Nemzeti Sport, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-01 / 148. szám

4 Hazai labdarúgás VB-S LI­PTEZC A kapitány nem vitatkozhat az orvosi diagnózissal Bizakodó a hangulat A magyar szövetségi kapitány nem tudott megszökni a román televíziósok elöl. Az egyik, németül is beszélő újságíró - aki régen ismeri a mesteredzőt - türelemmel kivárta, amíg a magyar kapitány szinte utolsóként, a tömeggel együtt kilép a tranzitból, és némi udvarias bevezetés után máris nekiszegezte a kérdést: hol van Vasile Miriuta? Ahogyan arra számítani lehetett, a sé­rülés miatt odahaza maradt romániai születésű, de magyar állampolgárságú já­tékos esete szinte sokkolta a román sajtó képviselőit (is), hiszen ők érthetően arra a pillanatra vártak, amikor Laci kilép az Otopeni reptér fotocellás ajtaján. A reptéri forgatagban Bicskei Bertalan minden kérdésre udvariasan válaszolva hol angolul, hol németül gyorsan el­mondta az őt faggató riportereknek, hogy a középpályás a szerdai dunavarsá­­nyi egymás közti játék során megsérült, és az orvosi vizsgálat részleges izomsza­kadást állapított meg. Néhány órával később a válogatott szálláshelyéül kijelölt Crown Plaza kapi­tányi szobájában lapunknak az eset hátteréről is beszélt Bicskei Bertalan, bár azt elárulhatjuk: az edző csak megerő­sítette az addig is elmondottakat.­­ Kapitány úr, azt tudjuk, és már megír­tuk, hogy Dunavarsányban szerda este nyolc óra után Miriuta egy ívelés során a combjá­hoz kapott, és lebicegett a pályáról. Az is tény viszont, hogy az előző napok minden egyes rezdülése arról szólt, vajon kezdő lehet-a ro­mániai születésű játékos Bukarestben, vagy sem. S ez lényeges momentum, mert Miriuta korábban kijelentette, ő csak akkor utazik, ha kezdő lesz. - A felvetés megválaszolását a végéről kezdeném, azaz most sem tudok mást mondani, mint a hétfői sajtótájékoztatón, vagyis a válogatottnál az a rend, hogy én mondom meg, ki játszik az adott mécs­esen. Elmondtam mindezt Miriutának is, aki elfogadta az érveimet, hiszen megér­kezett a csapat találkozójára, és aztán Dunavarsányban edzett is becsülettel. De az is tény, hogy a szerdai játék során megsérült, és ezt erősítette meg az ultra­hangos vizsgálat is. - Elképzelhetőnek tartja, hogy - ad ab­szurdum -Miriuta úgy érezte, nem lesz biz­tos kezdő, ezért nem utazik? - Ugyan már! Nem volt eldöntve az, hogy Miriuta Laci a kezdőcsapatban kap helyet, vagy csereként számítok rá. A já­tékossal amúgy is többször beszélgettem, ő is érezhette, számítok rá, de tudta azt is, hogy a csapathirdetésre csak Bukarest­ben kerül sor. - Van az ügynek képtelenebb verziója is, úgymint Miriuta a fenyegetések hatására nem utazott végül el... - Ne is folytassa! Kérem, én egy ultra­hangos diagnózissal vitatkozni nem tu­dok, lehet találgatni, lehet mondani min­denfélét, a részleges izomszakadás tényét az orvosi diagnózis is megerősítette. Azért szurkolok, hogy Miriuta sérülése minimum két hét alatt rendbejöjjön, mert bizony a teljes gyógyulás ilyen eset­ben olykor elhúzódhat egy hónapig is. - Ön hogyan látta, Miriuta miképpen fo­gadta a történteket? - Kissé magába roskadt, ami érthető, hiszen mint mindegyik játékosom, ő is nagyon készült erre a mérkőzésre. - Egy tény: a kezdeti ideális állapotok megbillenni látszanak, hiszen hétfőn még senki nem jelentett sérültet, ám mostanra kidőlt Miriuta, és vádlifájdalmakra panasz­kodott Horváth Ferenc is. - Az orvosunk, Szilágyi György véle­ménye szerint Horváth esetében van re­mény, bár elgondolkodtató lehet, hogy a csatárunknak edzéskihagyása is van... - ...