, a mérkőzés nagy részé­ben ügyesen oldotta meg­ felada­tát. Takács erőszakosnak bizo­nyult, de nagy helyzetekben hibázott. Dr. Lakat Károly: Nehéz küz­delemben dőlt el a mérkőzés, főleg középpályássorunk várako­záson aluli játéka miatt. Keszthelyi Mihály: A Honvéd helyzeteit jobban kihasználta, míg ugyanez nem mondható el rólunk. Játékosaim küzdeni tudá­­sával, akarásával elégedett va­gyok, csak dicsérni tudom őket. Rózsa András NB I TARTALÉKCSOPORT Bp. Honvéd —VM Egyetértés 6:1 (5:0). Szőnyi út, 300 néző. V: Bikszádi. Bp. Honvéd: Kollár (Sarlós) — Herczeg, Egervári, Var­ga, Kőhalmi, Horváth, Morgós, Galántai, Menyhárt (Hosszú), Lő­rinc, Tóth (Vági). VM Egyetértés: Takács P. (Lengyel) — Aspirány, Nagy Lajos, Schuszter, Nagy A., Turai, Nagy László, Simon, Pász­tor (Dárdai), Szepesi (Szántai), Kovács. G: Galántai (2), Varga, Kőhalmi, Lőrinc, Morgós (11-es­ből), 111. Szántai. Jó: Varga, Kő­halmi, Galántai, Lőrinc, ill. Len­gyel, Nagy László. Widlerf©M--TatafeaBnya 1:1 (1:0) Tatabánya, 8000 nézo. Vezette: Somlai (****), (Bauer, Cseme­­falvy). Videoton: Kovács L. 7 — Vass 5, Nagy III 7, Fejes 6, Czeczeli 6 ■*- Kovács J. 6, Karsai 7, Burka 6 — Wollek 5, Nagy II 6, Tieber 6. Edző: Kovács Ferenc. Tatabánya: Dombai 5 — Szabó 6, Kovács 6, Néder 6, Horváth L. 3 — Csapó­si, Arany 6, Knapik 5 — Halász 5, Kőműves 5, Tóth 6. Edző: Gélei József. Csere: Knapik helyett Sallói 5 a szünetben, Burka helyett Szal­­m­ásy a 70. percben, Kőműves helyett Radics a 78. percben. Góllövő: Tieber a 6. percben, Vass öngól, a 72. percben. Szögletarány: 10:8 (4:1) a Tatabánya javára.­­ Mindkét csapat meglehetősen idegesen készülődött. A hazaiak azért, mert még nem sok siker­rel szerepeltek a Videoton ellen. A vendégcsapat pedig attól tar­tott, hogy ezúttal megtörik a jég... A régiek közül Hernádit hiába kerestük a tatabányai öltöző­ben, a jobbhátvéd ,vakbalbántal­­mak miatt kórházi ápolásra szo­rul. Két fiatal viszont szorong­va öltötte manára a mezt: a volt rakamazi Halász és a soproni Csapó. Állandó tatabányai rohamok után a 6. percben gólt kapott a hazai csapat. Tieber az ellen­fél térfelének közepéről a jobb­összekötő helyén megugrott, Horváth nem tudta szerelni. Dombai kifutott­, a 11-es pont táján vetődött, de meglehetősen ügyetlenül, kiperdü­lt kezéből a labda, így aztán a balszélső könnyűszerrel az üres kapuba helyezett. 1:0 a vendégek javára. Aztán megint jöttek a tatabá­­­­nyai rohamok. Halász maj­d Csapó lövését hárította jó érzék­kel Kovács L. A 27. percben­­­agy helyzetet hagyott ki a Videoton. Wollek bal oldalról, 7 m-ről keresztben mellé lőtt. Knapik kapott figyelmeztetést, Vass-sal szemben elkövetett szabálytalanságért. Nagy volt a küzdelem, nagyon jó iramú a játék, nagy lelkesedéssel küz­döttek a csapatok. A nagy igye­kezetüket olykor szabálytalanság is kísérte, emiatt kapott figyel­meztetést Fejes is. A Tatabánya többet támadott, de veszélyesek voltak a Videoton ellentámadá­sai is. A MÁSODIK FÉLIDŐBEN is heves volt a küzdelem. Me­gint