Népsport, 1987. augusztus (43. évfolyam, 179-203. szám)

1987-08-01 / 179. szám

^3 labdarúgás 1­1. XLIII. 179. ♦ 1987. augusztus 1. Kovács János hányattatásai „Azért bajnoknak érzem magam" Nyári zápor. A semmiből előtermelt felhők köny­­nyei pillanatok alatt bőrig áztatják az embert. Szakad. Kovács János áll a szerkesztőség bejáratánál, s figyeli, hogyan koppannak a vízcseppek a lába elé. Az MTK­­VM volt labdarúgója számára ez a nyár nem hozott verőfényt, inkább csak szürkésen borongó gondfelhő­ket. Még akkor is, ha mindössze csak egy hete tudta meg, hogy többé nem a Hungária körúton edz. Nyári zápor. S persze, amikor a játékossal leülök beszélgetni , szakad az eső... •­ Meglepett a hír, hogy Kovács János az MTK­­VM-ből a 111. kerületi TTVE-hez igazolt. Miért ment Óbudára? — Bevallom, magam is meglepődtem azon, hogy­ mennem kell a Hungária körútról, így utólag, visz­­szapörgetve az eseménye­ket, rengeteg apró részletet találtam, ami magyaráz­hatja, hogy miért kellett távoznom. Az igazság az, hogy már másfél hónappal ezelőtt éreztem: valami nincs rendben, történni fog velem valami rossz. De, úgy istenigazából nem akartam tudomásul venni a jeleket. A tavasszal az első kilenc mérkőzésen egy percet sem játszottam. Csak ültem a padon, pedig nem voltam sérült, még csak erőnléti problémáim sem voltak, és néztem amint szenved a csapat. Aztán jöttek a nehéz mér­kőzések, és akkor újra elő­vettek. Ment a játék, az edző véleménye szerint is jól teljesítettem. De érez­tem, hogy valami nincs rendben. -„ Mindez elegendő ok ahhoz, hogy valaki a távo­zást válassza? — Az egész história ta­lán azzal kezdődött, ami­kor le akarták igazolni Preszellert és Pétert. Nyilvánvaló, hogy helyem­re kerestek új embert. Kértem is Brünyi Béla szakosztály-vezetőt, hogy ha valamit megtud, szól­jon. Szóljon, ha mennem kell. Ám az átigazolások nem jöttek be, s nekem is azt mondták: egyedüli bal­hátvéd vagy! Elhittem. Elhittem, mert ténynek lát­szott. Gondoltam is, még egy évig érvényes a szer­ződésem, addig játszom, utána majd szép csendben elmegyek. S aztán, egyik pillanatról a másikra, mi­előtt a válogatott elment Ausztriába, kiderült, hogy nem vagyok benne Vere­bes József huszonkettes ke­retében. Bi­ünyi Béla mondta, hogy szeretnék ezt megváltoztatni, én pe­dig mondtam, a csapatnál töltött tizenhárom év után ez nem volt fair­ dolog. Döntöttem, nem maradok az MTK-nál.­­ De, hiszen majd min­den év úgy kezdődött az MTK-VM-nél, hogy el­mondták: Kovács Jánosra nincs szüksége a csapat­nak, nem fér bele az el­képzelésekbe. S most har­minchárom évesen sértő­dött meg? — Igen, az igaz, hogy sokszor leírtak már. Nem is vagyok sértődött, de most kitoltak velem. Azt, hogy mehetek az MTK-tól egy héttel az átigazolási időszak vége előtt jelentet­ték be. Vagy például Ve­rebes József egyszer azt mondja, szükség van rám, másszor pedig már nem kellek. Más. Amikor a har­madik kerületiek nálunk jártak játékosokért, hívat­tak. A TTVE vezetője előt­tem jött ki az iroda ajta­ján, s az ő arcán már lát­tam, hogy tudja, mit fog­nak nekem bent monda­ni. Csak a megoldás ellen tiltakozom, amit a klubnál választottak. Hogy szinte semmit sem tudtam, hogy minden váratlanul ért.