és ez azt jelentheti, hogy a szűkös csa­tárkínálatból marad Thomas Smunmi és Kabát Péter, mint kezdőként bevethető tá­madó. - Nem kommentálom ezt a felvetést, mert mint mondtam, csapatot csak később hirdetek. - Miképpen látja a csapat hangulatát, for­máját? - A játékosaim mentálisan és fizikáli­san nagyon jó állapotban vannak. Az elő­ző napokban kemény edzésterhelést kap­tak, a szerdai egymás közti játéktól a tekintetében tartottam is, hogy fásultab­­bak lesznek, de a srácok rácáfoltak erre. -Azaz... - Azaz, úgy gondolom, hogy szombat este egy tempós, hajtós meccs vár ránk, amelyen kellő koncentrációval, jó hozzá­állással nekünk is lesz keresnivalónk. - Mi az, amit a románokról már tud, és mi az, amire szombat este számít majd? - Azt gondolom, a román válogatott már a mérkőzés elején ránk támad majd. Az is biztos azonban, hogy mi igyekszünk úgyszintén támadófutballt játszani. Bicskei Bertalant elsősorban Vasile Miriuta távolmaradásáról faggatták a reptéren * K­I MÚL ! D­ollovszky Rudolf, aki már négyszer járt Bukarestben, úgy véli, kulcskérdés, hogy a játékosok lelkileg is felkészüljenek a mérkőzésre Repült P.T. Arra sajnos jól emlékszünk, milyen po­koli hangulat fogadta a magyar labda­rúgó-válogatottat 1999. június 5-én a bukaresti Ghencea-stadionban. A há­zigazdák nem az­ ellenfelet, hanem az ellenséget, az olyannyira gyűlölt rivá­list vélték felfedezni Bicskei Bertalan csapatában. Arra sajnos úgyszintén emlékezhe­tünk, hogy 1981. szeptember 23-án mit művelt az Augusztus 23.-stadion hetvenötezres közönsége, a piros-fe­­hér-zöld mezes futballisták labdaérin­tésekor felhangzó fülsüketítő fütty­koncert még csak hagyján, talán még a magyarokra zúduló szitokáradat is elviselhető lett volna, ellenben a pályá­ra repülő, a játékosok testi épségét veszélyeztető almák, paradicsomok (legalább a bukaresti zöldségesnek jó napjuk volt...) és öngyújtók láttán azért a szurkoló feltette magában a kérdést: valóban a béke vagy te, sport? Gyógyír a sebekre: Mészöly Kálmán legénysége a világbajnoki selejtezőn a nemzeti együttesben debütáló, a romá­nok legjobbját, Anghel Iordanescut könnyedén semlegesítő Sallai Sándor vezérletével egy pontot elcsent a házi­gazdáktól. Hihetnénk, az ötvenes, hatvanas években más volt a helyzet. Aztán a korabeli lapokat fellapozva kijózanod­hatunk, szó sem volt békés, barátságos mérkőzésről. Az 1958. október 26-án rendezett román-magyarról például a paradicsom és az öngyújtó azt írják, hogy „...a százezer néző túlfűtött hangulatú összecsapást látha­tott". Alighanem mindennél többet mond Baráti Lajos, a Török - Mátrai, Sípos, Sárosi - Bozsik, Berendi - Sándor, Göröcs, Budai II, Tichy, Bencsics összeál­lításban pályára lépő s 2:1-re nyerő vá­logatott szövetségi kapitányának meccs utáni nyilatkozata: „Nem a játék volt a lényeg. ” Mint ahogy 1972. május 14-én sem. „Félelmetes volt” - elevenítette fel az egy híján húsz esztendővel ezelőtti ta­lálkozót Illovszky Rudolf, a válogatott akkori mestere. És a szakember mesélt tovább, arról, hogy őket is almával meg tojással vették célba, hogy a ma­gyar Himnusz alatt végig fütyült a het­venezer néző, hogy rossz volt látni a gyűlölettől izzó arcokat. No és persze arról, hogy a 2-2-re végződő Európa­­bajnoki selejtezőt követően három nappal Belgrádban újfent összemérte erejét a két fél, s az a találkozó már Ko­csisék 2-1-es diadalát hozta. ,„Azzal a győzelemmel jutottunk ki a kontinensvia­dalra, csuda nagy