a Tatabánya támadott , megint majdnem gólt is kapott. Az 55. percben Wollek gyors elfutás után, ügyesen vissza­gurította a labdát Nagy II-nek, de amikor a csatár gól­helyzetben lőni készült, Néder nagyszerű becsúszó szereléssel szögletre hárított. Karsai szög­lete után Nagy II kapáslövését Dombai bravúrosan ütötte ki. A 72. percben egy jobb oldali tatabányai támadás után Szal­­másyról felpattant a labda, Kő­műves fejjel továbbcsúsztatta, aztán Tóth 14 m-ről nagy erő­vel lőtt. A labda alighanem Ko­vács L. zsákmánya lett volna, de Vass testéről irányt változ­tatva, a jobb kapufa tövénél a hálóba gurult, öngól! 1:1 Fokozódott a küzdelem. Mind­két csapat megpróbált újítani, felgyorsult a játék. Többet kezdeményezett a Videoton, még az előretörő Fejes is vállalko­zott lövésre. A 77. percben Tóth csavart szabadrúgását véd­te látványosan Kovács L. Kar­sai figyelmeztetést kapott idő­húzás miatt. A hajrában Halász­nak volt egy 17 m-es lövése, amelyet Kovács L. elcsípett, Tiebernek pedig egy gyors el­futása, amely Kovács T. sze­relésével végződött. ★ ★ ★ A mérkőzés képe igazol­ta az előzetes várakozáso­kat. A két együttes látha­tóan tartott egymástól, bár úgy tűnt, hogy a Videoton nagyobb önbizalommal lé­pett pályára. A hazaiak tud­ták, hogy a vendégegyüttes nagyobb tudást képvisel, s talán ez is közrejátszott ab­ban, hogy nagy igyekezet­tel játszottak. A mérkőzés végig nagy iramú, elég gyors és küz­delmes volt. A játék egyik jellemzője, hogy a hazai csapat többet kezdeménye­zett, de a Videoton éret­tebb, egységesebb, kulturál­tabb játékfelfogással még­is elérte, hogy a mérkőzés nagy részében győztesnek látszott. Ügyesen, jó össz­­játékkal birtokolták a lab­dát. Az első félidőben in­kább a védekezésre össz­pontosítottak, de gyakran törtek előre is. Amikor a tatabányaiak kiegyenlítet­tek, fokozták a támadások lendületét. A hazaiak némileg újjá­szervezett együttese meg­felelő állóképességével és harci szellemével tűnt ki, de látszott, hogy a csapat­részek ilyen összetételben még nem forrtak össze. Nem volt meg a szükséges össz­hang, és a sok támadáshoz képest kevés volt a hely­zet és a lövés is. Az ed­digi hagyományoknak meg­felelően nagy küzdelemben alakult ki a végeredmény. A Videoton kapuját Kovács L. nagyon biz­tos kézzel őrizte, a hátvédek közül Nagy III gyorsaságával, Fejes jó tempójú szereléseivel, Czeczeli mozgékonyságával tisz­tázott helyzeteket. A középpá­lyás sor legjobbja Karsai naivon körültekintően szervezte a játé­kot. Elöl a gyors Tieber jelen­tette a legtöbb gólveszélyt, Nagy II pedig azzal szerzett érdeme­ket, hogy sokszor hátrament se­gíteni. A Tatabánya kapuját a fiatal Dombai kissé idegesen védte, bár fokozatosan belejött a védésbe. A hátvéd­sor tagjai az első félidőben meg-meginogtak. Szabót a szük­séghátvéd szerepkörében a gyorsasága kisegítette, Kovács és Néder is gyakran szerelt. A fiatal Csapó kitűnő alakú, te­hetséges, energikus játékos. És bár elfogódottan játszott, ügyes fiú Halász is. Arany