­­ S most tizenhárom esztendőt kitöröl az emlé­kezetéből? — Erről szó sincs. Igaz, soha sem voltam túlme­nedzselt játékos, de em­lékezni fogok minden szépre és minden jóra. Arra is, hogy tizenhárom évvel ezelőtt törött lábbal kerültem a Hungária kör­útra, s amikor felgyógyul­tam, már mehettem is ka­tonának. Arra is, hogy Me­zey György volt az, aki számított rám. Eljött a laktanyába, edzéstervet nyomott a kezembe, s gyakran járt ellenőrizni, milyen erőállapotban va­gyok. Nem is véletlen, hogy a leszerelés után voltam a legjobb formá­ban, s végül második let­tem a posztonkénti rang­sorban. De emlékezni fo­gok a rosszakra is. Egy­szóval mindenre, ami ne­kem az MTK-VM-et je­lentette. Persze, erre az esztendőre talán még töb­bet is gondolok, hisz első lett a csapat, s azért baj­noknak érzem magam én is, no, és arra is, hogy mi­képpen jöttem el. " A harmadik kerületi TTVE lesz pályafutásának utolsó állomása? — Még nem tudom. Két­éves szerződést kötöttem a TTVE-vel, az pedig hosz­­szú idő. Terveim vannak már a jövőre, de egyelőre még futballozni szeretnék. Lehet, hogy sokáig. Amed­dig bírom. A labdarúgás a mindenem, a keserűséget pedig majd kimossa belő­lem az idő ... Feleltünk az asztaltól, kezet rázunk egymással. Kovács János kilép a szer­kesztőség kapuján, s akkor eszembe jut, hogy voltak, akik nem akarták elenged­ni az MTK-VM-től. A szurkolók. Akik az utóbbi egy hétben állandóan kér­dezgették tőle: miért megy el? Hol fog ezentúl fut­ballozni? Mi lesz vele? (Elállt az eső ...) Vincze András A Tatabánya a csoportgyőzelem küszöbén Befejezéséhez közeledik az Intertotó ’87 sorozat. A leg­több csoportban már az utol­só mérkőzéseket vívják szombaton az együttesek. A magyar csapatok közül egye­dül a Tatabányai Bányász­nak van esélye arra, hogy megszerezze a csoportgyőzel­met, míg a Videoton, a Va­sas és az Újpesti Dózsa leg­feljebb a második hely el­érésében reménykedhet. A szombati játéknapon a magyarok közül egyedül a székesfehérvári gárda nem lép pályára, mivel jelenleg Csehszlovákiában vendégsze­repel egy nemzetközi tornán. A Videoton szerdán este 18 órakor pótolja az elhalasz­tott Bohemians Praha elleni összecsapást. A másik vidéki együttes, a Tatabánya otthonában fogad­ja riválisát, a norvég Naest­­vedet. A Bányásznak a dön­tetlen is elegendő az első hely megtartásához, s ezzel együtt az Intertotó központ által felajánlott 15 ezer sváj­ci frank jutalom megszerzé­séhez. Temesvári Miklós ve­zetőedző természetesen nem az egyik pont otthontartásá­ra állította be csapatát, ha­nem a győzelmet tűzte ki célul. A Tatabánya az eddi­gi találkozókon négyszer nyert és mindössze egyszer szenvedett vereséget, éppen legutóbb a svájci Bellinzona együttesétől. Azon a talál­kozón viszont hiányzott a Bányászból a teljes váloga­tott csatársor, és Csapó is sérülten vállalta a játékot. Ezúttal legjobbjait állíthatja csatasorba a szakvezető, te­hát így fest majd a kezdő­tizenegy : Kiss — Vincze J., Lakatos, Udvardi, Szalma — Csapó, Schmidt, P. Nagy — Kiprich, Plotár, Vincze. A Vasas a múlt szombati ellenfelével találkozik ismét, ezúttal Dániában. A bajnok és kupagyőztes Aarhus a Fáy utcában is kemény el­lenfélnek bizonyult és ott­hon még veszélyesebbnek tűnik. A dán együttest olyan neves válogatott játékosok erősítik, mint a kapus Ras­mussen, a középpályás Bart­­ram és a csatár Lauridsen. Az angyalföldi gárda pén­teken utazott el a mérkőzés helyszínére. Kisteleki István vezetőedző a sérült Elekest, Tubolyt, Rixert és Galasche­­ket nem vihette magával, s előreláthatólag az Aarhus melletti kisvároskában. Ma­riagerben a Kovács — Kecs­kés, Balog, Mészöly, Csorba — Szíjjártó, Komjáti, Zvara — Pecha, Teodoru, Szabadi összeállítású csapat kezd majd. Érdekesség a piros­kékek háza táján, hogy már Andrusch is tagja a Dániá­ba utazott küldöttségnek. Kisteleki István tisztes helyt­állást vár együttesétől a szombati kilencven percben. Útra kelt az Újpesti Dó­zsa is, hogy Svédországban megmérkőzzön a Halmstad­­dal. A Megyeri úton gólzá­poros mérkőzést vívott egy­mással a két együttes, s ak­kor a lila-fehérek 4-2-re győztek. Azóta a svéd csa­pat összesen két pontot gyűjtött négy mérkőzésen. Remélhetőleg Göröcs János csapata nem engedi megdup­lázódni a Halmstad pontjait. Az újpesti együttesben a régóta sérült