ünneplésben részesítet­tek minket a szurkolók ” - nosztalgiázott Illovszky Rudolf. Az angyalföldiek szaktanácsadója mellesleg négyszer járt Bukarestben, előbb labdarúgóként, majd edzőként, s mint mondta, „Mind a négyszer na­gyon meleg volt. A román-magyar ba­rátság olyan mint a cseh-magyar. Mese az egész. A szurkolók okosan is teszik, hogy nem vállalkoznak a bukaresti uta­zásra" - folytatta. Majd mindehhez hozzátette, szerinte két dolog igazán fontos. Egyfelől hogy a kapitány ne csak az edzéseket vezesse le, hanem többször is üljön le a játékosokkal be­szélgetni, hiszen lelkileg fel kell őket készíteni az előttük álló, nehéznek ígérkező feladatra, másrészt hogy a csapat tagjaiban meg­legyen a kellő vagányság. „Az én együttesem tele volt csibészekkel, Páncsicstól kezdve Juhászon át Zámbóig, senki sem félt, ha kellett, rögtön odarúgott az ellenfélnek" - így Illovszky Rudolf. A szakember amúgy ismeri a siker receptjét, és azt készséggel el is árulta nekünk: „Hogy a közönséget, illetve a ri­válist lecsillapítsuk, a világon semmi mást nem kell csinálni, csak egy-két apró gólt rúgni__” HIRDETÉS ———■—­—mmm—— Hívja az NL-vonalat: 460-2622 Üzenjen Bukarestbe! A magyar labdarúgó-válogatott szom­bat este Bukarestben sorsdöntő világ­­bajnoki selejtezőt játszik Románia el­len. A tét nem kisebb, mint hogy a nemzeti csapat versenyben maradjon a pótselejtezőt jelentő második helyért a 8. selejtezőcsoportban. Várjuk tehát olvasóink hívását a 460-2­62­2-es tele­fonszámon, amelyen munkatársunk­nak elmondhatják reményeiket, aggá­lyaikat, és egyben üzenhetnek is a Bu­karestben készülő labdarúgó-váloga­tott szakvezetőinek, játékosainak. Az NL-vonal június 1-jén, pénteken 12 és 14 óra között él. VÉLEMÉNYEK: Okosabb, ha otthon szurkolnak a csapatért Szombat estére összeállhat a sikeres Illés, Lisztes duó Hihetetlen az érdeklődés a magyar já­tékosok iránt. Amint arról már koráb­ban is írtunk, a szombat esti világbaj­noki selejtezőt grandiózus felvezetés­sel kezelő román sajtó munkatársait a magyar futballisták minden lépése ér­dekli. Persze, a közhelyeken túl - úgymint: győzni jöttünk, nem adjuk könnyen a bőrünket, jó csapat a ro­mán válogatott, de mi is kiteszünk magunkért... - érdemes picit előrébb tekinteni. Mondjuk júliusra... Addigra, persze, válogatott szinten sok minden eldől (jelesül a legfonto­sabb kérdés, úgymint: versenyben maradhatunk-e a vb-selejtezőcsoport második helyéért), de klubszinten ak­kor kezdődik a felkészülés java. Az Energie Cottbus balhátvédje, Mátyus János például már most bele­­borzong, ha a nyárra gondol, s mi­közben az újságíróknak a szombati meccs esélyeit elemezgeti, kérésünk­re azért már kicsit előrébb is tekint. „A Cottbusnál már tavaly is rettene­tesen kemény volt a felkészülés - kezd­te a védő, aki borítékolhatóan kezdő lesz szombat este. - Idén Ausztriában edzőtáborozunk majd, és már előre lá­tom a napi három edzés minden egyes részletét a futástól az erőfejlesztésig. Persze, megéri szenvedni, hiszen ilyen­kor kapjuk meg az egész idényre szóló alapot, de elhiheti, nem irigylésre méltó ilyenkor az élet. Mindenesetre én szom­baton, majd szerdán a grúzok ellen ki­hajtom magamból az elmúlt szezonról maradt erőmet. Sajnálom, hogy Miriu­ta Laci megsérült, tudom, hogy mennyi­re szeretett volna játszani ezeken a meccseken, főleg a bukaresti selejtezőn, és velünk együtt ünnepelni. A szombati meccstől csak egy dolog miatt tartok... Korábban azt nyilatkoztam, hogy jöjje­nek otthonról a szurkolók, és biztassa­nak