néha ki­tűnt védekezésben és támadás­ban is, de akadtak kihagyásai is. A csatárok közül Tóth szü­net után valamivel mozgéko­nyabban játszott. Kovács Ferenc: Biztató, hogy a csapat idegenben­­ bátran ját­szott, a játék képe alapján kö­zelebb álltunk a győzelemhez. Gélei József: Az 1:1 kielé­gítő eredmény. A Videoton a mezőnyben jobb volt, de nekünk is akadt annyi gólhelyzetünk, mint a vendégeknek. Németh Gyula NÉPSPORT 3 NB I Békéscsaba—MTK 3:1 (2:0) Békéscsaba, 15 000 néző. Vezette: Emsberger (****), (Katona, Bacsa). Békéscsaba: Tóth M. 6 — Láza 7 — Paróczai 6, Pásztor 5, Ziel­­bauer 6, Schneider 5 — Kerekes 6, Vágási 6 — Királyvári 6, Né­meth 8, Pogács 4. Edző: Babolcsay György. MTK: Bicskei 5 — Török 4, Dunai 5, Csorna 4, Csetényi 4 — Siklósi 4, Borsó 4, Kunszt 3 — Ková­­s B. 6, Kiss 5, Becsei 4. Edző: Kovács Imre. Csere: Siklósi helyett Kőhalmi az 57. percben, Pogács helyett Bánáti a 65. percben, Pásztor helyett Lengyel a 70. percben. Góllövő: Király­vári a 27. percben, Németh a 40. percben, Kere­kes az 50. percben, Becsei a 84. percben. Szögletarány: 9:7 (3:3) az MTK javára. Szombat, déli 12 óra: Ravasz Pál, a Békéscsabai Előre Sparta­cus­­elnöke pályabejárásra in­dul. Ellenőrzi az újonnan épült betonlelátórészt, a vadonatúj eredményjelző táblát, a pálya talaját. A lelátókon már gyüle­keznek a szurkolók ... 14 óra: 12 000 néző (!)­­előtt kezdődik a tartalékbajnoki mér­kőzés. 15.45 óra: A Tisza Cipőgyár képviselője — a közönség dü­börgő tapsától kisérve — a mart­fűi gyár ajándékát, egy futball­­cipőt nyújt át Németh Lajos­nak, a hazaiak középcsatárá­nak abból az alkalomból, hogy az NB I B-ben ő volt a gól­király. 15.55 óra: A stadion fölött már köröz a repülőgép, amelyet a magyar műrepülő-válogatott egyik versenyzője vezet és ame­lyik a mérkőzés labdáját hozza. Le is dobja annak rendje és módja szerint, csak az irányzók­kal van egy kis baj: a kis ejtő­ernyőre szerelt foci a stadio­non kívül ér földet... 16 óra: Emsberger játékvezető­vel az élen kivonulnak a csapa­tok. Az első említésre méltó akció­ra 25 percig kellett várni. Ekkor Németh elől Kovács szögletre mentett. Schneider ívelt közép­re, Vágási nagyszerű ütemben emelkedett ki a védők köz­ül, nagy erejű fejese csak centi­méterekkel zúgott el a felső léc fölött. Két perc múlva aztán megszületett a hazaiak gólja. Pásztor vezette a labdát az MTK térfelének közepén, Királyvárit indította, ő ügyes csellel két MTK-védőt is becsapott, majd 16 méterről, a jobbösszekötő he­lyéről nagy gólt lőtt a kapu bal oldalába. 1:0 A gól fellelkesítette a hazaia­kat, támadtak, de a következő érdekesebb eseményt a 40. perc hozta. Ekkor Zielbauer indította Némethet, a középcsatár igazí­tott egyet a labdán, majd 20 méterről — szintén a jobbössze­kötő helyéről — jobbal akkora lövést zúdított az MTK kapu­jának jobb felső sarkába, hogy a labda mindkét lécet súrolva vágódott a hálóba. 