Rostás, Kozma és Eszenyi kivételével min­denki egészséges, s az utazó­keretben a következő játéko­sok szerepelnek: Kakas, Ró­zsa, Herédi, Balogh J. Mun­­di, Sulija, Katona, Schneider, Szabó, Kardos, Steidl, Schróth, Waszner, Aczél és Kovács. A Dózsa győzelem esetén sem biztos, hogy fel­jebb lép a második helyre, mint ahogy döntetlennel is elérheti ezt a célját. Minden a csoport másik találkozó­ján, a Wismut Aue-Szpar­­tak Várna mérkőzésen dől el. B. G. ­ Néhány hetes huzavona után lezárult egy újabb klubcsere. Pénteken délelőtt az MLSZ átigazolta And­rusch Józsefet, a Bp. Honvéd harminckét éves, négyszeres válogatott kapusát a Vasas­hoz. Genzwein Ferenc, a piros-kékek labdarúgó-szak­osztályának technikai veze­tője a szerződtetés néhány kulisszatitkát árulta el. — Hány évre lett a Vasasé a kapus? — Kétéves szerződést kö­töttünk. — A Honvéd mennyiért já­rult hozzá Andrusch távozá­sához? — Évi háromszázezer fo­rintot kértek érte és az volt a kikötésük, hogy két esz­tendő után köteles vissza­menni a kispesti együtteshez. — S amennyiben ezalatt az idő alatt esetleg a játékos külföldi ajánlatot kapna, az érte járó összeg vajon a Va­sasnak, vagy a Bp. Honvéd­­nak a markát üti? — A szerződésben ezt is kikötötte a partner, egyértel­műen a Honvédot illeti az a valutamennyiség, amit e két esztendő alatt Andruschért ajánlanak. — Mindez azt jelenti, hogy most nagy harc kezdődhet a Fáy utcában, hiszen két azo­nos korú kapuvédő vetél­kedhet a csapatba kerülésért. Lévén, hogy Kovács Attila is harminckét esztendős. — Számunkra a legfonto­sabb az, hogy a hálónkat így is, úgy is rutinos, megbízha­tó kapus fogja őrizni. A ve­télkedésük egyértelműen csak a Vasas hasznára válhat. Arról nem is beszélve, hogy könnyen elképzelhető, hogy mondjuk Kovács Attila jö­vő ilyenkor már valamelyik külföldi proficsapat hálóját őrzi. — No és a további erősí­tési tervek? — Változatlanul meg akar­juk szerezni Lehotát, sőt még Kiss Lászlóról sem mondtunk le. Nem fogadjuk el, hogy az MTK-VM játéko­sa legyen. Éppen ezért be­nyújtottuk fellebbezésünket az MLSZ fellebbviteli bizott­ságához. E két sikamlós — számunkra sorsdöntő — kér­désben a szövetségnek ked­den kell döntést hoznia. (gyenes) Andrusch átköltözött a Fáy utcába Lehotáról és Kiss Lászlóról nem mond le a Vasas NÉPSPORT 3 Pásztor két évig a Winterthuré Szekeres: Párizs helyett Bécs? A békéscsabai labdarúgó­szurkolók hetek, sőt, hónapok óta izgatottan tárgyalják: vajon tavasszal remekül sze­repelt csapatuk, külföldi szerződés miatt, búcsúzik-e ősztől Pásztortól és Szeke­restől. Nos, a kilencszeres válogatott játékmester, Pász­tor József, Svájcban foly­tatja pályafutását, tizenhá­rom esztendő után búcsúzik a viharsarkiaktól és két év­re a Zürich közelében levő Winterthur játékosa lesz. — Azt hiszem, a magyar labdarúgók legtöbbje sok furcsa történetet tudna me­sélni szerződtetésével kap­csolatban, és ez alól én sem vagyok kivétel, de a lényeg, hogy most már talán min­den egyenesben van — mondta. - Az történt, hogy amikor leültünk az MLSZ- ben, hogy a svájciak képvi­selőjével pontot tegyünk a szerződés végére, a mi szö­vetségünk kifogásokat talált a tervezetben. Egyebek kö­zött azt, hogy két esztendő múltán a Békéscsaba ki­kapcsolásával szabadon ren­delkezik velem a svájci klub. Nos, akkor ugyan már 35 éves leszek és aligha áll­­nék tovább, de végül ren­deztük a dolgot. Pesten át­veszem az ideiglenes mun­kavállalási engedélyt, és irány, Svájc. Szombaton már edzőmeccsünk van, a jövő szerdán pedig kezdődik a bajnokság. A csapat a másodosztályban szerepel és szeretne újból az élvonalba jutni. Ennél többet nem tu­dok róluk. — Korábban a Montreux, a St. Gallen és a Basel csa­patáról volt szó. — Való igaz, még a tavasz folyamán