minket minél többen, de most már inkább azt mondom, inkább odahaza, a biztonságban szorítsanak értünk. Amúgy a szombat esti összecsapás ami­att is kemény lesz, hogy a Ghencea-sta­­dionban a nézők roppant közel lesznek a pályához, de bízom abban, hogy mi ha­mar elcsendesítjük majd a legfanatiku­­sabbakat is. ” Mátyushoz hasonlóan lélekben akár már a nyári alapozásra is készül­­het a magyar csapat egyik legjobbja, a Hertha BSC kapusa, Király Gábor. A berlini csapat légiósa elmondta, ők a tavaly is bevált ausztriai edzőtábort választják majd, ahol szinte vegytiszta körülmények között készülhetnek. „Én a kemény munka ellenére kedve­lem az osztrák hegyeket, mert az a vidék valóban ideális a felkészüléshez - mond­ta Király Gábor. - Ráadásul Zell am See-ben egy minitornát is rendeznek, amelyen értelemszerűen meccskörülmé­nyek között is kipróbálhatjuk magunkat. Persze, a nagy meccs most vár ránk, de bízom abban, hogy nem lesz gond. ” A bukaresti utazás egyik kulcsfigu­rája lett Horváth Ferenc, aki - Vasile Miriutához hasonlóan - lekéredzke­­dett a pályáról a szerdai, egymás köz­ti játék során, mert érezte a korábbi vádlisérülését. „Remélem, nem lesz gond, játszhatok - mondta az Izraelben profiskodó, és a magyar válogatott utóbbi évének egyik legeredményesebb labdarúgója. - Én azt mondom, hogy pályára léphe­tek, persze a végső szó a kapitányé, de nem lehetnék itt, ha nem lenne remény a szerepeltetésemre. ” Egyvalaki kitartóan számíthat a ka­pitány bizalmára: Illés Béla. Nos, a tá­madó középpályással kapcsolatban érdekesség, hogy az újkori válogatott elmúlt három évében igencsak haté­kony párost alkotott Lisztes Krisztián­nal. A nemzeti csapatnak velük pár­ban jól ment a játék az 1998-as bécsi „bemutatkozáson”, majd a románok elleni budapesti, 1-1-es Eb-selej­­tezőn, később pedig az Izrael elleni, Fáy utcában megnyert meccsen, ahol Illés a gólja előtt Lisztestől kapott pa­rádés labdát. No, most Miriuta kivá­lásával újra összeállhat a középpályán az Illés, Lisztes duó... „Sokszor mondják, hogy két, a csapa­tot mozgató játékos nem fér meg együtt, de ezt én másképp látom, főleg úgy, hogy magamat nem is tartom klasszikus irá­nyítónak - mondta Illés Béla. - Ebben a szerepkörben Miriuta például jobban él, de azt elfogadom, hogy Lisztes Krisz­tiánnal jól megértjük egymást, és így utólag visszagondolva a korábbi meccsek­re, valóban jó eredményeket is produkált a csapat, így hát nem is kívánok mást, mint azt, hogy a mi közremű­ködésünkkel hozzánk pártoljon a siker szombat este. ” !­­ Telefonáljon és szavazzon! Győz-e a labdarúgó-válogatott? Szombaton este 19.30 órakor sorsdöntő világbajnoki selejtező vár a magyar válogatottra. A bukaresti találkozó előtti napok természetesen az esélylatolgatással telnek, és nemcsak a futballisták és a szakemberek, hanem a drukkerek is arról beszélnek, milyen eredményt érhetnek el Király Gáborék. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy önök szerint mire lehet képes a Steaua otthonában a nemzeti tizenegy. A június 2-ai Románia-Magyarország labdarúgó világbajnoki selejtezőre a következő felvetésekre várjuk az olvasók szavazatát. Telefonálni péntek 17 óráig lehet a 00 00 551-122-es* TeleWestel számon. 0 Két góllal, vagy többel nyer a magyar válogatott 0 Egy góllal nyer a magyar válogatott 0 Döntetlen lesz a végeredmény 0 Egy góllal kap ki a magyar válogatott 0 Kettő­, vagy több góllal kap ki a magyar válogatott * A hívás nem emelt díjas! 2001. június 1., péntek nemzet sport

Next