2:0 SZÜNET UTÁN a 48. percben Siklósi ívelt kapu elé, Láza későn mozdult ki, mö­götte Kovács B. kiugorhatott, nagy helyzetbe került, 5 m-ről lőtt, Tóth azonban remek ve­tődéssel kiütötte a labdát. Bor­só ismételhetett, de az üres ka­pu fölé talpalta (!) a labdát. Az ellentámadásnál Németh lefutot­ta az MTK védőit, a bal oldalról beadott, Zielbauer futtából lőtt, Bicskei a jobb sarok elől ütötte ki a labdát. Egy perc múlva megismétlődött a jelenet, is­mét Németh futotta le Törököt, beadását ezúttal Kerekes kapta, aki ballal, fordulásból, félmaga­­san bombázott a tehetetlen Bics­kei mellett a kapu bal oldalába. 3:0 Az MTK teljesen elkészült erejével. A 65. percben Kiss ugyan gólt fejelhetett volna, de nagy helyzetből a kapu fölé küldte a labdát. Ezekben a per­cekben többnyire a Békéscsaba támadott, gólveszély azonban egyik kapu előtt sem alakult ki. A 84. percben az MTK megsze­rezte szépítő gólját. Kiss kapott labdát a félpályánál­ .Becseit in­dította, a balszélső kicselezte Paróczait, majd 13 méterről bal­lal úgy lőtt a bal alsó sarokba, hogy a labda a vetődő Tóth ke­zét is érintette. 3:1 'k­G V ★ Békéscsabán Brömünapp volt ez a szombat délután. Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen a hazai kedvencek olyan játékkal lepték meg NB I-es bemutatkozásuk so­rán szurkolóikat, ami nagyon sok „tősgyökeres” élvonal­beli együttesnél is dicsérhe­tő lenne. Minden csapat­részükben jobbak voltak az MTK-nál, góljaik pedig él­ményszámba menően sike­rültek. Egyetlen percig sem volt vitás a győzelmük, gól­helyzeteik alapján többször is betalálhattak volna Bics­kei kapujába. Az MTK lé­lektelen, passzív, kapura teljesen veszélytelen játéká­val nagy csalódást okozott a békéscsabai szurkolóknak. A Békéscsaba kapujában Tóth védésein lát­­szott, hogy jó formában van, bravúrra is futotta erejéből. A védelemből mindenki dicséretet érdemel, de közülük is kiemel­kedett a söprögető Laza játéka, aki sok támadást akasztott meg és a támadásokat is segíteni tudta. Vágási jól semlegesítette Kisst. A másik középpályás, Ke­rekes sok labdát szerzett, gólt is lőtt. A csatársorban találjuk a mezőny legjobbját, Némethet, aki a korszerű középcsatárjáték szinte minden kellékét felvonul­tatta. Egyszerűen nem tudták őt tartani az MTK védői. Ki­rályvári sem okozott csalódást, annál inkább Pogács, akire nem hatott a többiek lelkesedése. Az MTK kapujában Bicskei a gólokról nem tehet. A védők erőtlenül játszottak. Nem fogtak embert, még Dunai volt az, aki a leg­többet tett a csapatért. Mind­három középpályás formán kí­vül játszott. A csatársorban is csak a nagy munkabírású, több támadást vezető Kovács neve ér­demel említést. Babolcsay György: Az első húsz percben kissé elfogódottan mozogtak a fiúk, később lendü­letesen, tervszerűen és lelkesen játszottak. Dicséret illeti őket. Nagyon örülök a győzelemnek, a remek rajtnak. Külön köszönöm közönségünk lelkes buzdítását! Kovács Imre: H­árom lövés — három gól... Második félidei játékunk alapján más is lehe­tett volna az eredmény a végé­re visszaesett Békéscsaba el­len. Lakat T. Károly NB I TARTALÉKCSOPORT