szóba kerültek ezek a csapatok, de amikor néhány héttel ezelőtt ki­mentem próbajátékra, akkor kiderült, hogy az egyiknek nincs pénze, a másiknál én lennék a harmadik idegen­légiós ... A harmadik együt­tes pedig más ok miatt nem tudott zöldágra vergődni ve­lem. Pásztor kétéves szerződé­séért a Békéscsabai Előra Spartacus 40 ezer svájci frankot kap. Beszédtéma a Kórház ut­cában Szekeres József szer­ződési ajánlata is, amely azonban eleddig szó szerint csak ajánlat. A válogatott játékostól megtudtuk: a ko­rábbi Paris St. Germain ajánlatáról beszélni sem ér­demes, hozzájuk Kiprich inkább esélyes leendő csa­tárként. A válogatott leg­utóbbi grazi mérkőzésén vi­szont valóban megkereste Szekerest az Austria Wien egyik elnökségi tagja, s ke­csegtető ajánlatot tett azzal, hogy majd értesíti Tatán a békéscsabai futballistát. Sem az edzőtáborba, sem Békés­csabára nem érkezett ilyen értesítés, így aztán az ügy ott tart, hogy sehol se tart... A szélső pedig várja a va­sárnap Finnországból haza­térő klubtársakat, s mint mondja, egyelőre a bajnok­ságra koncentrál leginkább. (táblán) Bozsik Kupa ’87 Hetedszer rendezi meg a Bp. Honvéd egykori váloga­tott játékosa, a felejthetet­len Bozsik József emlékére kiírt nemzetközi ifjúsági tor­nát. A Bozsik Kupát első alka­lommal 1979-ben rendezték meg, s 1983-ig minden év­ben játszottak a trófeáért. Egy év szünet után, 1985-ben ismét kiírták a versenysoro­zatot. Ebben az esztendőben au­gusztus 6—7—8-án nyolc csa­pat két csoportban kezdi meg a küzdelmet a kupa­­győzelemért. Az A-csoport­­ban a Bp. Honvéd, a Vasas, a Rajna tartomány váloga­tottja és az Olimpia Róma játszik, a B-csoportba pedig a Csepel, az FTC, az NDK- beli Vorwärts Frankfurt és a holland Den Haag került. A tornán az 1969-ben született labdarúgók játszhatnak. A csoportmérkőzéseket csütörtökön és pénteken a Bozsik-st­adionban és a Tég­laégető utcai pályán rende­zik. A döntő színhelye szom­baton ismét a Bozsik-stadion lesz. Az eddigi kupagyőztesek, az első két évben a Bp. Hon­véd nyert, 1981-ben a Cse­pel, majd a Vorwärts Frank,­­furt következett. 1983-ban is­mét a Csepel lett az első, majd legutoljára is a csepe­li gárda vitte haza a kupát. (pápai) Vereség a labdarúgó IBV-n Kétnapos szünet után pén­teken ismét pályára lépett a magyar labdarúgó IBV- válogatott a csehszlovákiai sorozaton. Az 1—4. helyért lejátszott zólyomi összecsa­páson Magyarország három­gólos vereséget szenvedett a Szovjetuniótól. Szovjetunió—Magyarország 5-2 (2-1). G: Onopkó (3), Popovics, Czumpf (öngól), ill. Kámán (2). Szombat délután Beszter­cebányán Bulgária ellen játssza utolsó találkozóját a magyar együttes. Fesztivál Kupa nemzetközi ifjúsági torna Vojvodina—Lódz döntő 5. Fesztivál Kupa, nemzet­közi ifjúsági torna, Szeged, Délép­ pálya. Vojvodina Novi Sad—FTC 7-2 (4-2). V: Veress. G: Bá­nyáé, Zselenovics, Kovirlija (2), Boszancsics, Mihajlo­­vics, Sa­u­la (11-esből), ill. Vári, Szurgent. Dél-Magyarország váloga­tottja—Varazze (olasz) 4-2 (3-1). V: Szilágyi S. G: Szécsényi (2, egyet 11-es­ből), Maczkó, Marsa, ILU Verdi (2). Kiállítva: Saet­­toni. A mezőnyből kimagasló jugoszláv együttes húsz perc alatt két vállra fektette a zöld-fehér gárdát. A máso­dik találkozón a kíméletle­nül játszó olaszok ellen Dél- Magyarország válogatottja biztosan nyert. Harmadik a Kölcsey A budapesti Kölcsey Fe­renc Gimnázium országos középiskolai és Budapest­­bajnokságot nyert serdülő labdarúgócsapata a svájci Hergiswilben a 36. alkalom­mal megrendezett nemzetkö­zi ifjúsági futballtornán vett részt. A Kölcsey gimnázium eredményei: —Hergiswil 0-0, —WfL 3-0, —Seefeld 2-0. Az elődöntőben: —Borsach 0-2. A 3. helyért: —Hergiswil 1-0. A tornát a Rorsach csapata nyerte, a gólkirály Tímár Balázs lett.

Next