Békéscsaba — MTK 2:0 (0:0). Békéscsaba, 12 000 néző. V: Wall­­fisch. Békéscsaba: Tasnádi (Györ­­fi) — Harmati. Dobó, Zsíros, Csepregi, Szlávik, Kovács F. (Je­­ginák), Mocs, Dávid. Hódi, Di­­nya (Dobos). MTK: Gőgös (Gás­pár) — Eisem­ann, Pálmai, Lász­ló. Szebelkó. Burg. Sárközi, Wa­­lter. Tulipán. Lugosi (Makai), Berkes. G: Dobó (11-esből), Hódi. Jó: Dobó. Csepregi, Dávid, Ul. Gőgös, Sárközi. I­­ Salgótarján—Haladás 1:1 (0:0) Salgótarján, 6000 néző. Vezette: Szkokán (*), (Almási, Czirják). Salgótarján: Magyar 6 — Gecse 4, Kegye 5, Varga 7, Vertig 6 — Horváth 6, Répás 5, Básti 7 — Kajdi 7, Kovács 5, Szoó 4. Edző: Dávid Róbert. Haladás VSE: Mursits 6 — Kereki 5, Horváth A. 7, Kábák 5, Németh L. 6 — Halmosi 7, Farkas 5, Kulcsár 7 — Bíró 6, Király 4, Slauzer 5. Edző: Sárosi László. Csere: Németh L. helyett Szántai a 60. percben, Király helyett Horváth Z. a 75. percben. Góllövő: Horváth az 55. percben, Bíró a 80. percben. Szögletarány: 7:3 (3:2) a Salgótarján javára. SZÜNET UTÁN folytatódtak a hazai rohamok. Izgalmas jelenetek adódtak a szombathelyiek kapuja előtt, de Mursits és a védők mindig tisz­táztak. Az 55. percben Básti bal oldalról élesen belőtt szög­letét Horváth 6 méterről a léc alá fejelte. 1:0 Az 58. percben Kovács, Básti­­adogatás után került veszélybe Mursits kapuja. A 60. percben Bíró beadását Király lőtte 11 méterről, kapásból mellé. A 72. percben újból Básti, Kovács­adogatás, majd a labda Szoó elé került, aki 2 méterről lőtt kapu mellé. A 79. percben a felfutó Vertig távoli, lapos lö­vése majdnem becsúszott a gólvonalon álló kapus lába között. A 80. percben a szór­ványos szombathelyi támadások egyikénél Farkas, Hauzer volt a labda útja, majd Bíró elé A jó iramú, izgalmakban bővelkedő, kemény­ összecsa­pásokkal tarkított küzde­lemben a játékot a 30. perc­től­­a hazai együttes irányí­totta. Többet és veszélyeseb­ben támadott már az első 45 percben is. Akcióik kö­rülményesen bontakoztak ki, s lehetőséget nyújtottak a jól szervezetten védekező szombathelyi védelemnek, a beavatkozásra. A Haladás előretolt hármasa rajta­ütésszerű támadásaival mind­két félidőben gyakran oko­zott rövidzárlatot, elsősor­ban a hazai védelem jobb szárnyán. A tarjáni támadá­sok szünet után erősödtek. Szoó, aki már az első fél­időben is eldönthette volna a mérkőzés sorsát, szünet után ötre növelte kihagyott, abszolút helyzetei számát. A Haladást dicséri, hogy a salgótarjáni vezető gól után sem adta fel a küzdelmet, s egyenlíteni tudott. A Salgótarján kapujában Magyar veszélyes lö­véseket tett ártalmatlanná. A hátvédsorban Varga nyújtotta a legegyenletesebb teljesítményt. Igen sokszor tisztázott nehéz helyzetben. Kegye jó segítőtár­sa volt. A középpályán Básti, Horváth, Répás a sorrend. Mind­hárman sokat voltak játékban. A támadósorban Kajdi igen jó teljesítményt nyújtott, ő volt a legveszélyesebb hazai csatár, kapujában Mursitsot gyakran tették próbára. A hátvédsorban Horváth A. fejjel és lábbal egy­aránt biztosan rombolt. Németh L. sérüléséig jól őrizte Ková­csot. A középpályás sorban ta­láljuk a szombathelyi csapat legjobbjait: Halmosit és Kul­csárt, akik a védekezésből és a támadások előkészítéséből egy­aránt eredményesen vették ki részüket. A támadósorban a he­lyét gyakran és ügyesen változ­tató Biró jelentette a legtöbb veszélyt Magyar kapujára. Dávid Róbert: A győzelem a kezünkben volt. Végig többet támadtunk, de a kihagyott hely­zetek újra megbosszulták ma­gukat. A játékvezető ütött el bennünket a győzelemtől! Csa­patom küzdőszellemével és az akarással igen elégedett va­gyok. Sárosi László: Lelkes játé­kunkkal rászolgáltunk az egyik pontra. A Salgótarján a kapu előtt határozatlan volt. Csapat­játékban többet nyújtottunk. Mátyus László NB 1 TARTALÉKCSOPORT Haladás VSE — Salgótarjáni BTC 2:1 (0:1). Salgótarján, 2000 néz.), V: Komlósi. Haladás VSE: Szarka — Fischer, Balogh, Pék, Kovács Gy„ Stieber, Tendli, Németh J„ Dohány (Kovács L., Héra), Sebes­tyén, Marton (Derdák). Salgótar­ján: Szőke — Szöllősi, Kovács J., Tóth, Bódi, Gergely, Szalai (Ko­vács L, Mohácsi), Konyha, Ko­vács NI, Angyal, Kéki. G: Né­meth J., Kovács L., ill. Konyha.'' Jó: Balogh, Pék, Tendli. Sebes­tyén, 111. Gergely, Kovács I. Videoton—Tatab­ánya 2:0 (1:0). Tatabánya, 1000 néző. V: Gábor­­falvi. Videoton: Magyar (Szabó) — Horváth, Garamvölgyi, Pala­nek, Végh, Gál, Mayer, Csongrá­di, Nyitrai, Kuti (Csukovics), Jankovics. Tatabánya: Brünyi — Müller, Laczkó, Sípos, Horváth, Czak­ó, Hegyi, Barabás (Emmer), Takács, Kavalák (Hacker), Ví­­czián. G: Jankovics, Nyitrai. Jó: Garamvölgyi, Végh, Nyitrai, 111. Hegyi, került a labda, a szélső egy csel után 10 méterről, laposan a jobb alsó sarokba lőtt. 1:1 A 85. percben a játékvezető nagy hibát követett el. Kábák Kajdi lövésébe kétszer érv más után beleütött! Az elsőnél a játékvezető sípja­ néma maradt, a másodiknál a 16-oson más­fél méterrel beljebb elkövetett szabálytalanság után a 16-oson kívülre iitette a labdát, onnan rúgatott szabadrúgást. A 90. percben Kovácsot a Haladás­védők gólhelyzetben szabályta­lanul elnyomták. A játékvezető sípja ezúttal is néma maradt! A Haladás VSE Hazai rohamok vezették be a küzdelmet. Az első esemény az 5. percben Répás lövése volt. A 7. percben Básti harmincméteres, éles szabadrúgását Mursits a jobb kapufa mellől, elvetődve öklözte a mezőnybe. Egy perc­­­cel később egy gyors szombat­helyi támadás befejezéseként Bíró lövése a kapufa oldaláról pattant túl az alapvonalon. A hazai csapat támadott többet, de az ellenfél szórványos kezdemé­nyezései is veszélyesek voltak. A 18. percben Kulcsár távoli éles lövését a léc alól mentette Magyar. A 22. percben Farkas ugrott ki a védők közül, 16 mé­terről a jobb alsó sarkot célozta meg, de Magyar öklözéssel men­tett. A 24. és a 30. percben Szoó kétszer is gólhelyzetbe került, lapos, majd felső sarok felé tartó lövése hajszállal kerülte el a kaput. Az utolsó negyedórá­ban a hazaiak beszorították el­lenfelüket, lövéseiket azonban nem kísérte szerencse, ak ★ k­

Next